Címke: tudomány

A szegedi lézerközpont mellett tudományos ipari park működhet 2019-től

~
lézer

A tervek szerint 2019-ben nyílhatnak meg az első intézmények a szegedi lézerközpont szomszédságába tervezett tudományos ipari parkban – közölte Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rektora a Tisza-parti városban. Az akadémikus a Rákóczi Szövetség helyi szervezete által szervezett konferencián elmondta, hogy a szegedi lézerközpont 2019-től üzemelhet teljes kapacitással, és ekkortól működhetnek az első intézmények is a környezetében kialakítandó tudományos ipari parkban. A lézerközpont a fotonika – az egyik legperspektivikusabban fejlődő iparág – tudományos hátterét bővíti, melyben az Európai Unió világszinten is vezető szerepet tölt be – tudatta a professzor. A lézerközpontban…

Olvass tovább>>

Kizárólag sós vízben oldódó műanyaga fejlesztésén dolgoznak a Szegedi Tudományegyetemen

~

Kizárólag sós vízben oldódó, 3D nyomtatásra alkalmas polimer előállításán dolgoznak a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, a világon egyedülálló anyagot egy drón prototípusának fejlesztésében alkalmazzák majd – jelentette be a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága. A közlemény szerint az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar kémiai tanszékcsoportjának kutatói egy olyan speciális polimer kifejlesztésén dolgoznak, amely önmagában biztonságos csomagolásra használható, míg 3D nyomtatással olyan eszközök is előállíthatók belőle, amelyek csak magas iontartalmú folyadékban, például sós vízben oldódnak. A speciális polimerből az egyetem partnerei olyan eszközt kívánnak 3D nyomtatással előállítani, amely egy drónhoz kapcsolódik majd.…

Olvass tovább>>

Megérkezett Csehországba az amerikai szuperlézer

~
lézer

Megérkezett Prágába az amerikai szuperlézerrendszer, amely a cseh főváros melletti Dolní Brezany településen, az ELI (Extreme Light Infrastructure) Beamlines nemzetközi tudományos központban fog működni. Összeszerelése és üzembe helyezése több mint egy évig fog tartani. Az L3 munkanevű szuperlézerrendszer a legnagyobb lesz a világon, elsősorban az alapkutatást és részben az űrkutatást fogja szolgálni – közölte Bedrich Rus cseh fizikus, a projekt egyik megálmodója és tervezője újságírókkal a szállítmány átvételekor. A tudományos központ berendezéseivel a világon elsőként lesz lehetőség extrém fizikai jelenségek kutatására, szimulálni tudják majd többek között a csillagok és a bolygók…

Olvass tovább>>

Több mint hárommilliárd forintos kutatás-fejlesztési program indult Szegeden

~
laboratórium, kémcső

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Gál Ferenc Főiskola (GFF) több mint 3,6 milliárd forint uniós támogatást nyert arra a több tudományterületet összekapcsoló kutatási programra, amely középpontjában az egészségállapottal kapcsolatos vizsgálatok állnak a fogantatástól kezdve egészen az időskorig – tájékoztatta az SZTE közkapcsolati igazgatósága az MTI-t. A közlemény szerint a projekt célja a két szegedi felsőoktatási intézmény kutatási szolgáltatásainak bővítése, a tudományos utánpótlás erősítése, valamint a megszülető eredmények piaci hasznosításának elősegítése is. Az intézmények által a négyéves program során felhasználható forrás nagyobb részét az SZTE-en induló 18 és a GFF-án…

Olvass tovább>>

A Naphoz hasonlóan forró bolygóra bukkantak

~

A Naphoz hasonlóan forró, 4300 Celsius-fokos felszínű bolygóra bukkantak amerikai kutatók. A nagy hőmérséklet oka egyrészt az, hogy a KELT-9b katalógusjelű bolygó csillaga maga is nagyon forró, másrészt az égitest olyan közel kering hozzá, hogy csupán két földi napra van szüksége ahhoz, hogy megkerülje. Mivel nagyon közel van a csillaghoz, a bolygó nem lesz hosszú életű. A légkörében lévő gázok elpusztulnak a sugárzástól és az űrbe vesznek. A kutatók szerint a planéta üstököshöz hasonlít, ahogyan – különös módon – a sarkpontjainál kerüli meg a csillagot. A 650 fényévnyi távolságra, a Hattyú…

