Címke: tudomány

A turistákat „kijátszva” szakadt be egy híres patagóniai gleccser jéghídja

~

Az éjszaka leple alatt szakadt be ezúttal Argentínában a patagóniai Perito Moreno-gleccser jéghídja, kijátszva azt a több ezer turistát, aki napközben az Argentino-tó partján tolongva reménykedett abban, hogy szemtanúja lehet a pár évente bekövetkező különleges látványosságnak. A gleccsernek otthont adó Los Glaciares Nemzeti Park hatósága szerint a jéghíd egy helyi idő szerint vasárnap éjszaka tomboló viharban omlott össze, amikor a park zárva volt – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A Perito Moreno-gleccser fala és az Argentino-tó partja között rendszeresen jéghíd képződik, ahogy a víz utat tör magának a jégfalon keresztül.…

Olvass tovább>>

Szulejmán szigetvári sírhelyét ábrázoló, 1689-ből származó térkép került elő Németországban

~

1689-es készítésű, Szigetvárt és a 2015-ben feltárt Szulejmán szultán (képünkön) sírkomplexuma körül kialakult kisvárost, Turbékot is ábrázoló térképre bukkantak egy németországi aukciós katalógusban – közölte Pap Norbert, a kutatás vezetője. A Pécsi Tudományegyetem (c) Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója elmondta: a Venator & Hanstein kölni aukciósház március 16-i aukciójának katalógusában 45 ezer euróért (mintegy 13,5 millió forintért) eladásra kínált, körülbelül 51-szer 76 centiméteres, kézzel rajzolt térkép a felfedezés „minden kétséget eloszlató, végső megerősítése”. „Ennél direktebb módon egyetlen dokumentum sem mutatott rá a feltárás helyére” – fogalmazott Pap, aki felidézte:…

Olvass tovább>>

Tudott repülni a híres szárnyas dinoszaurusz, noha csak fácán módjára

~

Tudott repülni, noha csak fácán módjára, vagyis hirtelen rugaszkodott el a talajtól és heves szárnycsapásokkal rövid távokat teljesített a híres szárnyas dinoszaurusz, az Archaeopteryx – írja a BBC egy új tanulmányt ismertetve. Az Archaeopteryx nagyjából 150 millió évvel ezelőtt élt a mai Dél-Németország területén. Méretében és külsejében a mai szarkára hasonlított és legfeljebb félméteres hosszúságúra nőhetett. Széles, lekerekített végű szárnyai voltak, tollazata a mai madarakéhoz hasonlított, egyébként hüllőszerű volt, állkapcsában éles fogakkal, hosszú csontos farokkal és három ujjal, amelyek meghajlott karomban végződtek. Az Archaeopteryx első fosszíliája 1861-ben, Bajorországban került elő.…

Olvass tovább>>

Laboratóriumban növesztett csontot ültettek emberbe Izraelben

~

A páciens zsírsejtjeiből növesztett csontszövetet ültettek be egy beteg lábába Izraelben, a világon elsőként – számol be a Jediót Ahronót. Az úttörő sebészeti beavatkozást Afula város Haemek kórházában végezték el kedden. A 44 éves páciensnek, aki egy közeli kibuc lakója, nyolc hónappal ezelőtt egy autóbaleset után eltávolították a sípcsontja egy részét. A páciens zsírsejtjeiből növesztett csontszövetet visszainjekciózták a sérült lábszárba, hogy segítségével regenerálódjon a hiányzó csontrész. Az eljárást a Bonus BioGroup izraeli biotechnológiai cég fejlesztette ki. A zsírsejtek közül kiválogatták azokat, amelyek szövet és vérerek generálására képesek, ezeket egy bioreaktor…

Olvass tovább>>

Alzheimer-kutatás ért Agy-díjat

~
Alois Alzheimer

Az Alzheimer-kór kutatásáért ítélték oda négy tudósnak idén az idegtudomány legjelentősebb elismerését, az egymillió euróval (312 millió forint) járó Agy-díjat – számolt be róla a BBC. John Hardy, Bart De Strooper és Michael Goedert Nagy-Britanniában dolgozó neurológusok és Christian Haass német tudós feltárták azokat a kulcsfontosságú fehérjeváltozásokat, amelyek a demencia leggyakoribb változatát okozzák. Hardy a díj átvételekor azt mondta, reméli, sikerül új gyógymódokat kidolgozni. A megosztott díj egy részét az Alzheimer-kóros betegek ápolására adományozza. Az Alzheimer-kór és a demencia más fajtái mintegy ötvenmillió embert sújtanak a világon, egyelőre nincs olyan gyógyszer,…

