Ez is kiderült: ha sokszor vágunk ketté egy testet, a végeredmény nagy valószínűséggel kocka lesz

Térbeli testek

Magyar és amerikai kutatók igazolták hogy ha véletlenszerűen választott síkokkal kellően sokszor vágunk ketté egy testet, akkor a folyamat eredményeként keletkező testek”átlagos alakzata” egy kocka lesz — közölte az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat (ELKH). A közlemény szerint a három magyar és egy amerikai tudósból álló kutatócsoport igazolta, hogy ha véletlenszerűen választott síkokkal kellően sokszor vágunk ketté egy testet, akkor a folyamat eredményeként keletkező testek (poliéderek) lapjainak, csúcsainak és éleinek átlaga rendre 6-hoz, 8-hoz és 12-höz tart, vagyis az „átlagos alakzat” egy kocka lesz. A csoport nagy léptékű számítógépes kísérletekkel megvizsgálta…

Olvass tovább>>

Új hatóanyagot fejlesztettek ki a tartós izomgörcsök kezelésére Magyarországon

Málnási-Csizmadia András, az ELTE Motor Farmakológiai Kutatócsoportjának kutatásvezetője

Új hatóanyagot fejlesztettek ki magyar szakemberek a stroke és más idegrendszeri betegségek után fellépő tartós izomgörcsök kezelésére – jelentette be az ELTE Motor Farmakológiai Kutatócsoportjának kutatásvezetője. Málnási-Csizmadia András (képünkön) elmondta: a tartós izomgörcsök stroke vagy más idegrendszeri, agyi, illetve gerincvelői sérülések után alakulnak ki. Magyarországon körülbelül százezer ember szenved ilyen problémák miatt. Az évi 30-35 ezer stroke-os beteg harminc százalékánál kialakul a betegség, valamint az évi körülbelül ezer baleset miatti agyi vagy gerincvelői traumánál is gyakoriak a fájdalmas izomgörcsök a végtagokban – ismertette. Hozzátette: a jelenleg használt görcsoldók az idegrendszeren…

Olvass tovább>>

Megvan milyen a legegészségesebb kávé

Kávé, koffein

A kávé elkészítésének legegészségesebb módját kutatták fel a tudósok: a különböző módszerek és a szívroham, valamint halálozás közti kapcsolat vizsgálata során megállapították, hogy a szűrt kávé a legjobb az egészségnek. Eredményeikről a European Journal of Preventive Cardiology című szaklapban, az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) lapjában számoltak be. „Tanulmányunk erős és meggyőző bizonyítékokkal szolgál a kávékészítési módok és a szívrohamok, az élethossz közötti összefüggésekre” – mondta Dag S. Thelle, a svédországi Göteborgi Egyetem tudósa. Kiemelte: a szűretlen – például a török – kávé olyan alkotóelemeket tartalmaz, melyek megnövelik a vér koleszterinszintjét. A…

Olvass tovább>>

Továbbfejlesztette alumínium termékeinek gyártási technológiáját az Arconic-Köfém

aluminium

Több mint 1,6 milliárd forint összköltséggel, mintegy egymilliárd forintnyi európai uniós támogatással továbbfejlesztette az alumínium termékek gyártási technológiáját az Arconic-Köfém Mill Products Hungary Kft., valamint a céggel együttműködésben a Miskolci Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem és a Széchenyi István Egyetem. Az Arconic közleménye szerint a konzorcium 2016-ban nyert támogatást a kutatás-fejlesztési projektre, amelynek eredményeként az autóipar, a gépipar és más felhasználói piacok számára fejlesztettek korszerű hengerelt alumínium termékeket és gyártástechnológiákat. Az együttműködő partnerek továbbfejlesztették az alumínium ötvözetek, segédanyagok és termékek előállítási, hengerlési és hőkezelési technológiai folyamatait, illetve az alumíniumipari termékek javításával…

Olvass tovább>>

Öt ok, amiért megéri átterelni a vállalati számlakezelést a digitális világba

Somkuti András a Docler Holding elnök vezérigazgatója

A papír alapú számlázásról való áttérés elektronikus számlakezelésre, több milliós megtakarítást jelenthet már kis- és középvállalati szinten is. Mindez nem jelent luxus beruházást, a beérkező és kimenő számla állomány teljes digitalizációja pedig jelentős hatékonyság javulást és érezhető költség megtakarítást hoz magával. „Egy online számlázó programban digitálisan létrehozott számla automatikusan még nem lesz elektronikus számla, így papír alapú verziójára is szükség van, de mindenképpen egyszerűbbé teszi például a július 1-től életbe lépő új NAV előírásnak megfelelő számla regisztrációt. Éppen ezért várható, hogy tömegesen térhetnek át digitális számlázásra a vállalatok és vállalkozók…

