Húszévesnél fiatalabb tanulók több mint húsz pályázata részesült elismerésben a 25. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyének hétfői eredményhirdetésén a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) budapesti székházában.
A versenyen első helyezést ért el Tóth Fanni és Horváth Roland Interaktív jelnyelvet tanító és gyakorló szoftver, Udvardi Péter Mikro-elektromechanikai struktúra alacsony frekvenciás hangok és rezgések érzékelésére, valamint Imets Tamás Egy eszköz az elmének című pályamunkája.
Második helyezett lett Nagy Enikő és Sivák Levente ruhába építhető adatrögzítő egysége, Pogány Martina Alíz és Tomori Vince különféle oldatok pH-értékét mobiltelefonnal meghatározó megoldása, valamint Sztranyovszky Lóránt és Varga János is, akik munkájukkal arra keresték a választ, hogy felállítható-e egy Scoville-jellegű skála a torma csípősségének jellemzésére.
György Levente és Dömsödi Bálint Kritikus védelmi szövetség gráfokban, valamint Sipos Bence Okos polcok a konyhában című pályázatát harmadik hellyel jutalmazták, csakúgy, mint az ivóvízből aktív szén és ioncserélő segítségével szerves anyagokat eltávolító Szvoreny Viktort, és az intelligens virágcserepet építő Nagy Simon Józsefet. A helyezést elért pályázatok 12 hónapig részesülnek havi ösztöndíjban, emellett pénzjutalom jár az első és második helyezetteket felkészítő tanároknak is. Különdíjjal jutalmazták a verseny legjobb határon túli helyezettjét, a csíkszeredai Imets Tamást, a legfiatalabb helyezettnek járó külön elismerést pedig a 2001-ben született Horváth Roland vehette át.
Az 1990-ben alakult Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) által szervezett verseny ünnepélyes díjátadóján Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár arról beszélt: a köznevelési rendszer ma megfelelő keretet biztosít ahhoz, hogy az iskolákban eredményes tehetséggondozást lehessen végezni.
Idén 2,8 milliárd forint forrás áll rendelkezésre a Nemzeti Tehetség Program keretében megvalósuló pályázatokra – fűzte hozzá a politikus, aki szerint a tehetségek kezelése óriási kihívás a közoktatásban dolgozó pedagógusok számára. Mint fogalmazott, a sikeresség érdekében ügyelni kell arra, hogy egyoldalú képességfejlesztés helyett komplex tehetséggondozás folyjon, valamint hogy a tudomány és az innováció világa is részt vegyen az iskolai tehetséggondozásban.
Lovász László, az MTA elnöke a versenyt értékelve hangsúlyozta: rengeteg tudás, ötlet, innováció, tehetség és munka áll a megmérettetés keretében megvalósult pályázatok mögött. A díjazottak megmutatták, hogy fiatal koruk ellenére rendelkeznek a tudományfejlesztéshez szükséges képességekkel és készségekkel – tette hozzá az akadémia elnöke.
Hasonlóan vélekedett Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) vezetője is, aki szerint a versenyen résztvevő fiatalok munkájukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország még versenyképesebb és még élhetőbb legyen.
A tehetség adomány, egyben felelősség is. Ugyanígy felelősséggel bír a közösség, a társadalom és a nemzet is, amiről sok mindent elárul az, miként viszonyul a tehetségeihez – fogalmazott Pálinkás.
A verseny részleteit Pakucs János, a MISZ tiszteletbeli elnök ismertette, aki elmondta: olyan húsz évnél fiatalabb diákok jelentkezését várták, akik a műszaki és természettudományok, valamint a környezetvédelem, az informatika, vagy a matematika területén felismertek egy problémát, és saját, kreatív ötletet dolgoztak ki annak megoldására.
Az elmúlt 25 évben a versenyre mintegy ötezer pályázat érkezett, amelyekből 370-et díjazott a zsűri – összegezte Pakucs, aki kitért arra is: a verseny három legjobbnak ítélt pályázata részt vehet az Európai Unió 37 ország részvételével zajló, szeptemberi Fiatal Tudósok Versenyén is. Az eddigi összesített pontszámai alapján Magyarország ötödik a nemzetközi megmérettetés rangsorában.
A verseny 21 elismert tudós, akadémikus, egyetemi tanár és gazdasági szakember alkotta zsűrijéhez 78 pályázat érkezett, ebből 53 munkát értékeltek megvalósításra érdemesnek, köztük nyolc határon túlról benyújtott pályázatot – mondta el a zsűri elnöke, Jakab László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) dékánhelyettese. A zsűri az első, a második és a harmadik helyezettek mellett további 11 pályázatot kiemelt dicséretben részesített.
Szabó Gábor, a MISZ elnöke beszédében kiemelte: az ifjúsági tehetségkutató verseny különlegessége, hogy kizárólag befejezett művel lehet nyerni, ugyanis a pályázóknak a megmérettetés ötleteket elbíráló első köre után meg kell tudniuk valósítani elképzeléseiket. „A sikeres kutató legfontosabb jellemzője a kudarctűrő-képesség” – fogalmazott Szabó Gábor.
Az eseményen a Virtuózok komolyzenei tehetségkutató felfedezettjei, Magyar Valentin és Váradi Gyula játszottak zongorán és hegedűn.