Vállalkozások és az akadémiai szféra együttműködésével a gyógyszeripart segítő kutatás-fejlesztési program indult Szegeden uniós támogatással – tájékoztatta a konzorciumot vezető Solvo Biotechnológiai Zrt. a távirati irodát. A Solvo Biotechnológiai Zrt., a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpont, a BioTalentum Tudásfejlesztő Kft. és a Biospirál-2006. Fejlesztő és Tanácsadó Kft. alkotta konzorcium mintegy 594 millió forint uniós támogatást nyert gyógyszerfejlesztések során alkalmazható reagens és szolgáltatáscsomag kialakítására. A közlemény szerint a gyógyszerkutatás egyik legkritikusabb fázisát az úgynevezett ADME-vizsgálatok jelentik, melyeken kiderül a legtöbb gyógyszerjelölt-vegyületről, hogy alkalmas-e további fejlesztésre. A kutatók ilyenkor azt vizsgálják,…
Olvass tovább>>Címke: Magyar Tudományos Akadémia
A kutyák alvás alatti agytevékenységét vizsgálták kutatók
A kutyák alvás alatti agytevékenységét vizsgálva egy magyar tudóscsoport kimutatta, hogy a tanulás jelentősen befolyásolja az azt követő alvás alatt a kutyák agytevékenységét. A Magyar Tudományos Akadémia, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem közös kutatását bemutató cikk a Scientific Reports tudományos folyóiratban jelent meg. A szakemberek közlemúltban kezdték meg annak vizsgálatát, hogy mi történik a kutyák fejében, miközben alszanak. Az általuk nemrégiben kifejlesztett (humán gyógyászatból és kutatásból átvett) technológiának köszönhetően lehetővé vált nem invazív módszerekkel megfigyelni a kutyák alvás alatti agytevékenységét. Az ilyen módon rögzített agyhullámokból megtudható, hogy…
Olvass tovább>>Az agy gyógyulását segítő új idegsejttípust fedeztek fel a Semmelweis Egyetem kutatói
Az agysérülés gyógyításának lehetőségeit segítheti a Semmelweis Egyetem kutatóinak felfedezése, akik olyan új idegsejtcsoportot írtak le az agyvelőben, amelyek arra szolgálnak, hogy egy adott célterület felé irányítsák az újonnan képződő sejteket – közölte az egyetem és az MTA kedden az MTI-vel. Az új típusú sejtek „alagutakat” képezve segítik a születő idegsejtek célba jutását egy olyan fehérje segítségével, amelyet a daganatsejtek egyik félelmetes fegyvereként ismertek korábban – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia honlapján. A Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézete docensének, Alpár Alánnak a vezetésével a Nemzeti Agykutatási Program keretében…
Olvass tovább>>Komoly probléma a tehetségek külföldre vándorlása
A tehetségek külföldre vándorlása a legtöbb országban komoly probléma: nagy számokról van szó, hiszen a jelenség nemcsak a tudományos kutatókat érinti, hanem például az orvosokat vagy az informatikusokat is – jelentette ki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke egy múlt heti fórumon Egerben. Az Eszterházy Károly Egyetemen megrendezett országos tudományos diákköri fórumon Lovász egyebek mellett arról beszélt, hogy az Egyesült Államok közepes vagy jelentősebb egyetemein a doktoranduszok több mint fele külföldről érkezik, nagy részük pedig ott is marad. Az MTA elnöke kitért arra is: „ha az összes külföldön tartózkodó neves magyar tudós…
Olvass tovább>>Már mintegy 200 milliárd forintnyi k+f+i forrásról döntött az NKFIH
Már mintegy 200 milliárd forint kutatás-fejlesztés-innováció (k+f+i) célú forrásról született támogatói döntés – mondta Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke hétfőn, a Cambridge-i Clare College-ban. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) volt elnöke az NKFIH közleménye szerint a Cambridge-i Egyetem meghívására tartott nyilvános előadást, amelyben kifejtette: a kutatói kiválóság az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázatokon elért – az EU13 országok között kiemelkedő – sikerarányban is megnyilvánul, aminek a 2015-től meghirdetett új versenypályázatok további lendületet adhatnak. Pálinkás londoni látogatása során magas szintű kormányzati képviselőkkel és egyetemi vezetőkkel…
Olvass tovább>>A jövő eszközeire lehet hatással az idei fizikai Nobel-díj
