Két hullámban népesítette be az ember a karibi térséget

karibi-térség

Két különböző hullámban népesítette be az ember a karibi térséget az eddigi legátfogóbb, ősi DNS-elemzésen alapuló kutatás szerint. A Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kőeszközöket használó kultúra népessége (archaikus kor) először mintegy hatezer évvel ezelőtt telepedett le a karibi szigeteken. Három- vagy négyezer évvel később a kőeszközök átadták a helyüket az agyagedényeknek, és a szigetvilágban új korszak kezdődött, a kerámiák kora. Az Atlanti-óceánt átszelő európai hódítók érkezésére újabb ezer évet kellett várni. Az úttörő genetikai elemzés révén olyan kérdésekre kaphatnak választ a tudósok, hogy honnan származtak a…

Olvass tovább>>

A washingtoni Biblia Múzeum mintegy ötezer műtárgyat adott vissza Egyiptomnak

múmia

Mintegy ötezer műtárgyat adott vissza gyűjteményéből a washingtoni Biblia Múzeum Egyiptomnak, ahonnan annak idején kicsempészték azokat. A hatalmas visszaszolgáltatott gyűjteményben ókori koporsók, múmiák, halotti maszkok, kőszobrok fejei, papiruszok és más antikvitások kerültek vissza az észak-afrikai országba. Illegális ásatásokból lopták el a kincseket – mondta el Saban Abdul-Gavad, a restitúcióért felelős egyiptomi intézmény illetékese az al-Ahram egyiptomi napilapnak. Az amerikai és az egyiptomi hatóságok között hosszú éveken át folytatott tárgyalások vezettek ahhoz, hogy a nemzeti kincsek visszajuthassanak az országba. Számos műtárgyról úgy vélik, hogy a Hoszni Mubarak elleni felkelés idején kialakult…

Olvass tovább>>

Az embernél nagyobbak voltak az óriásfogú őscápák újszülött utódai

megalodon, cápa

Az embernél nagyobbak voltak az óriásfogú őscápák, vagyis megalodonok újszülött utódai. Amerikai kutatók röntgensugarakkal vizsgálták meg egy megkövesedett megalodon (Otodus megalodon, Carcharocles megalodon vagy Carcharodon megalodon) csigolyáját, és arra jutottak, hogy mintegy kétméteres lehetett születésekor – írja a The Guardian online kiadása. A világ óceánjaiban 1,5-3,6 millió éve élt megalodonok megtalált maradványai alapján már korábban ismert volt, hogy a kifejlett egyedek több mint 15 méteresre is megnőttek. Arról eddig nem voltak információk, mekkorák lehettek világra jövetelükkor. „Ez az első ilyen kutatás megalodonokról: segítségével megismerhettünk a születéskori méretüket, szaporodásukat és növekedési…

Olvass tovább>>

Roszkoszmosz: Moszkva kilép az amerikai Gateway Hold-kutatási projektből

holdutazás

Oroszország úgy döntött, hogy kilép a Gateway elnevezésű amerikai Hold-kutatási projektből, de kész a szakmai párbeszéd folytatásra az Egyesült Államokkal – jelentette be a Roszkoszmosz orosz állami űripari vállalat. A Lunar Orbital Platform – Gateway egy Hold körüli pályára állítandó állomás, amelynek megépítésében az Európai Űrügynökség (ESA) is részt vesz a tavaly októberben aláírt megállapodás alapján. Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmoz vezérigazgatója hétfőn Telegram-csatornáján közölte, hogy Oroszország nem érdekelt az amerikai Hold-kutatási projektben való részvételben. Rogozin azokra a sajtóértesülésekre reagált, amelyek szerint kizárták az orosz részvevőket a Gateway megépítéséról konzultáló szakértői…

Olvass tovább>>

Leölnék Hugó távoli rokonait: túlszaporodott a kolumbiai vízilóállomány

viziló

Az egykor Pablo Escobar drogbáró által Kolumbiába szállíttatott, túlszaporodott vízilovak leölését javasolják kutatók, akik szerint az elmúlt években alkalmazott sterilizással nem lehet kordában tartani a populációt. Mexikói és kolumbiai egyetemek szakemberei szerint a hírhedt drogbáró Hacienda Nápoles nevű birtokán működő magánállatkert vízilovainak utódai mára annyira megszaporodtak, hogy fenyegetést jelentenek a helyi környezetre, valamint az emberekre is – írja a CNN. Az 1980-as években, hatalma csúcsán Escobar egzotikus állatokat, köztük elefántokat és zsiráfokat is tartott magánállatkertjében. 1993-as halála után a még élő állatoknak általában új otthont kerestek, a vízilovakat azonban nagy…

