Címke: tudomány

Nemzetközi szaklapban jelent meg a gerecsei őskrokodilról szóló kutatás

~

Magyar kutatók által felfedezett és tanulmányozott 180 millió évvel ezelőtt élt őskrokodil maradványairól szóló tudományos kutatás eredményeit publikálták a szakértők a PeerJ tudományos szaklapban. Fitos Attila amatőr kutató 1996 nyarán bukkant egy különleges fosszíliára a Gerecsében, ahol fogak és csontok peregtek ki a Pisznice-hegy oldalában található egyik kőfejtő 180 millió éves, vörös gumós mészkőrétegeiből. Az első leleteket újabbak követték, míg végül egy krokodil részleges csontváza rajzolódott ki a preparálási munkálatok után. Az előzetes vizsgálatokat követően 2017-ben került sor a leletanyag részletes, tudományos feldolgozására, amelyben az ELTE kutatói mellett az brit…

Olvass tovább>>

A patkányok okosabbak, mint gondoltuk

~

Először találtak bizonyítékot arra, hogy képesek múltbéli eseményeket visszaidézni emlékezetükben az állatok. Az Indianai Egyetem (IU) szakértői szerint a felfedezés segítheti az Alzheimer-kór kezelésére szolgáló új gyógyszerek kifejlesztését. A Jonathon Crystal, az IU kutatója vezette tanulmány a Current Biology című tudományos lapban jelent meg. „Nemcsak azért érdeklődünk az állatok memóriája iránt, hogy jobban megértsük őket, hanem elsősorban azért, hogy a memória olyan modelljeit fejlesszük ki, melyek megfeleltethetők az emberi betegségekben, például az Alzheimer-kórban károsodott memóriatípusokkal” – mondta Crystal. A tudós szerint a legtöbb kutatás, amely új, Alzheimer-elleni gyógyszer kifejlesztésén dolgozik,…

Olvass tovább>>

Megerősítették: a HPV-oltás biztonságos és hatékony

~

A humán papillomavírus (HPV) elleni védőoltás biztonságos és hatékony védelmet nyújt a fiatal lányok és nők számára a méhnyakrák kórokozója ellen – derült ki egy új, független tanulmányból, amely megerősítette az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábbi megállapításait. A londoni székhelyű Cochrane Group tanulmánya a világ különböző tájain élő több mint 73 ezer fiatal lány és nő bevonásával készült 26 korábbi vizsgálat elemzésére épült – írta a BBC News. A szakemberek kimutatták, hogy a 15 és 26 év közötti nőknél a védőoltások minden tízezer nő esetében 341-ről 157-re…

Olvass tovább>>

A lovaglás megváltoztatta Eurázsia etnikai arculatát

~

A lovak háziasítása megváltoztatta Eurázsia arculatát, segített a Nyugat felé vonuló hunoknak és mongoloknak kiszorítani az indoeurópai földműveseket, de közben a Hepatitis B-vírust és a pestist is magukkal hozták Európába. A Science és a Nature folyóiratokban publikált három tanulmány szerzői több tucatnyi ember genetikai állományát szekvenálták a Kr. előtt 2500 és Kr. után 1500 közötti négyezer éves periódusból, a vaskortól a középkorig – írta a phsys.org tudományos portál. Elemzéseik azt mutatták, hogy az eurázsiai sztyeppe lakóinak genetikai felépítésében lassú, de folyamatos változás zajlott le. Ennek területi kiterjedése nyugaton a mai Magyarországtól…

Olvass tovább>>

A rák és a köszvény kezelésében is segítséget jelenthet magyar kutatók új eredménye

~

A vörösvérsejtek felszínén található egyik transzportfehérje új változatára bukkantak az MTA-TTK Enzimológiai Intézet és az Országos Reumatológia és Fizioterápiás Intézet kutatói, akiknek felfedezése a rák és a köszvény kezelésében is új eredményeket hozhat. Az ABCG2 nevű fehérje szerepet játszhat a köszvény kialakulásában, valamint a rákos daganatok gyógyszer-rezisztenciájában – áll a Magyar Tudományos Akadémia közleményében. A kutatók kifejlesztettek egy egyszerű, ujjbegyszúráson alapuló módszert a vörösvértestek felszíni fehérjéinek mennyiségi meghatározására, amely segíthet a betegségekre való hajlam és a gyógyszerek káros mellékhatásainak előrejelzésében. Az ABCG2 fehérje az ABC transzporterek családjába tartozó, a sejtek külső…

