Igazi gyilkos a Mars felszíne

Mars

A Mars felszínét borító sós ásványok megölik a baktériumokat – tárta fel egy csütörtökön közzétett tanulmány, amely arra a következtetésre jutott, hogy a vörös bolygó felszíne kevésbé élhető, mint azt korábban gondolták. A Földön elvégzett laboratóriumi tesztekben a Marson talált perklorátokat vizsgálták, és kiderült, hogy ezek a sós vegyületek elpusztítják a Bacilus subtilis baktériumot, egy alapvető életformát – számolt be kutatásairól az Edinburghi Egyetem Fizikai és Asztronómiai karának két tudósa. A perklorátok stabilak maradnak szobahőmérsékleten, a magas hőmérséklet aktiválja őket, a Mars azonban nagyon hideg. Jennifer Wadsworth és Charles Cockell…

Olvass tovább>>

Mi jöhet még? Új, rendkívül ellenálló gonorrheakórokozókat fedeztek fel

Új, minden kezelésnek ellenálló gonorrheakórokozók megjelenésére figyelmeztetett az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO). „A gonorrhea kórokozója igen intelligens. Akárhányszor új típusú antibiotikumot fejlesztünk ki ellene, ellenállást alakít ki vele szemben is” – mondta Teodora Wi, a genfi központú ENSZ-szervezet specialistája. A WHO becslései szerint évente 78 millió embert kapja el a betegséget, mely a nemi szerveket, a végbelet és a torkot fertőzheti meg. A kórnak sok esetben nincs tünete, de a medence szerveinek gyulladását, méhen kívüli terhességet, meddőséget okozhat, valamint növeli a HIV-fertőzés kockázatát. Wi a The Guardian című brit lapnak…

Olvass tovább>>

A dinoszauruszok kihalásának köszönhető a békák elterjedése

béka

A békák populációinak robbanásszerű növekedéséhez vezetett az 65 millió évvel ezelőtti ütközés egy aszteroidával, amely a dinoszauruszok kihalását okozta – állapította meg egy tanulmány. A gerincesek leginkább szerteágazó csoportját alkotják a békák: több mint 6700 fajukat ismeri a tudomány – írta a BBC hírportálja az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányra hivatkozva. Evolúciójuk történetét azonban a genetikai adatok hiányában mindeddig nem sikerült még feltárni. Amerikai és kínai kutatók új tanulmánya a mai békák három fő, nagyjából egy időben megjelent ősét írja le, ezek az élő békafajok 88 százalékát jelentik.…

Olvass tovább>>

Hippokratész receptjét tartalmazó VI. századi kéziratokat találtak egy egyiptomi kolostorban

Hatodik században írt orvosi receptekre bukkantak az egyiptomi Szent Katalin-kolostorban a felújítási munkálatok alatt, ezek egyike Hippokratész görög orvos receptjének töredéke – jelentette be Haled el-Enani egyiptomi műemlékvédelmi miniszter. A Sínai-félszigeten lévő Szent Katalin-kolostor könyvtárában találtak rá a páratlan kéziratokra. A pergamenre írt kéziratok egyike Hippokratész, az orvostudomány megalapítója egyik receptjének a töredéke, három másik orvosi recept ismeretlen személytől származik. Az úgynevezett palimpszeszt kódex lapjainak egyikén, egy görög nyelvű recepten orvosi célra használt gyógynövények rajzai láthatók – adta hírül az al-Ahram egyiptomi napilap honlapja. A pergamen egy másik rétegén rábukkantak…

Olvass tovább>>

Transzneművé válnak a halak a szennyvizekbe kerülő vegyi anyagok miatt

hal

Az édesvízi hím halak egyötöde transznemű a szennyvizekbe került vegyi anyagokban, köztük a fogamzásgátlókban lévő hatóanyagok miatt – derült ki egy brit tanulmányból. Az Exeteri Egyetem kutatói szerint az édesvízi hím halak nőies jellemzőkkel bírnak, még petét is érlelnek. Néhányuk spermája alacsony minőségű, és ezek halak kevésbé agresszívek és kevésbé versengő magatartásúak, ami azt jelenti, hogy szaporodásuk kevésbé sikeres. A szennyvizek által a folyókba kerülő vegyi anyagok, köztük a fogamzásgátlók, a tisztítószerek, műanyagok és kozmetikumok melléktermékei a felelősök ezért. Charles Tyler, az Exeteri Egyetem professzora, aki a brit halászati társaság…