A jövő elektronikai eszközei, különösen a kvantumszámítógép miatt különösen fontosak az idei fizikai Nobel-díjasok anyagkutatással kapcsolatos eredményei – mondta Legeza Örs fizikus a távirati irodának. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpontjának munkatársa hangsúlyozta, hogy Duncan Haldane, Michael Kosterlitz és David Thouless az anyagok olyan új állapotainak kutatásai felé nyitották meg az utat, amelyek korábban ismeretlenek voltak. Munkásságuknak köszönhetően a mai modern fizika fókuszában áll az új, egzotikus – úgynevezett topologikus – fázisok kutatása, és ezektől reméli a szakma a jövőben újgenerációs elektronikai eszközök, szupravezetők, illetve a kvantumszámítógépek gyakorlati…
Olvass tovább>>Párizsban járt az MTA
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szeretné rendszeresen igénybe venni a Franciaországban élő magyar tudósok klubjának segítségét – mondta az MTI-nek hétfőn Párizsban Lovász László, az MTA elnöke a klub alakuló ülése után. A több mint harminc tagot számláló Science Innovation France Hongrie (SIFraH) egyesület hétfőn tartotta alapító közgyűlését a párizsi magyar nagykövetségen. Lovász László elmondta, hogy egyre több külföldi városban alakul hasonló magyar tudósklub, amelyek kapacitását megpróbálja kiaknázni az MTA, többek között bírálatokhoz, tanácsadáshoz vagy felügyelőbizottsági tagsági felkéréshez. Példaként említette a brüsszeli, a New York-i és a berlini szervezeteket. Nagyon…
Olvass tovább>>Magyar-izraeli matematikai műhelykonferenciát tartanak Izraelben
Négynapos magyar-izraeli kombinatorikai műhelykonferencia kezdődik kedden Izraelben, amelyen a két ország neves matematikusai ismertetik kutatási eredményeiket. A haifai műszaki egyetem, a Technion ad otthont a húsz éve elhunyt világhírű matematikus, Erdős Pál emlékének szentelt rendezvénynek, ahol a matematika kombinatorika szakterületének tizenkét nemzetközi hírű magyar tudósa tart előadást tizenkét izraeli szakemberrel együtt. A magyar résztvevők a Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének kutatói. A konferencia résztvevői közül többeknek már vannak a szakmai folyóiratokban megjelentetett közös magyar-izraeli publikációi. Azbej Tristan, a tel-avivi magyar nagykövetség tudományos és technológiai attaséja az MTI tudósítójának…
Olvass tovább>>A daganat féken tartása a rákkutatás új iránya
A rákkutatás új iránya nem a daganat elpusztítása, hanem a féken tartása lehet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) MTI-nek küldött közleménye szerint. Az elmúlt hat évtizedben az orvoslás a megsemmisítés szándékával közelített a daganatokhoz. Azonban szinte mindig akadnak tumorsejtek, amelyek a legdrasztikusabb terápiát is túlélik, és másodjára már sokkal nehezebben támadható daganatot építenek újjá. A hagyományos stratégia kudarca felveti annak lehetőségét, hogy a rákot valójában nem legyőzni, hanem féken tartani kell. Az eddigi stratégiák mind arra a feltevésre építenek, hogy a beteg javát a daganat minél teljesebb elpusztítása szolgálja. A…
Olvass tovább>>Tudományos tábort szervezett tehetséges fiataloknak az MTA és a BME
Alkalmazott és pénzügyi matematika, nukleáris technológia, orvosi fizika, valamint a szilárdtest-fizika – csak néhány abból a témából, amelyet mintegy ötven tehetséges diák ismerhet meg közelebbről a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Természettudományi Kara nyári táborában. A tehetséges fiatalok érdeklődésének felkeltése a természettudományok iránt, az utánpótlás-nevelés és a „kiművelt emberfők sokaságának” gyarapítása egyaránt az MTA közfeladatai közé tartozik. Az akadémia e feladatokat szem előtt tartva járult hozzá a BME Természettudományi Kara által első ízben megrendezett bentlakásos nyári tábor programjaihoz. A Sciencecamp elnevezésű egyhetes rendezvénysorozat célja az volt, hogy…
Olvass tovább>>Már várják a pályázatokat a Dél-alföldi Innovációs Díjra
