Címke: tudomány

Meggyógyult a „világ legsúlyosabb gonorrheájával” fertőzött férfi

~

Orvosai szerint „nagy szerencséje volt” a brit férfinak, akinek sikerült meggyógyulnia a gonorrhea szuperellenálló baktériuma okozta fertőzésből – számolt be róla a BBC. Az eset „vészcsengőt jelent mindenki számára” – vélték a beteg orvosai, akik szerint a legtöbb antibiotikumnak ellenálló baktérium a jövőben gyakrabban okozhat betegséget. A meg nem nevezett férfi a szuperrezisztens kórokozót Délkelet-Ázsiában kaphatta el, ahol idén az év elején járt, és az úton szexuális kapcsolatba lépett egy helyi nővel, noha állandó partnere van Nagy-Britanniában. Ez volt az első olyan eset, hogy a nemi úton terjedő gonorrhea nem reagált…

Olvass tovább>>

Több mint 500 milliárd dollárt költöttek már az AIDS kezelésére, megelőzésére

~

2000 és 2015 között 562,6 milliárd dollárt költöttek globálisan a HIV/AIDS kezelésére, megelőzésére – mutatták ki a The Lancet című orvostudományi folyóirat aktuális számában megjelent tanulmány szerzői 188 ország adatainak elemzésével. Az adott időszakban éves átlagban 2013-ban költötték a legtöbbet, 49,7 millió dollárt a betegségre, 2015-ben 48,9 milliárd dollárt. A kiadásokhoz a legnagyobb forrást, 29,8 milliárd dollárt 2015-ben a kormányok biztosították, ez az összkiadás 61 százaléka. A magánadományok tették ki a legkisebb összeget, 2015-ben 1,5 milliárd dollárt. A HIV/AIDS kezelésére, megelőzésére fordított kiadások 30 százalékát a fejlett országoknak a kevésbé fejlettek…

Olvass tovább>>

Planktont neveztek el A kék bolygó című sorozatról

~

Először nevezetek el fajt egy tévéműsorról: a BBC A kék bolygó című sorozatáról kapta a nevét az óceán „lüktető szíveként” is emlegetett planktonok egyik faja. Az apró, növényszerű organizmus (képünkön) a tengeri ökoszisztéma egyik kulcseleme, mely a Syracosphaera azureaplaneta hivatalos nevet kapta, mely a kék bolygó latin megfelelője – írja a BBC. Az egysejtű algát az Atlanti-óceán déli részén gyűjtötték be, de világszerte megtalálható az óceánokban. A University College London (UCL) kutatói a névadással Sir David Attenborough és a dokumentumfilmet készítő csapat előtt fejezték ki tiszteletüket. Sir David Attenborough a UCL-en járt…

Olvass tovább>>

Megműtötték Igort, a tigrist

~

Megműtötték Igort, a Szegedi Vadaspark szibériai tigrisét, a macskaféle csípőízületi betegségét saját őssejtjeivel kezelték, ilyen nagyragadozónál ez volt az első hasonló beavatkozás. Veprik Róbert, az állatkert igazgatója elmondta, hogy a 13 éves szibériai tigrist csaknem egy évtizede gondozzák testvérével együtt Szegeden. Néhány éve egyik csípőjénél duzzanatot vettek észre, az állat húzta a lábát, láthatóan fájdalommal küzdött. A betegséget megpróbálták hagyományos módszerekkel – gyulladáscsökkentővel és fájdalomcsillapítóval – kezelni, de nem értek el jó eredményt. Veres József, az eljárás hazai kereskedelmi partnere, a Medropolitan Consulting Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, a regeneratív sejtkultúrával…

Olvass tovább>>

Rugalmassá alakították a világ legkeményebb anyagát

~

Hajlékonnyá válik a világ legkeményebb természetben előforduló anyaga, a gyémánt, ha nanoméretű tűkké alakítják – mutatta be felfedezését egy nemzetközi kutatócsoport a Science című tudományos folyóiratban. A Szingapúri Nanjang Technológiai Egyetem (NTU), a Hongkongi Városi Egyetem, az amerikai Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) szakemberei és más kínai, amerikai, dél-koreai kutatók alkotta csoport elektronmikroszkóp segítségével videón rögzítette valós időben a folyamatot, amely bemutatja, amint az emberi hajszál ezredrészének megfelelő gyémánt nanotűk elhajlanak és a gumihoz hasonlóan nyúlnak, majd visszatérnek eredeti formájukba. Felfedezésük utat nyithat gyémántalapú eszközök használata előtt az érzékelésben, az adattárolásban,…