Olvass tovább>>

A bolygórendszerek születéséről szereztek fontos információkat magyar kutatók

Úttörő eredményt ért el a bolygórendszerek születésének kutatásában egy magyar szakértők vezette nemzetközi kutatócsoport: elsőként állapította meg a bolygók kialakulásakor végbemenő anyagáramlás mértékét. A Kóspál Ágnes vezette csoport, amelynek magyar tagjai az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Csillagászati Intézetének munkatársai, az Astrophysical Journal legutóbbi számában jelentette meg eredményeit. Mint az MTA honlapján megjelent összegzésben írják, a születő bolygórendszerek külső részén egy nagy, ritkás anyagburok helyezkedik el, amelyből a gáz és a por a központ felé, egy lapos korongra hullik. A korong a születő csillagot övezi. A korong belső részéről…

Olvass tovább>>

Akár a farkas is lehetne az ember legjobb barátja

A farkas is képes személyes kapcsolatot kialakítani az őt nevelő emberrel – derült ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszéke kutatóinak vizsgálatából, amelynek eredményei a Royal Society Open Science nemzetközi szakfolyóiratban jelentek meg. Az ELTE etológusai ezúttal az ember és a kézben nevelt farkasok viszonyát vizsgálták, amelynek során a kutatók saját otthonukban nevelték fel a kisfarkasokat a lehető leginkább ingergazdag környezetben. „Magunkkal vittük őket napi tevékenységeink közben, autóban, buszon, villamoson, az egyetemre, éjszaka velünk egy ágyban aludtak” – idézte az intézmény által az MTI-hez eljuttatott közlemény Ujfalussy Dorottyát, a…

Olvass tovább>>

Az eurázsiai jégtakaró olvadását modellezték norvég kutatók

Az eurázsiai jégtakaró olvadása csúcspontján 2,5 méterrel emelte meg a tengerek szintjét globálisan – derítették ki norvég kutatók, akik a jégtakarónak a földtörténeti negyedidőszakban történt visszahúzódását modellezték. Az eurázsiai jégtakaró, amely legnagyobb kiterjedésekor mintegy 23 ezer éve Európában a mai London-Köln-Krakkó-Kijev vonalig, valamint az Alpok és a Kárpátok vonaláig húzódott, mintegy 6,5 millió négyzetkilométeres területet borított, a jég vastagsága elérte a kétezer métert. Az észak felől többször előrenyomuló, majd visszahúzódó jég mintegy húsz méterrel csökkentette a tengerszintet előrenyomulásakor. Amikor elolvadt és visszahúzódott súlyos áradásokat idézett elő a kontinensen, drámai mértékű…

Olvass tovább>>

Komoly árnyoldalai vannak a jógázásnak

Az emberek tíz százalékánál okoz váz- és izomrendszeri megbetegedést (MSDk) a jóga, és az esetek 21 százalékában súlyosbítja a már meglévő fájdalmakat – állapították meg a Sydneyi Egyetem kutatói. A Journal of Bodywork and Movement Therapies című folyóiratban közölt tanulmány szerint a jóga világszerte egyre népszerűbb kiegészítő- és alternatív terápia a váz- és izomrendszeri rendellenességek kezelésére – olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon. „Míg egyrészről hatékony módszer lehet a váz- és izomrendszeri megbetegedések kezelésére, akárcsak a testmozgás bármely fajtája, másrészről azonban az okozója is lehet az ilyen típusú fájdalmaknak” – mondta…

Olvass tovább>>

Gyorsneutronos kutatási együttműködésre készül a V4-országokkal a Roszatom

Szándéknyilatkozatot írt alá a Dmitrovgrádban épülő, többcélú gyorsneutronos kutatóreaktor nemzetközi központban való együttműködésről a visegrádi országok V4G4 Kiválósági Központja és a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern. A dokumentumot Vjacseszlav Persukov, a Roszatom vezérigazgató-helyettese és Gadó János, a V4G4 Kiválósági Központ koordinációs bizottságának elnöke hétfőn Jekatyerinburgban írta alá. Az esemény a RIA Novosztyi hírügynökség szerint a gyorsneutronos nukleáris erőművekről és fűtőanyag-ciklusukról eddig megrendezett legnagyobb szabású nemzetközi konferencián történt. A szándéknyilatkozat értelmében a felek egyeztetetnek majd a nemzetközi kutatóközpontban való együttműködés kulcsfeltételeiről, valamint a tudományos munkához szükséges reaktorkapacitásról. A 2020 után üzembe…