Olvass tovább>>

Kelet-Ázsiából származik a globális kétéltűpusztulásért felelős gomba

~

Kelet-Ázsia lehet az eredeti hazája a kétéltűeket világszerte pusztító gombának – derült ki egy új, a londoni Imperial College vezette nemzetközi kutatásból, amelyben a Magyar Természettudományi Múzeum egyik kutatója is részt vett. A szakemberek azt már korábban megállapították, hogy a több kontinenst érintő tömeges béka-, gőte- és szalamandra-pusztulásért a Batrachochytrium dendrobatidis (Bd) nevű kitridgomba (képünkön) a felelős – olvasható a Magyar Természettudományi Múzeum közleményében. A kitridgombák világszerte elterjedtek, de mostanáig nem volt világos, hogy a kórokozó gyilkos változata honnan indult és terjedt szét. A Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmány…

Olvass tovább>>

Először észleltek szénben gazdag aszteroidát a Kuiper-övben

~

Először észleltek szénben gazdag aszteroidát a Kuiper-övben, az objektum segítheti a Naprendszer történetének megismerését. A Neptunusz mögött keringő jeges törmelékhalmazban felfedezett aszteroida összetétele arra utal, hogy nem ott alakulhatott ki. Feltehető, hogy a 300 kilométer széles objektum az óriás bolygók közötti pályájáról vetődött ki a Naprendszer történetének korai, változó időszakában. Az aszteroida olyan távoli, hogy elemzése több évig tartott. „Amikor megérkeztek az első adatok, azt hittük, valamit eltévesztettünk. Egyáltalán nem úgy nézett ki, mint a Kuiper-öv többi objektuma” – idézi Tom Seccull a belfasti Queen’s University kutatóját a BBC hírportálja. Ebben a…

Olvass tovább>>

Honlapot indított az Akadémia az áltudományok ellen

~

A tudomány eredményeinek hiteles és közérthető közvetítésére hívta fel a kutatói közösséget a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) hétfői közgyűlése által elfogadott határozat; az áltudományos elméletekkel szembeni fellépés jegyében az MTA ismeretterjesztő holnapot is indított tudomany.hu néven. A tudományba vetett bizalom megrendülése, az alternatívként megjelölt, ám tudománytalannak tekinthető megnyilatkozások terjedése világjelenség, és a tudomány alapelveinek támadása, a tévtanok, a tudományosnak tűnő, de hamis elméletek terjedése Magyarországon is egyre erősödik. A Magyar Tudományos Akadémia – mint a tudományért felelős, legnagyobb közbizalmat élvező köztestület – az eddigieknél is erőteljesebb és aktívabb szerepet kíván…

Olvass tovább>>

A leégésért is a gének felelnek

~

Bizonyos gének határozzák meg, hogy az ember mennyire hajlamos a leégésre, és annak eredményeként a bőrrák kialakulására – állítják kutatók. A szakemberek Nagy-Britanniában, Ausztráliában, Hollandiában, valamint az Egyesült Államokban élő és európai felmenőkkel rendelkező csaknem 180 ezer ember genetikai állományát megvizsgálva azonosítottak húsz olyan gént, amely összefüggésben van a leégés fokozott kockázatával – írta a medicalxpress.com. A Nature Communications című tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint a húsz gén közül nyolcat korábbi kutatások már összefüggésbe hoztak a bőrrák kialakulásával. A genom legalább egy régiójában „arra utaló bizonyítékot találtunk, hogy a melanoma…

Olvass tovább>>

Díjeső az Magyar Tudományos Akadémián

~

Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke adta át a köztestület 189. közgyűlésének hétfői ünnepi ülésén az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjakat, a Wahrmann Mór-érmet, az Arany János-életműdíjat és az Akadémiai Újságíró Díjat. Az Akadémiai Aranyérmet Kiefer Ferenc, Széchenyi-díjas nyelvész, az MTA Nyelvtudományi Intézet – Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa vehette át úttörő jelentőségű jelentéstani, mondattani, pragmatikai és morfológiai eredményei elismeréseként, a modern magyar grammatikai kutatások megalapozásáért, a magyar nyelvészet tartalmi és intézményi modernizációjának megszervezéséért, valamint a magyar nyelvtudománynak a nemzetközi nyelvészeti életbe való integrációjában játszott meghatározó szerepéért. Az életműdíjnak…