Olvass tovább>>

Szarmata kori temető nyomait találták meg Szentes közelében

Szarmata kori temető nyomait találták meg Szentes közelében

Feltehetően egy szarmata kori temető nyomaira bukkantak a Koszta József Múzeum régészei Szentestől délre Berekhát térségében. Filep Fanni ásatásvezető régész elmondta, hogy Szentes térségének ez a mikrorégiója különösen gazdag régészeti leletekben. A múzeum a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szakmai együttműködésével egy ipari beruházáshoz kapcsolódva kezdett megelőző régészeti feltárást. Egy ásatás és a terepbejárások adatai alapján a régészeti topográfiai térképen két lelőhely is szerepel a közelben. Egy Árpád-kori temető nyomait fedezték föl korábban, és késő szarmata kori településre utaló kerámiákra is bukkantak már a felszínen – tudatta a szakember. A beépültség miatt…

Olvass tovább>>

Iciri-piciri, pindurka élőlények lehettek a dinoszauruszok ősei

Mini dínók

Apró élőlények lehettek a dinoszauruszok ősei. Bár a dinoszauruszokat általában hatalmas állatoknak tartják, egy kutatás újabb bizonyítékkal szolgál arról, hogy egészen apró lényekként kezdhették. Ez a bizonyíték egy Madagaszkáron talált, újonnan leírt fosszília, amely több mint 237 millió évvel ezelőtt élt és mindössze tíz centiméter magas lehetett. A lelet segíthet tisztázni a pteroszauruszok, a dinoszauruszok korában élő szárnyas hüllők egyelőre zavaros eredetét is. „Az az általános felfogás, hogy a dinoszaruszok óriások voltak. Ez az új állat azonban nagyon közel van a dinoszauruszok és a pteroszauruszok szétágazásához, és sokkolóan kicsi” –…

Olvass tovább>>

Nagy a baj: egyre valószínűbb, hogy már öt éven belül átlépi a világ a kritikus 1,5 fokos felmelegedést

Hőség

Egyre nő az esélye annak, hogy a globális átlaghőmérséklet már a következő öt évben 1,5 Celsius-fokkal meghaladja az iparosodás előtti szintet – derült ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) által közzétett friss mutatókból. A kutatók szerint jelenleg húsz százalék az esély arra, hogy a kritikus szint átlépése már a 2024 előtti évek valamelyikében bekövetkezik – írja a BBC. A szakemberek szerint a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra korlátozásával elkerülhetők a klímaváltozás legsúlyosabb hatásai. A 2015-ös párizsi klímaegyezmény célja a globális átlaghőmérséklet emelkedésének jóval kettő, de inkább 1,5 Celsius-fok alatt tartása az iparosodás előtti szinthez…

Olvass tovább>>

A kihalás szélén áll a makifélék harmada, az északi simabálna és még a mezei hörcsög is

mezei hörcsög

A Madagaszkáron honos összes makifaj csaknem egyharmadát, az északi simabálnát és a mezei hörcsögöt is a súlyosan veszélyeztetett, vagyis a kihalástól mindössze egyetlen lépésre lévő állatok közé sorolja a svájci székhelyű Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) aktualizált vörös listája. A szervezet csütörtökön közzétett legfrissebb adatai szerint a vizsgált több mint 120 ezer fajból 32 441-et fenyeget a kihalás – olvasható a Genf melletti Gland-ban működő IUCN honlapján. A Madagaszkáron honos 107 makifajból jelenleg 103 tartozik a fenyegetett, közülük 33 a súlyosan veszélyeztetett fajok közé. A makik pusztulásáért elsősorban a kelet-afrikai szigetországban zajló erdőirtás…

Olvass tovább>>

Az MVM Csoport megvásárolja Csehország vezető energiakereskedőjét

Magyar Villamos Művek

Az MVM Csoport megvásárolja Csehország első számú földgázkereskedőjét, az innogy Česká republika (iCR) társaság 100 százalékos tulajdoni részesedését – közölte a társaság. Az MVM közleményében tudatta, a vásárlásról pénteken írtak alá megállapodást az E.ON-nal, a tranzakciót pedig igazi mérföldkőnek tekintik az MVM Csoport regionális terjeszkedési stratégiájában, annak elérésében, hogy a közép-kelet-európai régió vezető energetikai szereplőjévé váljon. Hangsúlyozták, a felvásárlás erős hátteret és folytonosságot biztosít a cseh társaságnak, amely egyre erősebben jelen van a villamos energia piacán is. A cseh cég összesen több mint 1,6 millió lakossági és vállalati ügyfelet szolgál ki…