Olvass tovább>>

Lehet még egy bolygó a Naprendszer Plutón túli részén

Bolygóméretű objektum keringhet a Nap körül a Naprendszer Plutón túli jeges régiójában: ez lehet a Naprendszer tizedik bolygója. Az Arizonai Egyetem csillagászati laboratóriumának (LPL) tudósai megállapították, hogy egy egyelőre nem látható objektum rejtőzhet a Kuiper-övben, a Neptunusz mögötti kisbolygóövben, ahol többezernyi jeges aszteroida, üstökös és törpebolygó is található. Tömege a Föld és a Mars közötti lehet – olvasható a Space.com hírportálon. 2016 januárjában egy másik kutatócsoport egy Neptunusz-méretű bolygó létét vetette fel, amely a Nap körül, messze a Pluto mögött kering – becsléseik szerint mintegy 25-ször távolabb a Naptól, mint…

Olvass tovább>>

A tűzhányók segíthették „egyeduralomra” a dinoszauruszokat

A szélsőséges, nagyjából egymillió éven át tartó vulkáni tevékenység okozhatta a földtörténet egyik legnagyobb tömeges fajpusztulását, mely lehetőséget teremtett a dinoszauruszok elterjedésére – írta a BBC hírportálja. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmány szerzői ősi kőzeteket elemeztek és kétszázmillió évvel ezelőtti hatalmas vulkánkitörések nyomaira bukkantak. Ezek a kitörések vezethettek az egyik legnagyobb, úgynevezett tömeges kihalási eseményhez. „A dinoszauruszok képesek voltak kihasználni az állatvilágban előállt hiányt, amit a kihalt fajták hagytak maguk mögött” – magyarázta Lawrence Percival, az Oxfordi Egyetem földtudományi tanszékének kutatója. A tudósok négy kontinens kétmillió éves kőzetmintáit…

Olvass tovább>>

Pálinkás: Berlin támogatja a szegedi lézerközpontot hasznosító nemzetközi konzorcium megalapítását

A német szövetségi kormány támogatja a szegedi ELI lézerközpont kapacitásainak hasznosítására szervezett nemzetközi konzorcium létrehozását – jelentette be kedden Berlinben Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke. Az akadémikus a német szövetségi oktatási és kutatási minisztérium tudományos ügyekért felelős államtitkárával, Georg Schüttével folytatott tárgyalása után a közmédiának adott nyilatkozatában kiemelte, hogy az úgynevezett Európai Kutatási Infrastruktúra Konzorcium (ERIC) megszervezésében nagyon fontos a szövetségi szintű német támogatás. Ha sikerül létrehozni az európai intézménynek számító konzorciumot, akkor a szegedi lézerközpont sokkal vonzóbb lehet, mintha csak magyar intézmény lenne…

Olvass tovább>>

Magyar tudósok megmérték az Aranyjános kisbolygó forgási periódusát

Magyar tudósoknak sikerült megmérniük az Aranyjános forgási periódusát, azaz megállapítani, hogy milyen hosszú egy nap a kisbolygón – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) az MTI-vel kedden. Az égitest forgási periódusa félórányi bizonytalansággal 3,5 óra, ami a kisbolygók átlagosan nyolcórás forgási idejéhez képest igen gyorsnak számít – írták. A fényessége alapján egy-két kilométer átmérőjű égitest 3,3 év alatt kerüli meg a Napot, átlagos naptávolsága 330 millió kilométer, a Nap-Föld távolság több mint kétszerese. Kedvező körülmények között sem fényesedik 18,5 magnitúdó fölé, vagyis csak fotografikus úton észlelhető. Ám ekkor is nagyon…

Olvass tovább>>

Nemzetközi földmegfigyelési konferenciát rendeznek a pécsi egyetemen

Nemzetközi földmegfigyelési konferenciát rendeznek június 16. és 23. között a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán (PTE-TTK) rangos előadók részvételével – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény az MTI-t. Közlésük szerint a NASA, az Európai Űrügynökség (ESA), a prágai Károly Egyetem és a PTE földrajzi intézetének közreműködésével több mint huszonöt ország csaknem száz szakembere értekezik arról, hogy a műholdak segítségével milyen információk gyűjthetőek a bolygó környezeti állapotáról. Az írásos összegzés kiemelte: a tanácskozás keretében Jeff Masek, a NASA Lansdsat elnevezésű földmegfigyelési programjának tudományos igazgatója tart előadást a projekt jövőbeli terveiről; Francesco Sarti, az ESA…

