Címke: tudomány

Az erdőkárosító tuskógombák genetikáját vizsgálták szegedi és soproni kutatók

~

Szegedi és soproni kutatók a tuskógombák genetikáját vizsgálták, hogy kiderítsék, milyen evolúciós örökség rejlik rendkívüli erdőkárosító képességeik mögött. A Nature Ecology and Evolution című tudományos folyóiratban megjelent eredményeik hosszabb távon hasznot hozhatnak a növénykárosító gombák genomevolúciójának feltárásában és segítik az erdészeti védekezést, valamint a komplex soksejtűség eredetének megértését is – olvasható az Magyar Tudományos Akadémia közleményében. A tuskógombák (Armillaria-fajok) az északi mérsékelt égöv legjelentősebb erdőpusztítói közé tartoznak, rizomorfokkal, vagyis gombafonalakból összeálló gyökérszerű nyúlványokkal kutatnak új táplálékforrások után. A rizomorfok hatalmas területeket képesek behálózni. A világ ma ismert legnagyobb kiterjedésű szárazföldi élő…

Olvass tovább>>

Konferencia kezdődött Nők a tudományban címmel az Akadémián

~

Nemzetközi konferencia kezdődött Nők a tudományban címmel a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) pénteken. A rendezvényen előadó szakértők a nők szerepének fontosságát vizsgálják a tudomány és az innováció területén, egyebek mellett arra keresik a választ, hogyan lehetséges az egyenlő hozzáférés a természettudományi egyetemek képzéseihez, a kutatások pénzügyi támogatásaihoz, vezetői posztjaihoz. Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Marie Sklodowska-Curie-emlékév keretében megrendezett konferencián köszöntőjében elmondta, hogy bár nincs lényeges különbség azok között az eredmények között, amelyeket férfi és női tudósok érnek el pályájuk elején, például a doktori iskolákban a nemek aránya…

Olvass tovább>>

Hatalmas húsevő dinoszaurusz élt 200 millió évvel ezelőtt a mai Dél-Afrika területén

~

Egy nemzetközi kutatócsoportnak elsőként sikerült bizonyítékot találnia rá, hogy 200 millió évvel ezelőtt egy hatalmas, húsevő dinoszaurusz állt a tápláléklánc csúcsán a mai Dél-Afrika területén. A Manchesteri Egyetem, a Fokvárosi Egyetem és a Sao Pauló-i Egyetem szakembereiből álló kutatócsoport számos 57 centiméter hosszú és 50 centiméter széles, háromujjú lábnyomot fedezett fel a dél-afrikai Lesotho Maserui Kerületének egy lelőhelyén – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Az úgynevezett paleofelszínbe ágyazott lábnyomok alapján a szakemberek arra következtettek, hogy az állat nagyjából kilenc méter hosszú lehetett, vagyis majdnem négyszer akkora mint az oroszlán, amely…

Olvass tovább>>

Svájci kutatók a trópusi ébenfához hasonló faanyagot fejlesztettek ki hangszerek készítésére

~

A veszélyeztetett, nehezen beszerezhető trópusi ébenfáéhoz hasonló akusztikus tulajdonságokkal bíró faanyagot fejlesztettek ki svájci kutatók a hegedűkészítésben kulcsfontosságú kemény ébenfa pótlására. A Swiss Wood Solutions startupcéget, amely a faanyagot kifejlesztette, a Svájci Szövetségi Anyagtudományi és Technológiai Laboratórium (EMPA) és a zürichi Műszaki Egyetem kutatói alapították. Fenntarthatóan nevelt svájci juharfát használnak a faanyag elkészítéséhez. Az eljárásban áztatják, szárítják, majd melegen sajtolják a fát. A kész termék akusztikai tulajdonságai hasonlítanak a hegedűkészítéshez, klarinétok és oboák gyártásához használt ébenfához – számolt be róla a swissinfo.ch svájci hírportál. A szigorú szabályozás ellenére az ébenfa…

Olvass tovább>>

Az elmúlt harminc évben nem nőtt a Balti-tengerben lebegő műanyagrészecskék sűrűsége

~
hulladék

Az elmúlt harminc évben nem növekedett a Balti-tengerben lebegő mikroműanyagok, vagyis az öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskék koncentrációja, annak ellenére, hogy ugyanezen idő alatt világszerte jelentősen növekedett a műanyagtermelés – állapították meg kutatók. Soha annyi műanyagtermék nem készült világszerte, mint manapság, miközben évente 5-15 millió tonna műanyaghulladék kerül a világ óceánjaiba. Mindezek fényében a kutatók úgy vélték, hogy a nyílt vizekbe és ezáltal a halak szervezetébe kerülő mikroműanyagok koncentrációja is növekedett, ám az ennek kiderítését célzó első hosszú távú tanulmány más eredményeket hozott – olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon. A DTU…

