Címke: tudomány

Nobel-díj: a cirkadián órával lehetett nyerni

~

Jó úton járunk, hogy elismerjük a cirkadián órának a meglehetősen erős hatását a humán élettanra – mondta Kozma-Bognár László, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos főmukatársa annak kapcsán, hogy a cirkadián ritmust, azaz a „napi biológiai órát” szabályozó molekuláris mechanizmus kutatásáért kapta három amerikai tudós az idei orvosi-élettani Nobel-díjat. „Jó úton járunk annak irányában, hogy elismerjük a cirkadián órának a meglehetősen erős hatását a humán élettanra, miután megismertük a cirkadián óra szerkezetét, vagyis, hogy milyen óragének és órafehérjék alkotják, illetve működtetik. A Nobel-díjasok azonosították az első óragént, a per gént,…

Olvass tovább>>

A perzselő hőség lesz a jellemző az európai nyarakra

~

A század közepére az idei nyáron tapasztalt perzselő hőség lesz a jellemző a Földközi-tenger térségére a nyári hónapokban, amennyiben a jelenlegi ütemben folytatódik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása – figyelmeztetnek kutatók. „Egyértelmű bizonyítékot találtunk arra, hogy az emberiségnek köze van az idén nyáron tapasztalt rekordhőséghez, mind a nyári hőmérséklethez, mind a Luciferként emlegetett hőhullámhoz” – mondta Geert Jan van Oldenborgh, a tanulmány társszerzője, a Holland Királyi Meteorológiai Intézet kutatója. A szakemberek szerint, ha nem csökken a globális felmelegedésért felelős üvegházhatású gázok kibocsátása, akkor a század közepére az idén nyáron tapasztalt…

Olvass tovább>>

Egy eddig ismeretlen dinoszauruszfaj fossziliáit találták meg Közép-Csehországban

~

A Burianosaurus augustai nevet kapta az a dinoszaurusz, amelynek csontjaira 2003 novemberében bukkantak Közép-Csehországban, és amelyről megállapították, hogy egy eddig ismeretlen fajhoz tartozik – közölte szerdán Martin Mazuch, a prágai Károly Egyetem földtani és paleontológiai intézetének igazgatója. A 94 millió évvel ezelőtt élt állat maradványait Michal Moucka amatőr gyűjtő fedezte fel 14 éve a közép-csehországi Kutná Hora városának közelében. Moucka egy elhagyott folyó menti bányában egy megkövesedett, mintegy negyven centiméter hosszú csontot talált, amelyet szakértők később a dinoszaurusz bal lábának combcsontjaként azonosítottak. A dinoszaurusz a növényevő ornithopidák (madárlábúak) alrendjéhez tartozott.…

Olvass tovább>>

Bolygóideg-stimulálással visszanyerte eszméletét egy 15 éve vegetatív állapotban lévő féri

~
műtét

A bolygóideg stimulálásával részben visszanyerte eszméletét egy 15 éve vegetatív állapotban lévő francia férfi. Az orvosok a 35 éves férfit, aki egy gépkocsibaleset miatt került tartósan eszméletlen állapotba, egy kísérleti gyógymóddal kezelték, mellkasába idegi ingerlőkészüléket ültettek be. Egy hónap múlva a férfi már reagált az egyszerűbb instrukciókra, képes volt elfordítani fejét és szemeivel követni tudott tárgyat – adta hírül a BBC News honlapja. A bolygóideg stimulálás (VNS) nem minden agysérülésnél alkalmazható hatékonyan. Angela Sirigu, a lyoni Marc Jeannerod Kognitív Tudományok Intézetének szakembere egy igen súlyos állapotban lévő betegnél próbálta ki…

Olvass tovább>>

Kétmilliárd forintból modern implantátumok fejlesztését kezdte el egy konzorcium

~

Csont- és ízületpótló implantátumok kutatásával és fejlesztésével foglalkozik a következő négy évben két társaság, valamint a Debreceni és a Nyíregyházi Egyetem alkotta konzorcium, amely a kétmilliárd forint összköltségvetésű projekthez jelentős hazai és európai uniós forrást nyert el – közölte a Nyíregyházi Egyetem. A digitális gyártást támogató eszközökkel és szolgáltatásokkal, a prototípus gyártással és 3D nyomtatással, valamint a térinformatikai rendszerintegrációval foglalkozó Varinex Informatikai Zrt. által vezetett konzorciumban a két egyetem mellett a kecskeméti Kereken-Pálya Kft. vesz részt. A program során az úgynevezett Additive Manufacturing (AM) technológiával olyan implantátumok előállítása a cél,…

