Év: 2020

Amatőr csillagászok felvételei alapján vizsgálták meg egy üstökös szétesését

~
üstökös

Műkedvelő csillagászok felvételei alapján vizsgálták meg egy üstökös szétesését: az első közösségi összefogással megalkotott képeken figyelhették meg a szakértők az Atlas nevű kométa változását. A decemberben felfedezett Atlasról a tudósok úgy vélték, valószínűleg az év legnagyobb fényű üstökösévé válhat, szabad szemmel is látható lehet. Nemrég azonban gyanítani kezdték, hogy az üstökös több részre esett szét, miután gyorsan halványulni kezdett. Az egymással számítógépes kapcsolatban álló teleszkópokat (eVscope) fejlesztő Unistellar nevű cég munkája nyomán lehetővé vált, hogy civil és hobbicsillagászok alacsonyabb költségű műszerekkel figyelhessék meg az égitestek mozgását. Az Atlas szétesésével szerephez…

Olvass tovább>>

Idén harminc éves a Hubble űrtávcső

~
Hubble űrteleszkóp

Idén harminc éve, hogy Föld körüli pályára állították minden idők legismertebb és legnépszerűbb űrcsillagászati eszközét, a Hubble-t. Az űrtávcső forradalmi változást hozott az űrkutatásban, a teleszkóp milliónál is több képet készített, amelyeket tudományos publikációk ezreihez használtak fel különböző felfedezések kapcsán – hangzott el egy televíziós műsorban. Kiss László csillagász, fizikus a műsorban felidézte, hogy a mára legendássá vált űrteleszkóp, amit 1990. április 24-én indítottak el a Kennedy Űrközpontból, Edwin Powell Hubble-ról, a XX. század egyik legnagyobb csillagászáról kapta a nevét, aki sokat tett azért, hogy megismerjük az univerzumot. Hubble az 1920-as…

Olvass tovább>>

Befejeződött a 28. Magyar Innovációs Nagydíj pályázat

~

A Magyar Innovációs Szövetség 28. alkalommal hirdette meg a Magyar Innovációs Nagydíj pályázatot  a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal főtámogatásával — az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, az Agrárminisztériummal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával és a Valor Hungariae Zrt.-vel együttműködve. A 2020. február 12-i határidőre 46 pályázatot küldtek be a gazdasági társaságok. A legnépszerűbb szakterületek, villamosipar, energetika, ill. az informatika és szoftver voltak. A neves szakemberekből, professzorokból álló bírálóbizottság, Birkner Zoltán, az NKFIH elnökének vezetésével, 2020. március 3-án, testületileg, titkos szavazással hozta meg a végleges döntést, és választotta ki…

Olvass tovább>>

Ez is megvan: elkészült a Hold első átfogó geológiai térképe

~

Az amerikai geológiai társaság (USGS) közzétette a Hold első hiteles, átfogó geológiai térképét, amely segít megmagyarázni a Föld legközelebbi szomszédjának 4,5 milliárd éves történetét. Először térképezték fel a Hold teljes felszínét az USGS tudósai együttműködve az amerikai űrkutatási hivatal és a NASA Naprendszer kutatóintézet, a Lunar Planetary Institute szakembereivel. „A Unified Geologic Map of the Moon nevű térkép a jövőbeni Holdmissziók modelljeként szolgálhat a Hold felszínét illetően és a nemzetközi tudományos közösség, az oktatók és a közvélemény számára is felbecsülhetetlen eszközként szolgálhat. A térkép, amely elérhető a társaság honlapján, hihetetlen részletességgel…

Olvass tovább>>

Töredezni kezdett a világ legnagyobb jéghegye

~

Töredezni kezdett a világ legnagyobb jéghegye, az 5100 négyzetkilométeres antarktiszi A-68, csütörtökön leszakadt róla egy nagyjából 175 négyzetkilométeres tábla. Mióta a jéghegy 2017 júliusában levált az Antarktiszról, a leghatalmasabb, szabadon úszó antarktiszi tömbnek számít – írta a BBC. Az óriás jelenleg az Antarktiszi-félszigettől észak felé tart. Mivel viharosabb, melegebb vizekre ért, olyan áramlatok viszik, melyek az Atlanti-óceán déli részére sodorják. Adrian Luckman, a Swansea-i Egyetem professzora az elszabadulástól kezdve követi az A-68 körüli eseményeket, szerinte a friss letöréssel a gigászi tömb pusztulása kezdődött el. „Folyamatosan csodálom, hogy egy ilyen vékony és…