Olvass tovább>>

Új békafajt fedezett fel Brazíliában egy magyar kutató

~
béka

A Brazília keleti partján húzódó atlanti esőerdőből került elő egy a tudomány számára eddig ismeretlen levelibékafaj. A felfedező expedíciót és az új faj leírását Vörös Judit, a Magyar Természettudományi Múzeum Kétéltű- és Hüllőgyűjteményének kutatója vezette. Mint azt a múzeum keddi közleményében írják, a most leírt faj a levelibékafélék családjába (Hylidae) tartozik, és a Phyllodytes amadoi nevet kapta Jorge Amado brazil modernista író után. A Phyllodytes nemzetség legkisebb faja került ezzel elő, amely mindössze két centiméter hosszúra nő és kizárólag a broméliák levelei között összegyűlt vízben fordul elő. A fajleírásról a…

Olvass tovább>>

A Szaturnusz hét holdjának együttműködése révén marad egyben a bolygó legnagyobb gyűrűje

~

A Szaturnusz hét holdjának együttműködése révén maradhat együtt a bolygó legnagyobb gyűrűje. A csillagászok harminc éven át azt hitték, hogy ez egyedül a Janus nevű holdnak köszönhető. A NASA szeptemberben megsemmisült Cassini űrszondája által küldött adatok elemzése alapján azonban sikerült megállapítani, hogy „csapatmunkáról” van szó – olvasható az eurekalert.org tudományos hírportálon. Ha nem tartanák egyben bizonyos erők, a gyűrű folyamatosan szétterjedne, végül eltűnne. „A Cassini új részletekkel szolgált a Szaturnusz holdjainak tömegéről és a gyűrűk fizikai jellemzőiről, így matematikai alapon arra a következtetésre jutottunk, hogy a Janus hold egyedül nem…

Olvass tovább>>

Negyvennyolcmillió éves fartőmirigyzsírt találtak egy madárfosszíliában

~

Negyvennyolcmillió éves zsírt sikerült kimutatni egy madárfosszília fartőmirigyéből a németországi Messelben végzett ásatásokon. Gerald Mayr, a Frankfurti Senckenberg Természettudományi Kutatóintézet ornitológusa „új és váratlan” felfedezésnek nevezte az eredményt. A fosszíliában „eredeti zsírrészecskék töredékeire” bukkantak, ez az eddig talált legrégebbi ilyen zsírszerű váladék – számoltak be róla a szakértők a Proceedings B szaklapban. A madarak hátának alsó részén lévő fartőmirigy zsírszerű váladékot termel, amellyel az állatok bezsírozhatják tollazatukat, hogy az simább és víztaszító legyen. Azért meglepő az ilyen ősrégi zsír megtalálása, mert a fosszíliáknál többnyire csak a gerincesek csontja marad meg, a lágy…

Olvass tovább>>

Magyar madarászok a fülemülesitke után kutatnak Albániában

~

Kéthetes expedícióra indulnak magyar madarászok azzal a céllal, hogy feltérképezzék Albánia megmaradt nádasait a fülemülesitke után kutatva – közölte a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület. A 2016-os felmérések alapján Albánia fontos vonuló és telelő területe a sitkének. Mivel a balkáni költőállomány az 1980-as évekre felmorzsolódott, természetvédelmi vonatkozású akcióba kezdett az albán madártani egyesület, az Albanian Ornithological Society (AOS) és a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület (KME). Az együttműködés eredményeképp 2017 tavaszán az élőhelyek kerültek térképre, most pedig a helyszínek jelentőségét mérik fel – olvasható az MTI-hez pénteken eljuttatott írásos tájékoztatóban. A fülemülesitke Európában kiemelt…

Olvass tovább>>

Nemzetközi csúcskonferenciát nyert el Budapest az egyik legfontosabb kutatási területen

~

Négy magyar kutatócsoportból álló szervezet, a Wigner fusion nyerte el a világ legnagyobb, fúziós témájú mérnöki konferenciájának rendezési jogát – közölte az MTA. Mint írják, korábban ilyet soha nem rendeztek Magyarországon. „Ez azért is nagyon izgalmas, mert a fúziós kutatások világszerte nagy erőkkel zajlanak, és ezek sikerei oldhatják meg hosszú távon az emberiség energiaproblémáit, tiszta és korlátlan energiatermeléssel” – áll a közleményben. A több mint negyven magyar kutatót, mérnököt és technikust foglalkoztató Wigner fusion a következő ISFNT (International Symposium on Fusion Nuclear Technology) konferencia szervezési jogát nyerte el, amely 2019.…