Olvass tovább>>

Ami megy azt sem mindig érdemes erőltetni: növeli a károsanyag-kibocsátást az elektromos mobilitásra való átállás

elektromos autó

Az elektromos mobilitásra való átállás növeli a károsanyag-kibocsátást a kieli IfW gazdaságkutató intézet tanulmánya alapján, amely szerint az elektromos autózás üvegházhatású gázkibocsátása a jelenlegi németországi energiamix mellett közel háromnegyedével múlja felül a modern dízelmotorokét. Az Institut für Weltwirtschaft (IfW) elemzése abból indul ki, hogy számos más kutatóintézet tanulmánya szerint az elektromos autók károsanyag-kibocsátása már a jelenlegi energiamix mellett valóban kisebb ugyan a belsőégésű motorokénál, ez a kalkuláció azonban figyelmen kívül hagyja az elektromos áram iránt az elektromos mobilitásra való átállással megnövekedő igényt. A megnövekedett áramkeresletet ugyanis a meglévő energiamix-szel lehet…

Olvass tovább>>

Először közelíti meg a Napot a Solar Orbiter (SolO) európai űrszonda hétfőn

Solar Orbiter

A napokban először haladt el a Naphoz közel, mintegy 77 millió kilométeres távolságban a Solar Orbiter (SolO) európai űrszonda. A misszió feladata, hogy új információkkal segítse a Nap dinamikájának megértését. A perihélion, vagyis röppályájának a Naphoz legközelebb eső része a szondát a Vénusz és a Merkúr között vezeti el. A következő években ennél is közelebb kerül, akár 43 millió kilométerre is megközelíti a csillagot. A Föld átlagosan 149 millió kilométer távolságra kering a Nap körül. Az Európai Űrügynökség (ESA) által februárban útnak indított szonda missziója első négy hónapjában hosszú ellenőrzésen esett…

Olvass tovább>>

A Déli-óceán felett a legtisztább a levegő a Földön

A Déli-óceán feletti atmoszferikus határréteg levegője mentes az emberi tevékenységekből eredő és távoli kontinensekről származó részecskéktől – állapították meg a Coloradói Állami Egyetem kutatói, akik elsőként vizsgálták az Antarktisz körüli víztömeg felett lévő levegő bioaeroszol-összetételét. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált tanulmány készítői egy kutatóhajó fedélzetéről gyűjtöttek levegőmintákat az óceánnal közvetlenül érintkező légköri rétegből – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A szakemberek a szálló mikrobák összetételét vizsgálták a begyűjtött mintákban. A légkör tele van ezekkel a mikroorganizmusokkal, amelyeket a szél több száz vagy több ezer kilométeres távolságokba képes eljuttatni. A…

Olvass tovább>>

Lenyűgöző timelapse-videót tett közzé a NASA a Nap elmúlt egy évtizedéről

nap

Egy csaknem egyórás timelapse-videót tett közzé az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) a Nap elmúlt egy évtizedéről. A NASA napfigyelő műholdja, a Solar Dynamics Observatory (SDO) immár több mint tíz éve figyeli folyamatosan a Naprendszer központi csillagját – olvasható a NASA honlapján. Az SDO eddig 425 millió nagy felbontású képet készített a Napról, csaknem húszmillió gigabyte-nyi adatot összegyűjtve az elmúlt egy évtizedben. Ezek az információk számtalan felfedezéshez segítették hozzá a kutatókat a Nap működésére, valamint annak Naprendszerre gyakorolt hatásaira vonatkozóan. Műszerei révén az SDO 0,75 másodpercenként készít egy képet a Napról.…

Olvass tovább>>

Pelyhes spirálgalaxist kapott lencsevégre a Hubble űrteleszkóp

NGC 2775

Egy pelyhes spirálgalaxisról készített lenyűgöző felvételt az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az Európai Űrügynökség (ESA) Hubble űrtávcsöve. Az NGC 2775 spirálgalaxis nagyjából 67 millió fényévre van a Földtől a Rák csillagképben – olvasható a NASA honlapján. A galaxist William Herschel német származású brit csillagász fedezte fel 1783. december 19-én. Az NGC 2775 pelyhes spirálkarjai azt jelzik, hogy a galaxisban viszonylag kis intenzitású csillagkeletkezés zajlik. A galaxis központi részében gyakorlatilag nem keletkeznek új csillagok: ezt a területet egy szokatlanul nagy és viszonylag üres galaxisdudor uralja, amelyben minden gáz már régen…

Olvass tovább>>

Elkészült az Európai Digitális Innovációs Központok létrehozásáról szóló előzetes jelentkezési felhívás tervezete

