Címke: tudomány

Amazónia egy védett területét engedik át a bányászatnak Brazíliában

~
őserdő

A brazil kormány megszüntette a természetvédelmi státuszát egy területnek az Amazonas-medencében, hogy megkezdődhessen a régió természeti kincseinek kitermelése. Az egyebek között aranyban gazdag 46 ezer négyzetkilométeres terület, Renca az észak-brazíliai Amapá és Pará államokban fekszik – írta a BBC News. A helyi kormány szerint Michel Temer brazil elnök rendelete ellenére a terület mindössze nagyjából harminc százalékán lehet majd bányászni, ami azt jelenti, hogy a kitermelés nem fogja érinteni a korábban is védett erdőségeket és az őslakosok földjeit. „Az intézkedés célja, hogy új beruházásokat csalogassunk a területre, növelve az ország bevételeit és…

Olvass tovább>>

Mágneses nulltér laboratórium épül Sopron környékén

~

Mágneses nulltér laboratórium épülhet a Sopron melletti Fertőbozon 2018-ra az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, valamint a MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) által elnyert 434,59 millió forintos, vissza nem térítendő uniós pályázatnak köszönhetően. A projekt célja egy elektromágneses tiszta laboratórium létrehozása Fertőbozon, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézete (MTA CSFK GKI) Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriumban, amely az MTA Wigner FK kihelyezett telephelye is – közölte ez MTI-vel csütörtökön az MTA CSFK. Tájékoztatásuk szerint a Zéró Mágneses tér Laboratórium (ZBL) segítségével földi körülmények között válik lehetővé…

Olvass tovább>>

Harminc millió évvel ezelőtt élt fogatlan, apró delfinfajt fedeztek fel a kutatók

~

Egy csaknem harmincmillió évvel ezelőtt élt apró termetű, bajszos és fogatlan delfinfaj egy példányának megkövesedett koponyáját fedezték fel a kutatók. Az Inermorostrum xenops névre keresztelt faj egyedeinek testhossza alig haladta meg az egy métert, vagyis nagyjából feleakkorák voltak, mint egy palackorrú delfin – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A szakemberek a dél-karolinai Charleston közelében, egy folyóban bukkantak rá az állat megkövesedett koponyájára, amely alapján rekonstruálni tudták a „pisze orrú” emlős evolúcióját, pofájának jellegzetességeit, és megállapították, hogy mivel táplálkozhatott. Ironikus módon az Inermorostrum xenops a cetek rendjébe tartozó tengeri emlősállatok egyik…

Olvass tovább>>

Az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatóinak új eredményei az Alzheimer-kutatásban

~
Alois Alzheimer

Bonyolultabb kockázati tényezők felismerésére is alkalmas új számítógépes módszerrel vizsgálták az Alzheimer-és és az időskori demencia kialakulásának kockázatát az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatói, akik eredményeiket az Archives of Gerontology and Geriatrics című folyóiratban publikálták. Ahogy nő a világon az idős emberek száma, úgy okoznak egyre nagyobb gondot az időskori demencia különböző fajtái, köztük az Alzheimer-kór. A betegek kezelése, felügyelete, a szellemi romlás lassítása nagy próba elé állítja a társadalmat. Ezért is fontos kutatási terület az Alzheimer-kór kialakulásához vezető folyamat feltárása, a hajlamosító tényezők azonosítása – olvasható az ELTE…

Olvass tovább>>

Új fecskefaj, a vörhenyes fecske fészkelt Magyarországon

~

Új madárfaj, egy vörhenyesfecske-pár fészkelt a nyár során Balatonfüreden, a fészekből három fióka repült ki július első hetében – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Az egyik szülő a fiókanevelési időszakban valószínűleg elpusztult, így a fiatalok etetése a magára maradt madárra hárult. A vörhenyes fecske a füsti fecskénkre emlékeztető megjelenésű és viselkedésű madár. Repülő rovarokra vadászik, sárgolyókból álló fészkét sziklafalak, épületek esőtől védett párkányzata alá építi. Utóbbi könnyen elkülöníthető a hazai fajokétól, zárt, molnárfecskeszerű fészkének bejáratához ugyanis hosszú „félcsövet” tapaszt. Hatalmas területen elterjedt madár, elsősorban Ázsiában, de Afrikában…