Olvass tovább>>

Programozható álcabőrt fejlesztettek ki amerikai tudósok

~

Amerikai tudósok olyan szintetikus bőrt fejlesztettek ki, mint a polipé vagy a tintahalé, amelyik álcázásul a környezetéhez hasonlóra változtatja a felületét, hogy elrejtőzzön. A polip és a tintahal álcázási képességeinek csak egyike a színváltás, ezek a puhatestűek gyorsan és visszafordíthatóan változtatják bőrük felületét olyan struktúrájúvá is, mint a környezetükben lévő hínár, korall vagy bármilyen tárgy, ami a rejtőzéshez rendelkezésükre áll – számolt be a Science tudományos lap pénteki számában megjelent tanulmányról a Phys.org. A Cornelli Egyetem mérnökei olyan anyagot fejlesztettek ki, amelynek textúrája programozható, így a polipéhoz és a tintahaléhoz…

Olvass tovább>>

Nem a rendkívüli időjárás vetett véget a tatárjárásnak

~

Magyar és kanadai bölcsész kutatók és természettudósok a Nature Scientific Reportsban megjelenő tanulmányában cáfolta azt a nagy visszhangot keltett hipotézist, amely szerint a tatárok hirtelen kivonulása Magyarországról 1242-ben környezeti, mégpedig elsősorban klimatikus okokkal lenne magyarázható. A mongolok hirtelen kivonulása már a kortársak számára is érthetetlen volt, és az elmúlt száz évben is számos kutató igyekezett feltárni a tatárjárás utolsó felvonásaként értelmezhető váratlan esemény mozgatórugóit. A kivonulás hátterében környezeti okokat sejtő hipotézist Ulf Büntgen és Nicola Di Cosmo, a Berni Egyetem és a Princeton Egyetem vezető kutatói közölték 2016 májusában, cikkük…

Olvass tovább>>

Gyűrűt fedeztek fel a Haumea törpebolygó körül magyar kutatók közreműködésével

~

Gyűrűt fedeztek fel a Neptunuszon túli Haumea törpebolygó körül magyar kutatók közreműködésével. A nemzetközi kutatócsoport a Nature-ben számolt be az eredményeiről. A Neptunuszon túli, távoli égitesteket az okkultáció, a csillagfény kitakarásának hossza alapján tudják a szakértők részletesebben megismerni, ehhez azonban tiszta égboltra is szükség van – olvasható a csillagászat.hu tudományos portálon. Ilyen alkalom jött el január 21-én, amikor a Haumea nevű törpebolygó árnyéka végigsöpört Európán, Magyarországgal a középpontjában. Az okkultáció megfigyelésére számos csillagvizsgáló készült 6 országból, köztük a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének Piszkéstetői Obszervatóriuma…

Olvass tovább>>

Galaxiskatalógussal járultak hozzá magyar tudósok a LIGO legújabb észleléséhez

~

Mintegy 2,5 millió galaxist tartalmazó katalógussal járult hozzá Frei Zsolt Széchenyi-díjas asztrofizikus és kutatócsoportja az amerikai lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO) és olaszországi párja, a VIRGO által észlelt neutroncsillag-összeolvadás helyszínének azonosításához. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) működő Eötvös Gravity Research Group (EGRG) kutatócsoport által, többek között Raffai Péter adjunktus, és diákjainak alapos munkája nyomán összeállított katalógus a fizikai jellemzőik alapján rangsorolja a galaxisokat. A most észlelt neutroncsillag-összeolvadás esetén, mivel a LIGO nem tudja pontosan meghatározni a gravitációs hullámok forrásának irányát, az ELTE által adott adathalmaz első csoportjában 15 olyan galaxis…

Olvass tovább>>

Lélegzetelállító eredményekhez vezethet a neutroncsillagok haláltáncának észlelése

