Várostörténeti szempontból és országosan is nagy jelentőségű tárgyak kerültek elő a tervezett zalaegerszegi Mindszentyneum területén végzett régészeti munkák során – mondta el Simmer Lívia ásatást vezető régész. A csaknem 900 négyzetméteres feltárási területen a 14. század végére, a 15. század elejére keltezhető téglaégető kemencékre bukkantak. Az Egerszeg vár erődítései jelentősen megbolygatták ezeket az objektumokat: az öt beazonosított téglaégető kemence közül kettő szinte teljesen megsemmisült, csak a helyét tudták meghatározni – beszélt a részletekről a régész-muzeológus. Hozzáfűzte: két téglaégető kemence viszont nagyon jó állapotban maradt meg. A két fűtőcsatornával ellátott kemence…
Olvass tovább>>Címke: tudomány
Űrhajó alakú kozmikus objektumot fedeztek fel
A tudomány által ismert egyik „legnyúlánkabb” kozmikus objektum az a nemrég felfedezett aszteroida, amely a csillagközi űrből a Naprendszerbe érkezett első ismert kisbolygó – derül ki egy új tanulmányból. Az október 19-én felfedezett aszteroida sebessége és röppályája arról árulkodik, hogy egy másik csillag körüli bolygórendszerből érkezett. A csillagászok most minden erejükkel azon vannak, hogy minél többet megtudjanak az ‘Oumuamua névre keresztelt egyedülálló égitestről, mielőtt az tovatűnik – írja a BBC News. A honolului Csillagászati Intézet munkatársaként dolgozó Karen Meechnek és kollégáinak a chilei Atacama-sivatagban működő Nagyon Nagy Teleszkóp (VLT) segítségével…
Olvass tovább>>Ötvenkét kutatócsoport nyert támogatást az NKFI Hivatal új kiválósági pályázatán
Ötvenkettő kutatócsoport részesült összesen egymilliárd forint összegű támogatásban a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Hivatal idén először meghirdetett új kiválósági pályázatán – közölte a szervezet. A KH_17 tudományfinanszírozási program azokat a munkájukat Magyarországon végző, kiemelkedő eredményeket felmutató kutatókat és kutatócsoportokat támogatja, akik 2014-től megjelentett tudományos közleményükkel két éven belül a világ legjobb öt százalékba tartozó idézettséget értek el saját szakterületükön. Pálinkás József, az NKFI Hivatal elnöke szerint az új pályázati modellel szeretnék ösztönözni, hogy a hazai kutatócsoportok a szakterületük fejlődésére nagy hatást gyakorló, további kutatásokat megalapozó eredményeket érjenek el,…
Olvass tovább>>Kismillió tudós állítja, hogy a Föld állapota egyre aggasztób
A világ több mint 15 ezer tudósa írt aggódó levelet a Föld állapotáról. Az „emberiségnek szóló levél” egy 25 ével ezelőtti figyelmeztető üzenet frissített változata. Az elsőt a Union of Concerned Scientists (Aggódó Tudósok Szövetsége) küldte, mintegy 1700-an írták alá. A szakértők szerint a helyzet sokkal rosszabb, mint 1992-ben volt: szinte minden probléma, amelyet az első levél említett, súlyosbodott azóta. Továbbra is alapvető fenyegetés, hogy a gyorsan növő populáció féktelenül éli fel a korlátozott forrásokat, a tudomány, a média és mások sem tesznek eleget ellene – figyelmeztetnek a levélben. Ha…
Olvass tovább>>Az álló farkú íjász és a falkája: a legrégebbi kutyaábrázolásra bukkantak Szaúd-Arábiában
Feltevések szerint a legkorábbi kutyaábrázolásra bukkantak régészek Szaúd-Arábia északnyugati részén, az Arab-sivatag két régészeti lelőhelyén talált rajzok legalább nyolcezer évesek lehetnek. A sziklába vésett rajzok közepes méretű, fülüket hegyező, rövidorrú, kunkorodó farkú kutyákat ábrázolnak vadászjelentekben. A képeken több kutyát nyakukra erősített pórázon tartanak, amelyeket a vadászok derekához erősítettek – olvasható a Science című tudományos folyóirat honlapján. Ha a képek korának meghatározása megállja a helyét, ez a legkorábbi bizonyíték póráz használatára, amelyet régészeti leletek között találtak. A Journal of Anthropological Archaeology című folyóiratban közzétett tanulmányukban a szakemberek úgy vélik, ezek a sziklarajzok feltárják,…