Olvass tovább>>

A Nyugat-Balkán folyóira tervezett vízierőművek 11 őshonos halfaj kihalását eredményeznék

~

Szinte minden tizedik európai halfajt a kihalás szélére sodorják a nyugat-balkáni térség folyóira tervezett vízierőművek a Grazi Egyetem kutatói vezetésével készült nagyszabású tanulmány szerint. A térségbeli államok kutatónak részvételével összeállított tanulmány felhívta a figyelmet arra, hogy a Nyugat-Balkánon élő 113 édesvízi halfaj közül 11 őshonos faj kihalna, hét a kihalás szélére kerülne, négy súlyosan veszélyeztetetté, 24 pedig veszélyeztetetté válna, ha elkészülne a térségbe tervezett vagy már épülő, mintegy 2800 vízi erőmű, amelyek több mint egyharmada Natura 2000 területen lenne. Elemzésük szerint Európa 531 édesvízi halfaja közül 49 kihalna vagy kihalás…

Olvass tovább>>

Elnapolta exobolygó-vadász űrszondájának indítását a NASA

~
rakéta

Legkorábban szerdán indítja útnak legújabb exobolygó-kereső űrszondáját az amerikai űrkutatási hivatal (NASA), amely eredetileg hétfőre tervezte a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) fellövését. A teleszkóp helyi idő szerint hétfő este 18 óra 32 perckor indult volna útnak a floridai Cape Canaveralról a SpaceX űripari magánvállalkozás Falcon 9 típusú rakétáján, ám alig három órával a tervezett indítás előtt lefújták a kilövést – írta a BBC News. A SpaceX szerint a szakembereinek még némi időre van szüksége a rakéta vezérlésével, navigációjával és ellenőrzésével kapcsolatos kérdés tisztázására. A vállalat emberei most azon dolgoznak,…

Olvass tovább>>

Elhunyt Knoll József farmakológus, az MTA rendes tagja

~

Életének 93. évében, kedden elhunyt Knoll József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, a Semmelweis Egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetének professor emeritusa – közölte az MTA. A magyar gyógyszerkutatás kiemelkedő alakjának nevéhez több gyógyszer kifejlesztése is köthető. Knoll 1925-ben született Kassán. 1951-ben szerzett orvosi diplomát a Budapesti Orvostudományi Egyetemen. Már orvostanhallgatóként elkezdett dolgozni, a kezdetektől fogva a gyógyszerkutatás érdekelte. Az egyetem elvégzése után tanársegédként folytatta pályáját a Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszertani Intézetében. 1958-tól docens, 1962-től tanszékvezető, majd 1963-tól 1992-ig tanszékvezető egyetemi tanár. Fő kutatási területe a neuropszichofarmakológia volt. A hajtóerőn…

Olvass tovább>>

A maláriát gyógyító szer előállítását segítő módszert dolgoztak ki erdélyi magyar kutatók

~

A maláriát gyógyító szer előállítását segítő módszert dolgoztak ki a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar kutatói. A Balog Adalbert, a Sapientia EMTE professzora és Domokos Erzsébet, a MOGYE adjunktusa vezetésével folyt kutatás eredményeit a világ egyik legidézettebb tudományos folyóiratában, a Frontiers in Plant Science-ben közölték – számolt be a Sapientia Egyetem. Az összegzés felidézi, hogy a malária gyógyítására alkalmazott legfontosabb hatóanyag, az artemisinin felfedezéséért Tu Ju-ju kínai tudós 2015-ben orvosi Nobel-díjat kapott. A marosvásárhelyi kutatók annak a lehetőségét vizsgálták, hogy miként lehetne…

Olvass tovább>>

A népszerűség nagy átok a veszélyeztetett állatok számára

~

A népszerűség nagy átok bizonyos állatok, például az oroszlánok, elefántok és tigrisek számára, amelyek gyakran szerepelnek reklámokban vagy egy-egy márka arcaként és logóján, és így az emberek hajlamosak azt hinni, hogy sok él belőlük a vadonban és nem tartoznak a veszélyeztetett fajok közé – írták a kutatók a PLOS Biology című folyóiratban publikált tanulmányukban. A kutatást vezető Franck Courchamp és csapata felmérést végzett a nagyközönség körében annak kiderítésére, hogy mely vadon élő állatokat tartják karizmatikusnak az emberek. A kutatók azt is megnézték, hogy milyen állatok szerepelnek leggyakrabban az állatkertek honlapján,…

