Év: 2020

Villamos hajtású járművek fedélzeti, valós idejű energia-felhasználási adatainak kinyerésére és felhasználására szolgáló eljárás kutatása és prototípus fejlesztése

~

Projekt címe: Villamos hajtású járművek fedélzeti, valós idejű energia-felhasználási adatainak kinyerésére és felhasználására szolgáló eljárás kutatása és prototípus fejlesztése Megvalósító: – SRS Informatika Kft. – MS Technika Szolgáltató Kft. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával a SRS Informatika Kft. és a MS Technika Szolgáltató Kft. pályázati támogatást nyert a „Vállalatok K+F tevékenységének támogatása – Vállalati KFI_16” pályázati konstrukció keretében. A két tagból álló konzorciumi szervezetünk a kutatás-fejlesztési tevékenység megvalósítására összesen 259,11 millió forint támogatást nyert el, projektünk azonosítószáma: KFI_16-1-2017-0482. Napjainkban a fejlesztések a legtöbbször az energiaellátó és erőátviteli…

Olvass tovább>>

Kiemelkedő innovációs teljesítmények születtek tavaly

~

  A Magyar Innovációs Nagydíj pályázati felhívására sok jelentős, és több kiemelkedő innovációs teljesítményt, összesen 46 pályázatot nyújtottak be különböző magyarországi cégek. A bírálóbizottság, a kutatási és fejlesztési eredmények alkalmazása révén, elsősorban a gazdasági mutatók (a 2019-ben elért többleteredmény vagy többlet árbevétel), valamint az egyéb műszaki, gazdasági előnyök alapján választja ki a legnagyobb jelentőségű és már az üzleti életben is sikeres innovációkat. A pályázatra a gazdaság különböző ágazataiból – különösen az egészségügy, agrár területről – érkeztek, kreatív és kiemelkedő eredményt bemutató pályamunkák. A díjátadásra március 27-én kerül sor az Országház,…

Olvass tovább>>

Szászhúszezer éves orrszarvú maradványaira bukkantak Szlovéniában

~

Egy 120 ezer éves orrszarvú maradványaira bukkantak a Koper-Divaca vasútvonal második vágányának építése során, ezért az érintett szakaszon egyelőre leállnak a munkálatok – közölte hétfőn az építési munkálatokért felelős 2TDK cég. Az őslény maradványait feltáró ásatások három hétig tartanak majd – tették hozzá. A leleteket a délnyugat-szlovéniai Crni Kal közelében találták. A lelőhely egy több négyzetméteres karsztüreg, amely legfeljebb tíz méter mély lehet. A felszínre került fosszíliák egy 35 centiméternél rövidebb komplex csontból, egy hosszú csontból és egy lapos csontból, valamint néhány egy centiméteres csontdarabból állnak. A csontok törékenyek és korhadtak,…

Olvass tovább>>

Arany nanorészecskék segítségével észlelik a rákos sejtek jeleit ausztrál kutatók

~
sejt

Arany nanorészecskék segítségével ismeri fel a rákot egy új vérvizsgálat, amely a tumoros sejtek által kibocsátott jelek észlelésére is képes – számoltak be legfrissebb eredményeikről az ausztrál Queenslandi Egyetem kutatói, akiknek úttörő technológiája elősegítheti a korábbi betegségfelismerést és a hatékonyabb kezelést. Az intézmény szakemberei által kifejlesztett nanotechnológia lehetővé teszi az úgynevezett extracelluláris vezikulák (EVk) észlelését és monitorozását a véráramban – írja az EurekAlert tudományos hírportál. Az Ausztrál Biotechnikai és Nanotechnológiai Intézet (AIBN) munkatársa, Jing Wang szerint a felfedezés a jelenleginél hatékonyabb, személyre szabottabb rákkezelést eredményezhet azáltal, hogy az onkológusok azonnali visszajelzést…

Olvass tovább>>

Biobankot alakítanak ki Szegeden

~
laboratórium, kémcső

Korszerű biobankot alakítanak ki a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), és a felsőoktatási intézmény csatlakozik az európai biobankokat összefogó kutatási hálózathoz. Az erről szóló megállapodásokat a napokban írták alá a Tisza-parti városban. Rovó László rektor elmondta, az egyetemen folyó magas színvonalú oktatási, kutatási és gyógyító tevékenység elismerése, hogy a felsőoktatási intézmény közvetlenül csatlakozhat a résztvevő húsz ország biobankjainak tevékenységét koordináló Biobanking and BioMolecular Resources Research Infrastructure-European Research Infrastructure Consortium (BBMRI-ERIC) infrastrukturális hálózathoz. A professzor hangsúlyozta, további szakmai elismerést jelent, hogy a világ egyik legnagyobb rákkutató programjának európai vezetője, a svédországi European Cancer…