Olvass tovább>>Nevet kapott egy csillagközi aszteroida
Nevet kapott az első ismert aszteroida, amely a csillagközi űrből a Naprendszerbe érkezett. Az ‘Oumuamua nevet kapta, amelynek jelentése hawaii nyelven „elsőként érkező távoli üzenet”. A sebességét és röppályáját vizsgáló kutatók szerint egy másik csillag körüli bolygórendszerből érkezett. Az aszteroidát Rob Weryk, a Hawaii Csillagászati Intézet Egyetemének munkatársa fedezte fel októberben egy Mauin lévő csillagvizsgáló segítségével – írja a BBC. Weryk és munkatársai észrevették, hogy nagyon gyorsan halad – elég gyorsan ahhoz, hogy ellenálljon a Nap gravitációs erejének -, ráadásul egy nagyon excentrikus röppályán. A tudósok szerint az ‘Oumuamua külső…
Olvass tovább>>Új gént azonosítottak egy ritka betegség kialakulásának hátterében magyar tudósok
Több mint kétévnyi kutatómunkával új gént azonosított egy szerteágazó idegrendszeri tüneteket eredményező, eddig tisztázatlan genetikai hátterű ritka neurológiai betegség kialakulásának hátterében egy magyar kutatócsoport – közölte a Semmelweis Egyetem. A vizsgálat kiderítette, hogy az MSTO1 nevű gén hibája miatt alakultak ki a kutatásban résztvevő anyának és két gyermekének tünetei, amelyek egyrészt az izomzat sorvadása, másrészt a központi idegrendszer fejlődési rendellenessége következtében jöttek létre. A Nemzeti Agykutatási Program keretében elért eredményeket a Molnár Mária Judit vezette kutatócsoport az EMBO Molecular Medicine szaklapban publikálta. Mindhárom résztvevő teljes géntérképét megvizsgálták, majd a talált…
Olvass tovább>>Először próbálkoztak génszerkesztéssel élő ember szervezetében
Kaliforniai orvosok először próbálkoztak génszerkesztéssel segíteni egy ritka veleszületett betegségben szenvedő férfi sejtjeiben – tudósított a BBC. Brian Madeux 44 éves arizonai páciens DNS-én akarták kijavítani azt a hibát, ami a Hunter-szindrómát okozza. A férfi „a nap minden pillanatában szenved”, ezért vállalkozott, hogy részt vegyen az úttörő kezelésben. A Hunter-szindróma igen ritka, a mukopoliszacharidózis egy fajtája: a kórban szenvedők a hosszú cukormolekulák lebontásához szükséges enzim előállításának genetikai utasításai nélkül születnek. Ezek a molekulák, mukopoliszacharidok az enzim hibája miatt nem bomlanak le, hanem felhalmozódnak a szervekben és károsítják őket. Madeux véráramába…
Olvass tovább>>Engedélyezték az első, a testben nyomon követhető gyógyszert az amerikai hatóságok
Engedélyezték az első, a testben digitálisan nyomon követhető gyógyszert az amerikai hatóságok – írta a BBC.com. A tabletta, mely a skizofrénia és a mániás depresszió kezelésére szolgál, tartalmaz egy lenyelhető szenzort, amely regisztrálja, hogy a gyógyszert bevette a beteg. A páciensen lévő tapasz továbbítja az információt az okostelefonjára. Ez az információ eljuttatható a kezelőorvosnak, amennyiben a páciens ebbe beleegyezik. A szakértők remélik, hogy a fejlesztés növeli a gyógyszer hatékonyságát, az előállító cég szerint azonban ez nem bizonyított. Valós időben vagy vészhelyzetben nem lehet ellenőrizni, hogy a gyógyszert bevette-e a páciens,…
Olvass tovább>>Végre egy jó hír: a szex nagyon ritkán okoz hirtelen szívhalált
A szex nagyon ritkán okoz hirtelen szívhalált egy új amerikai kutatás szerint, amiről a BBC számolt be. A kutatók 4557 hirtelen szívhalál adatait elemezték. Azt találták, hogy csak 34 történt szexuális együttlét alatt vagy egy órán belül utána. Az utóbbiak közül 32 volt férfi. A kaliforniai Cedars-Sinai Kardiológiai Intézet munkatársa, Summet Chugh elmondta, tanulmánya volt az első, amelyik a szexuális tevékenységet mint a hirtelen szívhalál lehetséges kiváltó okát vizsgálta volna. A kutatást az Amerikai Kardiológiai Társaság (AHA) konferenciáját mutatták be. Szívleállás az, amikor a szív valamilyen működési zavar miatt nem…
Olvass tovább>>Minden negyedik természeti világörökségi helyszínt fenyeget a klímaváltozás
