Címke: tudomány

Magyar kutatók tisztázták a növényi terjedésbiológia egyik vitatott kérdését

~

Minél nagyobb magjai vannak egy növényfajnak, annál szűkebb az elterjedési területe – ezt a hipotézist igazolták az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport munkatársai legújabb kutatásukban. A Magyar Tudományos Akadémia közleménye szerint a kutatók eredményei, amelyek az Ecology and Evolution című folyóiratban jelentek meg, a növényi terjedéssel összefüggő biogeográfiai folyamatok jobb megértéséhez, valamint a természetvédelmi prioritások meghatározásához járulhatnak hozzá. Mint írják, a biodiverzitás mintázatát alakító tényezők, valamint a fajok ritkaságának vagy gyakoriságának okai régóta az ökológiai kutatások fókuszában állnak. A ritkaság egyik leggyakrabban alkalmazott mérőszáma az elterjedési terület mérete,…

Olvass tovább>>

Rekordot jelentő 24 év után született egészség gyermek lefagyasztott embrióból

~
csecsemő

Rekordot jelentő 24 év után született egészség gyermek egy lefagyasztott embrióból az Egyesült Államokban. A Tennessee-ben élő Tina Gibson és férje, Benjamin a knoxville-i Nemzeti Embrióadományozó Központban (NEDC) „fogadta örökbe” az 1992. október 14-én lefagyasztott embriót, amelyet idén márciusban ültettek be Tina méhébe – írja internetes oldalán a The Independent című brit lap. A 33 éves Benjaminnak cisztás fibrózisa van – az egyik leggyakoribb veleszületett genetikai betegség -, amely a férfiaknál terméketlenséget okozhat. A pár korábban a gyermek-örökbefogadáson is gondolkodott, de végül a fagyasztott embriótranszfer mellett döntöttek. Kislányuk, Emma Wren…

Olvass tovább>>

Az eddig véltnél jóval korábban alakulhatott ki az élet a Földön

~

A földi élet kezdete 3,5 milliárd évnél korábbra nyúlik vissza – állítják amerikai kutatók, akik a valaha talált legrégebbi megkövesedett maradványokként azonosították azokat a mikrófosszíliákat, amelyeket egy csaknem 3,5 milliárd éves kőzetben fedeztek fel Nyugat-Ausztráliában. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közzétett tanulmány szerint más kutatócsoportok ugyan jóval régebbi, 3,95 milliárd éves fosszíliákról is beszámoltak már, ám eredményeiket vagy csak a mikrófosszíliák alakjával, vagy csupán bizonyos kémiai nyomokkal tudták alátámasztani, a kettővel egyszerre sosem. „Ezen tanulmányok egyike sem tekinthető bizonyítéknak a földi élet legkorábbi megjelenésére” – szögezte le John Valley,…

Olvass tovább>>

MTA: a genomszerkesztés klassz lehet

~

Ellenszavazat nélkül fogadta el a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége azt az állásfoglalást, amelyet a három élettudományi osztály – a biológiai, orvosi és agrárosztály – készített napjaink egy legfontosabb tudományos módszeréről, a gyógyítás és a mezőgazdaság előtt is óriási lehetőségeket nyitó genomszerkesztésről. Az MTA egyik legfontosabb megállapítása, hogy a genomszerkesztés mint precíziós nemesítés alapvetően különbözhet a genetikailag módosított organizmusok (GMO) létrehozásától. Az állásfoglalás szerint társadalmi vitára és tájékoztatásra van szükség az új genomszerkesztési módszerek lehetőségeiről és esetleges kockázatairól – közölte az MTA. Az MTI-hez eljuttatott hétfői közlemény szerint az utóbbi…

Olvass tovább>>

Megvannak az idei Gábor Dénes-díjasok

~

Átadták a 2017. évi Gábor Dénes-díjakat csütörtökön az Országházban, kiemelkedő teljesítményének elismeréséül 13 tudós, kutató, fejlesztő és feltaláló – köztük három határon túli magyar alkotó – vehette át az elismerést. Gyulai József, a díjat meghirdető Novofer Alapítvány kuratóriumi elnöke hangsúlyozta, hogy a legjelentősebb mérnöki teljesítmények már nem inter-, hanem multidiszciplinárisak, távoli tudományágak együtteséből születnek eredmények és egyre jelentősebb szempont ezek társadalmi-gazdasági hasznossága. Az elméletek alkalmazásában a kutatómérnökök nélkülözhetetlen szerepet játszanak – tette hozzá. Jamrik Péter, a díj alapítója kiemelte, hogy az elmúlt években teljesen új fogalmak – 3D, 5G, e-mobilitás,…