Olvass tovább>>

Először találtak bizonyítékot tengeri madarak eszközhasználatára

~
Lunda madár

Először találtak tengeri madarak eszközhasználatára bizonyítékot brit és izlandi tudósok. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányukban az Oxfordi Egyetem és a Dél-izlandi Természetkutató Központ szakemberei leírták, hogy az északi lundák miként vakarják testüket gallyakkal. Az elmúlt évtizedekben a kutatók számos példát találtak arra, hogy fákon élő madarak eszközöket használnak. Megfigyeltek varjakat, amint számos célra eszközt alkalmaztak, papagájokat, amelyek kövekkel törtek fel kagylókat. Tengeri madarak eszközhasználatát azonban még soha nem tapasztalták. Mivel számos ilyen madárfajnak viszonylag kicsi az agya, azt hitték róluk, hogy nincs meg a képességük az eszközhasználatra –…

Olvass tovább>>

Szkíta kori település maradványaira bukkantak Szolnokon

~

Szkíta kori, a Kr.e 7.- 4. század közepéről származó település maradványaira bukkantak Szolnokon a Damjanich János Múzeum régészei egy üzemcsarnok építését megelőző feltárás során – közölte Kovács Péter, a feltárást vezető régész. A szakértő elmondta: a mintegy 1400 négyzetméteren, a Kombájn úton már véget ért feltárás helyszíne egy középső vaskori lelőhely és a Vekerzug-kultúrához tartozik, amely a Krisztus előtti VII. századtól a IV. század közepéig volt domináns az Alföldön. Kovács szólt arról, hogy a középső vaskori települések általában szórványos szerkezetűek, tanyasi jellegű telepek voltak, ezért is szerencsés, hogy a feltárás…

Olvass tovább>>

Bionikus szívet fejlesztettek ki a mesterséges szívbillentyűk tesztelésére

~

Bionikus szívet fejlesztettek ki kardiológiai eszközök, többek között mesterséges szívbillentyűk tesztelésére a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutató. A Science Robotics tudományos lap aktuális számában megjelent tanulmányukban beszámoltak a „robotszívről”, amely az élő szív verését utánozza. Az úgynevezett biorobotikus hibrid szerkezet a MIT mérnökei szerint lehetővé teszi a mesterséges billentyűk és más kardiológiai eszközök – szívritmusszabályzók, defibrillátorok – tesztelését anélkül, hogy állatkísérleteket kellene végezni. A kutatócsoport úgy véli, a bionikus szívet emberi műszív kifejlesztéséhez is fel lehet használni a jövőben. A bionikus szívhez kialakítottak egy robotikus izomszövetet, amely a szív belső izomfalát modellezi,…

Olvass tovább>>

Az ember még azelőtt megváltoztatta a himalájai gleccsert, hogy eljutott oda

~

Az ember több száz évvel azelőtt megváltoztatta a Himalája egyik legmagasabb gleccserét, hogy eljutott oda amerikai kutatók szerint, akik az ipari forradalom több mint kétszáz évvel ezelőtti kezdetének bizonyítékaira bukkantak a gleccserből vett jégmintában. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányukban az Ohiói Állami Egyetem Byrd Sark- és Klímakutató Központjának szakemberei kimutatták, hogy a szén európai égetéséből származó melléktermékek a XVIII. század végén eljutottak egészen a Himalája középső részén elterülő Dasuopu-gleccserig, amely mintegy tízezer kilométerre van Londontól, az ipari forradalom szülőhelyétől. „Az ipari forradalom az energiahasználat forradalma volt. És…

Olvass tovább>>

Kétszer annyi kalóriát égethet el az, aki bőségesen reggelizik

~

Kétszer annyi kalóriát égethet el, ezzel megelőzheti az elhízást és a magas vércukorszintet az, aki nagy vacsora helyett reggelire eszik többet – derítették ki német kutatók a Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism című folyóiratban közzétett tanulmányukban. „Eredményeink azt mutatják, hogy a reggelire elfogyasztott étel, függetlenül attól, mennyi kalóriát tartalmaz, kétszer akkora diéta indukálta termogenezist (DIT) idéz elő, mint ha ugyanazt az ételt vacsorára fogyasztanánk el” – idézte Juliane Richtert, a Lübecki Egyetem kutatóját, a tanulmány társszerzőjét a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál. A DIT azt a kalóriamennyiséget tükrözi, amelyet a szervezet…

