Címke: tudomány

Fénykép alapján megmondja a mesterséges intelligencia, milyen alapanyagokból készült az étel

~

Amerikai kutatók kifejlesztettek egy mesterséges intelligenciát, amely az ételről készült fotó tanulmányozásával megmondja, milyen alapanyagokat használtak fel készítéséhez. A Massachusetts Institute of Technology (MIT) szakembereinek célja, hogy az algoritmus segítsen megállapítani, mennyi kalóriát fogyasztunk az adott étellel. Nick Hynes és kollégai több tucat gasztronómiai honlap egymillió receptjével ismertették meg az algoritmust, mindegyikhez párosították a végeredmény illusztrációját. Jelen állapotában az AI 65 százalékos pontossággal kiválasztja a megfelelő receptet. A fotó alapján azt is meg tudja mondani, mi van az ételben: ha lát egy tálca süteményt, azt tudja, hogy valószínűleg lisztből, tojásból és…

Olvass tovább>>

Nagyon nem lehet jó tobzoskának lenni

~

A tobzoskák vadászata 150 százalékkal nőtt Közép-Afrika erdőségeiben az 1970-es évektől 2014-ig – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. Az egyetemi kutatók és fajmegőrző szervezetek szakemberei közreműködésével, a Sussexi Egyetem vezetésével készült tanulmány szerint évente 2,7 millió tobzoskát fognak be Kamerun, a Közép-Afrikai Köztársaság, Egyenlítői Guinea, Gabon, a Kongói Demokratikus Köztársaság és a Kongói Köztársaság területén. Természetvédelmi szakemberek már korábban kimutatták, hogy a vadon élő állatok közük a tobzoskák kereskedelme a legelterjedtebb a világon. A közép-afrikai térséget illetően hasonló következtetésre jutott a nemzetközi kutatócsoport is, amely 14 afrikai ország 113 helyszínéről származó…

Olvass tovább>>

Egyetlen farkaspopulációra vezethetők vissza a mai kutyafajták

~

Egyetlen farkaspopulációra vezethetőek vissza a mai kutyafajták – állapították meg amerikai kutatók, akik szerint az érintett farkasok nagyjából negyvenezer évvel ezelőtt léptek először interakcióba az emberrel. A New York-i Stony Brook Egyetem szakembereinek új eredményei valószínűleg felszítják a tudományos vitát arról, hogy pontosan mikor és hol váltak el a kutyák vadon élő ősüktől, a farkastól – olvasható a Physorg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Az egyik elmélet szerint mindez nagyjából 15 ezer évvel ezelőtt zajlott le Európában, egy másik szerint 2500 évvel később történt Közép-Ázsiában vagy Kínában. Egy tavaly megjelent tanulmány szerint a…

Olvass tovább>>

Háromszáz évig is elélhet egy csőféregfaj a Mexikói-öböl hűvös mélységeiben

~

A világ egyik leghosszabb életű állata az a csőféregfaj, amelynek egyedei akár 300 évig is elélnek a Mexikói-öböl hűvös mélységeiben – derült ki a The Science of Nature című folyóiratban közölt friss tanulmányból. Az amerikai Temple Egyetem munkatársaként dolgozó Alanna Durkin szerint az Escarpia laminata élettartama nagyjából 100-200 év, de akadnak olyan példányok is, amelyek a 300 éves kort is megérik. Ezek a csőférgek 1000 és 3300 méteres mélységben élnek a tengerfenékhez tapadva, hidrogén-szulfid és metánkiáramlások szomszédságában – olvasható az eurekalert.org tudományos hírportálon. Mivel a kutatók nagyon keveset tudnak az…

Olvass tovább>>

Kolumbusz portugál származását próbálják bizonyítani tudósok

~

Kolumbusz Kristóf portugál származását próbálják bizonyítani portugál tudósok. A coimbrai egyetem és a lisszaboni műszaki főiskola (IST) munkatársai DNS-vizsgálatokkal próbálják igazolni Fernando Brancónak, az IST professzorának elméletét. A kutató szerint Kolumbusz valójában azonos volt egy Pedro Ataíde nevű portugál hajóssal, akiről úgy tartják, hogy 1473-ban vesztette életét egy tengeri csatában a Sao Vicente-foknál. Branco 2012-ben jelentette meg tézisét a Kolumbusz Kristóf, a portugál nemes című könyvben. Ebben több mint ötven egybeesést sorol fel a két személy életében. A tudós úgy véli: Pedro Ataíde valójában nem halt meg 1473-ban, hanem szerencsésen túlélte az…