Olvass tovább>>

Visszafordíthatatlan éghajlatváltozások lehetnek húsz év alatt

Visszafordíthatatlan éghajlatváltozások lehetnek húsz év alatt egy felmérés szerint, az egyetlen megoldás a párizsi klímaegyezmény betartása lenne, amelyből azonban az Egyesült Államok nemrég kilépett – állítja Juhász Árpád. A geológus reálisnak nevezte a British Petrol olajipari vállalat felmérésében megfogalmazott aggályokat. Rámutatott arra, hogy a világ gazdasága nő és ezen belül olyan meghatározó lakosságú országok, mint Kína vagy India óriási tempóban fejlődnek. Az ipari fejlődéssel együtt óhatatlanul együtt jár a nagyobb energia-felhasználás, a tudós szerint a kérdés az, hogy ezen belül húsz év alatt milyen trendek várhatók. Hozzátette: az látszik, hogy…

Olvass tovább>>

Egymillió embert juttatna el a Marsra a következő 50-100 évben Elon Musk

Mars

Egymillió embert juttatna el a Marsra a következő ötven-száz évben Elon Musk – derül ki az amerikai milliárdos, a SpaceX vállalat vezetője által papírra vetett tervekből, amelyet a New Space folyóirat ismertetett. Musk múlt év őszén egy nemzetközi űrhajózási kongresszuson már beszélt a Mars kolonizációjának terveiről, most részletesen leírta, miként képzeli megvalósítani nagyszabású elképzeléseit. A vörös bolygó betelepítésének víziója az újrahasználható rakéta és űrhajó kombinációján alapul, amelyet Musk bolygóközi közlekedési rendszernek (Interplanetary Transport System, ITS) nevez. Mind a rakétát, mind az űrhajót a SpaceX Raptor hajtóműve fogja működtetni, amelyet most…

Olvass tovább>>

Rendkívüli dolog derült ki a szabókról

Rendkívül jó sztereoszkópikus látással, vagyis térlátással rendelkeznek a szabók – derült ki amerikai és svájci kutatók közös tanulmányából. A Kaliforniai Egyetem (Berkeley) és a Genfi Egyetem kutatói számítógépes tesztek révén vizsgálták meg a különböző foglalkozású emberek térlátását – írta a medicalxpress.com honlap. A Scientific Reports című tudományos folyóiratban közölt eredmények szerint a szabók nyolcvan százalékkal pontosabban mérik fel a köztük és az általuk szemlélt tárgy közötti távolságot, és 43 százalékkal jobban a különböző tárgyak közötti távolságot, mint az egyéb foglalkozások űzői. A tudósok egyelőre nem tudják, hogy vajon a varrás élesíti-e…

Olvass tovább>>

Magyar kutatók eredménye is segíteni fogja a világ legnagyobb űrtávcsövének munkáját

A Magyar Tudományos Akadémia és az ELTE Gothard Obszervatórium kutatóinak közreműködésével készített színképadatbázis fogja segíteni a csillagászokat a 2018 végén felbocsátandó James Webb űrtávcső számára kitűzött tudományos célok megvalósításában. Sokévnyi előkészület után 2018-ban kezdi meg működését az űrcsillagászat történetének legnagyobb tükörátmérőjű teleszkópja, a James Webb űrtávcső – olvasható az mta.hu-n. Az infravörös tartományban érzékelő eszköz, amelyet a Hubble űrteleszkóp utódjaként tartanak számon, számos kutatási területen nyit új lehetőségeket. A korábbi műszereknél jóval nagyobb érzékenység lehetővé teszi a világegyetem első néhány száz millió évében kialakult csillagok és galaxisok vizsgálatát. Az új…

Olvass tovább>>

A miniszterelnök az Akadémia újraválasztott elnökével tárgyalt

Aktuális tudománypolitikai kérdésekről, valamint az egyetemek és kutatóintézetek tudományos utánpótlásának ügyéről is egyeztetett egymással Orbán Viktor és Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) nemrég újraválasztott elnöke – közölte Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke. Az Országházban tartott megbeszélésen részt vett Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Freund Tamás, az MTA alelnöke és Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke is. Szóba került, hogy a magyar akadémiai és egyetemi rendszer miként vonzhat még több külföldi hallgatót és tudóst hazánkba. Az MTA elnöke tájékoztatást adott a folyamatban lévő fejlesztésekről…

Olvass tovább>>