Durva változáson esett át a klímaváltozás miatt az elmúlt néhány évben az északi-sarkvidék legnagyobb víztömegű tava, a kanadai Hazen-tó – állapította meg egy osztrák-kanadai kutatócsoport, amely a Nature Communications című szaklapban számolt be eredményeiről. Az Ellesmere-sziget északi csúcsánál lévő tó a Quttinirpaaq Nemzeti Parkban található, mely a világ legészakibb nemzeti parkja. A mintegy 70 kilométer hosszú és 12 kilométer széles Hazen-tó felszíne 540 négyzetkilométer, mélysége 267 méter, ezzel az Északi-sarkkörtől északra fekvő legnagyobb volumenű tó. Az Északi-sarktól 900 kilométerre lévő régióban a nyári középhőmérséklet 2007 óta egy Celsius-fokkal emelkedett. A…
Olvass tovább>>Címke: tudomány
A vikingek napkövei nagyon pontosan segítették a hajósokat
Nagyon pontosan segítette az égbolt-polarizációs viking navigáció a hajósokat még felhős meteorológiai viszonyok között is – mutatták ki számítógépes szimulációkkal az ELTE kutatói. A Royal Society Open Science című tudományos folyóiratban ismertetett tanulmányban Horváth Gábor és Száz Dénes, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Biológiai Fizika Tanszék Környezetoptika Laboratóriumának munkatársai mutatták be a vikingek tengeri navigációjáról mintegy másfél évtizede folyó kutatásuk legújabb eredményeit. A legenda szerint a napköveknek nevezett speciális kristályok segíthették a vikingeket a tengeri navigációban, az ELTE kutatói egy tavaly közzétett tanulmányukban már bizonyították, hogy felhős idő esetén is…
Olvass tovább>>Új űrszonda kutatja majd a Naprendszeren kívüli bolygókat
A tervek szerint április közepén indítja a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) exobolygó-kereső űrszondát a NASA, amelynek mérései alapján több mint háromezer exobolygó felfedezésére számítanak a csillagászok. A TESS tudományos programjában az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének kutatói is részt vesznek – közölte az Magyar Tudományos Akadémia (MTA). A hamarosan felbocsátandó kutatószonda az egész égboltot vizsgálja majd, hogy az éjjeli égen legfényesebbnek látszó néhány százezer csillag körül bolygókat találjon – olvasható Szabados László csillagász cikkében, amely az MTA honlapján jelent meg. A csillagász ismertetése szerint az idegen bolygók…
Olvass tovább>>Elkerülhetik a felnőttkori cukorbetegséget a túlsúlyos gyerekek
Elkerülhetik a felnőttkori cukorbetegség megemelkedett kockázatát a túlsúlyos gyerekek, ha 13 éves korukra visszanyerik normál súlyukat – ezt állapította meg egy nagyszabású dán tanulmány. A túlsúlyosság minden életkorban emeli a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Az azonban nem ismert, hogy mikor és mennyire csökkenti ezt a kockázatot, ha a túlsúlyos ember veszít a súlyából. Ezzel a témával foglalkozva a Koppenhágai Egyetem kutatói az Európai Unió finanszírozásával készítették el a szerdán a New England Journal of Medicine folyóiratban megjelent tanulmányt – ismertette a medicalexpress.com. A tanulmány szerint a serdülőkori túlsúlyosság különösen…
Olvass tovább>>Több mint száz mikroműanyag-szemcsét nyelhet le az ember minden főétkezéskor
Akár száznál több mikroműanyag-szemcsét is lenyelhet az ember minden egyes főétkezéskor – állapították meg a skóciai Heriot-Watt Egyetem kutatói. A szakemberek szerint a műanyagszemcsék, amelyek egyebek között a bútorszövetekből és szintetikus textíliákból származnak, a házi porral keveredve hullanak az ételekre – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A kutatók porfogó ragasztócsíkokat tartalmazó Petri-csészéket tettek az asztalokon lévő lapostányérok mellé a főétkezések alkalmával három háztartásban. Egy húszperces étkezés során akár 14 műanyagszemcse is összegyűlt a Petri-csészékben, ami azt jelenti, hogy egy átlagos lapostányérra körülbelül 114 műanyagszemcse hullik rá ennyi idő alatt. A Heriot-Watt…