Olvass tovább>>

Sikeresen működik az új csúcsműszer a világ legnagyobb távcsőrendszerénél

~
csillag

Először észleltek csillagfényt az Európai Déli Obszervatórium (ESO) új berendezésével az észak-chilei Paranal Obszervatóriumban. A MATISSE a világ legnagyobb teljesítményű, közép-infravörös hullámhosszakon működő interferometrikus berendezése, amely az obszervatórium négy távcsövének fényét kombinálja. Az új csúcsműszer létrehozásában az MTA CSFK Csillagászati Intézete is közreműködött – közölte a Magyar Tudományos Akadémia. Az alkalmazott nagy felbontású képalkotással és színképelemzéssel a galaxisok középpontjában lévő szupernagy tömegű fekete lyukak vidékét és a fiatal csillagok körül található bolygókeletkezési területeket lehet vizsgálni. A legelső MATISSE mérések a Szíriusz, a Rigel és a Betelgeuse irányában azt mutatták, hogy…

Olvass tovább>>

Ritkaságnak számító madárfióka-kövületet azonosítottak a kutatók

~

Egy 127 millió évvel ezelőtt kikelt madárfióka megkövesedett maradványait azonosították a kutatók, akik szerint a parányi teremtmény a primitív madarak egy csoportjába tartozott és annak idején a dinoszauruszokkal osztozott a bolygón. A Nature Communications című tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítői szerint a 250-66 millió évvel ezelőtt élt ősmadarak fosszíliái nagyon ritkák, ezen belül is a fiókák megkövesedett maradványai a „ritka kövületek legritkábbjai” közé tartoznak – írja a BBC News. Az apró teremtmény az Enantiornithes madarak csoportjába tartozott. Ezek többsége foggal és karomban végződő ujjakkal rendelkezett, de ezeket leszámítva nagyon hasonlítottak…

Olvass tovább>>

Átadták a Nők a Tudományban Kiválósági Díjakat az Akadémián

~

Az agrártudományok, az információs technológia és a műszaki tudományok területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó kutatónőket ismertek el csütörtökön Nők a Tudományban Kiválósági Díjjal a Magyar Tudományos Akadémián (MTA). Agrártudományok kategóriában Halász Júlia, információs technológia kategóriában Gazdag-Tóth Boglárka, műszaki kategóriában pedig Stenger-Kovács Csilla vehette át az elismerést, amelynek odaítéléséről a díjat alapító Nők a Tudományban Egyesület és a Magyar Tudományos Akadémia által felállított tudományos szakmai bizottság döntött immár ötödik alkalommal. Az elismerést évről évre olyan fiatalok kapják, akik kimagasló tudományos eredményeik mellett a műszaki és természettudományi pályák népszerűsítésében is készek részt vállalni,…

Olvass tovább>>

Einstein néhány sora is pár ezer dollárt ér

~

6100 dollárt (mintegy másfél millió forintot) ért Albert Einstein kézírásos üzenete egy jeruzsálemi árverésen – jelentette a Winners nevű izraeli árverési cég. Az ötsoros üzenetet 1921-ben vetette papírra Einstein, amikor néhány napra meglátogatta Maja nevű nővérét Firenzében, Olaszországban, egy évvel a Nobel-díj átvétele előtt. A sorok Elisabetta Piccininak, egy 22 éves kémiaszakos diáklánynak szóltak, aki az akkor 42 éves kutató szállása fölötti emeleten lakott, s aki visszautasította az akkor már ismert tudós közeledését. „Barátságos ajándékként a tudományos kutatónak, akinek lába előtt hevertem két teljes napig” – áll németül a kézírásos szövegben,…

Olvass tovább>>

A kihalás szélére sodor egyes bogárfajokat a fák eltűnése Európában

~

A kihalás szélére sodorja a korhadt fát fogyasztó bogarak egy részét a fák eltűnése szerte Európában – figyelmeztet új jelentésében a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN). A kutatók az elhalt faanyagot fogyasztó – szaproxilofág – bogarak 700 faját vizsgálták Európában. Az eredményeik alapján a vizsgált fajok csaknem egyötödét – 18 százalékát – fenyegeti a kihalás az élőhelyeiket jelentő ősi fák eltűnése miatt – írja a BBC News. Ez azt jelenti, hogy a szaproxilofág bogarak Európa legfenyegetettebb rovarcsoportjai közé tartoznak. Ezek a bogarak kulcsszerepet játszanak az olyan természeti folyamatokban, mint a tápanyagok lebontása és…

