Év: 2020

Az eddigi legnagyob felbontású panorámafelvételét készítette a Marsról a Curiosity

~
Mars

Az eddigi legnagyobb felbontású panorámafelvételét készítette el a marsi felszínről az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Curiosity marsjárója – közölte szerdán a NASA bolygókutató intézete, a Jet Propulsion Laboratory. A vörös bolygó Glen Torridon nevű régióját megörökítő 1,8 milliárd pixeles panorámafelvételhez több mint ezer képet készített a marsjáró 2019 novemberében. A képkockák a következő hónapokban lettek összeillesztve. A Curiosity fő kamerarendszere (MastCam) egy másik kisebb felbontású panorámaképet is készített, amelyen a rover egy része is látható. Ez a csaknem 650 millió pixeles panorámakép is az Aeolis-hegynél (Mount Sharp) fekvő Glen Torridon régiót…

Olvass tovább>>

Génszerkesztéssel állították meg az egyik legagresszívebb mellrák sejtjeinek terjedését

~
mesterséges intelligencia

A melldaganatok egyik legagresszívebb formája, a tripla negatív mellrák sejtjeinek terjedését állították meg laboratóriumi kísérletekben a CRISPR nevű génszerkesztést használva. Az Oncogene című szaklap friss számában megjelent eredményekről a medicalxpress.com számolt be. A tanulmány a betegség legyőzésének új útjait mutatja meg. A Machesteri Egyetem, a Glasgow-i Egyetem és a Sheffieldi Egyetem kutatócsoportja az úgynevezett tripla negatív mellrákot vizsgálta. Ez az altípus nem reagál azokra a kezelésekre, amelyeket a daganat más altípusai ellen alkalmaznak. A rosszindulatú melldaganatok mintegy 15 százaléka tripla negatív, ez az altípus nagy valószínűséggel terjed át más szervekre, és nagyobb…

Olvass tovább>>

A nagy műhold-konstellációk csillagászati kutatásokra gyakorolt hatását vizsgálta az ESO

~

A nagy műhold-konstellációk csillagászati kutatásokra gyakorolt hatását vizsgálta az Európai Déli Obszervatórium (ESO). A szakemberek a SpaceX, az Amazon, a OneWeb és más cégek által fejlesztés alatt álló 18 műhold-konstellációt vizsgáltak, amelyek összesen 26 ezer műholdat fognak majd össze. Eredményeiket az Astronomy & Astrophysics című szaklapban mutatják be. A kutatók arra jutottak, hogy a nagy teleszkópokat, mint az ESO Nagyon Nagy Teleszkópját (VLT) és a jövőbeli Extrém Nagy Teleszkópját „mérsékelten fogják érinteni” a fejlesztés alatt álló konstellációk – olvasható az ESO közleményében. A legnagyobb befolyással a széles látószögű kutatásokra lesznek…

Olvass tovább>>

Még mindig csak a második beteg gyógyult meg a HIV-fertőzésből a világon

~

A világon már a második beteg, egy londoni férfi gyógyult meg a HIV-fertőzésből – idézte orvosait a BBC hírportálja. Adam Castillejo felhagyott a betegsége ellen szedett antiretrovirális gyógyszerrel, ennek ellenére már több mint 30 hónapja vírusmentes. Nem a gyógyszer hatására múlt el a betegsége, hanem a daganata ellen kapott őssejtterápia gyógyította meg – írta a The Lancet HIV orvosi szaklap. Őssejtdonorai egy ritka génvariánssal rendelkeznek, amelyek megvédik őket – és most már Castillejót is – a HIV-fertőzéstől. Az első, akiről azt jelentették, hogy meggyógyult a HIV-ből, Timothy Brown volt, a…

Olvass tovább>>

Létezőnek ismertek el egy eddig kihaltnak tekintett őslakos népcsoportot Új-Zélandon

~

Több mint 150 év után Új-Zéland elismerte a moriori őslakosok létezését és egyezményben biztosította státusukat, állampolgári jogaikat. A Chatham-szigeteken letelepedett, Polinéziából érkezett őslakosokról sokáig azt tanították az új-zélandi történelemkönyvekben az iskolásoknak, hogy kihaltak. Holott a moriorik már évszázadokkal a maorik előtt a Chatham-szigeteken éltek. A maori törzsek 1853-ban érkeztek meg a szigetekre, elsöpörték, leigázták és megölték az ott talált őslakosságot. A moriorik utódainak most, több mint 600 évvel a szigeteken való letelepedésük után sikerült elismertetniük magukat. Az új-zélandi kormánnyal kötött szerződés értelmében garantálják jogaikat és 18 millió új-zélandi dollár (3,5…