Olvass tovább>>

Részben Leonardo da Vinci műve lehet az Arezzói Szent Donát csodatevése című festmény

~

Művészettörténészek szerint részben Leonardo da Vinci festette azt a kicsiny reneszánsz festményt, amely a Worcesteri Művészeti Múzeum tulajdonában van. Az Arezzói Szent Donát csodatevése című festményről eddig úgy tartották, hogy egy kevésbé ismert firenzei művész, Lorenzo di Credi munkája. A Yale Egyetem Művészeti galériájának főkurátora, Laurence Kanter szerint az 1475 és 1485 között keletkezett kép Leonardo félreérthetetlen kéznyomáról árulkodik. „Legalább fele részben” a reneszánsz mester festhette a művet, a többi Lorenzo munkája. Azért nem számoltak Leonardóval, mint a festmény készítőjével, mert stílusa akkor még nem volt érett. Azt feltételeztük, hogy…

Olvass tovább>>

Hatásos lehet a depresszió gyors kezelésére a ketamin

~

Ígéretesnek mutatkozott a súlyos depresszió és az öngyilkos gondolatok gyors kezelésében a ketamin. Bár a szer elsősorban partidrogként ismert, érzéstelenítőként is engedélyezett a használata. Egy amerikai tanulmány szerint orrsprayként való használata nyomán a pácienseknél jelentősen javultak a depressziós tünetek az első 24 órában – írja a BBC. A brit pszichiáterek kollégiuma (Royal College of Psychiatrists) szerint tanulmányuk révén a szer egy lépéssel közelebb kerülhet ahhoz, hogy a közegészségügyi rendszerben felírható gyógyszerré váljon. A Janssen kutatóközpont, a Johnson and Johnson nevű cég és a Yale School of Medicine által végzett kutatás eredményeit…

Olvass tovább>>

A trópusi betegségek elkerülésében is segíti a madarakat a vándorlás

~

A vándormadarak számára komoly hasznot jelent, hogy a költési időszakban elhagyják a trópusi területeket és ezzel együtt maguk mögött hagynak számos betegséget is, mert emiatt egy kevesebb kockázattal járó immunrendszer is elegendő számukra az életben maradáshoz – derült ki a svédországi Lundi Egyetem kutatóinak tanulmányából. A szakemberek több mint 1300 énekesmadár-faj származását vizsgálva arra jutottak, hogy mind az Európa északi részén telelő nem költöző madarak, mind az Európában költő, de a téli hónapokat az Egyenlítőhöz közeli területeken töltő vándormadarak is Afrikából származnak – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A szakemberek…

Olvass tovább>>

Az éjszakai baglyok korábban halnak, mint a koránkelők

~
alvás

Az éjszakai baglyok korábban halnak, mint a koránkelők – állapították meg amerikai és brit kutatók. A brit Surrey-i Egyetem és a chicagói Északnyugati Egyetem kutatói 430 ezer, 38 és 73 év közötti személy részvételével végezték kutatásukat. Eredményeik szerint az éjszaka szélsőségesen aktívaknál a 6,5 évnyi kutatási idő alatt mintegy tíz százalékkal nagyobb volt a halálozás kockázata, mint a korai kelőknél. „Ez a közegészségügy egyik olyan problémája, amelyet nem lehet ignorálni” – mondta Malcolm Schantz, a Surrey-i Egyetem kutatója. Úgy véli, az éjszakai baglyoknak biztosítani kellene a lehetőséget, hogy későbbre halaszthassák…

Olvass tovább>>

Saját bőréből és csontjából növesztettek új állat egy nőnek brit orvosok

~

Saját bőréből és csontjából növesztettek új alsó ajkat és állat brit orvosok egy nőnek – számolt be róla a BBC hírportálja. Van Blundennek (képünkön) több mint két éve kellett eltávolítani az állát és az alsó ajkát. Az 55 éves nő azóta nem tud enni, inni és beszélni, munkáját is be kellett fejeznie. Nottinghami és wolverhamptomi sebészeknek új eljárással sikerült rekonstruálniuk az arc alsó részét: a páciens saját bőrét és csontját „húzták rá” egy keretre. A disztrakciós oszteogenezisnek nevezett eljárás már sok éve ismert, ám soha nem alkalmazták ilyen módon – magyarázta a…