Olvass tovább>>

Pálinkás: jelentősebb összeggel kell támogatni a fiatal kutatókat

~

A jelenleginél jelentősebb összeggel kellene támogatni a fiatal, 30-45 év közötti kutatókat, hogy ne külföldön építsék fel karrierjüket – mondta Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Hivatal elnöke. Pálinkás József elmondta: négyszáz kutató és kutatási pályázat nyert összesen 11,5 milliárd forint támogatást az NKFI Hivatal felfedező kutatásokat ösztönző programjában. Mint mondta, a teljes tudományos kutatási szféra kapott támogatást; az orvosbiológiai, természettudományi és mérnöki kutatások az összeg 38 százalékát kapták, 22-24 százalékát pedig a társadalomtudományi és bölcsészeti kutatások. Jelentős újdonságként említette, hogy a negyven év alatti kutatók kapták…

Olvass tovább>>

Gyász: elhunyt Marjam Mirzakani, az első nő, aki Fields-érmet kapott

~

Negyven évesen elhunyt Marjam Mirzakani iráni matematikus, az első – és eddig egyetlen – nő, akinek odaítélték a matematika Nobel-díjának is nevezett Fields-érmet – írta a BBC News. A Stanford Egyetem professzora a rákkal folytatott hosszú küzdelem után szombaton halt meg az Egyesült Államokban. Mirzakani 2014-ben az ívelt felületek szimmetriájának kutatásában elért eredményei elismeréseként kapta meg az 1936-ban alapított Fields-érmet, amelyet négyévenként ítél oda a Nemzetközi Matematikai Szövetség kettő-négy, negyven évnél fiatalabb matematikusnak. Nemcsak az első nő, de az első iráni matematikus is volt, aki megkapta az elismerést. A Stanford…

Olvass tovább>>

A Föld mágneses tere: a nikkel nélkül nagy bajok lennének

~

A forró földmagban lévő húsz százaléknyi nikkel kulcsfontosságú szerepet játszik a Föld mágneses erőterének létrehozásában egy kutatócsoport szimulációs kísérletei szerint. A Föld mágneses terét elsősorban a nagyrészt vasból álló belső mag folyékony részének dinamóhatása hozza létre. Csupán a vassal azonban ezt a hatást nem lehet megmagyarázni, szükséges hozzá a húsz százaléknyi nikkel is – állapították meg würzburgi és bécsi fizikusok szimulációk segítségével, kutatásukat a Nature Communications című szaklap friss száma ismertette. A mintegy hétezer kilométer átmérőjű földmag alkotja a Föld fémes belsejét. Nagyjából akkora, mint a Hold és olyan forró,…

Olvass tovább>>

Nincs új a nap alatt: ismét az ipar igényeihez kellene alkalmazkodni a kutatóknak

~

Közel kell hozni a tudományos kutatásokat a Magyarországon működő ipari vállalatok és vállalkozások innovációs igényeihez – mondta az MTI-nek Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Hivatal elnöke annak kapcsán, hogy a felfedező kutatási felhívások most közzétett eredményéről beszélt. „Pénz nélkül nem lehet kutatni, de a pénz önmagában nem is elegendő. Nagyon fontos, hogy a források felhasználása hatékony legyen, a valóban versenyképes fejlesztési és innovációs programok finanszírozását a kiválasztási rendszer útján kell biztosítani” – fogalmazott. Hozzátette: csak a felfedező kutatásokat, a célzott fejlesztéseket és az innovatív vállalkozásokat kiegyensúlyozottan,…

Olvass tovább>>

Naponta átlagosan 4961 lépést tesznek meg az emberek világszerte

~

Naponta átlagosan 4961 lépést tesznek meg az emberek világszerte – derült ki az amerikai Stanford Egyetem elemzéséből, amely szerint a magyarországi átlag 5300-5500 lépés között van. A kutatók több mint hétszázezer ember okostelefonjáról gyűjtöttek be adatokat: egy Argus nevű alkalmazás mérte a felhasználók mozgását. Ebből kiszámították, hogy a hongkongiak teszik meg naponta átlagosan a legtöbb, 6880 lépést, az indonéziaiak pedig a legkevesebb, mindössze 3513 lépést – írta a BBC News. „Ez a kutatás ezerszer nagyobb, mint az emberek mozgásmennyiségével foglalkozó bármely korábbi vizsgálat” — nyilatkozta Scott Delp, a Nature című tudományos folyóiratban…