Olvass tovább>>

Egyre nagyobb fenyegetést jelent az emberiség az állatvilágra

~

A világnépesség növekedése és az élelem, az ivóvíz, valamint a lakható területek iránti növekvő igény miatt ötven éven belül „soha nem látott” mértékű kihalási kockázatnak lesznek kitéve a világ állatfajai – figyelmeztetnek a szakértők. A Nature Insight című folyóirat aktuális számában közölt tanulmány szerint a leginkább fenyegetett több mint 360 nagy testű emlősfaj Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában, vagyis a világ biológiailag legsokszínűbb régióiban él – írja a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál. Miután a modern Afrikából kirajzottak, egymást követték a különböző fajokat érintő kihalási hullámok. Háromezer évvel ezelőttre a Föld elvesztette nagy méretű…

Olvass tovább>>

Tudományos cikk erősítette az opiáttúladagolási „járványt” Észak-Amerikában

~

A tudomány is szerepet játszott abban, hogy közegészségügyi problémává vált a vényköteles fájdalomcsillapítók túladagolása az Egyesült Államokban – derül ki a The New England Journal of Medicine (NEJM) orvostudományi folyóirat honlapján közzétett elemzésből. Kanadai kutatók kimutatták, hogy az elmúlt évtizedekben tudományos kutatásokban több százszor pontatlanul idéztek egy 1980-ban közzétett levelet, amelynek szerzője, egy bostoni kórház köztiszteletben álló orvosa arról számolt be az amerikai orvostudományi folyóiratban, hogy mintegy negyvenezer, erős fájdalomcsillapítókkal kezelt kórházi beteg közül csupán négyen váltak gyógyszerfüggővé. A szakemberek emlékeztettek arra, hogy az elmúlt két évtizedben drámai mértékben megnőtt…

Olvass tovább>>

Magyar tudós: a világegyetem erős gravitációs laboratóriumunkká vált

~

„Elkezdtünk rendszeresen információt gyűjteni a világegyetemről, amely immár erős gravitációs laboratóriumunkká vált” – mondta az MTI-nek Márka Szabolcs fizikus azzal kapcsolatban, hogy újabb két fekete lyuk összeolvadását figyelték meg a LIGO (lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium) detektoraival. Ez a harmadik alkalom, hogy a kozmikus esemény révén az Egyesült Államokban működő szerkezet észlelte az Albert Einstein által több mint száz éve megjósolt gravitációs hullámokat. Az első két alkalommal is fekete lyukak ütközését megfigyelve sikerült. A LIGO-együttműködésben részt vevő és a New York-i Columbia Egyetemen kutató Márka Szabolcs, Márka Zsuzsa és Bartos Imre…

Olvass tovább>>

Bikaerős antibiotikumot állítottak elő a szuperbaktériumok ellen

~
baktérium

Egy régi antibiotikum molekuláris szerkezetének stratégiai módosításaival akarják felvenni a harcot az antibiotikum-rezisztens szuperbaktériumok ellen amerikai tudósok. A Scripps Kutatóintézet szakemberei a vancomycin hatóanyagú antibiotikumot „turbózták fel”, hogy szupererővel támadja meg a baktériumot. Laboratóriumi kísérleteikben az új változat ezerszer hatékonyabbnak bizonyult, mint a régi hatóanyag. Három különböző módon támadja meg a baktériumot, ezért az kevésbé képes elkerülni a gyógyszer támadását – derült ki az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányukból. Az ultraerős antibiotikumot még ezután fogják kipróbálni állatokon és emberen, de a tudóscsoport reméli, hogy az új gyógyszer öt éven…

Olvass tovább>>

Tudományos ipari parkot alakítanak ki a szegedi lézerközpontnál

~
Palkovics László

ELI Science Park néven tudományos ipari parkot alakítanak ki a szegedi lézerközpontnál, első lépésként 2018-ban inkubátorház nyílhat – közölte Palkovics László oktatási államtitkár kedden Szegeden. A kormánybiztosként a projektet is irányító politikus a Szegedi Tudományegyetem innovációs napján elmondta, a szegedi lézerközpont nagyon fontos eleme az alapkutatásoknak, ahhoz, hogy az itt születő eredmények helyben hasznosuljanak az „innovációs ökoszisztéma” fejlesztésre van szükség. Ennek meghatározó része az ELI Science Park, amelyet a kutatóközpont közvetlen szomszédságában, a magyar állami tulajdonában, az egyetem kezelésében lévő 80 hektáros területen hoznak létre – mondta. Az egykori szovjet…