Olvass tovább>>

Korszakalkotó tanulmány változtathatja meg a dagantos betegségek kezelését

~

Több mint ezer tudós építette fel a daganatos betegségek eddigi legteljesebb profilját. A korszakalkotó tanulmány teljesen megváltoztathatja a rák kezelését – adta hírül a BBC News. A Pan-Cancer Analysis of Whole Genomes Consortium (PCAWG) nevű projektben közreműködő tudósok a rákbetegséget egy olyan százezer darabos kirakóshoz hasonlították, amelynek darabjai eddig 99 százalékban hiányoztak. A Nature folyóiratban publikált tanulmányuk azonban szinte teljes képet nyújt az összes daganatos betegségről. A PCAWG tanulmánya 38 ráktípus 2658 daganatának teljes genetikai kódját elemezte. Ennek köszönhetően minden páciens rákbetegsége személyre szabhatóan kezelhető lesz, illetve lehetővé válik, hogy az…

Olvass tovább>>

Elmarad az Országházba tervezett Magyar Innovációs Nagydíj ünnepség

~

A Magyar Innovációs Nagydíj bírálóbizottsága, az NKFIH elnökének vezetésével, 46 jelentkező társaság közül választotta ki a 2019. évi innovációs nagydíjas társaságot, valamint további hét innovációs díjat ítélt oda. Az Országházba tervezett, márc. 27-i ünnepsség azonban elmarad, tekintettel a koronavírus miatt kihirdetett veszélyhelyzetre. Az elimert társaságokat a díjátadás tervezett napján, márc. 27-én jelentik be. A 2019. évi Magyar Innovációs Nagydíj pályázatra 46 vállalat, illetve társaság jelentkezett. A 23 fős zsűri, melyet az innovációs és technológiai miniszter nevében az NKFIH elnöke vezetett, 2020. márc. 3-i ülésén, előzetes pontozás és írásbeli értékelés után,…

Olvass tovább>>

Valószínűleg a legkisebb dinoszaurusz lehet a 99 millió éves borostyánban megőrződött kicsiny lény

~

Valószínűleg a valaha felfedezett legkisebb dinoszaurusz lehet az a kicsiny teremtény, amelynek koponyája páratlanul jól megőrződött egy 99 millió éves borostyánban. A The Nature című tudományos folyóiratban bemutatott madárszerű állat koponyája két centiméternél kisebb, azaz az állat akkora lehetett, mint egy méhkolibiri (Mellisuga helenae), a világ legkisebb madara, amelynek testhossza hat centiméter, testtömege 1,6-2 gramm. A megkövesedett maradvány felfedezése segíti a tudósokat annak megértésében, miként fejlődtek ilyen kicsiny termetűvé ezek az élőlények. „A madarak egy teljesen új eredetét tárja fel nekünk” – idézte a tudományos folyóirat honlapja Jingmai O’Connort, a…

Olvass tovább>>

A kőkorszaki szakik is úgy használták a „közösségi hálót”, mint a mai ember

~
kőkorszak

Már 300 ezer évvel ezelőtt, a kőkorszaki vadászó-gyűjtögető emberek is úgy használhatták közösségi hálójukat, mint ahogy a mai emberek. Az erről készült tanulmány egy nemzetközi kutatócsoport a Science Advances folyóiratban publikálta. A Zürichi Egyetem és a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) szakemberei arra a kérdésre keresték a választ, hogy az ősemberek hogyan használták fel a meglévő információkat. A kutatók azt akarták meghatározni, hogy a különböző vadászó-gyűjtögető csoportok között zajló társadalmi interakció hogyan segítette a fejlett kommunikáció kialakulását. Ennek érdekében a még fennmaradt néhány vadászó-gyűjtögető közösség egyikét, a fülöp-szigeteki agta népet figyelték…

Olvass tovább>>

Nem pusztult el több erdő tavaly az Amazonas térségében a tűz miatt, mint átlagosan az elmúlt 17 évben

~
őserdő

Bár tavaly is több ezer tűz lángolt fel az Amazonas erdőiben, de egy részletes tanulmány szerint az elmúlt 18 évben lényegében átlagosan nem változott a Brazíliában pusztító tüzek száma. Az Amazonas térségében megszokottak az erdőtüzek, de a klímaváltozás és az erdőirtás miatt évről évre jelentős eltérések figyelhetők meg velük kapcsolatban. A tavaly pusztító tüzek nagy nemzetközi figyelmet keltettek, megnőtt az igény a friss adatok iránt, különösen Brazíliát illetően. A friss adatokat azonban eddig nem hasonlították össze a hosszú távú megfigyelésekkel. A Remote Sensing folyóiratban részletesen publikált tanulmány kutatói az Európai…

Olvass tovább>>

„Búvárkodva” gyűjthette be az eszközkészítéshez legalkalmasabb kagylókat a neandervölgyi ember