Olvass tovább>>

K+F megállapodást kötött a debreceni Atommagkutató Intézet és a Vitesco Technologies

~

Kutatásfejlesztési megállapodást kötött kedden a debreceni MTA Atommagkutató Intézet (Atomki) és a városban gyárat létesítő Vitesco Technologies. Radu Sterp, a Vitesco debreceni zöldmezős beruházásának gyáregységvezetője elmondta: az autóiparban érdekelt cég beszállítóként piacvezető szerepre törekszik. Ehhez számítanak az Atomki szakembereinek tudására is, amely alapja lehet a vállalat növekedésének. Az együttműködési megállapodás keretében csúcstechnológiás, 2D-s, 3D-s geometriai és nagysebességű mérések elvégzésére alkalmas eszközöket telepítenek az Atomki laboratóriumába. A mintegy 2 millió eurós műszerparkkal saját eljárásaik tökéletesítését, a többi között a magas minőségű anyagok gyártását, a környezetbarát technológia alkalmazását szeretnék elősegíteni – fejtette…

Olvass tovább>>

Magyar tudós közreműködésével indult útjára a Napot vizsgáló műhold

~

A Napot még soha nem látott közelségből és szögből vizsgáló Solar Orbiter műhold február 10-én indult hétéves útjára a floridai Kennedy Űrközpontból. A projekt résztvevője Erdélyi Róbert, a Sheffieldi Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) csillagászprofesszora. A magyar kutató a Nap ultraibolya hullámhosszán vizsgálja majd az égitestből kiáramló plazmát – olvasható az ELTE közleményében. Mint írják, a tudósok először 1999-ben vetették fel a Nap plazmakitöréseit tanulmányozó műhold szükségességét, a European Space Agency (ESA) a küldetést 2008 és 2013 között tervezte. A szonda felépítése során azonban technikai akadályokba ütköztek. Az…

Olvass tovább>>

Innovációs platformot hoztak létre a Pannon Egyetemen

~
Birkner Zoltán

A gazdasági, piaci igényeket és az egyetemben rejlő tudományos lehetőségeket összekapcsoló platform jött létre a veszprémi Pannon Egyetemen, amelynek célja a térség innovációjának előmozdítása – jelentette be a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke. Birkner Zoltán (képünkön) a platform alapító nyilatkozatának aláírása alkalmából szervezett rendezvényen elmondta, hogy a veszprémihez hasonló platform létrehozásáról november óta öt vidéki és tizenegy budapesti egyetemen döntöttek. Hangsúlyozta: a platformok lehetőséget teremtenek a szakpolitikai irányok megismerésére és a gazdasági, tudományos szereplők közötti szorosabb együttműködésre. Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora úgy fogalmazott, hogy az intézmény…

Olvass tovább>>

A boldog partner a demencia megelőzésében is segít

~

Az optimista, boldog ember társa egészségének is használ; ahogy együtt öregszenek, az Alzheimer-kór és a demencia jelentős kockázati tényezőit tarthatják távol maguktól – állapították meg a Michigani Állami Egyetem kutatói egy nagy létszámú, hosszú távú kutatásban. „Rengeteg időt töltünk a párunkkal. Biztathat arra, hogy sportoljuk, együnk egészségesebben, figyelmeztethet, hogy vegyük be a gyógyszert. Ha derűlátó, egészséges emberrel élünk, hasonlóvá válhatunk: így valóban tovább élünk és megelőzhetjük a mentális betegségeket” – mondta el a medicalxpress.com portálnak William Chopik, az egyetem pszichológiaprofesszora, a tanulmány társszerzője. Ha például a pár egyik tagja abbahagyja…

Olvass tovább>>

Eddig ismeretlen emberelőd génjeit hordozhatja négy nyugat-afrikai népcsoport

~

Négy nyugat-afrikai népcsoport olyan géneket hordoz, amelyek egy eddig ismeretlen emberelődtől származhatnak egy új genetikai elemzés szerint. A Science Advances tudományos folyóiratban megjelent elemzés szerint az ősi emberelődnek a neandervölgyiek, a gyeniszovaiak és a homo sapiens ősével lehetett közös felmenője. Korábbi kutatások kimutatták, hogy Afrikából való elvándorlása után a homo sapiens a neandervölgyi és a gyeniszovai ember populációival is nemzett utódokat, arról azonban keveset tudni, hordozzák-e emberelődök génjeit olyanok is, akiknek ősei sose hagyták el Afrikát. Az információhiány egyik oka, hogy a forró égövön nehéz ősi DNS-hez jutni – olvasható…

