Fantasztikus leletet tártak fel egy mexikói marhalegelőn

Egy ősi maja királyság fővárosára bukkantak mexikói és amerikai régészek egy mexikói marhalegelőn. A Brandeis Egyetem antropológusa, Charles Golden vezette tudóscsoport 2018 júniusában kezdte meg a feltárásokat a Lacanja Tzeltal nevű lelőhelyen, a mexikói délkeleti részén lévő Chiapas szövetségi államban – adta hírül az egyetem honlapja. A régészek úgy vélik, hogy a térség a Sak Tz’i maja királyság fővárosa lehetett, ahol időszámítás előtt 750 körül jelentek meg az első lakók, majd mintegy ezer évig lakott terület volt. A régészek és antropológusok 1994 óta keresnek bizonyítékot Sak Tz’i létezésére, amikor egy másik…

Olvass tovább>>

A rák több mint 50 típusát mutatja ki egy új vérvizsgálat

A rák több mint ötven típusát mutathatja ki egy egyszerű vérvizsgálat, gyakran az első jelek vagy tünetek megjelenése előtt egy új kutatás szerint. Az Annals of Oncology című tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerzői a daganatból a vérbe jutó DNS kémiai változásai után kutattak – számolt be róla a BBC hírportálja. Az amerikai Dana Farber Rákkutató Intézet, a Harvard Orvostudományi Egyetem, a brit Francis Crick Institute és a University College London kutatói több mint négyezer mintát vizsgáltak meg, amely rákos és nem rákos páciensektől származott. A betegek között a daganatok több mint…

Olvass tovább>>

Az emberhez hasonló módon öregszenek a csimpánzok

Az emberhez hasonló módon öregszenek a csimpánzok, amit a kortizolszint változása jelez – állapították meg az Új-mexikói Egyetem és az ugandai Kibale Csimpánzprojekt tudósai. A Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklapban bemutatott tanulmányukban a kutatók a Kibale Nemzeti Parkban élő csimpánzok húsz éven át tartó megfigyelésének eredményeiről számolnak be. Korábbi vizsgálatok megállapították, hogy az emberek öregedése során változások következnek be a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese (HPA) tengelynél. Ez egy funkcionális kapcsolat a hipotalamusz, a hipofízis és a mellékvesekéreg között, ez a biológiai rendszer fontos szerepet játszik abban, hogyan reagál az…

Olvass tovább>>

Először bizonyították, hogy érzelmeket fejez ki az egerek pofája

egér

Német tudósoknak sikerült először bizonyítaniuk, hogy az egerek „arca” érzelmeket fejez ki – írta a phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál. A Max Planck Neurobiológiai Kutatóintézet tudósai arról számoltak be, hogy az egereknek – az emberekhez hasonlóan – változik az arckifejezése, ha édeset, ha keserűt kóstolnak vagy ha megijednek. Az egerek érzelmeinek mérése új lehetőséget kínál a neurobiológusoknak, hogy az érzelmek születésének és feldolgozásának alapvető agyi folyamatait kutathassák. Öröm, undor, félelem – minden ember hasonló mimikával fejezi ki ezeket az érzelmeket: ha valamitől undorodunk, szemünk összeszűkül, az orrunkat ráncoljuk, felső ajkunk aszimmetrikusan fintorodik.…

Olvass tovább>>

Nem állnak le az amerikai Hold- és Mars-utazások előkészületei

Mars

Folytatódnak a Hold- és Mars-missziók előkészületei az amerikai űrkutatási hivatalnál (NASA) a koronavírus-járvány ellenére is. A NASA Artemis-programja keretében tovább folyik a munka, amely az asztronauták Holdra és a Marsra utazását készíti elő – mondta Jim Bridenstine, a NASA igazgatója. A program szerint 2024-ben küldenének ismét amerikai asztronautákat a Holdra, több mint 50 évvel azután, hogy az ember először lépett az égitestre. „Azután, hogy húsz éven át keringtek űrhajósaink földközeli pályán, most készen állunk a világűr újabb nagy kihívására: a fenntartható emberi jelenlét feltételeinek kifejlesztésére a Holdon és körülötte” –…