Olvass tovább>>A neandervölgyiekhez köthető eddigi legrégebbi faeszközöket tárták fel Spanyolországban
A neandervölgyi emberhez köthető eddigi legrégebbi, kilencvenezer éves faeszközöket tártak fel a kutatók az észak-spanyolországi Baszkföld Aranbaltza nevű lelőhelyén. A terepmunkálatokat vezető Joseba Rios-Garaizar, a spanyolországi humán evolúció nemzeti kutatóközpont (CENIEH – Centro Nacional de Investigación sobre la Evolución Humana) régészének elmondása szerint 2015-ben két rendkívül jó állapotban fennmaradt faeszközt tártak fel a területen – olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon. Az egyik lelet egy 15 centiméter hosszú ásóbot, amelynek alapos vizsgálata, valamint a körülötte lévő üledék úgynevezett lumineszcens kormeghatározási módszerrel – elsősorban homokos, löszös üledékek utolsó napfényre kerülésének időpontja adható…
Olvass tovább>>A földi evolúció első évmilliárdjainak megismerését segíti magyar kutatók módszere
A földi evolúció első évmilliárdjainak megismerését segítheti magyar kutatók új módszere, amely az örökítőanyag fajok közti átadására épül – közölte a Magyar Tudományos Akadémia. A közlemény szerint Szöllősi Gergely János és kutatótársai az evolúciós régmúlt lenyomatait DNS-szekvenciákban tárták fel, mivel az örökítőanyag fajok közti átadásának emlékei olyan korokról is tudósíthatnak, ahonnan nem maradtak fenn ősi élőlények fosszíliái. A kutatók módszerének alapja a pár évtizede felfedezett horizontális géntranszfer elnevezésű jelenség, amelynek során az élőlények DNS-szakaszokat vesznek át egymástól, majd beépítik saját örökítőanyagukba. Kiderült, hogy ez a jelenség nem ritka az élővilágban,…
Olvass tovább>>Kilenc méteres húsevő dinoszaurusz uralta hajdan a mai Patagóniát
Kilenc méters húsevő dinoszaurusz uralta a mai Patagónia területének egy mérsékelten száraz régióját 85 millió évvel ezelőtt a kréta korban. A Tratayenia rosalesi megkövesedett maradványait a nyugat-argentínai Neuquén tartományban fedezték fel. A két lábon járó és nagyjából kilenc méter hosszú teremtmény a megaraptorák csoportjába tartozott, amelyek mintegy 105 millió és 85 millió évvel ezelőtt éltek a déli féltekén. Az őslénykutatók csupán néhány évvel ezelőtt azonosították ezt a csoportot, amelynek minden tagját, beleértve a Tratayeniát is csupán részleges csontvázakból ismernek. „A megaraptorák, noha még mindig számos titkot rejtenek, a jelek szerint igazi…
Olvass tovább>>A legtöbb kezelésnek ellenálló gonorrheafertőzést fedeztek fel egy brit férfinél
A legtöbb antibiotikumnak ellenálló, úgynevezett szupergonorrheát diagnosztizáltak egy brit férfinél, aki Délkelet-Ázsiában kaphatta el a kórt – számolt be róla a BBC. A meg nem nevezett férfinek állandó partnere van Nagy-Britanniában, a kórokozót azonban Délkelet-Ázsiában kaphatta el, ahol idén szexuális kapcsolatba lépett egy nővel. A brit egészségügyi szolgálat (Public Health England) szerint ez az első eset, hogy a fertőzés nem gyógyítható a kezelésére szolgáló két antibiotikum, az azitromicin és a ceftriaxon kiombinációjával. Az egészségügyi szakemberek most a férfi lehetséges más partnereit keresik. Gwenda Hughes, a szolgálat munkatársa a BBC-nek elmondta: „ez…
Olvass tovább>>A vadászat miatt tovább maradnak anyjuk mellett a barnamedvebocsok
Egy évvel tovább maradnak az anyjuk mellett a svéd erdőkben élő barnamedve-bocsok, mint néhány évtizeddel ezelőtt – derült ki egy új kutatásból. Ugyan a populációk létszáma nem változott, a barna medvék egyedeinek életét és viselkedését a vadászat okozta nyomás erősen befolyásolja – idézte a BBC hírportálja a Nature Communications című tudományos lap aktuális számában megjelent tanulmányt. Svédországban lehet medvére vadászni, kivéve, ha kölykei vannak. A medvék „gyermekgondozási ideje” talán azért nőtt két és fél évre, mert a vadászati törvény védi a bocsáról gondoskodó nőstényt. Így minél tovább marad az anyjával…