Minden negyedik természeti világörökségi helyszínt veszélyeztet a klímaváltozás – állapította meg a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) friss jelentése. A szövetség az első után három évvel készítette el második felmérését, az eltelt időben majdnem megduplázódott a veszélyeztetett helyek száma – írta a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál. Az IUCN az UNESCO természeti virágörökségi listájának több mint kétszáz helyszínét vizsgálta meg ismét. 2014-ben 35 helyet sodort veszélybe a klímaváltozás, idén számuk 62-re nőtt a jelentés szerint, melyet a bonni klímatárgyalások idején tettek közzé. „A klímaváltozás gyorsan hat, nem kíméli bolygónk legpompásabb kincseit” – mondta Inger Andersen,…
Olvass tovább>>Vad vidrafaj tartotta rettegésben Kína délnyugati részét
Testmérete és döbbenetesen erős harapása félelmetes csúcsragadozóvá tette a vidrák egyik ősi, hatmillió éve Kína délnyugati részén élt faját. Az állat megkövesedett koponyáját tanulmányozva a kutatók megállapították, hogy az ősvidrának olyan erős harapása lehetett, mint egy medvének – írta a Scientific Reports. Ma élő rokonai halakkal és kagylókkal táplálkoznak, az ősi vidrák zsákmányállatainak köre azonban ennél jóval szélesebb lehetett: az új kutatás szerint össze tudták roppantani nagy puhatestűek héját, házát, madarak és rágcsálók csontjait. A kutatók megállapították, hogy a Siamogale melilutra több mint ötven kilogrammot nyomott és akkorára nőtt, mint egy…
Olvass tovább>>Sajnos makacsabb betegség a mellrák, mint gondolták
Visszatérhet a mellrák a sikeres kezelés befejezése után 15 évvel – állapította meg egy hosszú távú, több tízezer esetet elemző tanulmány. A mellrák visszatérésének kockázata azoknál a pácienseknél a legnagyobb (40 százalék), akiknek nagy tumoruk volt és a rák átterjedt a nyirokcsomókra is – írták a kutatók a New England Journal of Medicine folyóirat aktuális számában publikált tanulmányukban. A kutatók 63 ezer nő kórtörténetét követték húsz éven át. Minden páciens a mellrák leggyakoribb formájában szenvedett. A kórnak ez a típusa a fokozott ösztrogénhormon-termeléssel mutat kapcsolatot, mert a hormon serkentő hatással…
Olvass tovább>>Genetikailag módosított bőr átültetésével mentették meg egy kisfiú életét
Genetikailag módosított bőrrel borították be egy ritka betegségben szenvedő kisfiú testének nyolcvan százalékát több életmentő műtét során. A kísérleti eljárás sikere nyomán a kilencéves fiú ma már normális életet élhet – számolt be róla a BBC News. A Szíriából származó, ma Németországban élő Hasszánnak születése óta hólyagok és sebek borították a testét, mivel egy ritka bőrbetegséggel, epidermolízis bullózával (EB) jött világra. Az ilyen gyerekeket pillangógyermekeknek is nevezik, arra utalva, hogy bőrük olyan érzékeny, akár a pillangó szárnya, a legkisebb traumára is felhólyagosodik, kisebesedik. A betegséget egy fehérje hiánya okozza, amely…
Olvass tovább>>Már üzemel a szegedi ELI-ALPS első lézerberendezése
A szegedi ELI-ALPS nyolc nagy lézerrendszere közül három már megérkezett, és az egyik esetében a helyszíni tesztüzem is sikeresen lezajlott – mondta Osvay Károly kutatási, technológiai igazgató a csongrádi megyeszékhelyen. Ezek a lézerrendszerek a világon egyedülállóak, ilyen eszközök máshol nem üzemelnek – mondta a szakember az intézmény tudományos megnyitója előtt tartott sajtótájékoztatón. Az ELI-ALPS közép-infravörös lézerrendszerét a francia Fastile és a szegedi intézet munkatársai közösen fejlesztették ki, ez a berendezés már működőképes. A nagy ismétlési frekvenciájú lézert a Jénai Egyetem vezette konzorcium készítette. A terahertzes forrás tervezését és üzembe helyezését…
Olvass tovább>>Az emlősök legősibb ismert elődjének maradványai kerültek elő Angliában