Olvass tovább>>

A SpaceX csökkenti műholdjainak fényességét

~
Starlink műholdak

Csökkenti műholdjainak fényességét a SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat, amely a nhapokban állította Föld körüli pályára a tervezett „űrinternetjének” újabb hatvan műholdját. A cég vezérigazgatója, Elon Musk a Twitteren írt arról, hogy a Starlink projekt műholdjainak túlzott fényességéért az űreszközök napelemeinek elhelyezkedése a felelős, de a vállalat „most korrigálja a dolgot”. Az átállítás révén a műholdak kevésbé lesznek láthatóak a Földről – olvasható a BBC hírportálján. A visszatükröződő napelemeken túl a műholdak egy része a jelenlegi keringési pályája miatt volt szembetűnőbb az elmúlt napokban. Ezek a műholdak a méretük és a Földhöz…

Olvass tovább>>

A fenntarthatóságról és a digitalizálásról is szól idén a Szellemi Tulajdon Világnapja

~
Pomázi Gyula

A Szellemi Tulajdon Világszervezetének üzenete 2020-ban az „Innováció a zöld jövőért”. Ezzel is felhívják a figyelmet a környezetbarát, zöld és fenntartható technológiákat létrehozó innovációk fontosságára. A fenntarthatóság mellett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) fontos feladatának tartja, hogy a szellemitulajdon-védelem területén is felkészüljön a digitalizáció rohamos térhódítása miatti kihívásokra – mondta el Pomázi Gyula (képünkön). Az SZTNH elnöke hozzátette: a digitalizáció nem csak a belső folyamatok hatékonyságának növelését, de a határidők csökkentését is szolgálja. Az SZTNH ezért kiemelt feladatként tekint az elektronikus ügyintézés fejlesztésére, amelyre az ügyféligények alapján is szükség…

Olvass tovább>>

A középkori brit történelem jégbezárt titkait tárta fel egy új kutatás

~

A jég rétegei magukba zárva őrzik az évszázadokkal ezelőtti levegő szennyezettségének nyomait. Brit kutatók a svájci-olasz Alpok egy gleccserének jegét vizsgálva találtak értékes adatokat a korabeli brit életmódról és a történelem viharairól — számolt be róla a BBC. Az Antiquity című folyóiratban publikált tanulmány szerzői az ólom nyomait vizsgálták a jégrétegekben. Az 1100-as évek végének ólommal szennyezett levegője a brit bányák felől érkező szelekkel jutott el az Alpokig. A 12. században ugyanis a légszennyezettség éppen olyan súlyos volt, mint évszázadokkal később, az ipari forradalom idején. Christopher Loveluck professzor, a Nottinghami…

Olvass tovább>>

Az állatok által lenyelt műanyagok méretét becsülték meg kutatók

~
műanyag

A Cardiffi Egyetem szakértői első alkalommal dolgoztak ki egy olyan módszert, amellyel megbecsülhető, hogy a különböző állatfajok mekkora műanyagokat nyelhetnek le. Az egyetem fenntartható vízgazdálkodással foglalkozó kutatóintézetének szakértői több mint kétezer állat gyomortartalmát vizsgálták meg, és ennek alapján alkottak egy egyenletet, amellyel az állat testhossza alapján megjósolják, mekkora műanyagdarabot képes megenni. A tanulmány szerint a legnagyobb darabok az állat méretének mintegy öt százalékát tehetik ki. A kutatók szerint a műanyagszennyezés problémájának súlyosbodásával kiemelt fontosságúvá vált a műanyagok jelentette kockázat felmérése a világ különböző állatfajai számára. Munkájuk segítheti a tudósokat is…

Olvass tovább>>

Mintegy öt kilométert húzódott vissza a kelet-antarktiszi Denman-gleccser

~
Antarktisz

Mintegy öt kilométert húzódott vissza az elmúlt 22 évben a kelet-antarktiszi Denman-gleccser – állapították meg a Kaliforniai Egyetem és a NASA bolygókutató központja (JPL) kutatói. Ha a gleccser teljesen elolvadna, világszerte 1,5 méterrel emelné a tengerszintet. Ezért tanulmányozták a lehető legalaposabban a gleccsert és térségét a kutatók, akik aggasztó megállapításokra jutottak állapotáról, ha folytatódik a globális felmelegedés. „Kelet-Antarktikáról eddig úgy gondoltuk, hogy kevésbé fenyegetett (a globális felmelegedés által), de a gleccsereket, mint a Denmant a krioszférakutatók alaposan megvizsgálták, és most már látunk bizonyítékokat a tengeri jég potenciális instabilitására ebben a…

