Címke: usa

Új erszényesbékafajt fedeztek fel Amazónia perui részén

~
Koki béka

Az erszényesbéka-félék egy új faját fedezték fel az Amazonas-medence perui részén – jelentette be a dél-amerikai ország természetvédelmi területeiért felelős szolgálat. A Gastrotheca gamma névre keresztelt faj a Gastrotheca nembe tartozik, amelynek tagjai Közép- és Dél-Amerikában honosak – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. „A Cordillera de Colán Nemzeti Természetvédelmi Terület fontos felfedezéssel járult hozzá a tudományhoz: az Amazonas-medencében fekvő védett területen most először azonosítottak új erszényesbékafajt” – számolt be a SERNANP. Az erszényesbéka-félék vagy tasakosbéka-félék jellegzetessége, hogy petéiket a hátukon kialakuló költőtasakban keltik ki. A szakemberek néhány héttel ezelőtt fedezték fel a…

Olvass tovább>>

Az állatok evolúciójának hiányzó láncszemeként azonosítottak egy egymilliárd éves ősmaradványt

~
Bicellum Brasierre

Az állatok evolúciójának egy hiányzó láncszemeként azonosítottak brit és amerikai kutatók egy egymilliárd éves ősmaradványt, amelyet Skóciában tártak fel. Az Északnyugati-felföld térségében felfedezett mikrofosszília egy olyan organizmusról árulkodik, amely valahol az egysejtű és többsejtű élőlények között helyezkedett el – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Az angliai Sheffieldi Egyetem és az amerikai Boston College szakemberei által vezetett kutatócsoport a Current Biology című folyóiratban számolt be a Bicellum Brasierre (képünkön) keresztelt ősmaradványról. „A komplex többsejtűség és az állatok eredetét tekintjük a két legfontosabb eseménynek a földi élet fejlődéstörténetében és a felfedezésünk új fényben…

Olvass tovább>>

Már azt is tudjuk milyen hosszú egy nap a Vénuszon… nagyon

~
Vénusz

Bár a Föld legközelebbi szomszédja, számos rejtély övezi a Vénuszt. Éveken át tartó kutatások eredményeként a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i intézményének (UCLA) tudósai megállapították a Vénusz egy napjának pontos hosszát, tengelyének dőlésszögét és magjának méretét. Az új radaros mérések alapján megállapítható, hogy egy átlagos nap a Vénuszon 243,0226 földi napig tart, tehát egy földi év kétharmadáig. Ráadásul a Vénusz forgási sebessége állandóan változik – olvasható a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál. A változásokért valószínűleg a Vénusz sűrű légköre tehető felelőssé. Ahogy a bolygó körül mozog, kölcsönhatásba lép a szilárd talajjal, felgyorsítja, majd…

Olvass tovább>>

A NASA közzétette marsi helikopterének zümmögő hangját

~
Mars

Először vette fel egy idegen bolygón egy űreszköz egy másik különálló űreszköz hangját: a NASA Perseverance marsjárója két mikrofonjának egyikét használva hallgatta az Ingenuity helikopter negyedik tesztrepülését április 30-án – adta hírül pénteken videofelvétellel kísérve az amerikai űrkutatási hivatal. A videofelvételen jól látszik a napelemmel működő Ingeniuty repülése, amelyet felvett a marsjáró kamerája, és halkan hallható a rover SuperCam lézereszközének mikrofonján keresztül a helikopter hangja. A Perseverance 80 méterre parkolt a helikopter felszállóhelyétől, a marsjáró földi irányítói azonban nem voltak biztosak abban, hogy a mikrofon felveszi a repülés hangját. A…

Olvass tovább>>

Meglepő felfedezéseket tett a Marson lévő szeizmométer

~
Mars

Számos meglepő felfedezést tett az első marsi év alatt a SEIS, a NASA-nak a vörös bolygón lévő űrszondája, az InSight szeizmométere. A műszer több mint ötszáz rengést észlelt ezen idő alatt. Egy marsi év 687 földi nap. Az Amerikai Szeizmológiai Társaság (SSA) idei éves találkozóján a Zürichi Műszaki Egyetem munkatársa, Savas Ceylan beszámolt az InSight földi csapatának, a The Marsquake Service-nek a marsrengések észlelése során végzett munkájáról, a bolygó szeizmológiai katalógusának készítéséről. A marsrengések számos dologban különböznek a földrengésektől – fejtette ki Ceylan. Először is: jóval kisebbek, mint a Föld…