Olvass tovább>>

Hargitai baktériumot írtak le a Sapientia tudományegyetem és az ELTE kutatói

~
baktérium

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) mikrobiológusai a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatóival együttműködve elsőként írtak le egy új baktériumnemzetséget Romániából – közölte a Sapientia. A Székelyudvarhely közelében levő cekendi hulladéklerakó csurgalékvizéből származó új baktérium a Caenimicrobium hargitense nevet kapta. A nemzetségre vonatkozó első névben a latin caeni szó a csurgalékvizes reaktor eleveniszapjára utal, ahonnan a baktériumot kitenyésztették, a görög microbium szó a magyar mikroorganizmus szó megfelelője. A hargitense fajnév a baktérium tágabb származási helyére, a Hargita-hegységre utal. Az izolált baktériumtörzs jó szénhidrát-, fehérje- és zsírbontó képességgel rendelkezik, így…

Olvass tovább>>

Magyar űrkutatót is díjazott a Nemzetközi Asztronautika Szövetség

~

Először részesült magyar tudós a Nemzetközi Asztronautika Szövetség (IAF) legrangosabb, fiatal kutatóknak adható elismerésében. Az IAF Young Space Leadership Awardot öten kapták meg, köztük Bacsárdi László, a Soproni Egyetem docense, intézetigazgatója – jelentette be a Magyar Asztronautikai Társaság (MAT). A kitüntetést minden évben öt, 35 évnél nem idősebb űrkutató szakembernek ítélik oda, akik egyrészt kiváló szakmai munkát végeznek, másrészt munkásságukkal példát mutatnak a diákok és a fiatal szakemberek számára. A díjra február elejéig lehetett javaslatot tenni, a magyar jelölt Bacsárdi volt. „Idén nagyon sok jelölést kaptunk, de Bacsárdi László munkássága és…

Olvass tovább>>

Magyar kutatók kísérletei bizonyították a retina és az agykéreg mozgásérzékelésének összefüggését

~

Bázelben dolgozó magyar kutatók egereken végzett kísérletekkel bizonyították, hogy a látás során a mozgások irányát a szemben található retina és az agykérgi idegsejthálózatok egymásra épülő tevékenysége értelmezi. A biológiai kutatásokkal foglalkozó bázeli Friedrich Miescher Intézet Roska Botond vezette kutatócsoportja a Nature Neuroscience tudományos folyóirat honlapján hétfőn publikált cikkben jelentette meg eredményeit. A cikk első szerzője, Hillier Dániel a kutatásról az MTI-nek telefonon elmondta: a szem különböző fejlődési rendellenességei miatt az agykérgi látásfunkciók maradandóan károsulnak. Ennek oka, hogy az agykéreg alkalmazkodik a szem hibás működéséhez, és hiába korrigáljuk a szem optikai…

Olvass tovább>>

Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután

~

Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután, hosszabb ideig, mint bármely más főemlős – állapították meg a vadon élő emberszabásúak fogainak elemzéséből amerikai és ausztrál tudósok. A Science Advances tudományos lapban csütörtökön közzétett tanulmány készítői a fogak biológiai jelzőanyagai, azaz markerei alapján következtettek az orangutánok szoptatási szokásaira, amelyek az élőhely táplálékellátásának változásaival kapcsolatosak – olvasható a Phys.org. tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Az eredmények segíthetnek megérteni az emberi anyatejes táplálás evolúcióját – vélik a szerzők, a Mount Sinai Egyetem orvosi és közegészségügyi kara, valamint az ausztrál Griffith Egyetem tudósai. A szoptatás fontos…

Olvass tovább>>

Elnököt választ ma az MTA: meglepetés nem várható

~

Elnököt is választ a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) hétfőn kezdődő közgyűlése, a tudós társaság legfőbb döntéshozó testülete immáron 188. alkalommal ül össze. A közgyűlés nyilvános ünnepi ülése Lovász László, az MTA elnökének megnyitójával kezdődik, majd elismeréseket adnak át, közöttük a legrangosabb akadémiai kitüntetést, az Akadémiai Aranyérmet – olvasható az MTA internetes oldalán (mta.hu). Az ünnepi ülést követő munkaközgyűlésen az elnök és Török Ádám főtitkár beszámol az MTA kutatóhelyeinek tudományos tevékenységéről, a nagy kutatási programok és beruházások helyzetéről, a pályázati eredményekről, nemzetközi és társadalmi kapcsolatokról, valamint az akadémia költségvetéséről és pénzügyi helyzetéről.…