Olvass tovább>>

Kihirdették A nőkért és a tudományért magyar ösztöndíj idei díjazottjait

~

A növények C-vitamin termelésének fokozásához, illetve a vérzékenység és a trombózis korszerűbb kezeléséhez járulhatnak hozzá a L’Oréal – UNESCO A nőkért és a tudományért ösztöndíj idei díjazottjainak kutatási eredményei. Tóth Szilvia Zita növénybiológus és Wohner Nikolett kutatóorvos hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián vehették át a négymillió forint összdíjazású elismerést. A tudományos munkájukban fiatal nőket ösztönző elismerést akadémikusokból álló zsűri ítélte oda Tóth Szilvia Zitának és Wohner Nikolettnek. A díjjal járó pénzösszeget szakmai és személyes célokra egyaránt szabadon fel lehet használni – közölte az MTI-vel hétfőn A nőkért és a tudományért…

Olvass tovább>>

Emelik a Nobel-díjjal járó pénzjutalmat

~

Hat év után emeli kategóriánként 1 millió svéd koronával (32,6 millió forinttal) a Nobel-díjjal járó pénzjutalom összegét a svéd Nobel Alapítvány. A szervezet honlapján hétfőn megjelent közlemény szerint már a megemelt, kilencmillió koronás (294 millió forintos) pénzjutalmat kapják az idei díjazottak is, akiket október másodikától kezdődően neveznek meg. A Nobel-díj összegét 2011-ben csökkentették tízről nyolcmillió koronára, hogy megerősítsék pénzügyileg az alapítványt. Bár az alapítvány pénzügyi helyzetének hosszú távú megszilárdítása további intézkedéseket igényel, mára lényegében stabilnak tekinthetők a szervezet pénzügyei – olvasható az alapítvány igazgatóságának közleményében. Az emelésről szeptember 14-iki ülésén…

Olvass tovább>>

Dán tudósok igazolták a Szent Ferenc legendájához kötődő ereklye korát

~

Dán tudósok szénizotópos kormeghatározással igazolták, hogy valóban Assisi Szent Ferenc korából származhat az a kenyeres zsák, amit több mint hétszáz évig ereklyeként őriztek az itáliai Montella melletti Folloni rendházban. A legenda szerint 1224 telén a Folloni rendház ajtajának küszöbén találták a kenyeret rejtő textilzsákot. Azon a télen Szent Ferenc Franciaországban járt, a legenda szerint egy angyal hozta a kenyeret, melynek zsákját azóta őrizte ereklyeként a kolostor. A zsákmaradványokat egy dán-olasz-holland kutatókból álló csoport vizsgálta meg a Dél-dániai Egyetemen dolgozó Kaare Lund Rasmussen docens irányításával. A kutatás eredményét a ScienceDaily.com beszámolója…

Olvass tovább>>

A növényevőnek tartott dinoszauruszok olykor állatokat is ettek

~

A késő kréta korban élt hadrosauridák, más néven kacsacsőrű dinoszauruszok ürülékkövületei (koprolitjai) arra utalnak, hogy a növényevő őslények néha szándékosan állatokat, például kisebb rákokat is fogyasztottak – állapították meg a kutatók. „A növényevő dinoszauruszoknak sokkal összetettebb étrendjük volt, mint azt eddig feltételeztük, ebbe az étrendbe bizonyos állatok, köztük a rákfélék is beletartoztak, ami sokkal inkább a modern kori növényevő madarakra jellemző étrend” – mondta a vizsgálatot vezető Karen Chin, a boulderi Colorado Egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy az őslények ürülékfosszíliáinak ritkasága miatt ez a peszketáriánus, vagyis a növények mellett halakat és…

Olvass tovább>>

Hatékonyabb rákkezelést alapozhatnak meg magyar kutatók kísérletei

~

Az emlőrákos betegek életkilátásait javítaná az az új terápia, amelynek állatkísérletei már sikeresnek bizonyultak. A kezeléssel azt szeretnék elérni a kutatók, hogy a gyógyszerekkel szemben ne alakuljon ki ellenállás a daganatokban – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). A daganatok gyakran ellenállóvá válnak a gyógyszerekkel szemben és a kezelés ellenére tovább növekednek. Ennek a problémának a megoldására Szakács Gergely, az MTA Természettudományi Kutatóközpont kutatója és munkatársai olyan terápiát javasolnak, amely elejét veheti a rezisztencia kialakulásának, így meghosszabbíthatja a daganatos betegek életét – olvasható az MTA összegzésében, amelyben a Journal of…