Olvass tovább>>

Egy eddig ismeretlen kacsacsőrű dinoszauruszt azonosítottak Japánban

~
Yamatosaurus izanagii

A hadroszauridák vagy más néven kacsacsőrű dinoszauruszok egy új nemzetségét és faját azonosították japán és amerikai paleontológusok Japán egyik déli szigetén – olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon. A szakemberek a Scientific Reports című folyóiratban számoltak be a Yamatosaurus izanagii felfedezéséről. A növényevő hadroszauridák a késő kréta időszakban éltek, több mint 65 millió évvel ezelőtt. Megkövesedett maradványaikat Észak-Amerikában, Európában, Afrikában és Ázsiában tárták fel. Egyes nemzetségeiknél a koponya elülső része lapos és széles csőrt formázva ideális volt a levelek és gallyak lecsípésére. Szájuk hátsó részében több száz fog sorakozott, lehetővé téve a…

Olvass tovább>>

Genetikai mechanizmus óvhatja meg az embert a túlzott kávéfogyasztástól

~
Kávé, koffein

Egy védelmező genetikai mechanizmus óvhatja meg az embert a túlzott kávéfogyasztástól – állapították meg a Dél-Ausztráliai Egyetem kutatói, akik szerint a kávéfogyasztási szokások a szív egészségének állapotáról árulkodnak. Az egyetem, valamint a Dél-Ausztráliai Egészségügyi és Orvostudományi Kutatóintézet (SAHMRI) szakemberei a brit biobank adataira támaszkodva elemezték több mint 390 ezer ember adatait – olvasható a Medicalxpress című orvostudományi hírportálon. A kutatók megvizsgálták az alanyok kávéfogyasztási szokásait, majd összevetették az adatokat a szisztolés és diasztolés vérnyomásértékekkel, valamint a pulzusszámmal. Az okozati kapcsolatot a mendeli randomizáció technikáját alkalmazva mutatták ki. Megállapították, hogy a magas…

Olvass tovább>>

Jól látható nyomai vannak az OSIRIS-REx űrszonda mintagyűjtésének a Bennu kisbolygón

~
OSIRIS-REx bennu

Jól látható nyomokat hagyott a Bennu kisbolygó felszínén az amerikai űrkutatási hivatal OSIRIS-REx űrszondájának mintagyűjtése múlt év októberében – derült ki az űrszonda által a földi irányítóközpontba küldött felvételekből, amelyeket április 7-én készített, amikor utoljára repült el az aszteroida fölött. Az utolsó repülést azért hajtotta végre az űrszonda, hogy dokumentálja a Bennu felszínén végbement változásokat, amelyeket az október 20-i talajmintagyűjtés okozott. A Földre érkezett felvételeket csütörtökön tette közzé honlapján a NASA, párosítva azzal a 2019 márciusában készített felvétellel, amelyet még a kisbolygó feltérképezésekor készített az űrszonda. Az áprilisi felvételeken látható…

Olvass tovább>>

Túlélte az első Marson töltött éjszakáját az Ingenuity helikopter

~
NASA Ingenuity helikopter

Túlélte az első Marson töltött éjszakáját a NASA Ingenuity helikoptere, amit az amerikai űrhatóság „fontos mérföldkőnek” nevezett. Az ultrakönnyű gépet szombaton eresztette le a vörös bolygó felszínére a Perseverance marsjáró, mely február 18-án érkezett meg a Marsra. Miután elvált a Perseverance-től, az Ingenuitynek saját napelemei segítségével kell üzemeltetnie azt a létfontosságú hűtőberendezést, amely megvédi a fagyástól és megrepedéstől az elektromos alkatrészeit. A marsi éjszakán a hőmérséklet mínusz 90 Celsius-fokra is süllyedhet – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. „Ez az első alkalom, hogy az Ingenuity egyedül volt a Mars felszínén. Mostanra megkaptuk…

Olvass tovább>>

Megkezdte eltávolodását a Bennu kisbolygótól a NASA OSIRIS-REx űrszondája

~
OSIRIS-REx

Utoljára repült el a Bennu kisbolygó fölött az amerikai űrkutatási hivatal OSIRIS-REx űrszondája és lassan elkezdett eltávolodni az aszteroidától. Az űrmisszió csoportjának azonban még néhány napot várnia kell arra, hogy megtudja, miként változtatta meg a Bennu felszínét az, amikor az űrszonda mintákat vett a talajából. Az utolsó repülést azért hajtotta végre az űrszonda, hogy dokumentálja a Bennu felszínén végbement változásokat, amelyeket az október 20-i talajmintagyűjtés okozott. „A kiásott anyag eloszlásának megfigyelésével többet fogunk megtudni az aszteroida felszínének természetéről és a felszín alatti anyagokról” – idézte a NASA honlapja Dante Laurettát,…