Olvass tovább>>

Akár 8 méterre is repülnek köhögéskor vagy tüsszögéskor a cseppek

koronavírus

Akár nyolc méterre is repülnek köhögéskor vagy tüsszögéskor a cseppek – állapította meg a Massachussettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatása. Lydia Bourouiba, az egyetem professzora évek óta kutatja a köhögés, tüsszentés és a kilégzés aerodinamikáját az egyetem folyadékdinamikával és betegségek terjesztésével foglalkozó laboratóriumában. Azt találta, hogy a köhögéssel, tüsszentéssel és kilégzéssel kibocsátott, gázokkal teli felhő akár 8,2 méteres távolságba is elér. Az amerikai járványügyi központ (CDC) kétméteres távolság tartását ajánlja az emberek között az új koronavírus okozta járvány idején. A kutató szerint sürgősen felül kell vizsgálni mind a CDC, mind az Egészségügyi…

Olvass tovább>>

Először született gyermeke egy rákbeteg nőnek mesterségesen érlelt és lefagyasztott petesejtekből

Először született gyermeke egy rákbeteg nőnek éretlen petesejtből, amelyet laboratóriumban érleltek, lefagyasztottak, majd öt évvel később felolvasztottak és megtermékenyítettek – jelentették be a Párizs melletti Antoine Béclere Egyetem Kórházának szakemberei az Annals of Oncology folyóiratban. Esetleírásukban ismertették, miként született fia egy 34 éves francia nőnek, aki meddő volt, mert öt évvel korábban emlődaganat miatt kemoterápiával kezelték. A daganatos betegség kezelése előtt az orvosok hét éretlen petesejtet vettek petefészkeiből és az in vitro peteérlelés (IVM) módszerével laboratóriumban lombikban érlelték őket. Az érett petesejteket azután lefagyasztották nagyon gyorsan folyékony nitrogénnel, hogy csökkentsék…

Olvass tovább>>

Kimúlt az utolsó szumátrai orrszarvú Malajziában

Rákban pusztult el a szumátrai orrszarvúk fajának utolsó ismert malajziai egyede, egy 25 éves nőstény – írta a BBC. Az Iman nevű állat Borneó malajziai részén múlt ki szombaton – közölte Christine Liew, Sabah állat turisztikai, kulturális és környezetvédelmi minisztere. A faj utolsó malajziai hímje májusban pusztult el. A szumátrai rinocéroszok hajdan Ázsia nagy részét benépesítették, a vadon élő populációk azonban szinte teljesen kihaltak, úgy vélik, ma már alig száz példány él belőlük. A faj a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján a súlyosan veszélyeztetettek között szerepel. „Iman természetes halált hal. Teljes figyelmet…

Olvass tovább>>

Megoldódott a földtörténet legsúlyosabb kihalásának rejtéje

Nem egy időben zajlott le a szárazföldön és az óceánban a földtörténet legsúlyosabb tömeges kihalása 252 millió évvel ezelőtt, a perm időszak alkonyán – állapították meg kutatók a Dél-afrikai Köztársaságból és Ausztráliából származó ősmaradványok korának felülvizsgálata nyomán. A késő perm időszak állatvilágának eltűnése után nem sokkal élt gerincesek fosszíliáinak újbóli kormeghatározása azt mutatta, hogy azok az ökoszisztémát érintő változások, amelyek végül a szárazföldi gerinces fajok hetven százalékának kipusztulását eredményezték, a szárazföldön több százezer évvel korábban kezdődtek meg, mint az óceánban – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A nyílt vizekben később…

Olvass tovább>>

A várandósság hossza összefügghet a gyerek DNS-ének kémiai változásaival

A várandósság hossza és a gyerek DNS-ének kémiai változásai közötti kapcsolatot térképezte fel egy nemzetközi kutatócsoport svéd tudósok vezetésével több mint hatezer újszülött adatait vizsgálva. A Svéd Királyi Orvostudományi Egyetem vezette kutatást a Genome Medicine szakfolyóirat közölte. Minden egyes héttel, amellyel a várandósság tovább tartott, több ezer gén DNS-metilációjának – biokémiai folyamat, a DNS kémiai módosulása – változását állapították meg a köldökzsinórvérben – írta a medicalxpress.com. A világon a gyerekek öt-tíz százaléka koraszülött, vagyis a várandósság 37. hete előtt érkezik. Többségük normálisan fejlődik és növekszik, azonban a koraszülöttség, valamint a légzőszervi és…