Olvass tovább>>

Csillagászati hetet tartanak a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedben

~

Aktuális csillagászati, űrkutatási témájú előadások, távcsöves bemutatók és planetáriumi vetítések várják a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedbe látogatókat március 19. és 25. között – jelentette be a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. (ZSÖK). A negyed planetáriumában és látogatóközpontjában megrendezendő mintegy harminc program közül kiemelték, hogy Nagyváradi László, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) földrajzi intézetének egyetemi docense a világvége-elméletekről és jóslatokról tart előadást. Both Előd, a Magyar Asztronautikai Társaság alelnöke az űrturizmus lehetőségeiről beszél majd, Hegedüs Tibor, a Bács-Kiskun Megyei Csillagvizsgáló igazgatója Meteorvadászat égen-földön című előadásának keretében megtekinthető lesz a Magyarországon talált legnagyobb meteorit…

Olvass tovább>>

Agytornával edzik az idős kutyákat

~

Segíthet az idős kutyák szellemi képességeinek szinten tartásában a rendszeres mentális stimuláció, amelyet egy érintőképernyős tréning segítségével végeztek magyar és osztrák kutatók. Az élethosszig tartó tanulás nemcsak az emberek, hanem a kutyák számára is hasznos és fontos. A kutyák idős korukban is képesek a tanulásra, ráadásul a problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok lassítják a szellemi leépülés természetes folyamatát. Viszont az idős kutyák mozgásszervi és egyéb egészségügyi problémái gyakran gátat szabnak a hagyományos, fizikai állóképességet igénylő tréningeknek. „Ahogy a kutyák idősödnek, a gazdák egyre kevesebb kihívással állítják szembe őket, csökkentik a foglalkozások,…

Olvass tovább>>

A zengőlegyek is elkaphatják a méhek betegségeit

~

Először mutatták ki zengőlegyeknél a méhek betegségeit kutatók, akik szerint a rovarok a méhek által is látogatott virágokon szedhetik össze a vírusokat, amelyeket aztán tovább terjeszthetnek. A méhek és egyéb beporzók kulcsfontosságú szerepet játszanak a világ élelmiszertermelésében, ám az elmúlt évtizedekben populációik drasztikus hanyatlásnak indultak természetes élőhelyeik elvesztése, a fertőző betegségek és a rovarirtószerek használata miatt – írta a BBC News. A szakemberek egyelőre nem tudják, hogy a zengőlegyekre nézve is ártalmasak-e a vírusok vagy csupán hordozzák azokat, de bárhogy is legyen, fennáll a veszélye annak, hogy továbbterjesztik azokat. „A…

Olvass tovább>>

Először sikerült azonosítani „állandó lakókat” az Atacama-sivatagban

~

Először sikerült azonosítani egy állandóan jelen lévő életformát az Atacama-sivatag talajában – jelentették be a kutatók, akik szerint, ha az élet a Föld egyik legszárazabb sivatagjában is képes fennmaradni, akkor jó esély van arra, hogy a Marson is jelen van, hasonló formában. A Washingtoni Állami Egyetemen dolgozó Dirk Schulze-Makuch által vezetett nemzetközi kutatócsoport a dél-amerikai sivatag legszárazabb részén végzett vizsgálatokat, ott, ahol évtizedek telnek el egyetlen esőcsepp nélkül – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A kutatókat régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy a szélsőségesen száraz – a Föld régiói közül a…

Olvass tovább>>

Vírussal irtják a túlszaporodott vadnyulakat Új-Zélandon

~

Vírussal próbálják megtizedelni a túlszaporodott vadnyúl-populációt Új-Zélandon. A szigetország néhány részén kártevőnek tekintett vadnyulakat az RHDV1-K5 vírustörzzsel fertőzik meg március folyamán – írta a BBC News. A nyulakat az 1830-as években telepítették be Új-Zélandra és azóta sok problémát okoznak a gazdáknak, mert megdézsmálják a legelőket, üregeikkel pedig komoly károkat okoznak a földeken. Az új-zélandi szakminisztérium adatai szerint a vadnyulak évente átlagosan ötvenmillió új-zélandi dollár (forint) kárt okoznak a termésben, valamint további több mint 25 millió új-zélandi dollárba kerül a védekezés ellenük. A populációjuk kordában tartásának elsődleges módszerei a lelövésük, a megmérgezésük, az…