Olvass tovább>>

Meghatározták a Mars magjának méretét az Insight marsszonda adatai alapján

~
Mars

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Insight marsszondája által gyűjtött szeizmikus adatokat tanulmányozva egy nemzetközi kutatócsoport kiszámolta a Mars magjának a méretét. A kutatócsoport a héten virtuálisan zajló 52. Hold- és Bolygótudományi Konferencián mutatja be eredményeit. Simon Stahler, a csoport tagja azonban elérhetővé tette a prezentációt az érdeklődők számára. A kutatási eredményeket a közeljövőben egy tudományos folyóiratban is közlik – olvasható a Phys.org tudományos ismeretterjesztő hírportálon. Eddig az égitestek közül csupán a Föld és a Hold magját mérték meg. Az ilyen mérésekhez a kutatók szenzorok szeizmikus adatait használják, amelyek érzékelik a…

Olvass tovább>>

Eddig ismeretlen élőlényeket fedeztek fel a Nemzetközi Űrállomáson

~
Deinococcus radiodurans

Eddig ismeretlen baktériumokat fedeztek fel a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). Négy baktériumfajt találtak a fedélzeten, közülük három eddig ismeretlen faj. A szakértők szerint nem az űrből származnak, de kérdés, hogyan jutottak az űrállomásra és hogyan maradtak életben. Korábbi tanulmányok már igazolták, hogy bizonyos ellenálló baktériumok képesek túlélni az űrviszonyokat. Ilyen a Deinococcus (képünkön), ami három évet élt túl az ISS felszínén. A Guinness Rekordok Könyve a világ legkeményebb baktériumaként tartja számon – írja a The Guardian online kiadása. Ezt a baktériumot szándékosan helyezték el a felszínen, hogy bizonyítsák az úgynevezett pánspermia elméletet,…

Olvass tovább>>

Nagy jövő áll a denevérek előtt: az ultrahang képes lehet károsítani a koronavírusokat

~
denevér

Az ultrahanghullámok orvosi képalkotó frekvenciákon képesek lehetnek károsítani a koronavírusokat: lerombolhatják és megrepeszthetik a vírusok köpenyét és tüskéit – mutatták ki számítógépes szimulációkban a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói. A koronavírusok szerkezete túlságosan is jól ismert kép: egy lipidburkos RNS-vírus, felszínéből burokba ágyazott fehérjetüskék türemkednek ki, amelyek egy kicsiny koronához hasonlítanak. Ezek a fehérjetüskék kapcsolódnak az egészséges sejtekhez és indítják el az RNS-vírus invázióját a szervezetben. A vírus formája és fertőzési stratégiája ismert a kutatók előtt, keveset tudni azonban fizikai egységéről – olvasható az MIT közleményében. Az MIT gépészmérnöki karának…

Olvass tovább>>

Egy másik naprendszer Pluto-szerű bolygójának nagy darabja lehet a csillagközi Oumuamua

~

Se nem üstökös, se nem aszteroida a csillagközi térből elsőként érkezett égitest, az Oumuamua, hanem egy másik naprendszer Pluto-szerű bolygójának nagy darabja lehet amerikai asztrofizikusok szerint. Az üstökösnek, majd aszteroidának tartott csillagközi vándort Rob Weryk, a Hawaii Csillagászati Intézet Egyetemének munkatársa fedezte fel 2017 októberében a maui csillagvizsgáló Pan-STARRS távcsöve segítségével. Az Oumuamua nevet kapta, ami hawaii nyelven hírnököt jelent. Mivel jellegzetességei alapján nem szokványos üstökösről van szó, amerikai kutatók megkérdőjelezték az égitest üstökösként való besorolását. Steven Desch és Alan Jackson, az Arizonai Egyetem asztrofizikusai a Geophysical Research: Planets című folyóiratban…

Olvass tovább>>

Nagy mennyiségű vizet zárhatott magába a Mars külső rétege

~
Mars

Régóta foglalkoztatja a tudósokat a kérdés, hogy hova tűnhetett a víz, amely évmilliárdokkal ezelőtt a Mars felszínén hömpölygött. Új eredmények alapján a szakértők úgy vélik, a bolygó külső rétege, a kéreg zárhatta magába: az ősi víz a Mars kőzetében ásványok formájában létezik. A kutatók a vörös bolygó körül keringő űrszondáktól származó és meteorokról gyűjtött információra alapozták vizsgálataikat. Kifejlesztettek egy számítógépes szimulációt annak bemutatására, hogyan veszíthette el a bolygó az idők során a vizet – írja a BBC. A kutatás eredményeit a Science című tudományos lapban mutatták be, és az 52.…