Olvass tovább>>

Időjárásjelentés: heves hóviharok dúlnak éjszakánként a Marson

~
Mars

Heves hóviharok dúlnak a Marson, kizárólag éjszakánként – derül ki egy tanulmányból, amely megváltoztathatja a vörös bolygóról kialakult eddigi elméleteket. Eddig a szakértők úgy hitték, hogy a hó alacsonyan fekvő marsi felhőkből hullik, amelyek lassan és ritkásan ereszkednek a talaj felé az erős szelektől mentes környezetben. Az új felfedezések szerint, melyeket a Nature Geoscience című szaklapban mutattak be, a viharosan keringő jeges vízrészecskék percek alatt csapódnak a talajnak, nem pedig órák alatt, lassan ereszkednek. „Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy hóembert lehetne építeni, vagy síelni lehetne a felszínen” – mondta…

Olvass tovább>>

A dinoszauruszokat kipusztító aszteroida 2 évre sötétségbe borította a Földet

~

Majdnem két évre sötétségbe borította a Földet az a hatalmas mennyiségű korom, amely a dinoszauruszok kipusztulását okozó aszteroida becsapódását követő globális erdőtüzek révén került a légkörbe. A sötétség következtében a növények nem jutottak elég fényhez a fotoszintézishez, a bolygó felszíne pedig drasztikusan lehűlt. Hatvanhatmillió évvel ezelőtt egy 9,9 kilométer átmérőjű kisbolygó csapódott a mai Mexikó területén lévő Yucatán-félszigetbe (Chicxulub-kráter), katasztrofális események sorozatát elindítva – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Az amerikai Nemzeti Légkörkutatási Központ (NCAR), az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és a Coloradói Egyetem kutatói számítógépes modellek révén festettek részletgazdag…

Olvass tovább>>

Ajjaj! A középkorban muszlimok élhettek Orosháza környékén

~

Orosháza környékén a 11-13. században muszlimok élhettek, a korábbi kutatásokkal ellentétben nem a skandinávoktól, hanem tőlük származhat a budai márka pénzverési alapsúly – véli kutatásai alapján Rózsa Zoltán, az orosházi Nagy Gyula Területi Múzeum régész igazgatója. Rózsa Zoltán az MTI-nek elmondta, hogy 2004-ben, a 47-es főút orosházi elkerülő szakaszának építésekor kezdődött az ásatás, amely során egy Árpád-kori települést, 400 objektumot, sok kerámiát és többek között több mint 15 ezer állatcsontot találtak. Ami meglepetést okozott, hogy utóbbiból mindössze 24 darab volt a sertéscsont. „Ez Magyarország második legnagyobb, Árpád-kori, feldolgozott állatcsontanyaga” –…

Olvass tovább>>

Egy védett, XVIII. századi hajóroncs régészeti feltárásának tárgyait mutatják be Kentben

~

Ezüstdollárokat, ónkupákat és faládákat is felszínre hoztak egy Kent partjainál, az Északi-tenger mélyén talált 18. századi hajóroncsról a régészek. Számos tárgyat ki is állítanak a hétvégétől a feltárás központi raktárában, az angliai Ramsgate kikötőjében. Az 1740-ból származó Rooswijk roncsait vastag hínár, kagylóréteg és kavics borítja. A holland Kelet-indiai Társaság egykori hajóján talált fából faragott tengerészládák azonban háromszáz év után is zavarba ejtően épnek tűnnek. A tengeri régészekre még több hónapos munka vár, amíg kiderül, hogy rejtőzik-e még ezüstkincs a maradványok között vagy csupán a régen halott tengerészek tárgyai kerülnek elő…

Olvass tovább>>

Így jelentek meg az első állatok a Földön

~

Az algák hirtelen, gyors elterjedése 650 millió éve volt a katalizátora annak, hogyan terjedtek el az első állatok a Földön ausztrál kutatók szerint. Az Ausztráliai Nemzeti Egyetem (ANU) kutatói az ötödik kontinens középső részéről származó ősi üledékes kőzetekben találták meg a választ a rejtélyre. „Összetörtük porrá ezeket a kőzeteket és ősi élőlények molekuláit vontuk ki belőlük” – közölte Jochen Brocks, az ANU vendégprofesszora, a Nature című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője. Brocks szerint tudóstársaival képesek voltak 650 millió évre visszanyúlóan élőlények nyomait felfedezni a kőzetekben. „Ezek a molekulák elmondják nekünk,…