Olvass tovább>>

Génelemzéssel fejtették meg a vérszopó denevérek táplálkozásának titkát

~
denevér

Génelemzéssel fejtette meg egy nemzetközi kutatócsoport, hogyan képesek egyes denevérfajok kizárólag véren élni. Rokonaival ellentétben, amelyek gyümölcsön, nektáron és rovarokon élnek, a vérszopó akár testsúlya felét kitevő mennyiségű vért képes meginni, melynek tápanyagtartalma azonban alacsony és tele lehet halálos kórokozókkal. A vérszopóknak az immunrendszer működésében és az ételanyagcserében szerepet játszó génjei alapvetően különböznek a többi denevérétől, a kutatók szerint bélbaktériumaik szintén eltérnek. A denevér ürülékében több mint 280 olyan baktériumot találtak, amelyektől a legtöbb emlős rosszul lett volna. „Az adatok azt mutatják, hogy szoros evolúciós kapcsolat van a bélflóra és a…

Olvass tovább>>

Az ivóvízben lévő nitrát növeli a kolorektális rák kockázatát

~

Az ivóvízben lévő nitrát növeli a kolorektális daganatok (vastag- és végbélrák) kockázatát – állapították meg a dániai Aarhusi Egyetem kutatói a témában végzett eddigi legnagyobb és legrészletesebb tanulmány keretében, kimutatva, hogy az ivóvízben jelenleg elfogadott nitrát mennyiségnél jóval alacsonyabb érték esetén is fennáll a kockázat. Az elsősorban mezőgazdasági termelésből származó nitrát jelenléte a talajvízben és az ivóvízben nem csupán környezetvédelmi szempontból aggályos immár évtizedek óta, hanem régóta él a gyanú, hogy fokozza a rák kockázatát is – olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon. Az International Journal of Cancer című tudományos folyóiratban…

Olvass tovább>>

Műanyaghulladékot mutattak ki az Atlanti-óceánban élő halak gyomrában

~
hulladék

Nagy mennyiségű mikroműanyagot, vagyis öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskét mutattak ki a kutatók az Atlanti-óceán északnyugati részén élő halak gyomrában. A Frontiers in Marine Science című nyílt hozzáférésű tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítői az úgynevezett mezopelágikus zónában – nagyjából 200-1000 méteres mélységtartományban – élő halakat vizsgáltak, és a kifogott példányok közül minden négyből nagyjából háromnak a gyomrában kimutatták a mikroműanyagokat – olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon. „A mikroműanyagok most kezdenek a köztudatba kerülni, ahogy számos kormány tervezi, hogy betiltja a kozmetikumokban és a tisztítószerekben előforduló műanyag mikroszemcsék használatát” – mondta Alina…

Olvass tovább>>

Növényvilág: százmillió évet tévedtek a tudósok

~

Az eddig véltnél százmillió évvel korábban hódították meg a szárazföldet a növények a Bristoli Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt tanulmányukban kimutatták, hogy a szárazföldi növények nagyjából 500 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki a édesvízi algákból. Ezek a korai moszatszerű növények zöldbe borították a kontinenseket, élőhelyet teremtettek az állatoknak. A ma élő növények génjeit elemző tudósok eredményei ellentmondanak a kizárólag növényi kövületekre alapozott elméleteknek. „A fosszíliák tanúságával ellentétben a szárazföldi növények több tízmillió évvel korábban jelentek meg. Ez megváltoztatja a korai földi környezet természetéről alkotott…

Olvass tovább>>

A világ legnagyobb agydaganatát távolították el indiai orvosok

~

Indiai orvosok eltávolították egy férfi 1,8 kilogrammos agydaganatát, amely valószínűleg a legnagyobb volt a világon – adta hírül a BBC. A hét órán át tartó műtétet a Nair kórházban végezték Mumbaiban február 14-én, ám addig nem nyilatkoztak, amíg nem bizonyosodtak meg az operáció sikerében. Trimurti Nadkarni, az idegsebészek vezetője szerint a 31 éves férfi túl van az életveszélyen, most a szervezet regenerálásán dolgoznak. „A daganat nagyobb volt, mint a beteg feje. Végignéztük az orvostudományi irodalmat, de nem találtunk még egy ekkora tumort” – tette hozzá. Az Uttar Pradesh államban élő Szantlal Pal…

Olvass tovább>>