Olvass tovább>>

Vizsgálják a magát 25 éve kígyóméreggel beoltó rockzenészt

~

A Koppenhágai Egyetem tudóscsoportja kétéves kutatással állított össze egy mesterséges „antitestkönyvtárat” a magát 25 éve hetente kígyóméreggel beoltó Steve Ludwin kaliforniai rockzenész immunrendszerében kifejlődött antitestekből. Brian Lohse, a dán egyetem kutatóprogramjának vezetője Ludwin DNS-ét használta fel a kutatáshoz, amelynek révén hatékony kígyómarás elleni szereket lehet kifejleszteni – ismertette a ScienceNordic internetes oldalon publikált tudományos munkát pénteken a TheLocal.dk dán hírportál. „Steve segítségével egyedülálló, testreszabott könyvtárat állítottunk fel, amely potenciálisan tartalmaz kígyómérgeket semlegesítő emberi antitesteket, amivel meg lehet gyógyítani kígyómarástól szenvedő pácienseket” — mondta Lohse. A kutatók jelenleg azon dolgoznak, hogy…

Olvass tovább>>

A Naprendszerhez hasonló a Kepler-90

~

Felfedezték egy távoli csillag, a Kepler-90 nyolcadik bolygóját, ezzel a rendszer planétáinak száma nyolcra nőtt, ami annyi, mint a Naprendszeré. A Kepler-90 így a Naprendszeren kívül a legtöbb bolygóval rendelkező csillag, amit valaha felfedeztek – írta a BBC hírportálja. A csillag csak kicsit forróbb és nagyobb a Napnál, a kutatók eddig hét bolygójáról tudtak. A legújabban azonosított bolygóval együtt „a Kepler-90 az első csillag, amelynek ugyanannyi bolygója van, mint a mi Naprendszerünknek” – mondta Christopher Shallue, a Google informatikusa. A keresőóriás mérnökei a mesterséges intelligencia gépi tanulás elnevezésű programját használták a Naprendszeren…

Olvass tovább>>

Hold keringhet a New Horizons űrszonda új célpontja körül

~

A New Horizons űrszonda új célja, a MU69 nevű égitest körül kis hold keringhet a misszióban részt vevő tudósok friss felfedezése szerint. Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) űrszondája 2015 júliusában elsőként repült el a Pluto törpebolygó mellett. Új úti célja, az MU69 közelébe 2019 első napján érkezik, csupán 3500 kilométerre fog mellette elszáguldani – írta a BBC. A harminc-negyven kilométer átmérőjű égitestről nagy felbontású képeket készít, műszerei adatokat rögzítenek. A New Horizons ekkor mintegy 6,5 milliárd kilométerre lesz a Földtől. A küldetéssel a tudósok új információkhoz jutnak a Naprendszer külső, fagyos…

Olvass tovább>>

Másfél milliárd forintot fordíthat szennyvíz-technológiai kutatásokra az UTB vezette konzorcium

~
szennyvíz

Több mint másfél milliárd forint összegű európai uniós forrást fordíthat szennyvíz-technológiai kutatásokra a következő négy évben az UTB Envirotec Zrt. vezette konzorcium – közölte a társaság. A projektben komplex szennyvíztisztító-telepi, új technológiákat fejlesztenek ki, amelyek a kommunális szennyvizek és szennyvíziszapok energia- és nyersanyag-tartalmát hasznosítják. A projektben az üzemeltetéssel a Bácsvíz Zrt., a technológiai tervezéssel és fejlesztéssel az UTB Envirotec Zrt., a kutatással és a laboratóriumi vizsgálatok elvégzésével a Debreceni Egyetem, a környezetvédelmi feladatok és kockázatértékelés megvalósításával az Inno-Water Zrt., a talajtani és komposztálást érintő feladatok megvalósításával pedig az Magyar Tudományos…

Olvass tovább>>

Jelentős súlycsökkentéssel elérhető a kettes típusú cukorbetegség remissziója

~
kövér

A súlycsökkentési programban részt vevő kettes típusú cukorbetegek mintegy kilencven százalékánál elérték a betegség remisszióját tíz-tizenöt kilogramm vagy annál nagyobb mértékű fogyással – derült ki a Newcastle-i és a Glasgow-i Egyetem kutatóinak a The Lancet című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányából. A három-öt hónapon át alacsony kalóriatartalmú étrenden élők 45,6 százalékánál sikerült elérni azt is, hogy elhagyhatták a diabétesz kezelésére használt gyógyszereiket. A kutatásba bevontak esetében fontos tényező volt az is, hogy a háziorvosi szolgálat személyzete hosszú távon segítette őket abban, hogy súlycsökkenésük fennmaradjon. Az Egyesült Királyság Diabétesz Társasága által támogatott…

