Címke: Magyar Tudományos Akadémia

Kétszázmillió forintos kutatási pályázatot hirdet az MTA

~

  A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) négyéves, kétszázmillió forintos kutatási programot indít az iskolai szakmódszertan tudományos megalapozására. Az MTA szakmódszertani programjának lényege, hogy tudományos vizsgálatok alapján adjon választ arra, mit és hogyan tanítsanak a tanárok – írja közleményében az akadémia. A négyéves szakmódszertani kutatási program keretösszege kétszázmillió forint, egy-egy pályázat évi húszmillió forintot nyerhet el. A program vezetésére Patkós András akadémikust kérte fel Lovász László akadémiai elnöke. Az MTA olyan kutatásokat támogat, amelyek tudományos igénnyel alapoznak meg komplex tanítási módszereket függetlenül attól, hogy teljesen új, vagy a magyar módszertani hagyományokra…

Olvass tovább>>

A kutyák öregedését kutatják magyar etológusok

~

Egyedülállóan komplex, öt éven át tartó kutatásban vizsgálja a kutyák egészséges öregedését az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszéke, valamint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportja. Az ELTE Etológia Tanszékén 2016 májusában induló kutatási projekt az emberrel együtt élő kutyák öregedésének folyamatát vizsgálja viselkedési, genetikai és idegtudományi szinten – olvasható az egyetem szerdai közleményében. Egészséges öregedés esetén a kognitív hanyatlás nem rontja az életminőséget. A kutatók olyan módszertant akarnak kidolgozni, amely a kutyáknál is mérhetővé teszi a kognitív hanyatlást. A kutatás lehetővé teszi a családi és…

Olvass tovább>>

Magyar kutatók fejtették meg a Nereida néhány titkát

~

Hazai kutatók fényt derítettek a közelmúltban a Neptunusz harmadik legnagyobb holdjának, a Nereidának néhány titkára a Kepler-, a Herschel- és a Spitzer-űrtávcsövek segítségével – közölte kedden honlapján a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). A Gerard Kuiper által 1949-ben felfedezett égitest a mai napig sok furcsaságot rejt, például nagyon elnyúlt és ferde pályán kering a bolygója körül. A mozgása eredhet onnan is, hogy a Kuiperről elnevezett külső kisbolygóövből fogta be a Neptunusz, de az is lehetséges, hogy a bolygóval együtt született, csak a szintén befogott Triton hold lökte odébb, amikor az megérkezett.…

Olvass tovább>>

Európai pályázatokra készíti fel a kutatókat az MTA

~

Átfogó kutatási programokat indítana a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) azért, hogy a magyar kutatók sikeresebbek legyenek a nemzetközi pályázatokon. Minderről Lovász László, az MTA elnöke beszélt a tudományos testület honlapján hétfőn megjelent interjúban. Lovász szerint szeretnék jelentősen bővíteni az akadémia aktivitását az ország fontos kérdéseit, lehetőségeit vizsgáló nagy kutatási programok elindításában. Ezeknek a programoknak az lenne a feladatuk, hogy kijelöljék a témában folytatandó kutatások fő irányait, megszervezzék a kutatásokat, illetve tudományosan megalapozott, független véleményeket készítsenek a társadalom, a döntéshozók és adott esetben a versenyszféra számára az országnak fontos, stratégiai kérdésekben…

Olvass tovább>>

Barry Simon kapta az MTA nemzetközi matematikai díját

~

Barry Simon amerikai kutató az ortogonális polinomokról írt nagyhatású monográfiájáért szerdán veheti át a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bolyai János Nemzetközi Matematikai Díját – hangzott el az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában. Lovász László, az MTA elnöke elmondta: az eredetileg 1902-ben alapított, majd nyolc évtizednyi szünet után 1994-ben újraindított elismerés az MTA egyetlen nemzetközi díja, amelyet ötévente ítélnek oda az elmúlt 15 évben írt legjobb matematikai monográfia szerzőjének. „A magyar matematikai tradíció nagyon erős, világszínvonalú hagyomány, a matematika hősei közül nagyon sokan magyarok” – fogalmazott a műsorban Barry Simon.…