Olvass tovább>>

Nemzetközi projekt indul a látás megismerésére magyar vezetéssel

~
szem

Állatkísérletekkel és gépi intelligenciával vizsgálhatja a látás idegrendszeri folyamatait egy magyar vezetésű nemzetközi kutatócsoport. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpontban dolgozó Orbán Gergő és nemzetközi csapata 1,35 millió dollárt (mintegy 345 millió forintot) nyert el a 2018 májusában induló Fusion of evidence and expectation (Az elvárások és a bizonyosság fúziója) című hároméves projektre a Human Frontiers Science Program pályázatán. A döntőbizottság 780 pályázatból 31-nek ítélt oda támogatást, Magyarországról utoljára nyolc éve hirdettek nyertest – közölte az MTA szerdán az MTI-vel. A nemzetközi együttműködésben zajló projekt központi feltételezése, hogy…

Olvass tovább>>

A traumás agysérülések növelhetik a demencia kockázatát

~

A traumás agysérülést elszenvedő embereknél magasabb a kockázata a demencia, vagyis időskori elbutulás kialakulásának – derült ki egy nagyszabású új tanulmányból. A 2,8 millió, Dániában élő ember egészségi adatainak elemzésére épült vizsgálat eredményei szerint az egy, vagy több traumás agysérülést elszenvedett embereknél 24 százalékkal nagyobb valószínűséggel jelentkezett demencia, mint azoknál, akiknek nem volt agysérülésük – írta a BBC News. A legmagasabb kockázati csoportba azok tartoztak, akik a húszas éveikben szenvedtek traumás agysérülést: esetükben 63 százalékkal nagyobb valószínűséggel alakult ki demencia az életük későbbi szakaszában. A demencia, amelynek leggyakoribb formája az…

Olvass tovább>>

Jelentősen több hó esett az Antarktiszon az utóbbi évtizedben

~
Antarktisz

Jelentősen, akár tíz százalékkal is több hó eshetett az Antarktiszon 2001 és 2010 között, mint kétszáz évvel korábban – számolt be egy új kutatás eredményeiről a BBC hírportálja. A tudósok kétszáz év déli-sarkvidéki hóeséseinek nyomait tárták fel. Eredményeik alapján 2001 és 2010 között nagyjából 272 milliárd tonnával több hó hullott évente a „fehér kontinensre”, mint 1801 és 1810 között. Ez akkora vízmennyiség, amivel Új-Zéland egész területét egy milliméter vastagon be lehetne borítani. A brit antarktiszi kutatóprogram (British Antarctic Survey, BAS) tudósai eredményeiket az Európai Földtudományi Egyesület (EGU) bécsi kongresszusán mutatták…

Olvass tovább>>

Az idős emberek agyában is ugyanannyi idegsejt növekedik, mint a fiatalokéban

~
agy

Kutatóknak először sikerült kimutatniuk, hogy egészséges idős férfiak és nők képesek ugyanannyi új idegsejtet növeszteni, mint a fiatal emberek. Felfedezésük az olyan degeneratív betegségek kezelésében lehet nagy jelentőségű, mint az Alzheimer-kór. A szakemberek között régóta vita folyik arról, hogy a felnőtt emberek növesztenek-e új neuronokat, számos korábbi kutatás azt sugallta, hogy a felnőtt agyban nem nőnek már újabb idegsejtek és nyúlványaik. A New York-i Columbia Egyetem kutatóinak a Cell Stem Cell című tudományos folyóiratban csütörtökön megjelent új tanulmánya ellentmond ezen állításnak. Maura Boldrini neurobiológus, a tanulmány vezető szerzője és munkatársai szerint felfedezésük…

Olvass tovább>>

Három magyar kutató is elnyerte az Európai Kutatási Tanács idei támogatását

~
tudós, laboratórium

Az Európai Kutatási Tanács 2018-ban 653 millió euróval támogat 269 élvonalbeli kutatót, köztük három magyar tudóst – közölte az Európai Bizottság. Az Európai Kutatási Tanács (ERC) bejelentése szerint idén 27 uniós tagország számos tudósa mellett három magyar: Kőszegi Botond, a Közép-európai Egyetem; Nusser Zoltán, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézete; valamint Hanzó Lajos, az angliai University of Southampton kutatatója részesült támogatásában. Mint elmondták, a támogatás révén a szakemberek lehetőséget kapnak arra, hogy az uniós tagállamokban vagy a társult országokban megvalósítsák legkreatívabb kutatási elképzeléseiket és olyan tudományos eredményeket mutassanak fel, melyek kiemelkedő…

Olvass tovább>>