Címke: tudomány

Az eddig ismertnél jóval idősebb Bakhsáli kéziratban jelent meg a legelső ismert nulla szám

~

Az Oxfordi Egyetem Bodleian Könyvtárában őrzött Bakhsálí kéziratban jelenik meg az első ismert nulla szám – állapították meg az egyetem szakemberei az után, hogy szénizotópos kormeghatározással vizsgálták meg az ősi indiai kéziratot. A tudományos vizsgálatok szerint a kézirat a Kr.u. 3-4. században keletkezett, azaz több évszázaddal idősebb, mint korábban gondolták. Ez azt jelenti, hogy az ősi indiai matematikai kéziratban található zérusjel korábbi, mint az eddig elsőnek ismert zérusjel, amely egy kőbe vésett feliraton jelenik meg az indiai Gvailor egyik templomában 876-os keltezéssel. A felfedezés létfontosságú jelentőségű a matematikatörténetben – idézte…

Olvass tovább>>

Konferencia kezdődött a molekuláris tudományok népszerűsítésére több Nobel-díjas tudós részvételével

~

A több Nobel-díjas tudós és sztárkutató részvételével zajló nemzetközi szimpózium célja, hogy a fiatal kutatók és diákok kapcsolatot létesítsenek a legnevesebb kutatókkal – mondta a Molecular Frontiers elnevezésű kétnapos rendezvény főszervezője. A szimpózium célja a jövő kutatógenerációjának megszólítása, a molekuláris tudományágak népszerűsítése – mondta Beke-Somfai Tamás, aki hozzátette: a tíz előadásból álló budapesti szimpózium tematikája a fehérjetudományok és a gyógyszerésztudományok kapcsolatára, együttműködési lehetőségeire helyezi a hangsúlyt. A molekuláris tudományterületek közé tartozik a kémia, a biológia, a gyógyszerkutatás és a génkutatás – tette hozzá. A tíz előadó között három Nobel-díjas tudós…

Olvass tovább>>

Zajlanak a régészeti feltárások a tervezett M30-as autópálya nyomvonalán

~

Tartanak a régészeti feltárások a Miskolc és Kassa között megépítendő M30-as autópálya Miskolc és Tornyosnémeti közötti szakaszán, eddig számos lelet került elő, a munkával várhatóan a decemberi fagyokig végeznek a szakemberek – hangzott el a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Arnót község határában tartott sajtótájékoztatón. Tóth Arnold, a miskolci Herman Ottó Múzeum igazgatója elmondta: a múzeum és a Forster-központ még az elmúlt év tavaszán elvégezte az építendő autópálya régészeti terepbejárását. Ekkor mintegy másfél millió négyzetméteres területen ásásmentes műszeres lelőhely-felderítést végeztek el. A régészek idén augusztusban vették át a munkaterületet a Miskolctól a magyar-szlovák…

Olvass tovább>>

Nagy a baj: megállíthatatlannak tűnik az állandóan fagyott talajú területek csökkenése

~

A klímaváltozás miatt megállíthatatlan a hideg, állandóan fagyott talajú területek csökkenése, 2100-ra szinte teljesen el fognak tűnni a kutatók szerint. Az úgynevezett periglaciális zónák, melyek általában egy állandóan fagyott talajréteggel, permafroszt réteggel rendelkeznek, a Föld szárazföldi területeinek negyedét teszik ki. Többnyire az északi és déli területeken, illetve nagy tengerszint feletti magasságban találhatók. Az Exeteri és Helsinki Egyetem, valamint a Finn Meteorológiai Intézet tudósai megfigyelték azokat természetes folyamatokat, melyeket a fagy és a hó idéz elő ezekben a zónákban. Eredményeik szerint – és a jövőbeli szén-dioxid-kibocsátás legoptimistább becsléseit tekintve – a…

Olvass tovább>>

A végső, megsemmisítő „nagy ugrás” felé tart a Cassini űrszonda

~

A Szaturnusz kutatására küldött Cassini űrszonda végrehajtotta azt a pályamódosítást, mely a végső, megsemmisítő „nagy ugrás” felé irányította – írta a BBC. Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) űrszondája 120 ezer kilométerre közelítette meg hétfőn a gyűrűk övezte bolygó Titán nevű holdját, ez a találkozás eléggé eltérítette a járművet ahhoz, hogy új pályáján végül becsapódjon a Szaturnuszba. A „nagy ugrás” pénteken következik be. A Cassini a bolygó felhői között darabjaira fog törni, alkatrészei elolvadnak és eloszlanak a Szaturnusz gázlégkörében. Tizenhárom éve, mióta az űrszonda a bolygóhoz megérkezett, mindig a Titánnak, a…