A legtöbb ma élő emlősök legősibb ismert elődjének maradványai kerültek elő a dél-angliai Dorset parti szikláiban – írta a BBC hírportálja. A cickányszerű, kihalt teremtményeket azonosító tudósok szerint ezek a legrégibb kövületek, amelyek vitathatatlanul olyan emlősök maradványai, melynek családfájához az ember is tartozik. A lelet korát 145 millió évesre becsülték. Az ősi emlősök kicsi, szőrös állatok voltak, valószínűleg éjszakai életet éltek. Egyikük talán a föld alatt élt és rovarokat evett, a nagyobb testű növényekkel is táplálkozhatott a Portsmouthi Egyetem tudósai szerint, akik a kövületeket elemezték. A megkövesedett fogak fejlett fogazatra vallanak,…
Olvass tovább>>A magyar tudomány ünnepe: a tudomány középpontjában az embernek kell állnia
A tudomány középpontjában mindig az embernek kell állnia – hangsúlyozta Török Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkára a magyar tudomány ünnepe programsorozatának Pécsett rendezett nyitóünnepségén. A tudományos eredmények közérthető megismertetésének és a tudomány népszerűsítésének kiemelkedően fontos fóruma a magyar tudomány ünnepe – fogalmazott a főtitkár, aki egyúttal figyelmeztetett az áltudományosság veszélyeire is a sokak által „tények utáninak” nevezett világban. Török a tudományos ismeretterjesztés és a tények megismertetésének fontossága mellett a kutatók és az akadémikusok felelősségét is hangsúlyozta. A rendezvénysorozat idén az emberközpontú tudomány témakörét járja körbe november végéig előadásokkal, kiállításokkal…
Olvass tovább>>Végre a kabai meteoritról is rendeznek konferenciát Debrecenben
Átfogó kutatások a kabai meteoriton címmel a 160 éve Kaba határában lehullott meteorit kutatásának legújabb eredményeit bemutató konferenciát rendeznek november 8-án a Debreceni Református Kollégiumban – közölte Kustár Zoltán főigazgató a helyszínen csütörtökön tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette: az elmúlt években különféle tudományos módszerekkel vizsgálták a kabai meteoritot, és most, 160 évvel a megtalálása után eljött az idő, hogy összegezzék ezeknek a kutatásoknak az eredményeit. Nagy Mihály, a kollégium gimnáziumának nyugalmazott igazgatója, aki az elmúlt években részletesen feldolgozta a meteorit történetét, felidézte, hogy 1857. április 15-én hullott le a meteorit Kaba határában,…
Olvass tovább>>Letették a mágneses nulltér laboratórium alapkövét Fertőbozon
Letették a mágneses nulltér laboratórium alapkövét a Sopron melletti Fertőbozon, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetének (MTA CSFK GKI) Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriuma területén. A zéró mágneses tér laboratóriumban földi körülmények között válik lehetővé az interplanetáris térben jellemző mágneses környezet vizsgálata. A laboratórium építésére az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, valamint az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) 434,59 millió forintos, vissza nem térítendő uniós támogatást nyert. Bokor József, az MTA természettudományi alelnöke elmondta, hogy az új laboratóriumban unikális kísérleti lehetőséget biztosíthatnak majd a kutatóknak.…
Olvass tovább>>Az ókori világ időszámítását is megváltoztathatja a legrégebbi feljegyzett napfogyatkozás felfedezése
A valaha feljegyzett legrégebbi napfogyatkozás pontos idejét sikerült meghatározni brit kutatóknak: az időszámítás előtt 1207. október 30-án történt jelenség ismerete megváltoztathatja az ókori világ kronológiáját. A szakemberek bibliai szövegek és ókori egyiptomi szövegek használatával finomítani tudták az egyiptomi fáraókra, köztük II. Nagy Ramszesz uralkodására vonatkozó adatokat. Eredményeiket a Royal Astronomical Society című folyóiratban mutatták be. A kérdéses bibliai szöveg az Ószövetségben lévő Józsué könyvében szerepel, és évszázadok óta foglalkoztatja a kutatókat. Ebben olvasható, hogy miután Józsué Izrael népét elvezette Kánaánba – az ókori Közel-Kelet azon területére, amely a mai Izraelnek…
Olvass tovább>>