Olvass tovább>>

A világ legrégibb szemét fedezték fel egy 530 millió éves kövületen

~

A világ eddig felfedezett legrégibb szemét rejtheti egy 530 millió éves kövület egy nemzetközi kutatócsoport új tanulmánya szerint. Egy rég kihalt tengeri élőlény fosszíliája olyan szem korai formáját tartalmazza, amilyen egyes mai rákokon, méheken és szitakötőkön látható – idézte az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent kutatást a Science Daily ismeretterjesztő portál. A tudósok akkor fedezték fel a szemkezdeményt, amikor egy trilobita – háromkaréjú ősrák – épségben fennmaradt kövületét tanulmányozták. A pókok és rákok hajdani őse a paleozoikum idején, 541-251 millió évvel ezelőtt élt a part menti vizekben. Az Észtországban…

Olvass tovább>>

Lehet hogy tényleg a mikulás csontjai a Szent Miklós csontok

~

Szent Miklós korából származik egy neki tulajdonított csonttöredék – állapították meg az Oxford Egyetem kutatói radiokarbon-vizsgálatok segítségével. A vizsgálat szerint az ereklye Szent Miklós korából származik, akiről úgy tudni, hogy időszámításunk szerint 343-ban halt meg. Bár egyelőre nem bizonyított, hogy a csont konkrétan a szentté, az bebizonyosodott, hogy abból a korból származik. Az oxfordi kutatócsoport szerint ezek voltak az első vizsgálatok, amelyeket a csontokon végeztek. A mai Törökország területén meghalt Szent Miklós állítólagos ereklyéi az olaszországi Bari egyik kriptájában találhatók a 11. század óta. Népszerűsége és a Mikulás alakját megteremtő…

Olvass tovább>>

A valaha megfigyelt legtávolabbi szupernehéz fekete lyukat fedezték fel

~
fekete lyuk

A valaha megfigyelt legtávolabbi szupernehéz, vagyis nagyon nagy tömegű fekete lyukat fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport – adta hírül a BBC. Az újonnan felfedezett fekete lyuk egy galaxis középpontjában falja intenzíven a körülötte keringő anyagot: csillagokat és csillagközi gázokat. A hatalmas fekete lyuk a Földtől 13 milliárd fényévnyire semmisíti meg a körülötte forgó anyagot, olyan messze, hogy a megfigyelők olyannak láthatják, amilyen az ősrobbanás után mindössze 690 millió évvel volt – írták a tudósok a Nature tudományos lap aktuális számában. A fekete lyuknak az univerzum születése után igen rövid idő…

Olvass tovább>>

Az EU támogatásával jön létre az Európai Kutatási Infrastruktúra Konzorcium

~
lézer

A szegedi ELI szuperlézer központ jövőjéről tárgyalt Brüsszelben Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) elnöke, tárgyalásainak egyik eredménye, hogy az Európai Unió támogatásával jön létre a szegedi szuperlézert is magában foglaló Európai Kutatási Infrastruktúra Konzorcium – közölte a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal. A tájékoztatás szerint a pénteki brüsszeli tárgyalás után Carlos Moedas, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos hangsúlyozta, az ELI létrehozását támogató, annak kialakításában szerepet vállaló tagállamokat az Európai Bizottság a fenntartás finanszírozásában való részvételre is ösztönzi. Az ELI infrastruktúrák…

Olvass tovább>>

Sentinel-5P műhold: mindent tudhatunk a légkör szennyezettségéről

~

Elküldte első felvételeit az Európai Űrügynökség október 13-án felbocsátott Sentinel (Őrszem)-5P műholdja a Föld légkörének szennyezettségéről. A Copernicus európai uniós tudományos program újabb műholdjának az a feladata, hogy a lehető legrészletesebben mutassa be a légkör szennyezettségét. Az Európáról november 22-én készült felvételek a fosszilis üzemanyagok használata okozta nitrogén-dioxid-koncentrációt mutatják, a szennyezés a legnagyobb Hollandia, a németországi Ruhr-vidék, az olaszországi Pó folyó völgye és Spanyolország egyes térségei fölött – olvasható a Európai Űrügynökség honlapján, ahol közzétették az első felvételeket. A szakemberek az első felvételeket felhasználták arra, hogy megalkossák a szén-monoxid szennyezés…