Olvass tovább>>

Közzétették a Jupiter Nagy Vörös Foltjáról készített legfrissebb képeket

~
Jupiter

Közzétette honlapján a Jupiter Nagy Vörös Foltjáról készített legfrissebb és eddigi legrészletesebb képeket az amerikai űrkutatási hivatal (NASA), amelynek Juno űrszondája a hét elején minden eddiginél közelebb került a légköri képződményhez. A Naprendszer legnagyobb bolygója, a Jupiter gázóriás foltja egy 16 ezer kilométer széles légköri képződmény a bolygó déli féltekéjén. Létét valószínűleg az ellentétes irányú keleti és nyugati áramlásoknak köszönheti. A kutatók 1830 óta figyelik meg, ám lehet, hogy már több mint 350 éve létezik. A Juno magyar idő szerint július 11-én 01.55-kor haladt el a Jupiter bíbor felhőspiráljai fölött…

Olvass tovább>>

Egy raktárban bukkantak rá I. Thotmesz fáraó templomának maradványaira

~

I. Thotmesz egyiptomi fáraó régóta keresett templomának maradványaiként azonosították lengyel régészek azt a több ezer kőtömböt, amelyek egy Luxor közeli raktárban hevertek évtizedeken át. Az Újbirodalom 18. dinasztiája harmadik uralkodójának, Thotmesznek (Kr.e. 1504-1492) a temploma pompájában vetekedett II. Ramszesz és Hatsepszut fáraó világhírű templomaival. Maradványainak véletlen felfedezése Jadwiga Iwaszczuknak, a Lengyel Tudományos Akadémia Földközi-tengeri és Keleti Kultúrákat Kutató Intézete egyiptológusának köszönhető – adta hírül a PAP lengyel hírügynökség. A raktár az egyiptomi műemlékvédelmi tárca tulajdonában van a Luxor közeli thébai nekropolisz egy erre a célra használt sírjában. A lengyel régész…

Olvass tovább>>

A beidegződések felülírhatók, de nem tűnnek el az agyból

~

Nehéz felülírni a kialakult beidegződéseket, de ez akkor is lehetséges, ha erre nem kap explicit instrukciót az ember. A sikeres átírás után azonban nem tűnik el a korábban megtanult viselkedésforma, az új és a régi tudás egymás mellett létezik – állapították meg magyar kutatók. Az ELTE, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Szegedi Tudományegyetem közös kutatásának eredményei a Scientific Reports című tudományos folyóiratban jelentek meg. Mint az ELTE Emlékezet, Nyelv és Idegtudomány Kutatócsoportjának MTI-hez eljuttatott közleményében írják, automatizmusaink, szokásaink annyira az életünk részei, hogy gyakran észre sem vesszük őket,…

Olvass tovább>>

Teste melegével költötte ki tojásait egy dinoszaurusz

~

Teste melegével, nagyjából 35-40 Celsius-fokon költötte ki tojásait az oviraptoroszaurusz – derítették ki kínai és francia kutatók. Kínában talált tojáskövületeken egy új módszerrel végeztek elemzéseket francia és kínai tudósok a Lyoni Geológiai Laboratóriumban – számolt be a ScienceDaily.com a Paleontology című szaklap aktuális számában megjelent tanulmányról. A dinoszauruszok szaporodása, különösen a tojásköltés még mindig számos tudományos kérdést vet fel. Mostanáig közvetett bizonyítékok – a megkövült tojáshéjak alakja és a fészkek elrendezése – alapján születtek elképzelések a folyamatról. A oviraptoroszauruszok tollas, két lábon járó, csőrös dinoszauruszok voltak, külsőre egyes madarakra emlékeztettek. Hosszuk…

Olvass tovább>>

A férfi életkora is hatással van a mesterséges megtermékenyítés sikerére

~
laboratórium, kémcső

Nemcsak a nők, hanem a férfiak kora is hatással van a mesterséges megtermékenyítés sikerére: a 40-42 éves férfiaknál 46 százalékkal kisebb az esély a sikerre, mint a 30-35 éveseknél, ha nő partnerük 30 év alatti – ezt állapította meg egy amerikai tanulmány. A Harvard Egyetem kutatói majdnem 19 ezer mesterséges megtermékenyítéses (IVF) eset vizsgálata alapján közölték tanulmányukat a European Society of Human Reproduction and Embryology (ESHRE) kiadványában. Megállapításaik rácáfoltak arra az elméletre, hogy a férfiak termékenysége örökké tart. A tanulmány szerint a természetes vagy mesterséges megtermékenyítésnél az idősebb férfiaknál jelentkező…