Olvass tovább>>

Innovációs napot tart a PTE a pécsi Zsolnay-negyedben

~

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) valamennyi innovációs projektjét bemutató ismeretterjesztő napot tartanak hétfőn a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedben. A tájékoztató szerint a résztvevők a többi között előadásokat hallhatnak a háromdimenziós vizualizációs technológiákról és azok alkalmazásairól, a „folyékony arany”, azaz a méz „valódi értékéről”, illetve profi vállalkozóvá válás lehetőségeiről. Weiss Péter Fotelgazda című előadásában a „gastro reality-ről”, Szabó Gábor pedig a fenntartható, sziget üzemű térbútorokról, az okospadokról értekezik – írták. A poszter szekcióban az innovációs díj pályázói mutatják be ötleteiket, emellett pedig az egészségipari üzletfejlesztési lehetőségekről workshopot, illetve kamarai innovációs fórumot és…

Olvass tovább>>

Mesterséges embriókat hoztak létre holland tudósok

~
spermium

Mesterséges embriókat hoztak létre laboratóriumban hímivarsejt és petesejt helyett egerek őssejtjeinek felhasználásával holland tudósok. Ezek a modellembriók oly mértékben hasonlítottak a természetes embriókhoz, hogy beágyazódtak egy nőstény egér méhének nyálkahártyájába, terhességet, az embrió növekedését eredményezve, ami először történt meg ilyen embriókísérletekben. Ez a gyökeresen új módszer megnyitja az utat azelőtt, hogy a szakemberek megérthessék az élet első és rejtett folyamatait, a meddőség problémáit és a betegségek embrionális eredetét. A Maastrichti Egyetem tudósai Nicolas Rivron vezetésével folyt kutatásának eredményeit a Nature című tudományos folyóiratban ismertették. Az őssejt használatával elért tudományos áttörés…

Olvass tovább>>

A madarak evolúciójának kulcsfontosságú láncszeme volt egy százmillió éve élt teremtmény

~

A madarak evolúciójának kulcsfontosságú láncszeme volt az a nagyjából százmillió évvel ezelőtt élt teremtmény, amely a dinoszauruszokra és a mai madarak jellemző fizikai sajátosságokkal is rendelkezett. A mai Észak-Amerika területén élt Ichthyornis nembe tartozó Ichthyornis dispar kulcsfontosságú láncszeme annak az evolúciós fejlődésnek, amely a dinoszauruszoktól a mai madarak megjelenéséig tartott – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A mai tengeri madarakra hasonlító fogas madárnem mások mellett Charles Darwin angol természettudós és a 19. század egyik legkiemelkedőbb őslénykutatójaként számon tartott Othniel Charles Marsh amerikai paleontológus figyelmét is felkeltette, aki elsőként írta le…

Olvass tovább>>

Sötétben világító növényeivel nyert innovációs díjat egy magyar feltaláló Kínában

~

Sötétben világító növényeivel nyert növényinnovációs kategóriadíjat Kun Richárd feltaláló a 6. Sanghaji Nemzetközi Technológiai Kiállításon Kínában – közölte a Valor Hungariae Zrt. A cég közleményében azt írta, a flAVATAR elnevezésű találmány egy olyan, száz százalékban növényi alapú anyag, amellyel ha külsőleg kezelik a vágott virágokat és cserepes növényeket, akkor azok fénylenek a sötétben. Kun Richárd feltaláló cége, a Floreande Kft. által gyártott, védjegyoltalom alatt álló találmányával kezelt növények a feltöltődés után azonnal sötétbe helyezve – a töltöttség erejétől függően – akár harminc percen keresztül zöld, kétféle kék, piros és fehér…

Olvass tovább>>

A világegyetem legöregebb pókja 43 évesen pusztult el

~
pók

A világ legöregebb pókja 43 évesen pusztult el egy hosszú távú tanulmány ideje alatt Ausztráliában. A Pacific Conservation Biology című szaklapban megjelent tanulmány szerint a Gaius Villosus fajba tartozó matuzsálem jelentősen túlélte az eddig ismert legidősebb pókot, egy 28 évesen elpusztult mexikói tarantulát. A dugós csapóajtós pókfélék közé tartozó faj egyede egy hosszú távú tanulmány ideje alatt pusztult el, amelyet az ilyen pókok élettartamának megismerése céljából végeztek Leanda Mason, a perthi Curtin Egyetem professzorának vezetésével. „Ismereteink szerint ez a valaha felfedezett legöregebb pók, hosszú élete révén információkat nyerhetünk a csapóajtós pókok…