Olvass tovább>>

Először találtak felhő nélküli jupiterszerű bolygót csillagászok

Jupiter

Először bukkantak olyan jupiterszerű bolygóra amerikai csillagászok, amelynek megfigyelhető légkörében nincs felhő vagy ködpára. Felfedezésüket az Astrophysical Journal Letters című tudományos folyóirat januári számában mutatták be a Harvard és Smithonian Asztrofizikai Központ tudósai. A WASP-62b névre keresztelt gázóriást először 2012-ben észlelték annak a programnak a keretében, amely 15 magnitúdósnál fényesebb csillagok körül keringő fedési exobolygók után kutat az északi és a déli féltekén. A Dél-Afrikában lévő észlelőhelyre telepített műszerrel fedezték fel a WASP-62b-t, amelynek azonban egészen mostanáig nem tanulmányozták a légkörét. A „forró Jupiternek” is nevezett bolygó 575 fényévre van és…

Olvass tovább>>

Apokalipszis: tömeges fajkihalás és klímaválság jöhet

apokalipszis

Tömeges fajkihalásra és klímaválságra figyelmeztettek a világ vezető kutatói. Legújabb jelentésükben arra hívták fel a figyelmet, hogy a világ nem képes felfogni a biodiverzitás elvesztése és az éghajlati zavarok okozta veszélyek mértékét. A tanulmányt készítő 17 szakember úgy véli, hogy a bolygó sokkal rosszabb állapotban van, mint ahogyan azt a legtöbben – köztük kutatók is – gondolják – olvasható a The Guardian brit napilap online kiadásában. „A bioszférát és minden életformáját – beleértve az embereket – érintő veszély mértéke valójában olyan nagy, hogy nagyon nehéz felfogni, akár még a jólinformált…

Olvass tovább>>

Végre valamiben egyetértenek a kutatók: 14 milliárd éves az univerzum

csillag

Régóta vitatott kérdésben jutottak egyezségre a csillagászok: megállapították, hogy az univerzum mintegy 14 milliárd éves – olvasható a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A chilei Atacama-sivatag felett lévő obszervatóriumból vizsgálták a szakértők az univerzumból érkező legrégebbi fényt. Megfigyeléseik és kozmikus geometria segítségével megállapították, hogy az univerzum kora 13,77 milliárd, plusz-mínusz negyven millió év. Az új becslés, amelyet az amerikai Nemzeti Tudományos Alap (NSF) Atacamai Kozmológiai Teleszkópja (ACT) által gyűjtött adatok alapján végeztek, megegyezik az univerzum sztenderd modelljén, illetve az Európai Űrügynökség Planck műholdja által végzett vizsgálatokon alapuló becsléssel. Utóbbi 2009 és 2013 között…

Olvass tovább>>

Összefügghet az antibiotikum-rezisztencia és a felmelegedés

S. aureus

A hőmérséklet emelkedése és az antibiotikumokkal szembeni növekvő rezisztencia összefügghet egy új elemzés szerint. Az Eurosurveillance című folyóiratban megjelent, a 2000 és 2016 közötti időszakot felölelő tanulmány nem állapított meg ok-okozati viszonyt az egészséget fenyegető két jelenség között, az eredmények azonban arra utalnak, hogy a növekvő átlaghőmérséklet támogatja az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok gyarapodását. A kutatók – Mauricio Santillana és Sarah McGough vezetésével – 28 európai ország több mint négymillió páciensére vonatkozó adatokat elemeztek a Bostoni Gyermekkórház egészségügyi informatikai programjában – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Megvizsgálták, hogyan változott három gyakori…

Olvass tovább>>

Kék bálnák eddig ismeretlen populációját fedezték fel az Indiai-óceánban

bálna

Kék bálnák eddig ismeretlen populációját fedezte fel az Indiai-óceán nyugati részén egy nemzetközi kutatócsoport. A kék bálnák a valaha élt legnagyobb testű állatok az eddig ismeretek szerint, a világ minden óceánjában megtalálhatók – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A kék bálnák éneke nagyon mély hangfekvésű, jól felismerhető és a kutatók számára különösen kedvező, hogy minden egyes populációnak külön egyedi éneke van. Az Endangered Species Research című folyóiratban megjelent tanulmány szerzői új kékbálnadalról számolnak be, amely az Arab-tenger ománi partjaitól az Indiai-óceán közepén fekvő Chagos-szigetcsoport vizein át egészen a délnyugati Madagaszkárig…