Olvass tovább>>

A neandervölgyi ember agya lassabban fejlődött, mint a Homo sapiensé

~
neandervölgyi (fotó: npr.org)

Spanyol kutatók szerint a neandervölgyi ember agya lassabban fejlődött gyermekkorban, mint a Homo sapiensé, ami azt igazolja, hogy ez a kihalt emberfaj sem állatiasabb, sem primitívebb nem volt a mai embernél. A madridi Természettudományi Múzeum tudósai Antonio Rosas professzor vezetésével végeztek kutatást. Egy neandervölgyi gyermek csontvázának elemzéséből arra a következtetésre jutottak, hogy a gyermek agya még fejlődésben volt abban az életkorban, amikorra egy mai gyermek agya már teljesen kialakult – ismertette pénteken a Science folyóiratban közzétette tanulmányt a BBC News. Más majomfajoktól vagy primitívebb emberféléktől eltérően a Homo sapiens esetében…

Olvass tovább>>

Diagnosztikai és terápiás eljárásokat fejlesztő projektet indított a négy orvosképző egyetem

~

Több, sok embert érintő betegségcsoport diagnosztikáját és gyógyítását fejlesztő kutatási projektet indított 1,47 milliárd forintos uniós támogatással a négy orvosképző egyetem – tájékoztatta a Szegedi Tudományegyetem közkapocslati igazgatósága. A közlemény szerint a kutatási program fő céljai a gyomor-bélrendszer, a szív-, ér- és vázizomeredetű betegségekben szenvedő páciensek életkörülményeinek javítása és élethosszának növelése. A projekt a molekuláris biológiai kutatásoktól egészen az új technológiákon alapuló gyógyító tevékenységig igyekszik átfogni az orvostudományi kutatások csaknem teljes vertikumát. Erre kitűnő lehetőséget ad a négy orvosképző egyetem között megvalósuló együttműködés, valamint az egyes intézményekben már ma is…

Olvass tovább>>

Eddig ismeretlen gének millióit fedezték fel az emberrel élő mikrobákban

~

Eddig ismeretlen gének millióit fedezték fel az emberi szervezetben – bélrendszerben, bőrön, szájban – élő mikrobiomban, azaz a mikrobák közösségében. A felfedezés lehetővé teszi, hogy a tudósok jobban megismerjék, milyen szerepet játszik a több trillió mikroorganizmus az ember egészségében és betegségeiben – írta a ScienceDaily.com. Az új kutatás segítségével megérthetik, hogyan változik idővel a mikrobák összetétele, valamint azt is, milyen különbségek vannak az egyes emberek mikrobáinak egyéni összetételében. „Minél többet tudunk ezekről a mikroorganizmusokról, annál valószínűbb, hogy az egészségi állapotunk javítása érdekében képesek leszünk manipulálni őket” – mondta Owen White, a…

Olvass tovább>>

Egy maja uralkodó sírját tárták fel

~

A maja civilizáció klasszikus időszakának egyik uralkodóját rejtő sírhelyet tártak fel az észak-guatemalai El Perú (más néven Waka) maja ásatási helyszínen – közölte a közép-amerikai ország kulturális és sportügyekért felelős minisztériuma. „A klasszikus maja civilizáció idején hatalmas tisztelet övezte az elhunyt uralkodókat, akiket élő lelkekként kezeltek” – mondta David Freidel, a St. Louis-i Washington Egyetem antropológia professzora, aki 2003 óta folytat munkálatokat a helyszínen guatemalai és külföldi kollégáival. Az előzetes kormeghatározás szerint az idén nyáron feltárt sír nagyjából az Kr.u. 300-350 közötti időszakból származik, ami azt jelenti, hogy ez az…

Olvass tovább>>

A homeopátia nem hatékony, és káros is lehet a vezető európai tudósok szerint

~
gyógyszer

Nincs rá semmiféle bizonyíték, hogy a homeopátia bármilyen betegség esetén hatékony lenne, sőt kártékony is lehet, mivel eltántorítja a betegeket a bizonyítékalapú orvoslás igénybe vételétől – fogalmazott a szerdán kiadott szakvéleményében az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC), amely javaslatokat is megfogalmazott, egyebek között a homeopátiás készítmények összetételének feltüntetésére. Európa-szerte sokan élnek homeopátiás termékekkel, amelyek a betegségek széles skálájára ígérnek gyógyulást. Jóllehet a homeopátiás készítmények egyes országokban igen népszerűek, a tudósokban felmerül a kérdés, hogy vajon hasznosak, vagy inkább ártalmasak-e ezek a termékek – olvasható az mta.hu-n. Az Európai Akadémiák…