~

A lélegzetét visszatartva akár 2-4 méter mélyre is lemerülhetett a Földközi-tengerbe a neandervölgyi ember, hogy a szerszámkészítéshez legalkalmasabb kagylóhéjak után kutasson – derült ki egy új tanulmányból. A boulderi Coloradói Egyetemen dolgozó Paola Villa és kollégái egy több évtizeddel ezelőtti felfedezésre alapozták a Plos One című folyóiratban publikált eredményeiket – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Csaknem hetven évvel ezelőtt, 1949-ben a szakemberek 171 olyan tengeri kagylóhéjra bukkantak egy közép-olaszországi barlangban, amelyet a neandervölgyi emberek gyűjtöttek össze, majd alakítottak át éles vágószerszámokká nagyjából 90 ezer évvel ezelőtt. A mai Lazio tartományban, a…

Olvass tovább>>

Mégsem ütközések alakították ki a Naprendszer bolygóit az új adatok szerint

~

Egy távoli kis égitest adatainak elemzése alapján csillagászok megállapították, hogy a Naprendszer bolygóinak kialakulását nem ütközések idézték elő – írja a BBC hírportálja. Az uralkodó nézet szerint nagy erejű összeütközésekből alakult anyaghalmazok formálódtak a mai bolygókká. Az új eredmények arra utalnak, hogy a folyamat kevésbé volt katasztrófajellegű, a bolygók anyaga ennél békésebben állt össze – írták a tudósok a Science tudományos lap új számában. Tanulmányukat a Természettudományok Haladását Támogató Amerikai Egyesület (American Association for the Advancement of Science, AAAS), a Science kiadója éves konferenciáján, Seattle-ben is bemutatták. „Az 1960-as évek végétől…

Olvass tovább>>

Daganatos és autoimmun betegségek kezelésére dolgoztak ki új megoldást szegedi kutatók

~
sejt

Bizonyos daganatos és autoimmun betegségek kezelése során használt, fehérje alapú gyógyszerek sejtbe juttatására dolgoztak ki új megoldást szegedi kutatók — közölte a Szegedi Tudományegyetem (SZTE). A közlemény szerint napjainkban a gyógyszerfejlesztés egyik legnagyobb kihívását az jelenti, hogyan lehetséges a fehérje alapú gyógyszereket a sejten belülre juttatni, hiszen a jelenleg elérhető ilyen készítmények csak a sejten kívüli célpontokat képesek elérni. Számos, jelenleg kiaknázatlan sejten belüli gyógyszercélpont van, amelyekhez hozzáférve újabb, fontos betegségekre lehetne terápiát fejleszteni. Az SZTE Orvosi Vegytani Intézetének kutatói együttműködésben a Szegedi Biológiai Központ munkatársaival egy olyan speciális molekulát…

Olvass tovább>>

Nem a szülők génjein múlik, hogy milyen nemű gyerekek születnek egy ausztrál kutatás szerint

~
csecsemő

Egy ausztrál kutatás megcáfolta azokat az évszázados elméleteket, melyek szerint a szülői géneken múlik, vagyis örökölhető, hogy egy-egy családban fiúk vagy lányok születnek-e. A Queenslandi Egyetem tudósai bebizonyították, hogy a szülői gének nem határozzák meg az utódok nemét – írta a medicalxpress.com a brit tudományos akadémia lapjának (Proceedings of the Royal Society B.) aktuális számában megjelent tanulmány alapján. Ez volt a témában végzett eddigi legátfogóbb kutatás, az eredmények alapján a gyerekek nem szerinti megoszlása lényegében véletlenszerű. „Azt találtuk, hogy az egyes embereknek nincs velük született hajlamuk arra, hogy lányuk vagy…

Olvass tovább>>

Értekeznek a kék bálnák az Atlanti-óceánon fekvő Déli-Georgia szigetnél

~

A kereskedelmi célú bálnavadászat betiltása óta nem látott számban gyűltek össze az elmúlt hetekben a kék bálnák az Atlanti-óceánon fekvő Déli-Georgia szigetnél. A brit antarktiszi kutatóprogram (British Antarctic Survey, BAS) és az Aucklandi Egyetem kutatói 23 nap alatt 55 példányt számoltak össze az Egyesült Királysághoz tartozó területen, amely a bálnavádaszat epicentruma volt a XX. század elején – írja a BBC. „Figyelembe véve, hogy 40-50 éven át mindössze kétszer észleltek kék bálnát a Déli-Georgia körüli vizekben és 2007 óta is csak talán egy picivel több elszigetelt esetről számoltak be, az, hogy…