Olvass tovább>>

Kutatás készült az európai édesvizek ökoszisztémájáról

~

Európa vízgyűjtő területeinek csaknem felénél legalább egy veszélyeztetett vagy korlátozott elterjedésű faj él – hangzott el az M1 aktuális csatornán. Ez az egyik legfontosabb megállapítása annak a kutatásnak, amelynek célja az volt, hogy alapvető információkat szolgáltasson Európában az édesvízi ökoszisztémák védelméhez – hangzott el. Az MTA Ökológiai Kutatóközpontja részvételével lezárult program eredményei nyomán a szakértők úgy látják, hogy főként a Balkánon és Kelet-Európában vannak nagy hiányosságok a kritikus vízgyűjtők védettségével kapcsolatban. Lengyel Szabolcs, az MTA doktora, tudományos tanácsadója felhívta a figyelmet arra, hogy az édesvízi élőhelyeknél az élővilág fogyatkozása jóval…

Olvass tovább>>

Csapdát jelentenek a denevéreknek a nagy üvegfelületek

~

A denevérek ügyesen kerülik ki a természetes akadályokat gyors, éjszakai repülés közben is, ám a modern épületek nagy, sima üvegfelületeit nem érzékelik, ezért veszélyesek számukra – állapította meg egy új kutatás. A kiterjedt üveg- vagy tükörfelületek „vakfoltot” jelentenek a repülő emlősök „radarán”, akadálytalannak érzékelik az útvonalat – magyarázta Stefan Greif, a Science tudományos lapban megjelent tanulmány vezető szerzője, a müncheni Max Planck Madártani Intézet tudósa. A denevérek ultrahangok segítségével érzékelik az útjukba eső tárgyakat, így találnak nappalra pihenőhelyet, így kutatnak táplálék után. Repülés közben hangot adnak ki, majd figyelnek a…

Olvass tovább>>

A hurrikánok átmérője akár 1200 kilométer is lehet

~

A hurrikánok átmérője akár 1200 kilométer is lehet, ha Magyarország felett elterülne, teljesen befedné az ország területét – mondta Juhász Árpád geológus az M1 aktuális csatornán. A tudós a műsorban kiemelte: az örvénylő rendszer úgy megy, akár a búgócsiga. Meg lehet adni egy pásztát, azaz sávot, hogy merre fog haladni, de hogy ezen belül kétszáz kilométerre jobbra, vagy balra tér el, azt nagyon nehéz előre megítélni. Ahol például az Irma mindent letarolt, ott a szigetek maguk is kanyarodnak, és fokozatosan térülnek el az észak-dél tengelytől nyugat felé. Így érnek a…

Olvass tovább>>

Tíz másodperc alatt mutatja ki a rákos szövetet egy új „toll”

~

Tíz másodperc alatt azonosítja a rákos szövetet egy toll formájú kézi műszer, amelyet a Texasi Egyetem tudósai fejlesztettek ki – tudósított a BBC. A kutatók szerint a műszer „gyorsabbá, biztonságosabbá és pontosabbá” teheti a daganat eltávolítását. Azt remélik, használatával elkerülhető, hogy a beteg szövet maradványai a szervezetben maradjanak – írták a Science Traslational Medicine című szaklapban. A tesztek szerint a toll az esetek 96 százalékában pontosan diagnosztizált. A MasSpec Pen nevű eszköz a rákos sejtekre jellemző anyagcsere felismerésével működik: szaporodási és növekedési ütemük miatt kémiájuk nagyon eltér az egészséges szövetek anyagcseréjétől.…

Olvass tovább>>

A brit férfiak tizedének tíz évvel idősebb a szíve, mint kellene

~

Minden tizedik ötvenéves brit férfinak tíz évvel idősebb a szíve a valóságos koránál, ami megnöveli a végzetes szívroham vagy az agyi érkatasztrófa kockázatát – állapította meg az Angol Közegészségügyi Szolgálat (PHE) hétfőn közzétett jelentésében, melyet a BBC hírportálja ismertetett. Csupán szeptemberben a becslések szerint 7400 ember halálát okozza majd szívbetegség vagy agyvérzés Angliában. A PHE elemzése 1,2 millió ember megkérdezésével készült, a tesztben a szív biológiai korát vizsgálták. A résztvevők között 33 ezer 50 éves férfi volt. A szív megbetegedése a férfiak körében vezető, a nőknél a második leggyakoribb halálok.…