Olvass tovább>>

Töredeznek a világ legnagyobb jéghegyének a szélei

Töredeznek a világ legnagyobb jéghegyének a szélei – derült ki az A68a nevű jéghegyről készült nagyfelbontású felvételekből, amelyek szerint repedések tarkítják. A hullámok és a melegedő víz által állandó támadás alatt álló jéghegyről számos apró tömb szakad le – írja a BBC. Az A68a 2017-ben vált le a Déli-sarkvidékről, és az Atlanti-óceán déli részén lévő Déli-Georgia-sziget felé tart. Ha a sekélyebb vizekben megreked, hatalmas problémát okozhat a Brit Tengerentúli Területek élővilágának. Az új, részletes felvételt a San Franciscó-i Planet cég készítette a jéghegyről a Föld körül keringő, SkySats nevű űrszondaflottájával,…

Olvass tovább>>

A mézben lévő rovarirtószer kimutatására fejlesztettek ki új módszert kanadai kutatók

Méh

A háziméhekre veszélyes egyik gyakori rovarirtószer mézben való kimutatására fejlesztettek ki egyszerű és hatékony módszert kanadai kutatók. A kanadai Waterloo Egyetem szakemberei egy olyan környezetbarát és teljesen automatizált technológiát dolgoztak ki, amely kivonja a piretroidokat a mézből – olvasható az EurekAlert című tudományos hírportálon. A piretroidok a rovarölőszerek azon két fő csoportjának egyikét alkotják, amelyek hozzájárulnak a méheket veszélyeztető úgynevezett elnéptelenedés szindrómához, amikor egy méhkolóniában a dolgozók hirtelen eltűnnek, magára hagyva és ezzel pusztulásra ítélve a királynőt és a többi méhet. A kanadai szakemberek szilárd fázisú mikroextrakciót (SPME) alkalmazva vonják…

Olvass tovább>>

Gyorsan ráakadtak az internet nyomozói a monolit fémtömbre

utah, fémoszlop

Mindössze 48 óra kellett az internet leggyorsabb nyomozóinak, hogy megtalálják a utah-i sivatag vörös kövei között álló, rejtélyes monolit fémoszlopot. Amikor a utah-i hatóságok hétfőn bejelentették, hogy egy csillogó fémépítményre bukkantak a Red Rock sivatag mélyén, határozottan visszautasították, hogy felfedjék a pontos helyét – idézte fel a BBC. Remélték, ezzel elriasztják az amatőr felfedezőket, hogy nekivágjanak a veszélyes kalandnak, esetleg eltévedjenek és ottragadjanak a pusztaságban. Nem volt sok esélye, hogy az emberek megfogadják a tanácsot. Szerdán megjelentek az első fotók az Instagram közösségi képmegosztón, ahol páran diadalmasan pózolnak a titokzatos…

Olvass tovább>>

Az öngyilkossággal kapcsolatos 22 gént azonosítottak amerikai kutatók

genetika, DNS

Az öngyilkosság kockázatát növelő 22 gént azonosítottak amerikai kutatók. Minden 11. percben megöli magát egy amerikai, ez naponta 132, évente több mint 48 ezer élet – írta a medicalxpress.com. Az egyik tényező a családi előtörténet, talán a leghíresebb példa Ernest Hemingway és rokonai. Az író 1961-ben lett öngyilkos, de ugyanígy ért véget az élete apjának, nővérének, fivérének és egy unokahúgának, három nemzedék alatt öten lettek öngyilkosok. Rajtuk kívül világszerte családok ezreiben ismétlődik a tragédia, ezért a tudósok fontosnak érezték a háttérben lévő genetikai okok felderítését. Az American Journal of Psychiatry…

Olvass tovább>>

A húsmentes étrend = a csonttörés nagyobb kockázatával

A húsmentes étrend követői a csonttörés, különösen a csípőtörés nagyobb kockázatával nézhetnek szembe egy új, a témában készített eddigi legnagyobb tanulmány szerint. Az összefüggés hátterében az állhat, hogy a húsmentes étrendben kevesebb a kalcium és a fehérje, valamint, hogy az ilyen étrend követői gyakran vékonyabbak, így esésnél könnyebben sérülhetnek – olvasható a New Scientist című tudományos hírportálon. Számos korábbi tanulmány azt mutatta, hogy a vegetáriánusoknak gyengébbek a csontjaik, mint a húsfogyasztó embereknek, ám az nem volt egyértelmű, hogy ez jelentősen befolyásolja-e esetükben a csonttörés kockázatát. A BMC Medicine című orvosi…