Olvass tovább>>

Megnevezeték a Crew Dargon első orosz űrhajósát

~
Crew Dragon űrhajó

Szergej Korszakov lehet az első orosz kozmonauta, aki az amerikai Crew Dragon űrhajó fedélzetén indulhat majd a Nemzetközi Űrállomásra – közölte Pavel Vlaszov, az orosz űrhajósok kiképzőközpontjának vezetője. „Vegyes legénységekkel szándékozunk repülni. Vagyis a Roszkoszmosz kozmonautája repül majd a Crew Dragonon, a NASA asztronautája pedig a mi űrhajónkon.  Korszakov az első jelöltek egyike, aki a Crew Dragonnal fog repülni” – mondta az orosz tisztségviselő. Hozzátette, hogy Korszakov felszereléséhez már méretet vettek a NASA-nál. A Roszkoszmosz korábban bejelentette, hogy az amerikai Mark Vande Hei tagja lesz a Nemzetközi Űrállomásra a tervek…

Olvass tovább>>

A migrén kutatásáért ítélték oda idén az Agy-díjat

~
agy

Négy migrénkutatással foglalkozó tudós kapta idén az idegtudomány legnagyobb presztízsű kitüntetését, az Agy-díjat. A dániai Lundbeck Alapítvány a napokban jelentette be, hogy a brit Peter Goadsby, az amerikai Michael Moskowitz, a svéd Lars Edvinsson és a dán Jes Olesen nyerte el megosztva az 1,1 millió euróval (403 millió forinttal) járó Agy-díjat. A négy tudós felfedezett egy kulcsfontosságú mechanizmust, amely migrént okoz, és ezzel megnyitották az utat az agyi rendellenesség új, megelőző kezelései előtt. A díjnyertes kutatás a lüktető fejfájással, hányingerrel, hányással, szédüléssel, valamint rendkívüli hang-, fény-, érintés- és szagérzékenység-szimptómákkal jelentkező…

Olvass tovább>>

Megállapították a Naprendszer valaha megfigyelt legtávolabbi objektumának pályáját

~
A Farfarout (2018 AG37 - a két kék csík között) a Subaru teleszkóppal készült képen 2018. január 15-én (kép: S. Sheppard)

Megállapították a Naprendszer valaha megfigyelt legtávolabbi objektumának keringési pályáját. A 2018 AG37 nevű kisbolygó négyszer távolabb van a Naptól, mint a Pluto. A Farfarout (Messze-messze kint) becenevű égitestet 2018-ban fedezték fel. Az Észak-Arizonai Egyetem professzora, Chad Trujillo vezette kutatócsoport mostanra gyűjtött elegendő megfigyelési anyagot ahhoz, hogy meghatározzák pályáját – olvasható az EurekAlert tudományos hírportálon. A kisbolygót a Hawaiin lévő Maunakea vulkán tetején álló Subaru 8 méteres teleszkóppal fedezték fel, majd a Gemini North és a Magellán távcsövekkel is megfigyelték lassú mozgását az égbolton. A Farfarout Naptól való átlagos távolsága 132 csillagászati…

Olvass tovább>>

Kitűzték a Jupiter holdjához tartó NASA űrszonda indításának időpontját

~
Jupiter, és az Európa

Kitűzték a Jupiter holdjához tartó NASA űrszonda indításának időpontját: az Európé Clipper 2024 októberében indul útnak. A Jupitert kísérő jeges Európé fagyott külső héja alatt óceán rejtőzik, így Földön kívüli élet otthona lehet. A tudósok régóta úgy tekintenek a holdra, mint a Naprendszer legígéretesebb égiteste az élet utáni kutatásban. A tervek szerint az Európé Clipper 2030 áprilisában érkezik meg az égitesthez – olvasható a BBC News honlapján. A misszió részleteit Robert Pappalardo, a projektet vezető tudós ismertette a NASA külső bolygókat értékelő csoportjának (Opag) virtuális tanácskozásán. A szondát egy kereskedelmi rakéta fogja szállítani.…

Olvass tovább>>

Az Amazonas „aranyfolyóit” feltáró ritka felvételeket közölt a NASA

~
Amazonas

Az Amazonas „aranyfolyóit”, vagyis az illegális aranybányászat nyomait feltáró ritka felvételeket közölt a NASA. A felvételeken felvillanó „aranyfolyók” tulajdonképpen vízzel telt bányagödrök, melyeket engedély nélküli bányászok ástak az amerikai űrhatóság közlése szerint. Az általában rejtve maradó bányák visszaverik a napsugarakat, ezért válnak láthatóvá a képeken, amelyeket a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) tartózkodó egyik asztronauta készített decemberben – írja a BBC hírportálja. A képek újabb bizonyítékul szolgálnak a Peru délkeleti részén lévő Madre de Dios régió romboló hatású aranybányászatának jelentős méreteire. Az ország vezető aranyexportőr, Madre de Diosban pedig szabályozatlanul zajlik a bányászat,…

Olvass tovább>>