Olvass tovább>>

Nehéz fizikai munka: nem lenne érdemes az újkőkori nőkkel kekeckedni

~

Nehéz fizikai munkára utal, hogy az újkőkori nők karja erősebb volt, mint a mai elit evezősöké – állapította meg ősi csontok elemzésével egy új brit tanulmány. Az őskori nők munkáját korábban alábecsülték, pedig a korai földművelő társadalmak fejlődésének kulcsfontosságú hajtóereje volt a Science Advances tudományos lap aktuális számában ismertetett kutatás szerint. Alison Macintosh, a Cambrigde-i Egyetem tudósa, a kutatás vezetője a BBC-nek elmondta, hogy elsőként hasonlították össze az őskori nők csontjait a ma élőkével, hogy a nők „rejtett történelméhez” közelebb jussanak. A kutatók CT-készülékkel vizsgálták meg különböző edzettségű mai nők…

Olvass tovább>>

A trófeavadászat a „jó gének” kiiktatásával a fajok kihalásához vezethet

~

A látványos szarvuk vagy sörényük miatt feltűnő hímek vadászata a „jó gének” kiiktatásával növeli a fajok kihalásának esélyét egy új tanulmány szerint. A veszélyeztetett fajok jó adottságú hímjei öt százalékának kiirtása az egész populációt elpusztíthatja a Biological Sciences című tudományos lap friss számában megjelent kutatás alapján. A trófeavadászok kedvelt célpontjai ugyanis általában a legjobb génállománnyal rendelkező hímek – idézte a tanulmányt a BBC News. Komoly vita folyik a világban a trófeavadászatról, vannak, akik a betiltást követelik, mások szerint viszont jelentős jövedelemforrás. „Az a feltételezés, hogy az úgynevezett szelektív vadászat nem…

Olvass tovább>>

Négy magyar kutató nyert 2 millió eurós európai csúcstámogatást

~
agy

Két idegtudós – Makara Judit és Szabadics János az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetből -, Pete Gábor matematikus az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetből és Egry Gábor a Politikatörténeti Intézetből pályázott eredményesen az Európai Kutatási Tanács önálló csoporttal rendelkező kutatók számára kiírt pályázati támogatására, a Consolidator Grantre. A nyertesek ötéves, legfeljebb kétmillió eurós támogatással járó kutatási programot indíthatnak el – közölte az MTA. Az MTI-hez kedden eljuttatott közlemény szerint a Consolidator Grant a már önálló kutatócsoporttal és független kutatási programmal rendelkező, de még annak megszilárdításán dolgozó kutatóknak szól. A legfeljebb kétmillió…

Olvass tovább>>

Elhúzódik az új vizsgálat az orosz cári család maradványainak ügyében

~

Sem az Orosz Nyomozó Bizottság (SZKR), sem az ortodox egyház nem jutott egyértelmű álláspontra a „jekatyerinburgi maradványok” ügyében, amelyekről a 90-es években azt állapították meg, hogy az utolsó orosz cár, a bolsevikok által 1918-ban titokban kivégzett II. Mikós és családjának csontjai. Ugyanakkor egyik intézmény sem zárta ki a rituális uralkodógyilkosság lehetőségét. Ez derült ki A cári család meggyilkolásának ügye: új szakértői vélemények és anyagok címmel a moszkvai Szretyenszki kolostorban megtartott konferencián, amelyről a napokban számoltak be az orosz lapok. Arról, hogy a maradványokat új vizsgálatnak kell alávetni, 2015-ben állapodott meg…

Olvass tovább>>

Már hétévesek és remekül vannak a világ első klónkutyájának klónjai

~
kutya

Immár hétévesek és remek egészségnek örvendenek a világ első klónkutyájának, a néhai Snuppynak életben maradt klónjai – derült ki a Szöuli Nemzeti Egyetem, a Michigani Állami Egyetem és az Illinoisi Egyetem kutatóinak közös tanulmányából, amelyben a szakemberek részletesen beszámolnak a kutyák fejlődéséről. A Szöuli Nemzeti Egyetem kutatói 2005-ben jelentették be, hogy a világon elsőként, sikerrel klónoztak egy kutyát, egy afgán agárt. A tudósok azóta több száz ebet klónoztak már, hogy minél többet megtudjanak az eljárás előnyeiről és esetleges hátulütőiről. A Scientific Reports című tudományos folyóiratban közölt új tanulmányukban a kutatók…

Olvass tovább>>