Az élelmiszertermelés környezeti hatásainak eddig legátfogóbb elemzését készítették el brit és svájci kutatók, adataik alapján megállapították, hogy a hús- és tejtermékek fogyasztásának visszafogása az egyedüli leghatásosabb mód a bolygónkra gyakorolt környezeti hatás csökkentésének. Az Oxfordi Egyetem és az Agroscope svájci mezőgazdasági kutatóintézet 119 ország mintegy 38 ezer farmjának és 1600 élelmiszer-feldolgozójának és kereskedőjének adatait megvizsgálva mérte fel, hogy a különböző termelési módszerek és a földrajzi elhelyezkedés milyen környezeti hatással van az elfogyasztott élelmiszerek mintegy kilencven százalékát kitevő negyven élelmiszer előállításához. A szakemberek elemezték, hogyan hat ezen élelmiszerek előállítási folyamata a…
Olvass tovább>>Címke: tudomány
A világ 13 ezer város szénlábnyomát állapították meg norvég kutatók
A világ 189 országa 13 ezer városának szénlábnyomát állapították meg norvég kutatók, számításaik szerint Szöulnak, a kínai Kantonnak és New Yorknak a legnagyobb a szénlábnyoma. Budapest a 210. helyre került. A szénlábnyom azt mutatja meg, hogy mennyi közvetlen és közvetett üvegházhatású gáz kerül a légkörbe az emberi tevékenység, életmód által. Minél nagyobb az emberi karbonlábnyom, annál nagyobb a hatása az éghajlatváltozásra. A kutatók létrehoztak egy honlapot is, amely részletesen bemutatja a vizsgált városok szénlábnyomát. Az Environmental Research Letters című folyóiratban közzétett tanulmányukban a szakemberek megállapították, hogy globálisan a legnagyobb szénlábnyoma egy…
Olvass tovább>>DNS-vizsgálattal igazolták az inkák eredetével kapcsolatos legendákat
A hajdani inka uralkodók ma élő leszármazottainak genetikai vizsgálatával igazolták perui kutatók, hogy az amerikai kontinens legnagyobb prehispán civilizációjának eredetével kapcsolatos két legenda, amelyek közül az egyik a perui Puno megyében lévő Titicaca-tó környékét, a másik a perui Cuzcóban lévő Pacaritambo barlangot tartja az inkák származási helyének, igaz és kapcsolódik is egymáshoz. A limai Universidad de San Martín de Porres kutatói, Ricardo Fujita és Jose Sandoval az inka kultúrától megbabonázva döntöttek úgy, hogy utána járnak az ősi indián civilizáció eredetét övező történeteknek. A témáját tekintve egyedülállónak számító tanulmányuk célja annak…
Olvass tovább>>Az űrből láthatók India kirívó anyagi egyenlőtlenségei
Az űrből, műholdfelvételek segítségével láthatók India kirívó anyagi egyenlőtlenségei. Pravin Csakravarti és Vivek Dehedzsia indiai tudósok az amerikai légierő meteorológiai műholdprogramjának felvételeit tanulmányozták. A programban részt vevő szatellitek naponta 14-szer kerülik meg a Földet, éjszaka szenzorokkal készítenek felvételeket a Föld felszínén látható fényekről. A felvételekre ráhelyezték az indiai körzeteket ábrázoló térképet, így egyedülálló világítási adatbázist hoztak létre kerületenként, az időbeli alakulást is mutatva. Tizenkét indiai állam 640 körzetéből 387-at tanulmányoztak. Ezekben a térségekben él az ország lakosságának 85 százaléka és itt állítják elő a GDP nyolcvan százalékát. A két kutató az…
Olvass tovább>>Japán legnagyobb korallzátonyának mindössze egy százaléka egészséges
Japán legnagyobb korallzátonyának mindössze egy százaléka egészséges – derült ki egy új tanulmányból, amely szerint az aggasztó mutató oka, hogy a kelet-ázsiai szigetország koralltelepének nem sikerül regenerálódnia az újabb és újabb korallfehéredések után. A délnyugat-japán Szekiszei Lagúna korallállománya nyolcvan százalékkal csökkent az 1980-as évek vége óta a tengervíz melegedése és a korallevő töviskoronás tengericsillagok (Acanthaster planci) pusztítása miatt – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A japán környezetügyi minisztérium szerint a több mint 67 négyzetkilométeren elterülő lagúnának ma már mindössze 1,4 százaléka egészséges, miután a területet 1998-ban, 2001-ben, 2007-ben és 2016-ban…