Olvass tovább>>

Hatalmas „űrhóembert” képez a két összeolvadó fehér törpe

Egy hatalmas hóemberalakú, soha nem látott légkörű csillagot fedezett fel egy nemzetközi csillagászcsoport, az égi objektum két fehér törpecsillag lehet, amelyek éppen csak elkerülték a megsemmisülést, és egy kisebb, sűrű csillagba olvadnak össze – adta hírül a BBC News. A tőlünk 150 fényévre lévő „hóember” tömege nagyobb a Napnál, átmérője azonban kétharmada a Föld átmérőjének. A fehér törpe a csillagfejlődés végső stádiuma, általában nagyjából Föld-méretű, de százszor kisebbek, mint a Nap. Tömegük megközelítően a Nap tömegével egyezik meg, ezért sűrűségük nagyon nagy. A fehér törpék extrém magas felszíni hőmérsékletűek, ezért ragyogó…

Olvass tovább>>

„Vízivilág” lehetett a Föld 3,2 milliárd évvel ezelőtt

Hatalmas szárazföldi területek nélküli „vízivilág” lehetett a Föld 3,2 milliárd évvel ezelőtt – állapították meg amerikai kutatók, akik szerint egy ilyen környezet jelentősen befolyásolhatta a földi élet első formáinak kialakulását és evolúcióját. Az Iowai Állami Egyetem geológusa, Benjamin Johnson és a Coloradói Egyetem boulderi tagintézményében dolgozó Boswell Wing egy 3,2 milliárd éves óceáni kéreg vizsgálatára alapozta tanulmányát. A négymilliárd évvel ezelőtt kezdődött és 2,5 milliárd évvel ezelőtt véget ért archaikumból való kéreg Nyugat-Ausztrália állam egy távoli csücskében található – olvasható a Coloradói Egyetem honlapján. A két szakember 2018-ban gyűjtött be több…

Olvass tovább>>

Némely főemlős jól járna az új-zélandi kea madár eszével

A csecsemőknél és csimpánzoknál megfigyeltekhez hasonló képességekkel rendelkezik az Új-Zéland Déli-szigetén honos kea madár, a világ egyetlen alpesi papagája – állapították meg az Aucklandi Egyetem kutatói, akiknek elsőként sikerült bizonyítaniuk, hogy egy madár képes valódi statisztikai következtetéseket levonni. A szakemberek egy Christchurch szomszédságában lévő védett területen élő keákat vontak be a tanulmányukba, amelyben azt vizsgálták, hogy a madarak milyen következtetésekre jutnak különböző statisztikai, fizikai és szociális információk alapján – írja a www.stuff.co.nz. A hat madárnak megmutatták, hogy ha fekete színű facsipeszt választanak, akkor ennivalót kapnak, ha viszont narancssárgát, akkor nem jár…

Olvass tovább>>

Az autonóm robotoké a jövő, derült ki egy autonóm robotokat gyártó társaság vizsgálatából

Az autóipari, elektronikai, és FMCG vállalatok úgy vélik, az autonóm mobil robotok jelentős előnyökhöz képesek juttatni őket a költségek, biztonság és minőség tekintetében Az autonóm mobil robotok (AMR-ek) piacvezetője, a Mobile Industrial Robots (MiR) kutatást végzett autóipari, elektronikai, FMCG és logisztikai (3PL) vállalatok* között, hogy képet kapjon a belső logisztikai folyamatok automatizálásával kapcsolatos attitűdökről. A MiR többek közt rákérdezett arra, hogy mikor jöhetne el az ideje az AMR-ek belső logisztikába való integrálásának, milyennek vélik a mobil robotok iparágra mért hatását, és, hogy mik a legnagyobb akadályok, amik az automatizáció növelésének…

Olvass tovább>>

Nyilvánosságra hozták a Magyar Innovációs Nagydíj pályázat győzteseit

innováció

 Kiemelkedő hasznot hozó, világszínvonalú teljesítményeket ismertek el a Magyar Innovációs Nagydíj pályázaton – közölte a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ). A közlemény szerint eredetileg március 27-én, az Országházban, ünnepélyes keretek között adták volna át az elismeréseket, az ünnepséget a járvány miatt nem tartották meg, a díjakat és elismeréseket a társaságok később kapják meg. A MISZ közölte, a Magyar Innovációs Nagydíj bírálóbizottsága 46 jelentkező társaság közül választotta ki a 2019. évi innovációs nagydíjat, valamint további hét innovációs díjat ítélt oda. Az értékelés szempontjai között döntő volt az innovációból elért 2019. évi gazdasági eredmény.…