Olvass tovább>>

Négy év elteltével is véd a mogyoróallergia ellen egy új kezelés

~

Négy évvel a kezelés befejezése után is védelmet nyújt a mogyoróallergiával szemben egy új módszer, amelyet ausztrál kutatók dolgoztak ki. A Murdoch Children’s Research Institute (MCRI) szakemberei 18 hónapon át adtak be naponta egy probiotikumot (Lactobacillus rhamnosus), valamint egy mogyoróban lévő fehérjét a mogyoróval szembeni súlyos túlérzékenységet mutató gyerekeknek – írta a BBC News. A The Lancet Child & Adolescent Health című gyermekorvosi szaklapban megjelent tanulmányuk eredményei szerint egy hónappal a kezelés befejezését követően a gyerekek nyolcvan százaléka, négy évvel később pedig a hetven százalékuk tudott még mindig mogyorót enni mindenfajta…

Olvass tovább>>

A baj nem jár egyedül: magyar kutatók új térképe a betegségek kapcsolatairól

~

Négy magyar kutatócsoport összefogásával, egy hatalmas egészségügyi adatbázis elemzésével új, olykor meglepő kapcsolatokat mutattak ki ismert betegségek megjelenése között a kutatók. A most közétett térkép segíthet a komplex betegségek biológiai hátterének megértésében. Kóros elhízás, depresszió és cukorbetegség, migrén és irritábilis bél szindróma – a most közzétett térkép sokat segíthet a komplex betegségek biológiai hátterének megértésében, de hozzájárulhat a precíziós medicina és személyre szabott orvoslás fejlődéséhez is – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében. Mint írják, közismert jelenség, hogy egyes betegségekhez gyakrabban társulnak más kórképek, mint az…

Olvass tovább>>

Brit kutatók 91 vulkánt fedeztek fel az antarktiszi jégtakaró alatt

~
Antarktisz

Brit kutatók 91 újabb vulkánt fedeztek fel az Antarktisz jégtakarója alatt az eddigi 47 mellett, a legmagasabb mintegy négyezer méteres. A The Observer brit vasárnapi lap szerint az Edinburghi Egyetem kutatói a Föld legnagyobb vulkanikus térségét azonosították két kilométerre az Antarktisz hatalmas kiterjedésű jégtakarója alatt. A szakemberek szerint a hatalmas térség mellett valószínűleg eltörpül a kelet-afrikai vulkanikus hegyvonulat, ahol a világon a legsűrűbb a vulkánok előfordulása. A brit Geológiai Társaság lapjában The Edinburgh volcano survey címmel közzétett tanulmányukban a kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy aggodalomra adhat okot ezeknek az…

Olvass tovább>>

Megvan a bizonyíték: a fényrészecskék tudnak karambolozni

~

Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) tudósai először találtak közvetlen bizonyítékot arra a nagyon ritka folyamatra, amelyben két foton – fényrészecske – nagy energián kölcsönhatásba lép és megváltoztatja irányát, az eredmény megerősíti a kvantumelektrodinamika (QED) egyik legrégebbi előrejelzését. „Ez egy mérföldkő: az első közvetlen bizonyíték a fény kölcsönhatására önmagával nagy energián. Ez a jelenség lehetetlen az elekromágnesesség klasszikus elméleteiben” – idézte Dan Toveyt, a Sheffieldi Egyetem fizikusát, a CERN ATLAS-kísérletének koordinátorát a szervezet honlapján közzétett közlemény. Évtizedeken át megfoghatatlannak bizonyult közvetlen bizonyítékot találni a fény-fény-szórásra magas energián egészen a jelentősen…

Olvass tovább>>

Házméretű aszteroida fogja súrolni a műholdakat

~

Egy házméretű aszteroida fog elhaladni a Föld mellett mintegy 44 ezer kilométernyi távolságban, a Hold röppályáján belül – közölte az Európai Űrügynökség (ESA). Ez a Föld-Hold távolságnak egynyolcada, és az aszteroida éppen elkerüli a Föld körül mintegy 36 ezer kilométeres távolságban keringő úgynevezett geostacionárius műholdakat. „Nem fog becsapódni a Földbe. Ez a legfontosabb dolog, amit el kell mondani” – közölte Detlef Koschny, az ESA Föld-közeli objektumokkal foglalkozó részlegének vezetője. A TC4 nevű, mintegy 15-30 méteres aszteroida 2012 októberében is elsuhant a Föld mellett, akkor viszont kétszer ekkora távolságban. A kutatók…