Olvass tovább>>

Terv szerint működnek a decemberben pályára állított magyar műholdak

~
Szputnyik

Tervezett pályájuk élettartamának felénél járnak a december 6-án pályára állított ATL 1 és SMOG-P nevű magyar műholdak, a jelek szerint minden úgy működik, ahogy a magyar szakemberek tervezték. Az adatok folyamatosan érkeznek a műszerekről – közölte a Budapesti Műszaki Egyetem. A két berendezést a Rocket Lab amerikai magáncég Electron rakétája vitte fel az űrbe és állította pályára. A műholdak a legfrissebb adatok alapján enyhén elliptikus pályán haladnak a Föld körül. Legnagyobb távolságuk a bolygótól nagyjából 400, legkisebb 350 kilométer. Sebességük megközelítőleg másodpercenként 7,2 kilométer. Ez olyan sebesség, amelyet a Földön soha nem…

Olvass tovább>>

A gyorsételek károsíthatják az agy étvágyszabályozó funkcióját

~
kövér

Az egészségtelen, túlságosan feldolgozott, túl sós, cukros, zsíros ételek fogyasztásáról, vagyis az úgynevezett nyugati étrendről egy kutatás megállapította, hogy károsíthatja a hippokampusz nevű agyi terület étvágyszabályozó, túlevést korlátozó funkcióját. Brit, amerikai és ausztrál kutatók a Royal Society Open Science című tudományos lap friss számában írták le vizsgálatukat, amelyben önkéntesek részvételével tanulmányozták a gyorsételek hatását – írta a medicalxpress.org. A nyugati világban élők többsége tudja, milyen veszélyeket rejt a túlságosan feldolgozott ételek és a gyorséttermi fogások fogyasztása: túlevéshez, elhízáshoz és más egészségi problémákhoz vezethet. A tudósok azonban még keresik a választ arra,…

Olvass tovább>>

Kétezer éves magokból növesztenek datolyapálmákat Izraelben

~

Izraeli tudósok hat datolyapálmafát növesztettek Jézus korabeli magokból. A szakemberek azt remélik, hogy képesek lesznek olyan datolyát termeszteni a júdeai sivatagban talált hím és nőnemű magokból növesztett fákon, mint amilyet kétezer éve Heródes király ehetett, és küldhetett Rómába, a császári udvarba. Az Ádámnak, Jónásnak, Urielnek, Boáznak, Juditnak és Hannának elnevezett magokat különböző régészeti lelőhelyeken fedezték fel, majd Dél-Izraelben csíráztatták, és palántákat neveltek belőlük. Nem először keltettek életre több ezer éves datolyát: 2008-ban arról számoltak be, hogy egy Masszadán, Heródes Holt-tenger melletti várában talált 1900 éves magból csíráztattak ki új, hímnemű növényt, amit…

Olvass tovább>>

Minőség-Innováció fődíjat nyert a Sanatmetal Kft. szívdiagnosztikai eszköze

~

Fődíjas lett a Minőség-Innováció 2019. évi nemzetközi pályázaton a Sanatmetal Kft. WIWE szívdiagnosztikai eszköze a kis- és középvállalkozások kategóriában, a verseny döntőjébe további három magyar pályázat is bejutott – közölte Molnár Pál, az Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottsága (EOQ MNB) elnöke. A fődíjasnak Tel Avivban adták át az elismerést. A mintegy húsz országban regisztrált WIWE szívdiagnosztikai eszköz képes a szív- és érrendszeri megbetegedések előrejelzésére. Molnár elmondta, hogy a 2019. évi Minőség-Innováció pályázat nemzeti fordulójában négy pályázatot díjaztak, ezek továbbjutottak a nemzetközi fordulóba is. A nemzetközi versenyben Magyaroszág a döntőbe jutott…

Olvass tovább>>

Először találtak új antibiotikumot mesterséges intelligencia segítségével

~
Mesterséges intelligencia (illusztráció)

Először találtak egy új típusú antibiotikumot mesterséges intelligencia (MI) segítségével amerikai tudósok. Szakértők jelentős áttörésnek tartják a felfedezést a gyógyszerrezisztencia elleni küzdelemben – számolt be a BBC. A kutatók egy algoritmust használtak több mint százmillió kémiai vegyület alig néhány napot igénybe vevő elemzésére. Az újonnan felfedezett antibiotikum 35 potenciálisan halálos baktériumfélét képes elpusztítani. Az antibiotikum-rezisztens fertőzések száma Nagy-Britanniában 2017 és 2018 között kilenc százalékkal nőtt, és megközelítette a 61 ezer esetet – emlékeztetett a brit hírportál. Az antibiotikumok helytelen alkalmazása miatt a testben élő káros baktériumok ellenállóvá válhatnak a gyógyszerrel szemben,…

Olvass tovább>>