Olvass tovább>>

„Csak” 1300 évig is megmaradnak az óceánban a Lego-kockák

Akár 1300 évig is megőrződnek az óceánban a Lego-kockák egy új tanulmány szerint. A Plymouthi Egyetem vezette kutatás során azt vizsgálták, milyen mértékben koptak el a tengeri környezetben ezek a népszerű gyerekjátékok. A tengerpartokon talált kockák súlyát egyesével lemérték és összehasonlították még nem használt darabok súlyával, és megállapították a korukat is. A kutatók arra jutottak, hogy az egyes kockák 100 és 1300 év közötti időszakot élnek túl a vizekben. Az Environmental Pollution című szaklapban bemutatott tanulmány készítői a Délnyugat-Anglia partvidékén partra mosott Lego-kockákra fókuszáltak. A kutatók szerint ez az eredmény is…

Olvass tovább>>

Tengeri gátrendszer védhetné meg Európát az emelkedő tengerszint hatásaitól

Az Északi-tengeren Skócia és Norvégia közötti 475 kilométer hosszú és egy Franciaország és Délnyugat-Anglia közötti 160 kilométeres gát védhetné meg Európa több mint 25 millió lakóját a várhatóan több méteres tengerszint-emelkedés következményeitől a következő évszázadokban holland kutatók szerint. A Holland Királyi Tengerkutató Intézet tudósai szerint a gátépítés költségei 250-500 milliárd euróra rúgnának, a védelemre szoruló észak-és nyugat-európai országok GNP-jének alig egy százalékára húsz éven át – számították ki a holland kutatók a Németországi GEOMAR intézet tudósaival a Bulletin of the American Meteorological Society tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban. „Azon kívül, hogy…

Olvass tovább>>

A víz alatti erdők genetikai sokféleségére jelenthetnek fenyegetést az óceáni hőhullámok

A nyugat-ausztráliai partoknál lévő víz alatti hínárerdők genetikai sokféleségének drasztikus csökkenését okozta a térségben mért eddigi legsúlyosabb óceáni hőhullám – állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport. A Current Biology című folyóiratban publikált tanulmány szerint a víz alatti tengerialga-erdőségek átlagos genetikai diverzitásának 30-65 százaléka veszett oda Nyugat-Ausztrália állam nyolcszáz kilométeres partvonalának egyes részeinél – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A Nyugat-Ausztráliai Egyetem munkatársa, Thomas Wernberg szerint azt eredmények azt mutatják, hogy az óceáni hőhullámok veszélyeztethetik a hínárerdők azon képességét, hogy hatékonyan reagáljanak a jövőbeli klímaváltozásra. „Noha a szélsőséges éghajlati események ökológiai…

Olvass tovább>>

Nem jó mostanában keselyűnek lenni Bissau-Guineában

Mintegy ezer keselyű pusztult el eddig ismeretlen okokból az elmúlt két hétben Bissau-Guineában – közölte a Vulture Conservation Foundation (VCF). A ragadozómadarak elhullását először február 23-án észlelték, amikor kétszáz madártetemre bukkantak, majd hirtelen négyszázra, majd hatszázra emelkedett az elpusztult állatok száma, amely ma már megközelíti az ezret – derül ki a szervezet közleményből. A fajmegőrző szervezet illetékesei bátorítónak nevezeték, hogy az utóbbi néhány napban nem történt elhullás. Aggodalomra ad azonban okot, hogy a ragadozómadarak pusztulásának oka még mindig nem ismert. Ezért létfontosságú azonosítani és semlegesíteni haláluk okát. Ez a páratlan…

Olvass tovább>>

Ősi kontinens egy elveszett darabját találták meg Kanada északi részén

Ősi kontinens egy elveszett darabját találták meg Kanada északi részén. Kutatók a kanadai Baffin-szigetről származó gyémántbányászati minták rostálása során bukkantak az észak-atlanti kratonból származó maradványra. A kratonok, más néven ősmasszívumok a Föld kérgének megszilárdult darabjai, a földkéreg ősi, szilárd és megkristályosodott részei. A tudósok kimberlit kőzeteket vizsgáltak, amelyek a gyémántbányászat alapjait képezik. Több millió év alatt formálódtak ezek a kőzetek 150-400 kilométeres mélységben, a felszínre geológiai és kémiai folyamatok hatására kerülnek. Időnként vulkáni eredetű kőzetek ilyen kimberlitbe zárt gyémántokat rejtenek. „A kutatók számára a kimberlitek olyan felszín alatti rakéták, melyek utasokat…

Olvass tovább>>