Olvass tovább>>

Az eddig feltételezettnél korábban kezdtek hallal kereskedni a vikingek

~

Az eddig feltételezettnél már ötszáz évvel korábban is kereskedtek a vikingek szárított tőkehallal Közép-Európában – derül ki egy friss kutatásból. Korábban úgy gondolták, hogy a tőkehal-kereskedés csak a 13. században indult meg, az oslói egyetem közreműködésével megjelent tanulmány szerint azonban a vikingek már 1200 évvel ezelőtt is ellátták szárított hallal Közép-Európát. A kutatók a németországi Kieltől északnyugatra fekvő egykori viking városból, Haithabuból származó halszálkákat vizsgáltak meg genetikai analízissel, majd összehasonlították őket az északi vizekben ma is élő halakkal. Az eredmények azt mutatták, hogy a Haithabuban talált halmaradványok az észak-norvégiai Lofoten-szigetekről…

Olvass tovább>>

Önálló fajként azonosították a csíkos vízisiklót

~

Bár eddig a közönséges vízisikló egyik alfajának tartották, most önálló fajként azonosították a Nagy-Britanniában honos csíkos vízisiklót – számolt be a BBC. A tudósok korábban úgy hitték, hogy a vízisikló egyetlen faj több alfajjal, melyek kissé különböznek egymástól. Miután azonban a németországi Senckenberg Kutatóintézet vezetésével 1600 vízisikló génjeit elemezték, a kutatók megállapították, hogy a csíkos vízisikló (Natrix helvetica) különbözik a közönséges vízisiklótól (Natrix natrix). „Felfedeztük, hogy a csíkos vízisikló, melyet eddig alfajnak véltünk, valójában egy különálló faj. Most az egyes populációkat megvizsgálva meg tudjuk állapítani, ha valamelyik faj esetleg jóval…

Olvass tovább>>

Az Egyesült Államok az üvegházhatású gázok kibocsátásának 15 százalékáért felelős

~

Az Egyesült Államok az üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy 15 százalékáért felelős, ilyen arányban jelenthet veszélyt az, hogy az amerikai kormány írásban értesítette az Egyesült Nemzetek Szervezetét (ENSZ) kilépési szándékáról a párizsi klímaegyezményből – mondta Mika János éghajlatkutató. Hozzátette ugyanakkor: az amerikai cégek egy része továbbra is törekszik az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésére, nem fosszilis energiák felhasználására. A kutató úgy vélekedett: jó hír, hogy a világ összes üvegházhatású gázkibocsátása az elmúlt három évben „nem sokat nőtt”, az Egyesült Államok és Európa régebb óta csökkenti ezt a kibocsátást, amely már Kína esetében…

Olvass tovább>>

Mintegy százmillió éves repülő emlősfajok maradványait fedezték fel Kínában

~

Az eddig ismert legkorábbi, mintegy 160 millió éves repülő emlősfajok maradványait fedezték fel Kínában. Az állatok, hasonlóan több mai emlősfajhoz, siklórepülésben közlekedtek a fák között – írja a BBC. A két fosszília felfedezése újabb bizonyíték arra, hogy az emlősökre jóval nagyobb sokszínűség volt jellemző a dinoszauruszok korában, mint korábban hitték. A leletek alapján a két – Maiopatagium furculiferum és Vilevolodon diplomyl névre keresztelt – emlősfajnak nagyon speciális tulajdonságai voltak, tudtak fára mászni és „repülni” is. Mindez azt jelenti, hogy az eddig feltételezettnél sokkal korábban, már százmillió évvel a modern repülő…

Olvass tovább>>

Csimpánzoknak tanították meg a kő-papír-olló játékszabályait japán kutatók

~

Csimpánzoknak tanították meg a kő-papír-olló nevű játék szabályait japán kutatók. A Kiotói Egyetem emberszabásúakkal foglalkozó kutatóintézetének szakértői mutatták be eredményeiket. A kísérletben hét csimpánz vett részt, amelyeknek monitoron mutattak be kettőt a játékhoz használt három kézmozdulatból. E három mozdulat a követ jelképező ökölbe zárt kéz, a papírt jelképező nyitott tenyér és a két ujj által megformált olló. Ha a győztes kézre mutattak, a csimpánzok jutalmul ételt kaptak. A kísérletet naponta mintegy 140 alkalommal ismételték. A kutatók kiemelték: átlag száz nap után a hét majomból öt az esetek több mint kilencven…

Olvass tovább>>