Olvass tovább>>

Pislákol már a világ legnagyobb röntgenlézer elektrongyorsítója

~
lézer

Előállította az első felvillanásokat csütörtökön a világ leghosszabb szupravezető lineáris részecskegyorsítója, a Hamburg melletti European XFEL, amellyel atomi szintű szerkezeteket és folyamatokat akarnak lefényképezni. Az első napon másodpercenként egy-egy villanást produkáltak, a létesítmény szeptemberi hivatalos felavatásáig azonban másodpercenként 27 ezerre akarják növelni a felvillanások számát. A felvillanó lézerfény mindössze 0,8 nanométer hullámhosszú volt, ami ötszázszor rövidebb a látható fény hullámhosszánál. „A kutatás új korszaka veszi kezdetét Európában az első lézerfénnyel, amelyet ma a világ legmodernebb és a legnagyobb teljesítményű lineáris gyorsítójával előállítottunk” – idézte a dpa és az AP a…

Olvass tovább>>

Helyreállítják Augustus császár mauzóleumát

~

Restaurálják és megnyitják a nagyközönség előtt Augustus császár síremlékét Rómában, amelyet hetven év romlás után a Tim olasz telefontársaság finanszírozásával alakítanak át modern múzeumegyüttessé. Augustus mauzóleuma előtt naponta több ezer római és turista halad el, nem is tudva, hogy a római birodalom alapítójának sírhelyénél jár. Pedig a hatalmas épület a szintén Augustus emelte Ara Pacis, vagyis az augustusi béke oltára szomszédságában áll. A mauzóleum 1937 óta pusztult a szabad ég alatt. Virginia Raggi római főpolgármester jelentette be, hogy sikerült forrást találni az ókori műemlék megmentésére, amelyet a tervek szerint 2019…

Olvass tovább>>

Egy olcsó gyógyszer harmadával csökkentheti a gyermekágyi vérzés miatti halálozást

~
gyógyszer

Egy olcsó, régóta ismert gyógyszerhatóanyag harmadával csökkentheti a gyermekágyi vérzés miatti halálozást – állapította meg egy új tanulmány, amiről a BBC híroldala számolt be. A Lancet brit orvosi lap aktuális számában megjelent írás szerzői szerint a felfedezés megváltoztathatja a gyermekágyi ellátás gyakorlatát. Évente mintegy százezer anya veszíti életét gyermekágyi vérzésben, mely a baba világra jötte utáni percekben alakul ki és a szülés körüli anyai halálozások legfőbb oka. A veszély mindenek előtt a fejletlen országokat érinti, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) adatai alapján húsz országban 77 százalék a szülés körüli anyai halálozás…

Olvass tovább>>

Suttogással védekeznek a ragadozók ellen a bálnaborjak

~

Suttogva kommunikálnak egymással a nőstény hosszúszárnyú bálnák és borjaik, hogy ne vonzzák magukhoz a ragadozókat. A dániai Aarhusi Egyetemen dolgozó Simone Videsen és kollégái nyolc bálnabébit és két anyaállatot követtek nyomon, hogy többet megtudjanak a hosszúszárnyú bálnák – vagy púpos bálnák – életének első néhány hónapjáról – írja a BBC News. A szakemberek speciális hang- és mozgásérzékelőket használtak, amelyeket tapadókorongokkal erősítettek az állatok bőrére a nyugat-ausztráliai partok közelében. A kutatóknak most először sikerült ilyen módszerrel rögzíteniük az anyák és borjaik közötti párbeszédet. „Nagyon meglepődtünk, mivel a hosszúszárnyú bálnák előszeretettel éneklik…

Olvass tovább>>

Barlangok üledékéből vontak ki ősi emberi DNS-t egy új módszerrel

~

Üresen talált barlangok üledékének porából vontak ki ősi emberi DNS-t egy új módszerrel, melyet egy nemzetközi kutatócsoport fejlesztett ki. Az ősi emberi DNS fő forrásai a csontkövületek, ám ezekből nagyon kevés van még azokon a helyeken is, ahol a körülmények nyilvánvalóvá teszik, hogy ott az ember ősei élhettek. „Számos barlangban találunk kőszerszámokat, csontokat viszont nem” – mondta Matthias Meyer, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Kutatóintézet munkatársa, a Science tudományos lap aktuális számában megjelent tanulmány egyik szerzője. A kutatók hét európai és oroszországi barlangból gyűjtöttek össze 85 üledékmintát. Az üregekről ismert,…

Olvass tovább>>