Olvass tovább>>Már megint elhalasztották a James Webb űrtávcső fellövését
Ismét elhalasztotta a Hubble utóda, a James Webb űrtávcső fellövését az amerikai űrkutatási hivatal (NASA), „nagyjából 2020 májusáig” nem tervezik az indítást – számolt be róla a BBC. A Hubble űrtávcső utódát, a világ legnagyobb űrteleszkópját az a veszély is fenyegeti, hogy átszakítja az a költségkorlátot, melyet az Egyesült Államok kongresszusa szabott meg. A politikusok 2011-ben azt mondták, az űrtávcső megépítése nem kerülhet többe 8 milliárd dollárnál (2019 milliárd forint), ötéves űrbéli működtetése pedig 800 millió dollárnál. A NASA vezetői szerint az építési költségek meghaladhatják az összeget. „A NASA eddig 7,3…
Olvass tovább>>A Földközi-tengerbe „csúszik” az Etna
Európa legaktívabb vulkánja, az Etna a Földközi-tenger felé csúszik – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. Az olaszországi Szicília szigetén fekvő vulkán évente 14 millimétert csúszik a Földközi-tenger irányába. Alaposan figyelni kell a vulkánt, mivel ez a mozgás növekvő veszélyeket idézhet elő a jövőben a térségben – írta a brit kutatók vezette csoport a Bulletin of Volcanology című szakfolyóiratban. „Azt mondanám, hogy jelenleg nincs ok aggodalomra, de ez olyan dolog, amelyet szemmel kell tartani, különösen, ha úgy érzékeljük, hogy felgyorsult ez a mozgás” — mondta a BBC News-nak John Murray, aki…
Olvass tovább>>Űrkutatási laboratórium nyílt az MTA Energiatudományi Kutatóközpontban
Új űrkutatási fejlesztő laboratórium és tesztlabor nyílt hétfőn Budapesten, az MTA Energiatudományi Kutatóközpontban. Az űripar erősödése és a mikroműholdak világának robbanásszerű fejlődése egyre több űrtechnológiai teszt elvégzését teszi szükségessé, ezért született meg az MTA Energiatudományi Kutatóközpont új tesztlaborja, amelyben a műholdtesztelés szinte teljes folyamatát egy helyen lehet elvégezni. A saját forrásból, csaknem százmillió forintból megvalósult fejlesztést hétfőn mutatták be a sajtó képviselőinek. A új labor és tesztközpont legfontosabb célja, hogy professzionális hátteret biztosítson az MTA EK űrkutatási tevékenységeihez, emellett plusz bevételi forrást jelent, hogy a tesztlaborban a saját fejlesztésű eszközök…
Olvass tovább>>Idegen csillagrendszerek bolygóinak légkörét vizsgálhatja az ARIEL űrmisszió
A bolygórendszerek keletkezésének és fejlődésének alapkérdéseit vizsgáló ARIEL (Atmospheric Remote-Sensing Infrared Exoplanet Large-survey) missziót választotta az Európai Űrügynökség a következő M-osztályú – vagyis önálló, nagyjából félmilliárd eurós költségplafonnal rendelkező – tudományos küldetésének – közölte az MTA. A közlemény szerint a tervek szerint 2028-ban induló négyéves küldetése alatt az ARIEL ezer távoli csillag bolygóit figyeli majd meg. Ez lesz az első olyan kiterjedt vizsgálat, amely az exobolygó-légkörök kémiáját fogja tanulmányozni. A küldetést három lehetséges jelölt közül az ESA Tudományos Programtanácsa választotta ki, a döntést 2018. március 21-én jelentették be. „Bár mára…
Olvass tovább>>EASAC: új adatok bizonyítják, hogy gyakrabban fordul szélsőségesre az időjárás
Az emberi hatások miatt kialakuló klímaváltozás bizonyítottan sok csapadékot és villámárvizeket, a tengerszint emelkedése miatt part menti áradásokat, valamint hőhullámokat okoz Európában, Ausztráliában és Kínában. Az erdőtüzek és a futótüzek kialakulásának is nő a kockázata – derül ki az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) legújabb jelentéséből, amely egy 2013-as tanulmány frissített kiadása. A Szélsőséges időjárási események Európában: felkészülés a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra című jelentésben összefoglalt friss adatok szerint az áradások és más vízügyi problémák száma 1980 óta megnégyszereződött, 2004 óta pedig megduplázódott. A szélsőséges hőmérsékletű napok, az aszályos napok…
Olvass tovább>>Óvakodj az áfonyás muffintól!