Olvass tovább>>

A maszk nem gyengíti a tüdő működését még testmozgás közben sem

maszk

Az orrot és szájat fedő maszk akadályozza az új típusú koronavírus terjedését, azonban nincs alapjuk azoknak az aggodalmaknak, hogy megnehezítené a légzést. A védőmaszk viselése csökkenti a kilégzéssel, beszéddel, nevetéssel, tüsszentéssel, köhögéssel levegőbe juttatott cseppecskék és apró aeroszolok mennyiségét, így akadályozza a vírus terjedését. Felmerültek azonban olyan aggodalmak, hogy a belélegzett oxigén és a kilélegzett szén-dioxid áramlásának eltérítésével a maszk nehezíti a légzést, ezzel károsítja a szív- és tüdőműködést, különösen testmozgás közben. Amerikai és kanadai kutatók az Annals of the American Thoracic Society című folyóiratban közölt tanulmányukban elemezték az összes…

Olvass tovább>>

Csökkentik a szívmegállás kockázatát az egészséges alvási szokások

Felnőtteknél csökkentik a szívmegállás kockázatát az egészséges alvási szokások egy nagylétszámú új amerikai kutatás szerint. Az egészséges alvási szokásokról beszámoló felnőttek körében a szívmegállás 42 százalékkal kisebb kockázatát mérték, mint az egészségtelen alvási szokásokkal küzdőknél – írta az amerikai kardiológusok társaságának (AHA) vezető lapja, a Circulation. Az egészséges alvásmintázat reggeli felkelést és 7-8 óra alvást jelent, amelyet nem zavar meg gyakran álmatlanság, horkolás vagy túlzott napközbeni álmosság. Egyre több a bizonyíték arra, hogy az alvási problémák szerepet játszhatnak a szívelégtelenség kialakulásában. A kutatók az Egyesült Királyság egészségügyi adatbankját (UK Biobank)…

Olvass tovább>>

Önmagát fertőtlenítő arcmaszkot fejlesztettek amerikai kutatók

maszk

A Kaliforniai Egyetem kutatói kifejlesztettek egy különleges pamut arcmaszkot, amely napfénynek kitéve egy óra alatt képes 99,999 százalékban megölni a rárakódott baktériumokat és vírusokat. Peixin Tang, Gang Sun, Nitin Nitin és kollégái olyan új pamutanyagot akartak létrehozni, amely reaktív oxigénfajokat (ROS – molekuláris oxigénből származó, kémiailag reaktív molekulák) bocsát ki, ha napfénynek teszik ki, megölve az anyag felszínéhez tapadó mikrobákat, miközben mosható, újrafelhasználható és biztonságos használója számára – olvasható az Amerikai Kémiai Társaság közleményében. A maszkot hordó szermély fertőtlenítheti azt ebédszünetében, ha napfényben tartózkodik, sőt beltéri fények által is hosszabb…

Olvass tovább>>

Kevesebb mint 200 ezer év alatt alakult ki a Naprendszer

naprendszer

Rövid idő, nagyjából kétszázezer év alatt keletkezett a Nap és a Naprendszer mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtt – erre a következtetésre jutottak az amerikai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium (LLNL) tudósai meteoritokon talált molibdén izotópjainak vizsgálata nyomán. A Napot és a Naprendszert alkotó anyag egy nagy gáz- és porfelhő összeomlásából származik. Más csillagrendszereket megfigyelve, amelyek a Naprendszerhez hasonlóan keletkeztek, csillagászok úgy becsülik, hogy körülbelül egy-két millió évbe telik egy felhő összeomlása és a magfúzió beindulása egy csillag belsejében, de ez az első tanulmány, amely a Naprendszert illetően számokkal szolgál. „Korábban nem…

Olvass tovább>>

Háromezer éves bőrlabdákat találták

bőrlabda

Nagyjából háromezer évesek az Eurázsiában feltárt eddigi legrégebbi labdák – állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport, amelynek eredményei egyebek között azt sugallják, hogy a közép-ázsiai lovas harcosok hajdanán labdajátékokkal tartották fitten magukat. A ma ismert legrégebbi labdákat nagyjából 4500 évvel ezelőtt készítették Egyiptomban, vászonból – olvasható az EurekAlert című tudományos hírportálon. A kőből épített hatalmas pályák és a labdajátékosokat megörökítő ábrázolások tanúsága szerint a közép-amerikaik legkevesebb 3700 éve űznek labdajátékokat: a legkorábbi labdáik gumiból készültek. Európa és Ázsia esetében azonban egészen mostanáig úgy vélték a kutatók, hogy a labdajátékok…

Olvass tovább>>