A dél-alföldi régió kereskedelmi és ipari kamaráival együttműködésben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szegedi bizottságának elnöksége, valamint a Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Közhasznú Egyesület meghirdette a Dél-alföldi Innovációs Díj pályázatot. A díjjal a dél-alföldi régió vállalkozásainak, valamint feltalálóinak szellemi alkotásait ismerik el, illetve támogatni kívánják a térségben folyó innovációs tevékenységet és technológiai transzfert. A díjra bármilyen új innovációs eredménnyel, találmánnyal, ipari alkalmazással, illetve piacképes megoldással lehet pályázni. Az innovációs díj nyerteseiről a pályázatot meghirdető szervezetek delegáltjaiból álló szakmai kuratórium ítéli oda a 2016. szeptember 30-ig beérkezett pályamunkák alapján. Az eredményeket a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából 2016…
Olvass tovább>>Kutatócsoportok létrehozására hirdetett pályázatot az MTA
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) ismét meghirdette a kiemelkedő kutatási eredményeket elérő tudósoknak szóló, tudományos műhelyek kialakítását célzó pályázatát – adta hírül honlapján az intézmény. A 2017-től 2022-ig tartó programra jelentkezők közül előnyben részesülnek a fontos társadalmi problémákkal foglalkozó kutatások művelői. Az akadémiai támogatású kutatócsoportok létrehozására kiírt pályázat fő célja a hazai felsőoktatási intézményekben, kutatási tevékenységet végző közgyűjteményekben vagy közintézményekben működő szellemi műhelyek támogatása, a kutatói és oktatói utánpótlás elősegítése, az MTA kutatóintézet-hálózata és a felsőoktatási intézmények közötti együttműködés erősítése. Az akadémiai támogatás hozzájárul a kutatóintézet-hálózat profiljából hiányzó témák gondozásához is,…
Olvass tovább>>Az MTA megállapodott az EMMI-vel
Az akadémiai intézetek és a felsőoktatási szektor közötti szakmai együttműködés további erősítését célozza az a megállapodás, amelyet Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke írt alá csütörtökön Budapesten. A kormány kötelessége minden olyan eredményt, értéket használni, beépíteni munkájába, amely előreviszi az ország és a nemzet ügyét. Ez egyúttal lehetőség is – hangoztatta a miniszter. Balog ugyanakkor jelezte: nem a nulláról indulnak, nagyon sok közös vállalkozásuk van, nagyon sok területen tudtak már eddig is együtt dolgozni. Az egyetemek világának együttműködése az akadémiai szférával…
Olvass tovább>>Fiatal kutatók innovációit díjazták Budapesten
Húszévesnél fiatalabb tanulók több mint húsz pályázata részesült elismerésben a 25. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyének hétfői eredményhirdetésén a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) budapesti székházában. A versenyen első helyezést ért el Tóth Fanni és Horváth Roland Interaktív jelnyelvet tanító és gyakorló szoftver, Udvardi Péter Mikro-elektromechanikai struktúra alacsony frekvenciás hangok és rezgések érzékelésére, valamint Imets Tamás Egy eszköz az elmének című pályamunkája. Második helyezett lett Nagy Enikő és Sivák Levente ruhába építhető adatrögzítő egysége, Pogány Martina Alíz és Tomori Vince különféle oldatok pH-értékét mobiltelefonnal meghatározó megoldása, valamint Sztranyovszky Lóránt és…
Olvass tovább>>Lovász: világszínvonalú kutatói utánpótlás kell
A híd az alap- és az alkalmazott kutatások között nagy mértékben oktatási kérdés. Olyan kutatói utánpótlásra van szükség, amely világszínvonalú tudást képvisel a saját területén, és nyitott más területek problémái és gondolkodásmódja irányában is – fogalmazott a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 187. közgyűlését megnyitó beszédében az intézmény elnöke hétfőn. Lovász László kiemelte: az oktatáson múlik, hogy kiváló kutatóink legyenek, ezért fontos az oktatás módszertanának kutatása. A nyitottságra felkészítést nem elég az egyetemen elkezdeni, az általános iskolától kezdve kell megtanítani a fiatalokat, hogy meglássák az összefüggéseket, együtt tudjanak működni más gondolkodásmódú társaikkal, tudjanak…
Olvass tovább>>Kik kapták az akadémiai díjakat?
Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében adta át hétfőn az MTA 187. közgyűlésének hétfői ünnepi ülésén az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjakat, a Wahrmann Mór-érmet, az Arany János-életműdíjat és az Akadémiai Újságíró Díjat. A reakciókinetika és a komplexkémia területén végzett hat évtizedes iskolateremtő kutatásaiért, tudományos publicisztikai és tudománytörténeti, valamint kiterjedt tudományszervezői tevékenységéért, magas színvonalú oktató-nevelő munkája elismeréseként Beck Mihály, az MTA rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet. Az életműdíjnak számító rangos kitüntetést az MTA elnöksége évente egy akadémikusnak adományozza. Akadémiai Díjban részesült Horváth László Tamás, az MTA doktora, a Szent István…
Olvass tovább>>A kormány 1200 milliárdot ad kutatásra 2020-ig
A kormány 2020-ig 1200 milliárd forintot szán kutatásra, fejlesztésre és innovációra, ezzel Magyarország GDP-arányos kutatási ráfordításai megközelítik majd az EU-átlagot – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 187. közgyűlésének hétfői megnyitóján Budapesten. Európa századokon át volt a világ vezető politikai és gazdasági hatalma, de mintha elfelejtette volna, minek köszönhette ezt a versenyelőnyét – emlékeztetett a kormányfő, aki szerint ehhez leginkább a tudomány és politika szövetsége kellett. Orbán elmondása szerint a két terület is akkor léphet előre, ha együtt halad, ezért a magyar tudomány jövője, minősége Magyarországon politikai…
Olvass tovább>>Elkezdődött az MTA 187. közgyűlése
Elnöki megnyitóval, miniszterelnöki köszöntővel, valamint az akadémiai díjak átadásával kezdődött meg hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 187. közgyűlése, amelyen megválasztják a köztestület új tagjait is. A munkaközgyűlés délelőttjén az elnöki és főtitkári beszámolókat követően döntenek egyebek mellett az akadémia tavalyi költségvetéséről és vagyoni helyzetéről szóló előterjesztésről, valamint a jövő évi költségvetési irányelvekről. Hétfőn délután zárt ülésen választják meg az MTA új akadémikusait. Az irányelvek szerint a tagválasztás elsődleges szempontja a tudományos teljesítmény és a hagyományos akadémiai értékek, vagyis a nemzetközi tudományos elismertség, az iskolateremtő tevékenység és a hosszú távú…
Olvass tovább>>Együttműködésre lép a KSH és az MTA
Együttműködési megállapodást kötött a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontja (MTA TK). Közös közleményük szerint az együttműködés munkaprogramjának egyik elemeként a KSH lehetővé teszi, hogy az MTA TK kutatói – egyéni megállapodás alapján – a mélyebb szintű elemzések érdekében a statisztikai hivatal kutatószobájában hozzáférjenek anonimizált mikroadatokból álló adatbázisokhoz. Az együttműködők szeretnék az akadémiai intézmény arra alkalmas kutatásait a KSH nagymintás adatgyűjtéseihez kapcsolódva megvalósítani. A két intézmény tervei között szerepel az is, hogy közösen vesznek részt olyan szakmai kutatásokban, amelyek több forrásból táplálkozó adatgyűjtéseken alapulnak.…
Olvass tovább>>Plusz kétmilliárdot ad a kormány az agrár-innovációs centrumra
További kétmilliárd forint támogatást nyújt a kormány az új, martonvásári agrár-innovációs központ felépüléséhez a csütörtöki Magyar Közlönyben megjelent határozatmódosítás szerint. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Agrártudományi Kutatóközpont új kutatási tömbjének kialakításával és egyes martonvásári agrárturisztikai fejlesztések támogatásával kapcsolatos kormányhatározat-módosítás szerint a miniszterelnök az MTA kutatási infrastruktúra fejlesztésének folytatásához – a jövő évi költségvetés terhére – további kétmilliárd forint biztosításával bízta meg a nemzetgazdasági minisztert. Ugyanezen célra – a korábbi határozatnak megfelelően – a 2016-os büdzséből egymilliárd forint jut. Emellett az idei és a jövő évi költségvetésből 3-3 milliárd forint áll…
Olvass tovább>>