Néhány kávézókban és boltokban kapható áfonyás muffinnak jóval nagyobb a cukortartalma, mint a felnőtteknek ajánlott napi cukormennyiség – derítette ki egy Nagy-Britanniában végzett kutatás. Két egészséges táplálkozással foglalkozó brit csoport, az Action on Sugar és az Obesity Health Allianace elemzése szerint egy-egy áfonyás muffinban akár nyolc teáskanál cukor is lehet, miközben az ajánlott napi adag felnőtteknek hét kanál, gyermekeknek pedig ennél is kevesebb. Egészségügyi szakemberek szerint az elemzés eredménye rámutat, hogy milyen könnyű túl sok cukrot fogyasztani – számolt be róla a BBC News cikke. A kutatást végző két szervezet 28…
Olvass tovább>>Az eddig véltnél gyorsabban olvadhat az egyik hatalmas antarktiszi gleccser
Az eddig véltnél jóval nagyobb hányada fekszik az óceánvízen az Antarktisz egyik hatalmas gleccserének, ami azt jelenti, hogy a melegedő óceánvíz gyorsabban olvaszthatja a jégóriást, amely nagyjából három méternyi globális tengerszint-emelkedéshez elegendő jeget tartalmaz – közölték ausztrál kutatók. A Totten-gleccser az Antarktisz egyik leggyorsabban mozgó és legnagyobb gleccsere, amelynek olvadási sebességét folyamatosan szemmel tartják a kutatók. A szakemberek ezúttal mesterségesen gerjesztett szeizmikus hullámok segítségével „néztek keresztül” a jégáron, megállapítva, hogy annak jóval nagyobb hányada fekszik az óceán felszínén, mint azt eddig gondolták – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. „Néhány helyen,…
Olvass tovább>>A kutyák jutalomérzékenységét kutatta az ELTE Etológiai Tanszéke
Az emberekhez hasonlóan a kutyák között is nagy az eltérés abban, hogy mennyire érzékenyek a különféle jutalmakra, és ez az érzékenység akár túlzott mértéket is ölthet – állapították meg az ELTE Etológia Tanszék és az MTA munkatársai egy nemzetközi tudományos együttműködés keretében a WALTHAM Alapítvánnyal. A Scientific Reports című folyóiratban ismertetett kutatás bebizonyította azt is, hogy a jutalomérzékenység akár egészségügyi vagy társas problémákat is okozhat az állatoknál. A kapott eredmények alapján elmondható az is, hogy a kutya ígéretes modell lehet az emberi viselkedés jutalmazással kapcsolatos kognitív folyamatainak tanulmányozásához is. Napjainkban…
Olvass tovább>>Végre kiszámították, hány fokos vízben szeret élni a tigriscápa
Tudósok kiszámították, hogy a tigriscápa 22 Celsius-fokos tengervízben a legaktívabb – számolt be róla BBC hírportálja. Ahogy az óceánok vize melegszik, a tigriscápák tovább költözhetnek, ezzel több konfliktusba keveredhetnek az emberekkel, például lehetséges, hogy Sydney partjai közelében fogják jól érezni magukat télen is. A Global Change Biology című szaklapban közölt tanulmány eredményei alapján a jövőben kidolgozhatnak új módszereket, melyekkel megelőzhetik a cápatámadásokat. A tigriscápa csak a második legveszélyesebb az emberre legtöbbször támadó fehér cápa után. A cápák többsége hideg vérű, testhőmérsékletük megfelel az őket körülvevő víz hőmérsékletének. A tigriscápákból a legtöbb 22…
Olvass tovább>>A kőkorszaki emberek túlélték a szupervulkán kitörését Dél-Afrikában
A Dél-Afrika területén élő kőkorszaki emberek túlélték a történelem legnagyobb vulkánkitörését 74 ezer évvel ezelőtt – állítja egy új tanulmány, amelyet a BBC News ismertetett. Az indonéziai Szumátrán 74 ezer évvel ezelőtt tört ki a Toba szupervulkán. A tudósok hosszú ideig úgy vélték, hogy az elmúlt két és félmillió év legnagyobb vulkánkitörése miatt a légkörbe került hamu vulkánikus telet okozott, amelynek következtében nemcsak a növény és állatvilág számos faja pusztult el, hanem az emberi népesség létszáma is drasztikusan visszaesett. A Dél-Afrikában folytatott legutóbbi ásatásokon talált leletek azonban arra utalnak, hogy…
Olvass tovább>>