Olvass tovább>>

Idős nőstényegerek reprodukciós képességét sikerült visszaállítani egy kísérletben

~
egér

Idős nőstényegerek reprodukciós képességét sikerült visszaállítaniuk egy kísérletben ausztrál tudósoknak. A Queenslandi Egyetem kutatói az ivóvizükbe adagolt szer segítségével javítottak a szaporodáshoz már idős nőstények termékenységi rátáján – írta a ScienceDaily.com a Cell Reports című tudományos lapban megjelent tanulmányra hivatkozva. A kutatók egy beavatkozást nem igénylő, úgynevezett nem invazív kezelést fejlesztettek ki, mellyel fenntartható vagy helyrehozható a petesejtek száma és minősége, ami az idősebb nőknél a várandósság létrejöttének legnagyobb akadálya. A Hayden Homer professzor vezette kutatócsoport azt találta, hogy a petesejtek minőségének romlása egy speciális molekula mennyiségének csökkenése számára írható. Ez…

Olvass tovább>>

Először találtak virágporral együtt megőrződött primitív méhet egy borostyánkőben

~

Először találtak virágporral együtt megőrződött primitív méhet a kutatók egy százmillió éves mianmari borostyánkőben. Az Oregoni Állami Egyetem kutatója, az ifjabb George Poinar egy új család, a Discoscapidae, és faj: Discoscapa apicula képviselőjeként azonosította a kréta időszak derekán élt nőstény méhet – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A méhek ősei a szitásdarazsakhoz hasonló fajok voltak és más rovarokra vadásztak. Keveset tudni azonban arról a folyamatról, amely során a húsfogyasztásról átálltak a pollengyűjtésre. A BioOne Complete című folyóiratban publikált tanulmány szerint a fosszilis méh mai modern rokonainak, valamint darázsőseinek ismertetőjegyeit is…

Olvass tovább>>

A baktériumokat új módon megölő antibiotikumot fedeztek fel

~
baktérium

A baktériumokat új módon megölő antibiotikum-csoportot fedeztek fel, amely ígéretes megoldást nyújthat az antimikrobiális rezisztencia elleni harcban. Az újonnan felfedezett corbomycin és a kevéssé ismert complestati korábban nem látott módon végez a baktériumokkal: blokkolja a baktérium sejtfalának működését. A felfedezés a glükopeptidek nevű antibiotikum-családból származik, melyeket talajbaktériumok termelnek – írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál. A kutatók egereken demonstrálták, hogyan képesek ezek az új antibiotikumok blokkolni az olyan fertőzéseket, amelyeket a gyógyszereknek ellenálló Staphylococcus aureus baktériumcsoport okoz. Eredményeiket a Nature című lapban mutatták be. „A baktériumok sejtjeik körül fallal rendelkeznek, mely…

Olvass tovább>>

A dicséret jobb viselkedésre ösztönzi a diákokat a büntetésnél

~

A dicséret jobb viselkedésre, nagyobb figyelemre ösztönzi a diákokat, mint a büntetés – állapította meg egy új amerikai kutatás. A kutatók három évet töltöttek 2536 diák osztálytermi viselkedésének megfigyelésével Amerika-szerte. A gyerekek életkora az óvodástól 12 éves korig terjedt. Az Educational Psychology folyóiratban publikált tanulmány szerint a gyerekek 20-30 százalékkal jobban figyeltek az órán, ha a tanárok többször dicsérték, mint szidták őket. A Paul Caldarella által jegyzett tanulmányon dolgozó kutatócsoport Missouri, Tennessee és Utah államban 19 általános iskolában ült be 151 osztályba. Az osztályok felében a tanárok a CW-FIT elnevezésű…

Olvass tovább>>

Miért nem csodálkozunk? Rokonsági alapon szerveződhetett az avar kori elit az ELTE kutatói szerint

~
DNS

Az avarok inkább családjukkal együtt és nem kifejezetten katonai alakulatként vándoroltak, a hatalmat birtokló, vezető réteg rokonsági alapon szerveződhetett – állapították meg az ELTE Régészettudományi Intézete és az ELK BTK Archeogenetikai Laboratórium munkatársai. Az ELTE közleménye felidézi, hogy a kutatók az avar kori elithez tartozó emberek magyarországi temetőkből előkerült apai és anyai génjeit térképezték fel. Az összegzés szerint az Avar Kaganátus heterogén összetételű népességében a Duna-Tisza közén régészetileg elkülöníthető egy átlagon felül gazdag, kulturálisan homogén csoport, amely vélhetően a politikai és katonai hatalmat birtokolta. Az ELTE szakemberei e csoport eredetét…

Olvass tovább>>