Innováció

Az Európai Bizottság a Digitális Európa Program keretében kiadta az Európai Digitális Innovációs Hubok (EDIH) létrehozásáról szóló munkaanyagát, amelyben új finanszírozási programmal, 26,8 millió eurós keretösszeggel fejleszti a 2021 és 2027 közötti időszakban a tagországok gazdaságainak és társadalmainak digitális fejlődését. Az uniós kötelezettségnek eleget téve a tárca elkészítette az EDIH-ek létrehozásáról szóló „Előzetes jelentkezési felhívás” tervezetét, amely alapján a lehetséges hazai EDIH-ek kiválasztásra kerülnek. A digitalizáció elengedhetetlen a versenyképesség megtartásához, üzleti folyamatokba, termékekbe és szolgáltatásokba történő integrálása pedig nagymértékben hozzájárul a cégek, valamint a közszektor szereplőinek hatékonyságnöveléséhez. A kezdeményezés célja,…

Olvass tovább>>

Magyar kutatók vezetésével derítették fel egy ritka, súlyos betegség okát

DNS

Magyar kutatók vezetésével, több mint egy évtizeden át tartó genetikai nyomozással jutott el nemzetközi kutatócsoport egy család férfi tagjait három generáció óta sújtó kórkép eredetéhez. Eredményeik a betegség kezelése mellett annak megértésében is sokat segíthetnek, hogy miként kezelik az emberi sejtek az örökítőanyagban található, genetikai kódon túli információkat. Kevésbé ismert, hogy az írott nyelv ékezeteinek analógjai léteznek az élőlények genetikai információját rejtő nukleinsavakban is. Az élet kódjának „ékezeteit”, vagyis az örökítőanyagban tárolt minden, a nukleotidsorrenden felüli információt epigenetikai módosításoknak nevezik. Ezek a módosítások létfontosságúak minden kicsit is bonyolultabb többsejtű élőlény…

Olvass tovább>>

Rejtély: óriási tárnákat fedeztek fel Stonehenge közelében

Újkőkori tárnák óriás körét fedezték fel régészek az angliai Stonehenge közelében. A több mint tíz méternyi átmérőjű, öt méter mély tárnák egy két kilométeres gyűrűt alkotnak az ősi település Durrington Walls közelében, három kilométerre a 4500 éves Stonehenge-től – adta hírül hétfőn a BBC. A mérések szerint a földalatti létesítmények az újkőkorból származnak, több mint 4500 éve vájták ki azokat. A St Andrews, a Birminghami, a Warwicki, a Glasgow-i és a Walesi Egyetem régészei szerint a húsz vagy még annál is több tárna egyfajta határként szolgálhatott a Stonehenge-et összekötő szent területen. „Távérzékelők…

Olvass tovább>>

Már megint egy üstökös közeledik a Nap felé

üstökös

Majdnem ötezer év után ismét a Nap felé közeledik a NEOWISE-üstökös, amely a vártnál fényesebb lesz, így ha nem esik szét, akkor július közepétől a nyár végéig kis távcsővel vagy esetleg szabad szemmel is megfigyelhető majd. Sárneczky Krisztián, a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet munkatársa elmondta, hogy az üstökös feje a mérések szerint június 23-án napközben 3,5-4 magnitúdós lehetett, ami 1 magnitúdóval fényesebb a vártnál. A fényes porcsóvával együtt ez igen biztató fényesség – mondta a csillagász, hozzátéve, hogy idén óvatosak a szabadszemes üstökösök előrejelzésével, mert két égitest is csalódást…

Olvass tovább>>

Hazaárulás: hét évre ítéltek egy orosz tudóst

Viktor Kudrjavcev (Foto: Anton Novoderezhkin - TASSZ)

Hazaárulás címén hétévi, szigorított rendszerű börtöntelepen eltöltendő szabadságvesztésre ítélte Roman Kovaljovot, a Központi Gépipari Tudományos Kutatóintézet (CNIImas) Hőcsere- és Aerodinamika Központjának vezetőjét a Moszkva megyei bíróság. Kovaljov a TASZSZ hírügynökség szerint a zárt tárgyalásom elismerte bűnösségét. Az elítélt kollégája és tanítványa volt Viktor Kudrjavcevnek, a Roszkoszmosz vezető kutatóintézetének számító CNIImas munkatársának, akit 2018 júniusában vádoltak meg hazaárulással. Kovaljovot tavaly júniusban vették őrizetbe, akkor még ártatlannak vallotta magát. A vád szerint Kudrjavcev elektronikus levelezésben szolgáltatott ki titkos adatokat a belgiumi Sint-Genesius-Rode-ban működő, Kármán Tódorról elnevezett von Karman Folyadékdinamikai Intézetnek – amellyel…

Olvass tovább>>