Olvass tovább>>

Nobel-díjasokkal népszerűsítik a molekuláris tudományokat

~

A több Nobel-díjas tudós és sztárkutató részvételével zajló nemzetközi szimpózium célja, hogy a fiatal kutatók és diákok kapcsolatot létesítsenek a legnevesebb kutatókkal – mondta a Molecular Frontiers elnevezésű kétnapos rendezvény főszervezője. A szimpózium célja a jövő kutatógenerációjának megszólítása, a molekuláris tudományágak népszerűsítése – mondta Beke-Somfai Tamás, aki hozzátette: a tíz előadásból álló budapesti szimpózium tematikája a fehérjetudományok és a gyógyszerésztudományok kapcsolatára, együttműködési lehetőségeire helyezi a hangsúlyt. A molekuláris tudományterületek közé tartozik a kémia, a biológia, a gyógyszerkutatás és a génkutatás – tette hozzá. A tíz előadó között három Nobel-díjas tudós…

Olvass tovább>>

Magyarországon egyedülálló műszert szerez be az ELTE

~
mérő

Több mint 56 millió forintos támogatásból Magyarországon egyedülálló műszert szerez be az Eötvös Loránd Tudományegyetem — közölte az intézmény az MTI-vel. A fejlesztés segítségével biológiai, geológiai és kémiai mintákat lehet az anyag roncsolása nélkül elemezni. Többféle hasonló technológia is létezik, de a pályázott műszernél nagyobb felbontást csak részecskegyorsítókban kiépített kutatóhelyeken lehet elérni – olvasható a közleményben. A növényi-, állati szövetek, talajok, kövületek, kőzetek, ásványok, de még az ipari termékek összetételének vizsgálata úgynevezett roncsolásos technikával, majd műszeres méréssel már évtizedek óta rutinszerű, nagy pontosságú meghatározást tesz lehetővé. Ezekkel a technikákkal azonban…

Olvass tovább>>

Jobban értik az ok-okozati összefüggést a farkasok, mint a kutyák

~

Jobban értik az ok-okozati összefüggést a farkasok, mint a kutyák – állapította meg az osztrák Farkaskutató Központ új tanulmánya. A tudósok azonos környezetben élő, ugyanannyi ideig, ugyanúgy kiképzett farkasokat és kutyákat hasonlítottak össze. Kiderült, hogy néhány dologra, köztük az ok-okozati összefüggésre a farkasok ügyesebben jönnek rá – idézi a Phys.org portál a Scientific Reportsban közölt tanulmányt. „A gyerekek korán megtanulják az ok és az okozat összefüggését, például ha megérintik a forró tűzhelyet, megégnek. Kutatásunk megmutatta, hogy a farkasok is megértik ezt a kapcsolatot, az ember négylábú, szelídített barátja azonban nem”…

Olvass tovább>>

Asztmásokon segít a magyar diákok telefonos alkalmazása

~

Asztmásokon segít az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Informatikai Kara diákjainak Pulmoment nevű telefonos alkalmazása, mely egyedüli magyarként száll versenybe a University Startup World Cupon. Az innovatív alkalmazást az ELTE Informatikai Karán tanuló Eke Dániel, Bernáth Levente és Szücs András fejlesztette. Ez az első olyan magyar applikáció, ami közvetlenül kapcsolja össze az asztmás betegeket a saját orvosával. A program a rendszeres, kötelező viziteket gyorsítja fel úgy, hogy a rutinkérdéseket már a vizit előtti időszakban felteszi, a páciensek néhány gombnyomással megválaszolhatják – ismertette a részleteket a közlemény. Ezzel a több órás rendelői…

Olvass tovább>>

Speciális kristályok segíthettek a vikingeknek a tengeri navigációban

~

A legenda szerint a napköveknek nevezett speciális kristályok segíthettek a vikingeknek a tengeri navigációban: magyar tudósok kutatása most bebizonyította, hogy még bizonyos felhős meteorológiai viszonyok között is lehetséges volt így tájékozódni. A Proceedings of the Royal Society A című tudományos lap aktuális számában ismertetett kutatás során Horváth Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Biológiai Fizika Tanszék Környezetoptika Laboratóriumának vezetője, a tanulmány szenior szerzője és kollégái tesztelték e hipotetikus módszert. A vikingek annak idején kilométerek ezreit tették meg a tengeren, még Észak-Amerikába is eljutottak. Mágneses iránytűjük nem volt, ezért a Nap…

Olvass tovább>>