Olvass tovább>>

A felmelegedése a kihalás szélére sodorhatja a görög karsztviperát

~

A hegyvidékek felmelegedése a kihalás szélére sodorhatja a görög karsztviperát (Vipera graeca) az MTA Ökológiai Kutatóközpontja tudósainak egy új kutatása szerint. Az Oryx című tudományos szaklapban megjelent tanulmány szerint a veszélyeztetett kígyófaj hegyvidéki élőhelyeinek 90 százaléka válhat lakhatatlanná a 2080-as évek végére. A kisméretű mérgeskígyó már most Európa leginkább veszélyeztetett csúszómászóinak egyike. A klímaváltozás okozta emelkedő hőmérsékletek és növekvő szárazság jelenti a legnagyobb fenyegetettséget a görög karsztvipera jövőbeli túlélésére. Mizsei Edvárd, a tanulmány vezető szerzője szerint ennek a kifejezetten hegyi fajnak a kihalása csak a jéghegy csúcsa. „Keményen kell dolgoznunk, hogy…

Olvass tovább>>

A békalányok elképesztő szexuális életet élnek

~
béka

Utódjaik túlélési esélyeinek javítása érdekében párosodnak időről időre egy másik faj hímjeivel az Észak-Amerikában honos lapátlábúbéka-félék egyik fajának nőstényei. A Chapel Hill-i Észak-Karolinai Egyetem evolúcióbiológusa, Karin Pfennig még évekkel ezelőtt figyelt fel a különös jelenségre az Egyesült Államok délnyugati részén – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A lapátlábúbéka-félék családjába tartozó Spea bombifrons nevű faj nőstényei olykor szándékosan figyelmen kívül hagyják saját fajuk hímjeit és helyettük egy rokonfaj, a Spea multiplicata hímjeivel párosodnak. Az ebihalak időszakosan kialakuló tavacskákban nőnek fel, és amikor ezek a kis tavak különösen sekélyek, a Spea bombifrons nőstényei…

Olvass tovább>>

Kutatás-fejlesztést támogató tagállami programokat hagyott jóvá az EB

~
Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnök

Kutatás-fejlesztést segítő tagországi programokat hagyott jóvá az Európai Bizottság (EB), köztük azt a magyar csomagot, amelynek keretében a szektor dolgozói 31,5 milliárd forint összegű bértámogatást kapnak. Az új típusú koronavírus-járvány által érintett ágazatokban tevékenykedő kutatók megsegítését célzó magyarországi programot az állami támogatásokra vonatkozóan nemrég elfogadott ideiglenes keretszabályok alapján hagyta jóvá a brüsszeli testület. A bizottság értékelése szerint az intézkedés szükséges, megfelelő és arányos a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezeléséhez. „A magyar program támogatást nyújt a kutatóknak és a vállalatoknak ahhoz, hogy a járvány alatt és után is folytathassák kutatás-fejlesztési tevékenységeiket. A munkahelyek…

Olvass tovább>>

Már 90 éve sem volt jó gleccsernek lenni

~

A klímaváltozás okozta 90 éve egy grönlandi gleccser drámai mértékű zsugorodását egy új tanulmány szerint, amelynek készítői történelmi fotók és óceáni üledékek elemzése alapján jutottak erre a megállapításra. A Kangerlussuaq-gleccsernek az 1930-as években történt drámai összeomlásáról akkori légi és szárazföldi felvételek alapján volt tudomásuk a kutatóknak, ezek a korabeli felvételek az előtt, illetve az után készültek, hogy a gleccser nyelve „kiszabadította magát” a tenger alatti hegygerinc alól, amely addig a helyére „szögezte”, és amely miatt a Kangerlussuaq stabilabb volt számos grönlandi gleccserhez képest -olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. „Összeomlásáról a…

Olvass tovább>>

Egy egér a tengerszint felett legmagasabban élő emlős

~

A tengerszint felett legmagasabban élő emlősre, egy egérfajra bukkantak kutatók az Andokban fekvő Llullaillaco rétegvulkán csúcsán. Jay Storz, a Nebraskai Egyetem biológusa és társai februárban mászták meg a 6723 méteres vulkánt a chilei-argentin határon, hogy megbizonyosodjanak arról, ilyen magasságban is élnek emlősök. A kutatóexpedíciót egy 2013-ban felvett videoklip inspirálta, Matt Farson hegymászó a Llulaillacót megmázva mintegy 6600 méter magasan kamerájával felvett egy hóban futó egeret. Soha ilyen magasan nem észleltek emlősállatot tudósok. Storz és tudóscsoportja az Atacama-sivatag déli peremén húzódó vulkánon tett egyhónapos expedíciója során fedezte fel a hörcsögfélék családjába tartozó…