Olvass tovább>>

Négy éve még biztosan van a NAP-nak

~

További négy évig folytatódhat a Nemzeti Agykutatási Program (NAP), amely működésének első négy évében számos kiemelkedő eredményt hozott – mondta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke, a program záró konferenciáján. Pálinkás József a magyar felsőoktatás napján a Kodály Központban rendezett tanácskozás megnyitóján közölte: az eddigi 12 milliárd forintos támogatás után az NFKIH 6,5 milliárd forinttal járul hozzá a program folytatásához. Szólt arról is, hogy elkezdődik egy nemzeti kvantumtechnológiai program, amely remélhetően sikeresen összefogja majd az ezen a területen zajló magyarországi kutatásokat. Olyan programokat terveznek továbbá, amelyekben egyszerre…

Olvass tovább>>

Az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatóinak új eredményei az Alzheimer-kutatásban

~
Alois Alzheimer

Bonyolultabb kockázati tényezők felismerésére is alkalmas új számítógépes módszerrel vizsgálták az Alzheimer-és és az időskori demencia kialakulásának kockázatát az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatói, akik eredményeiket az Archives of Gerontology and Geriatrics című folyóiratban publikálták. Ahogy nő a világon az idős emberek száma, úgy okoznak egyre nagyobb gondot az időskori demencia különböző fajtái, köztük az Alzheimer-kór. A betegek kezelése, felügyelete, a szellemi romlás lassítása nagy próba elé állítja a társadalmat. Ezért is fontos kutatási terület az Alzheimer-kór kialakulásához vezető folyamat feltárása, a hajlamosító tényezők azonosítása – olvasható az ELTE…

Olvass tovább>>

Sárneczky: el lehetne téríteni egy Föld felé tartó kisbolygót

~
üstökös

El lehetne téríteni egy Föld felé tartó kisbolygót, bár jelenleg nincs ilyen – közölte Sárneczky Krisztián csillagász. Azt mondta, hogy az idő fontos szempont: évtizedekkel a várható becsapódás előtt el kellene kezdeni letolni a pályájáról az égitestet, ugyanis később már nehéz lenne eltéríteni. Sárneczkyt azzal kapcsolatban kérdezték, hogy hétmillió kilométeres „biztonságos távolságban” haladt el a Föld mellett pénteken a Florence nevű aszteroida, amelynek 4,35 kilométeres átlagos átmérője nagynak számít. A csillagász hangsúlyozta, hogy az 1981 óta ismert égitest ilyen közel még soha nem járt a Földhöz. Ennek köszönhetően, az eddigiekkel…

Olvass tovább>>

Új kemoterápiás hatású vegyületeket keresnek az ELTE kutatói

~
laboratórium

A kemoterápiás gyógyítás hatékonyságának növelését célozzák az ELTE Természettudományi Kar Kémiai és Biológiai Intézetének kutatócsoportjai két betegségcsoportban: a tumoros megbetegedések esetében a rezisztens, illetve a fokozottan áttétképző daganatokra fókuszálnak, a mikrobiális fertőzéseknél pedig az intracelluláris kórokozók okozta megbetegedésekre – közölte az intézmény. Az összegzés szerint több mint 200 millió forintos támogatásból alakít ki európai színvonalú infrastruktúrát közösen az ELTE TTK Kémiai és Biológiai Intézete. A fejlesztés részeként egy olyan műszeregyüttest szereznek be, amely révén az ELTE Kémiai és Biológiai Intézetének együttműködő kutatócsoportjai tumoros és mikrobiális eredetű fertőző megbetegedések gyógyításának hatékonyság-növeléséhez…

Olvass tovább>>

Gyulladáscsökkentővel mérsékelték a szívroham és az agyvérzés kockázatát

~

Ízületi gyulladásra kifejlesztett gyógyszerrel először sikerült csökkenteni a szívroham és az agyvérzés kockázatát egy nagy szabású, hosszú időn át végzett vizsgálatban – számolt be róla a BBC hírportálja. A tanulmány készítői szerint ez volt a legnagyobb áttörés a koleszterincsökkentő sztatinok kifejlesztése óta. A vizsgálatban részt vevő, mintegy tízezer páciensnél 15 százalékkal csökkentették a szívinfarktus kockázatát. Olyan páciensekkel dolgoztak, akik szívrohamon estek át. Háromhavonta adtak nekik gyulladáscsökkentő gyógyszert (canakinumabot). A majdnem negyven országban végzett tesztek résztvevőit éveken át, akár négy évig is figyelemmel kísérték. A gyógyszert szedő pácienseknél – mellékhatásként –…