Olvass tovább>>

Percenként egymillió műanyagpalackot adnak el világszerte

~

Percenként egymillió műanyagpalackot vásárolnak az emberek világszerte, és az emberiség műanyagéhsége további húsz százalékkal fog növekedni 2021-ig, ami egyesek szerint a klímaváltozáshoz hasonló súlyosságú környezeti válsághelyzetet fog teremteni. A műanyagpalackok iránti kereslet növekedését a palackozott víz iránti csillapíthatatlannak tűnő vágy hajtja, valamint a nyugati, „folyton úton” életmód átterjedése Kínára és az ázsiai-csendes-óceáni régióra. A The Guardian című brit napilap birtokába jutott friss adatok szerint 2016-ban több mint 480 milliárd műanyag üdítőspalackot adtak el világszerte. Egy évtizeddel korábban ez a szám még nagyjából 300 milliárd volt, és az Euromonitor International kutatócég…

Olvass tovább>>

A korai emberek sokkal keményebbek voltak nálunk

~

A négyezer méter magasban tapasztalható oxigénhiány, az alacsony hőmérséklet és a különböző természeti elemeknek való kitettség ellenére, a hétezer évvel ezelőtt élt vadászó-gyűjtögető népek – nők, gyermekek és férfiak – egész éven át bírták az andokbeli viszonyokat – állapították meg a Kaliforniai Egyetem munkatársai. A tudományos közösségben régóta vita folyik arról, hogy a korai ember képes volt-e egész évben elviselni az Andokban uralkodó körülményeket. A régészekből és geokémikusokból álló kutatócsoport most öt különböző tudományos bizonyítékkal is alátámasztotta, hogy a válasz igen. A szakemberek számára az volt a legmeglepőbb, hogy a korai…

Olvass tovább>>

Kiszámolták a globális felmelegedés árát amerikai kutatók

~

Ha a szén-dioxid-kibocsátást nem sikerül csökkenteni, akkor a globális hőmérséklet minden egyes egy Fahrenheit (0,55 Celsisu-fok) növekedésével az amerikai gazdaság a bruttó hazai termék (GDP) 0,7 százalékát veszítené el, és minden további egy Fahrenheit növekedés többe kerülne az előzőnél – derítették ki amerikai kutatók. A Kaliforniai, a Rutgers és Chicagói Egyetem kutatói a nemzetgazdasági adatok 29 ezer számítógépes szimulációja alapján számszerűsítették a globális felmelegedés árát az Egyesült Államok számára. Az úttörő kutatás, amely segíthet lezárni a vitát arról, hogy a klímaváltozás segíti, vagy károsítja az amerikai gazdaságot, az első olyan…

Olvass tovább>>

A ragadozók elkerülésére tanítanak veszélyeztetett fajokat

~

A veszélyeztetett őshonos állatfajok képesek megtanulni azt, hogyan kerüljék el a zsákmánnyá válást, ha kisebb számú ragadozó közelségének teszik ki őket a vadonban. Ezt első alkalommal bizonyította egy üregásó patkánykengurukat megfigyelő ausztrál kutatás. A kisméretű erszényes állatfaj (Bettongia lesueur) egykoron elterjedt volt egész Ausztráliában, azonban ma már csak tengeri szigeteken vagy körülkerített rezervátumokban lelhető fel az olyan Ausztráliában nem őshonos ragadozók miatt, mint a vadon élő macskák vagy a vörös róka. Az Új-Dél-Walesi Egyetem kutatóinak eredményei viszont akár segíthetik is a üregásó patkánykenguruk újbóli elterjedését a kontinensen. Az ausztrál őshonos…

Olvass tovább>>

Egyedülálló okoseszközöket fejlesztenek a Szegedi Tudományegyetemen

~

Az élő szervezetekről adatokat gyűjtő, intelligens szenzorokra épülő rendszereket fejlesztenek a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói egy 810 millió forintos uniós támogatást elnyert projektben — közölte a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága. A közlemény szerint az infokommunikációs technológia egyik legdinamikusabban fejlődő területe az IoT (Internet of Things – A dolgok internete), amely lényege, hogy a mindennapokban használt eszközök elérhetők az interneten keresztül és képesek egymással akár önállóan is kommunikálni. Az IoT egyik legfontosabb alkalmazási területe az élő szervezetekről adatokat gyűjtő intelligens szenzorokra épülő rendszerek fejlesztése, amelyet speciális jellege miatt IoLT-nek (Internet of…

Olvass tovább>>