Olvass tovább>>

Megtérül az alapkutatásokra költött pénz

~

Az alapkutatásokra fordított összeg az egyik legjobban megtérülő befektetés, amit egy ország tehet – jelentette ki Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a magyar tudomány ünnepe rendezvénysorozat hétfői szegedi megnyitóján. Az akadémikus előadásában felidézte John Horgan The End of Science című könyvében felvetett gondolatát, amely szerint véget ér a tudomány, mert lassan mindent tudunk. A Wolf-díjas matematikus nem ért egyet ezzel a felvetéssel, véleménye szerint egy lassú megismerési folyamat lépéseinél tartunk, még egy-egy tudományterületről sem állíthatjuk ezt. A tudóst a megismerés vágya hajtja, enélkül nem működne a tudomány –…

Olvass tovább>>

A tudós közösségnek erősítenie kell a hangját

~

  A világ egyre inkább felismeri a tudomány fontosságát, de a tudós közösségnek nagyobb erőt kell kifejtenie, hogy a tudományos tényekre, azok következményeire felhívja a döntéshozók figyelmét – mondta Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a Tudomány világfóruma (World Science Forum, WSF) tapasztalatait értékelve az M1 csatornán szombaton. Lovász megjegyezte, hogy a döntéshozók szerencsére egyre jobban figyelnek a tudományra, ennek jele az is például, hogy egyre több szinten, egyre több államban, államközösségben jelenik meg a tudományos tanácsadó mint beosztás, és egyre több államban van olyan külön megbízott, aki…

Olvass tovább>>

Online matekórát tart az MTA elnöke

~

A tudomány működését mutatja be matematikai példákkal alátámasztva Lovász László Széchenyi-nagydíjas és Wolf-díjas matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke november 9-én Szegeden, a Magyar Tudomány Ünnepének megnyitóján, amelyet az interneten élőben is közvetítenek. A Szegedi Tudományegyetemre szervezett esemény köszöntő beszédekkel veszi kezdetét, majd tudományos díjakat adnak át. Lovász László előadása nagyjából a negyedik tanórában kezdődik Hogyan is működik a tudomány? címmel. A közvetítés a http://tudomanyunnep.hu honlapról érhető el. Az elnök előadásában arról beszél majd, hogy minden kutatásban sok a zsákutca, de a legfontosabb felismerni azt, mikor jár tévúton a…

Olvass tovább>>

A Fény Nemzetközi Évéhez csatlakozott a Bayer MSMS interaktív program

Novák Csaba

Ma Magyarországon az iskolás gyermekek 10-15 százaléka rövidlátó, a képernyők folyamatos közelnézésre kényszerítő hatása miatt. A Bayer Hungária a 2015-2016-os tanévben kibővített formában kezdi meg „Making Science Make Sense“ (MSMS) Tudáspont oktatási programját, amely csatlakozik a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által gondozott „A Fény Nemzetközi Éve 2015” eseménysorozathoz is. Ennek jegyében a 10-14 év közötti tanulóknak szervezett foglalkozások és az interaktív kísérletek a látásra, a szem felépítésére és működésére fókuszálnak. Az előző tanévben nagy sikerrel zárult természettudományos és egészségedukációs oktatási program idén már dupláz: a negyven workshopon több mint ezer…

Olvass tovább>>

Európa vezető földrajztudósai Budapesten tanácskoznak

Novák Csaba

A legrangosabb európai földrajztudományi fórum helyszíne lesz augusztus 31. és szeptember 2. között Budapest: A migrációtól a geomorfológiáig címmel tanácskoznak a vezető geográfusok – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Az EUGEO, a kontinens földrajzi társaságait összefogó, 1997-ben alakult ernyőszervezet ötödik kongresszusán 45 ország 602 kutatója tanácskozik a kontinens jövőjét is meghatározó problémákról, többek között demográfiai kérdésekről, klímaváltozásról, urbanisztikáról. A hagyományos diszciplínák határai egyre inkább elmosódnak, ez igaz a földrajztudományra is. A természetföldrajz kutatói leginkább az ökológia, a geológia, a klimatológia, a talajtan és az informatika művelőivel működnek együtt hazai és…