Olvass tovább>>

Úttörő műtéti módszer négyszerezheti meg a tüdő- és szívátültetéseket

~

A tüdő- és szívátültetések száma megnégyszereződhet egy „újraélesztő” gépnek köszönhetően, amit egy úttörő műtéti eljárásban használnak Nagy-Britanniában – számolt be róla a BBC. A cambridge-i Royali Papworth Kórházban kifejlesztett készülék oxigént juttat a vérbe mindkét szervben egy világon elsőként alkalmazott eljárással. A gép ezzel képes életre kelteni az összeomlott szerveket a keringés leállása után. Ahogy Pedro Catarino, a kórház sebésze fogalmazott: „feltölti az elemeket”. „Ez egy újraélesztés, és miután feltöltöttük a szív energiatartalékait, megtörténhet az átültetés” – magyarázta az orvos, aki szerint legalább kétszer, de lehet, hogy négyszer annyi szív-…

Olvass tovább>>

Már több mint 2500 évvel ezelőtt laktak emberek a szlovén hegyvidéken

~
Mija Ogrin, az ArheoAlpe kulturális szövetség régésze

Szlovén régészek újabb bizonyítékot találtak arra, hogy a szlovén Alpokat már több mint 2500 évvel ezelőtt emberek lakták: a vaskori ember szarvasmarhát tenyésztett és vasércet bányászott a hegyvidéken – adta hírül szerdán a szlovén sajtó. A leletekre a Bosinka-fennsíkon, a Júliai-Alpok legszebb csúcsán, a Triglavon bukkantak tavaly a szakemberek. Az ásatásokon feltárták egy kunyhó alapjait, és számos apró tárgyat, egyebek között edénydarabokat és ruhakapcsokat találtak. Mija Ogrin (képünkön), az ArheoAlpe kulturális szövetség régésze újságíróknak elmondta: a helyszínt még 2005-ben fedezték fel, akkor római kori bronz kolompokat találtak ott, amelyekből arra…

Olvass tovább>>

A legkisebb dinoszaurusz lehet a 99 millió éves borostyánban megőrződött lény

~

Valószínűleg a valaha felfedezett legkisebb dinoszaurusz lehet az a kicsiny teremtény, amelynek koponyája páratlanul jól megőrződött egy 99 millió éves borostyánban. A The Nature című tudományos folyóiratban bemutatott madárszerű állat koponyája két centiméternél kisebb, azaz az állat akkora lehetett, mint egy méhkolibiri (Mellisuga helenae), a világ legkisebb madara, amelynek testhossza hat centiméter, testtömege 1,6-2 gramm. A megkövesedett maradvány felfedezése segíti a tudósokat annak megértésében, miként fejlődtek ilyen kicsiny termetűvé ezek az élőlények. „A madarak egy teljesen új eredetét tárja fel nekünk” – idézte a tudományos folyóirat honlapja Jingmai O’Connort (képünkön),…

Olvass tovább>>

Újabb rejtély a Hold körül

~

Mégsem azonos a Föld és Hold oxigénizotópjainak összetétele, ez pedig megváltoztathatja a Hold kialakulásának jelenlegi elméleteit. Az Új-Mexikói Egyetem (UNM) kutatói kutatásaik eredményeit a Nature Geoscience című szaklapban mutatták be. Korábbi kutatások alapján született meg a nagy becsapódás-elmélet, amely úgy véli, a Hold abból a törmelékből formálódott, amely a korai Föld és a protoplanéta állapotban lévő Theia összeütközése nyomán keletkezett. A Föld és a Hold geokémiailag hasonlóak. Az Apolló-missziók által a Holdról lehozott minták szinte teljes azonosságot mutattak az oxigénizotópok összetételét illetően. Bár a nagy becsapódás-elmélet jó magyarázatul szolgálhat a Föld…

Olvass tovább>>

Újabb darabját találták meg a február végén Szlovénia fölött felrobbant meteoritnak

~

A délkelet-szlovéniai Novo Mesto közelében újabb darabját találták meg a február végén Szlovénia fölött széthullott meteoritnak, a geológusok további darabok után kutatnak – közölte a helyi sajtó. Bojan Ambrozic geológus maga is szemtanúja volt a robbanásnak, amely olyan erős volt, hogy a szlovéniai Novo Mestótól Fiumén (Rijeka) keresztül Zágrábban is lehetett hallani, és a földrengésmérők is érzékelték. Az első meteoritdarabot múlt héten találta meg egy helyi lakos háza udvarában. A kő 203 grammot nyom, és az első elemzések szerint a kondritok csoportjába tartozik. Ez a leggyakoribb meteoritfajta, amely a Földre…

Olvass tovább>>