Olvass tovább>>Megfejtették Michael Jackson egy látványos táncmozdulatának titkát
Orvosok találtak magyarázatot arra a fizikai képtelenségnek tűnő táncmozdulatra, amellyel Michael Jackson kápráztatta el a közönséget a Smooth Criminal című számának videoklipjében. Az 1987-ben forgatott klipben a sztár bokából 45 fokos szögben hajlik előre, miközben teste teljesen egyenesen feszül. Ezt az ikonikus mozdulatot nagyon sokan próbálták meg utánozni. A BBC News szerint indiai gerincspecialisták egy tudományos folyóiratban most magyarázattal szolgáltak a lehetetlennek tűnő táncelemre. A mozdulathoz egy különlegesen kiképzett cipő és Jackson elképesztő fizikai felkészültsége kellett. Az orvosok ugyanakkor óva intettek Jackson utánzásától, mivel az sérüléshez vezethet. Mandzsul Tripathi a…
Olvass tovább>>Százhuszonnégy új fajt találtak a bolíviai Madidi Nemzeti Parkban
Befejeződött a világ egyik emberi beavatkozástól legkevésbé érintett térsége, a bolíviai Madidi Nemzeti Park két és fél éven át tartó tudományos felmérése, a szakemberek 124 új, eddig ismeretlen növény- és állatfajra bukkantak a latin-amerikai ország északnyugati részén elterülő természetvédelmi térségben. A New York-i székhelyű Wildlife Conservation Society (WCS) bolíviai tudóscsoportja 30 hónap alatt a nemzeti park valamennyi ökoszisztémáját felmérte az amazonasi esőerdőktől az Andok 6044 méter magas Chaupi Orco hegycsúcsának gleccservidékéig. A 1,89 millió hektár nemzeti park 15 térségében végeztek részletes felmérést – adta hírül a WCS honlapja. A nemzeti…
Olvass tovább>>A dél-európai gyerekek a leginkább elhízottak Európában
A dél-európai országokban – Görögországban, Spanyolországban, Olaszországban és Cipruson – a legnagyobb az elhízott és kövér gyerekek aránya az európai kontinensen, a legkevésbé elhízottak a tádzsik, a türkmén, a kazah és a dán gyerekek, míg a magyarok a középmezőnyben vannak az Egészségügyi Világszervezet legújabb adatai szerint. Az ENSZ szakosított szervezete honlapján tette közzé a gyermekkori elhízást 2008 óta figyelemmel követő programjának (Childhood Obesity Surveillance Initiative) az európai térségre vonatkozó előzetes adatait. Az 53 államot felölelő térség 38 országában mintegy 250 ezer 6-9 éves gyermek súlyát mérték meg és táplálkozási szokásaikat…
Olvass tovább>>Kiderítették a halspermiumok sikeres célba érésének titkát: nem kell sietni
Svájci tudósok kiderítették, milyen bonyolult trükkök segítik a halspermiumok célba érését. A Berni Egyetem ökológiai és evolúciókutató Intézetének kutatói a Tanganyika-tóban élő bölcsőszájúhal-félék szaporodási taktikáit tanulmányozták, eredményeiket a Science Advances tudományos lap tette közzé. Sok állatfaj hímjei követnek alternatív taktikákat a petesejtek megtermékenyítéséért folytatott versenyben. A kutatók által vizsgált faj üres csigaházban végzi az ikra megtermékenyítését, ami igen eltérő taktikákat tesz lehetővé – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A kutatók megállapították, hogy egyazon faj egymástól különböző hímjei kétféle spermiumot termelnek, van, amelyik a hosszú élettartamra, van, amelyik a sebességre specializálódott.…
Olvass tovább>>Új fúrótechnikával gyűjt mintát a Mars kőzetéből a Curiosity