Olvass tovább>>

Emelkedik a nők aránya a kutatók között

Novák Csaba

Bár a férfiak még mindig túlreprezentáltak a tudomány világában és az intézményvezetők körében, az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatóságának adatai szerint kedvező folyamatok indultak el az elmúlt években Magyarországon, ahol emelkedik a PhD-fokozattal rendelkező kutatónők száma – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közleményében. „Valami megmozdult, mégpedig kedvező irányban” – értékelte az uniós adatokat Csépe Valéria pszichológus, akadémikus, a Helsinki Csoport (The Helsinki Group on Gender in Research and Innovation) szakértői fórumának első számú magyar delegáltja. Az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatósága idei jelentésének nőkre vonatkozó adatait ismertetve…

Olvass tovább>>

Szerkezetkész az MTA új kutatóbázisa

Novák Csaba

Az egyes tudományterületek speciális igényeinek is megfelel majd a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) új Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kutatóháza, amely már szerkezetkész állapotban van. A három tömbből álló épületegyüttesben mintegy hétszázan dolgoznak majd. Várhatóan 2016 harmadik negyedévében adják át az MTA új épületeit, amelyekben három, a bölcsészettudományi, a társadalomtudományi, valamint a közgazdaság- és regionális tudományi kutatóközpont működik majd. Az Akadémia tájékoztatása szerint a humán tudományterületek együttműködését erősítő, hatékonyabban üzemeltethető, nyolc-, hat- és négyemeletes kutatóközponti épületek minden tekintetben megfelelnek a 21. századi igényeknek. A tervek szerint július végére készülnek el a külső nyílászárókkal, a homlokzattal, a hőszigeteléssel és…

Olvass tovább>>

Rekordszámú tudós kapta meg a Bolyai János Kutatói Ösztöndíjat

Novák Csaba

  Rekordszámú pályázónak ítélte meg 2015-ben a Magyar Tudományos Akadémia a 45 évesnél fiatalabb, PhD-fokozattal rendelkező tudósok támogatására szolgáló Bolyai János Kutatói Ösztöndíjat, amelyet az idén kétszázan kaptak meg. Az MTA közleménye szerint az Akadémia 1996-ban hozta létre azt a kiszámítható ösztöndíjrendszert, amely a PhD-fokozat megszerzése utáni kutatói pályaszakaszban támogatja a tudományos pálya iránt elkötelezetteket. A legkiválóbbak bármely tudományterületről pályázhatnak a határozott idejű, egy, két vagy három évre szóló, havi bruttó 124 500 forintos ösztöndíjra. A támogatás a teljesítményközpontúság jegyében a fiatal kutatót egy adott kutatási téma feldolgozására és eredményei…

Olvass tovább>>

Kétmilliárdos járműipari projekt indul Vas és Zala megyében

Novák Csaba

Több mint 1,8 milliárd forintos összköltségű versenyképességi projekt indul Vas és Zala megyében, a járműipari, gépipari és mechatronikai projekt a vállalatok és a felsőoktatás fejlődését egyaránt segíti – adta hírül a távirati iroda. Balaicz Zoltán Zalaegerszeg polgármestere és Vigh László, a térség országgyűlési képviselője közös közleményében hangsúlyozta: a Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központot (NYPJMK) a kormány 2012 végén kiemelt járműipari központtá nyilvánította. A most induló 1,819 milliárd forint összköltségvetésű projekt a Széchenyi 2020 program keretében, 1,646 milliárd forint központi támogatás segítségével valósul meg, a támogatási szerződést a közelmúltban írták alá. A program célja…

Olvass tovább>>