Olvass tovább>>

Orbán: rossz ötlet hazavinni az elhagyottnak tűnő madárfiókákat

~

Gyakorlatilag nincsenek elhagyott madárfiókák, a szülök mindig a közelükben vannak, ezért semmilyen szituációban nem ajánlott hazavinni a fiókákat – hívta fel a figyelmet Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője. Ha egy ragadozó madárfészekre támad, a még nem teljesen fejlett egyedek védekezésből elugrálnak. Ezek a fiókák még nem tudnak rejtőzködni, így gyakran utcán vagy járdán találnak rájuk az emberek – fűzte hozzá. Elmondta: ilyen esetben segítséget jelent, ha eljutatják a legközelebbi növényzethez a fiókákat, hiszen a szülők hang alapján akár százméteres körzetből is megtalálják őket. Ha valaki mégis…

Olvass tovább>>

Az Uránusz olyan mint a Magdi-néni bolygó: büdös

~

Záptojásszagú köd veheti körül az Uránuszt: a körülötte lévő felhőket hidrogén-szulfid alkotja, amely a romlott tojás kellemetlen szagát is okozza. Régóta vitatott annak lehetősége, hogy ez a gáz jelen lehet a hetedik bolygó légkörében, de most először sikerült bizonyítani a feltételezést egy Hawaiin lévő teleszkóp segítségével – olvasható a BBC hírportálján. A bűzös gázt magasan az óriásbolygó felhőinek tetején észlelték. A felismerés új fényt vethet arra, hogyan formálódtak a Naprendszer külső bolygói. A kutatók eredményeiket a Nature Astronomy című szaklapban publikálták. Korábbi teleszkópos vizsgálatok és a Voyager 2 űrszonda kutatásai…

Olvass tovább>>

Magyar űrkutató életművéből nyílt kiállítás az Óbudai Egyetemen

~

Bejczy Antal, (képünkön) a NASA Jet Propulsion Laboratory magyar származású vezető kutatójának, a nemzetközi űrkutatás és robotika kiemelkedő személyiségének gazdag életpályáját bemutató kiállítás nyílt Budapesten, az Óbudai Egyetem bécsi úti kampuszán – közölte az egyetem. A közlemény szerint Bejczy Antal, az Óbudai Egyetem díszdoktoraként még életében felajánlotta egyedülálló, különleges hagyatéka egy részét az intézménynek kiállítási célból, valamint nevét adta az egyetemen működő robottechnikai központhoz. Az űrkutató és az egyetem kapcsolata és tudományos együttműködése több évtizedre nyúlik vissza, Bejczy professzor megkapta az egyetem Doctor Honoris Causa kitüntető címét, január 16-i születésnapját…

Olvass tovább>>

Ritka Ozirisz-templomra és Marcus Aurelius császár mellszobrára bukkantak Felső-Egyiptomban

~

Egy ritka Ozirisz-templomra és Marcus Aurelius római császár mellszobrára bukkantak régészek Egyiptom déli részén, Luxorban és Kom Ombo városánál. A túlvilág és a halottak istenének szokatlan tájolású templomát Luxorban találták a karnaki templomok tízedik pülonjától délre. A későkori (Kr.e 664-525), igen jó állapotban megőrződött templomnak megtalálták a bejáratát, alapjainak maradványait, oszlopait, a belső falakat és a harmadik csarnok romjait – adta hírül az al-Ahram egyiptomi napilap honlapja. Essam Nagy, az egyiptomi régészeti misszió vezetője szerint nagyon fontos leletre bukkantak, mivel a szenthely nem az Ámon-Ré templom keleti vagy északi oldalán…

Olvass tovább>>

Elhunyt Magyari Béla kiképzett űrhajós

~

Életének 69. évében elhunyt Magyari Béla mérnök ezredes, a Szojuz-36 űrhajó tartalékszemélyzetének tagja. Az űrhajós halálhírét barátja, Schuminszky Nándor, a Magyar Asztronautikai Társaság tagja erősítette meg. Magyari Bélát hosszan tartó betegség után érte a halál. Magyari 1949. augusztus 8-án született Kiskunfélegyházán. 1967 és 1969 között a magyar, 1970-ben és 1971-ben a szovjet repülőműszaki főiskola növendéke volt, 1972-ben a magyar légierő repülőtisztje, 1977-ben I. osztályú vadászrepülő lett. A Szovjetunió által vezetett Interkozmosz együttműködés lehetővé tette, hogy a tagországok egy-egy képviselője is eljusson a világűrbe. A magyar űrhajósjelölteket 1977 májusától kezdték kiválogatni a…

Olvass tovább>>