Olvass tovább>>

Az eddigi legnagyobb „tengeri sárkány” maradványait fedezték fel

~
tengeri szörny

Az eddigi legnagyobb, több mint háromméteres „tengeri sárkány”, vagyis egy kétszázmillió évvel ezelőtt élt iktioszaurusz maradványait fedezték fel Nagy-Britanniában – tudósított a BBC. Az iktioszauruszok fajai akkoriban népesítették be a Föld óceánjait, amikor a szárazföldet a dinoszauruszok lakták. A most vizsgált egyed kövületeit több mint húsz éve találták meg az angol partokon, de mostanáig nem tanulmányozták őket. Sven Sachs német paleontológus lett rájuk figyelmes egy hannoveri múzeumban. Kapcsolatba lépett angol kollégájával, Dean Lomaxszel, aki az iktioszauruszok szakértője. „Lenyűgöző, hogy még mindig találunk újdonságot a múzeumi gyűjteményekben, afelfedezéshez ki sem kell menni…

Olvass tovább>>

Nemzetközi felülettudományi konferenciát rendeznek Szegeden

~

Az anyagok felületén zajló atomi szintű folyamatokat vizsgálja mintegy négyszáz kutató a Szegeden hétfőn kezdődő 33. Európai Felülettudományi Konferencián (33rd European Conference on Surface Science – ECOSS) – közölte Berkó András, a tanácskozás elnöke. A Magyar Tudományos Akadémia és a Szegedi Tudományegyetem közös reakciókinetikai kutatócsoportjának tudományos tanácsadója a konferencia megnyitója előtt újságíróknak úgy fogalmazott, minden kémiai kutatást le lehet fordítani a felülettudomány nyelvére. Solymosi Frigyes akadémikus vezetésével Szegeden csaknem negyven éve folynak ezek az atomi léptékű kutatások, amelyek minden szennyezéstől, zavaró tényezőtől mentes körülmények között vizsgálják, hogyan zajlanak le az…

Olvass tovább>>

Megfejtették a Nap változó fényének titkát

~

A Nap nem ugyanolyan fényes minden pillanatban, olykor elhomályosul vagy növekszik a fénye. Az ingadozásért a látható felszíne, a fotoszféra mágneses mezői és gigantikus plazmaáramlások felelnek. A jelenség hátterében álló okokat sikerült a göttingeni Max Planck Intézet kutatóinak felfedezniük, eredményeiket a Nature Astronomy című szaklapban mutatták be. A szakértőknek először sikerült rekonstruálni a fényváltozásokat, ami nemcsak a klímakutatók számára kiemelt jelentőségű, hanem a távoli csillagok megfigyelésében is segítséget nyújt, emellett az exobolygók jövőbeli kutatását is leegyszerűsítheti – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Ha egy exobolygó (Naprendszeren kívül bolygó) elhalad anyacsillaga…

Olvass tovább>>

Végre kiszámolták a nagyvárosokban lévő fák hasznának értékét

~

A világ nagyvárosaiban lévő fák évente több mint 500 millió dollár értékű „szolgáltatást nyújtanak” azzal, hogy tisztábbá, élhetőbbé teszik a városi környezetet – számította ki egy nemzetközi kutatócsoport. Az Ecological Modelling című online folyóiratban közzétett tanulmányukban a szakemberek tíz megapoliszt – Peking, Buenos Aires, Kairó, Isztanbul, London, Los Aneles, Mexikóváros, Moszkva, Mimbi és Tokió – tanulmányozva jutottak arra a következtetésre, hogy a fa alapú ökoszisztéma előnyeinek évi átlag értéke 505 millió dollárt tesz ki nagyvárosonként, ami azt jelenti, hogy egy négyzetkilométernyi fa 1,2 millió dollár hasznot hoz, egy városlakóra lebontva…

Olvass tovább>>

Ebola: mozgásbeli, kognitív és látási problémáktól szenvednek a túlélők

~

Súlyos mozgásbeli, kognitív és látási problémák sújtják a 2014-15-ös nyugat-afrikai ebolajárvány azon túlélőinek csaknem nyolcvan százalékát, akiknek egy évvel a betegségből való felépülést követően mérték fel a fizikai és mentális állapotát a kutatók. A Liverpooli Egyetem és a Trópusi Orvoslás Liverpooli Iskolájának szakemberei azt vizsgálták, hogy milyen egészségi problémákkal küzd a túlélők egy csoportja 12 hónappal azután, hogy hazaengedték őket a Sierra Leone fővárosában, Freetownban működő 34 Military Hospital (MH34) klinikáról – olvasható az eurekalert.org tudományos hírportálon. A vizsgálatba 27 ebolatúlélőt, kontrollcsoportként pedig hozzájuk közel álló, de nem megfertőződött 54…

Olvass tovább>>