~

Lélegzetelállító eredményekhez vezethet a neutroncsillag-összeolvadásból származó gravitációs hullámok észlelése a szakértők szerint. Először sikerült kutatóknak közvetlenül észlelniük neutroncsillag-összeolvadásból származó gravitációs hullámokat az amerikai lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO) és olaszországi párja, a VIRGO detektoraival. Az ütközést kísérő fényjelenséget is meg tudták figyelni mintegy 70 földi és űrtávcsővel. Az augusztus 17-én magyar idő szerint 14 óra 41 perckor észlelt kozmikus jelenség viszonylag közel, a Földtől nagyjából 130 millió fényévnyire következett be. A két, mintegy 1,1 és 1,6 naptömegű neutroncsillag nagyjából 300 kilométerre megközelítette egymást, majd egyre gyorsulva, spirális pályán összeütközött, miközben…

Olvass tovább>>

Magyar kutatók térképezték fel az agyi kapcsolatok egyénenkénti változékonyságát

~

Az agyi kapcsolatok egyénenkénti változékonyságát térképezték fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói a világon először. Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának kutatói – Grolmusz Vince egyetemi tanár, valamint Kerepesi Csaba, Szalkai Balázs és Varga Bálint doktoranduszok – az amerikai Human Connectome Project diffúziós MRI felvételeinek felhasználásával vizsgálták meg 392 emberi agy összeköttetéseit, majd azonosítottak több konzervatív és kevéssé konzervatív agyi területet. A kutatók eredményeiket a Neuroscience Letters című szaklapban közölték október 6-án. Kiderült, hogy a homloklebeny kapcsolatai aránylag konzervatívak, jóllehet ez a terület sok magas szintű agyi működés helyszíne, míg…

Olvass tovább>>

A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

~

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia. A felsőoktatási intézmény MTI-nek eljuttatott tájékoztatója szerint a kétnapos tanácskozáson a 3D-nyomtatás orvosbiológiai felhasználását járják körül a 15 országból érkező előadók. A konferencián mások mellett részt vesz a 3D-nyomtatás területén számos díjjal kitüntetett Amy Karle, valamint Philipp Brantner, a Bázelben működő nemzetközi hírű 3D Labor radiológusa. Három szekcióban összesen 39 előadást tartanak 15 témáról, amelyek három workshoppal is kiegészülnek – tájékoztatott az…

Olvass tovább>>

Krio-elektronmikroszkópiáért hárman kapják a kémiai Nobel-díjat

~

Krio-elektronmikroszkópiáért egy svájci, egy német-amerikai és egy brit tudós kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia bejelentése szerint. Jacques Dubochet, Joachim Frank és Richard Henderson a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért részesül az elismerésben – fogalmazott indoklásában az illetékes bizottság. Hozzátették, hogy az eljárás forradalmasítja a biokémiát. Nemsokára atomi szinten is részletes képet nyerhetünk az élet komplex gépezetéről – írták. A krio-elektronmikroszkópia egyszerre egyszerűsíti és fejleszti a képalkotást a biomolekulákról, a módszer révén új korszakába lépett a biokémia – fogalmazott a…

Olvass tovább>>

Ismét megpróbálják megtalálni Anne Frank árulóját

~

Az amerikai Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) egy nyugdíjas ügynöke újra megvizsgálja a dokumentumokat, hogy kiderítse, ki árulta el Anne Frank és családja búvóhelyét a Gestapónak 1944-ben. A The Guardian online kiadása szerint Vince Pankoke vezetésével 19 igazságügyi szakértő dolgozik a lezáratlan aktákon az elmúlt évtizedben kifejlesztett új nyomozási technológiák, többek között az óriási adatmennyiség feldolgozására alkalmas módszerek segítségével. Az amszterdami Anne Frank Ház a kutatócsoport rendelkezésére bocsátotta az archívumát és üdvözölte a kezdeményezést. Filmre veszik, hogy online követni lehessen, ahogy történészek, pszichológusok és volt rendőrnyomozók újra elemzik a bizonyítékokat. A kutatók…

Olvass tovább>>

Ha az egész nemzet sírna, akkor talán nem lenne szükség a Paks II-re

~

Ír tudósok felfedezték, hogy a könnyben és a tojásfehérjében lévő fehérje nyomás hatására képes elektromosságot létrehozni. A Limericki Egyetem Bernal Intézetének kutatói megfigyelték, hogy a lizozim fehérje, amely megtalálható a tojásban, az emberi testnedvekben – mint a könny vagy a nyál – elektromosságot hoz létre, ha nyomás alá helyezik. Ez a folyamat, a piezoelektromosság már régóta ismert a tudósok körében. Ez egy olyan fizikai jelenség, amelynek során bizonyos anyagokon, mint például a kvarckristály összenyomás hatására elektromos töltésszétválasztás lép fel, a mechanikai feszültségváltozás elektromos feszültséget hoz létre, sőt a jelenség megfordítható.…

Olvass tovább>>