Új fúrótechnikájával több mint egy év után először sikerült mintát vennie a Mars kőzetéből a NASA Curiosity nevű marsjárójának. A Curiosity ütvefúrója mintegy ötven milliméter mélyre fúrt a Duluth névre keresztelt célpontjában. A NASA bolygókutató intézete, a Jet Propulsion Laboratory kutatói azóta dolgoztak az új fúrómódszeren, hogy a Curiosity fúróján mechanikai probléma lépett fel 2016 decemberében. Az új technika (Feed Extended Drilling) alkalmazásával a marsjáró fúrója a robotkar erejét is használja fúrás során, hasonlóan ahhoz, ahogyan az ember falat fúr – írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál. „A csapat óriási leleményességgel…
Olvass tovább>>Már ezt is tudjuk: két személyiségtípusba sorolhatók a gólyák
A gólyák vonulásuk során két „személyiségtípusba” sorolhatók magyar és német kutatók szerint: a vezetők feltérképezik a légáramlatokat, míg a követők inkább a nyomukba szegődnek. Nagy Máté, az MTA-ELTE Statisztikus es Biológiai Fizika Kutatócsoportjának tagja és a Max Planck Ornitológiai Intézetben, valamint a Konstanzi Egyetemen dolgozó munkatársai a Science című tudományos lapban mutatták be kutatásaik eredményét. Az, hogy egy gólya melyik stratégiát választja, egyúttal jól jelzi vonulási útjának végállomását is – állapították meg a szakértők. A kutatók egyszerre több mint 60, a kutatás kezdetekor kikelt gólyára rögzítettek kicsiny, 60 grammos jeladókat,…
Olvass tovább>>Már ezt is tudjuk: ritkán mondunk köszönetet a hozzánk legközelebb állóknak
Az emberek ritkán mondanak köszönetet a hozzájuk legközelebb álló személyeknek – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport, amely a Royal Society Open Science című szaklapban publikálta az eredményeit. Azt mondani, hogy „köszönöm”, amikor valaki segítséget kap egy másik személytől, a hála kifejezésének egy módja, amelyet általában el is várnak az embertől az udvarias viselkedés jegyében – mindez azonban leginkább csak a nyilvános beszélgetésekre érvényes – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Annak érdekében, hogy többet megtudjanak a hála kifejezésének módjairól a különböző társadalmi érintkezésekben, a szakemberek mikrofonokat szereltek fel a kutatásban részt…
Olvass tovább>>Kihalás fenyegeti a kínai óriásszalamandrát természetes élőhelyén
Kihalás fenyegeti természetes élőhelyén az „élő kövületnek” számító kínai óriásszalamandra mindegyik faját egy új felmérés szerint – írta a BBC. A világ legnagyobb testű kétéltűje vadon élő egyedeinek száma „katasztrofálisan zuhan”, lehetséges, hogy mindössze maroknyi maradt belőlük – állapította meg egy négy éven át tartó kínai terepfelmérés. Az akár 1,8 métert és ötven kilogrammot is elérő kétéltűek természetes élőhelyükről szinte teljesen eltűntek, ezzel szemben több milliót tenyésztenek farmokon, hogy luxuséttermeknek adják el a húsukat. A 170 millió éve nagyjából változatlan faj megmentését elsődleges megőrzési feladatnak tekinti a tudományos világ. „Elképesztően rövid…
Olvass tovább>>Még nagyobb a Tejútrendszer
A Tejútrendszer galaktikus korongja nagyobb, mint azt eddig vélték. A Kanári-szigeteki Asztrofizikai Intézet (IAC) és a kínai Állami Csillagvizsgáló Intézetek (NAOC) kutatói által bemutatott tanulmány szerint ha képesek lennénk a fény sebességével utazni, 200 ezer évbe telne átszelni a galaxis korongját. A spirális galaxisoknak, mint amilyen a Tejútrendszer is, van egy olyan vékony korongja, amelyben a csillagok fő hányada található. Ezek a korongok méretükben korlátozottak, így bizonyos sugáron túl már csak nagyon kevés csillag van – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A kutatóknak eddig nem voltak információi arról, hogy lehetnek-e csillagok…
Olvass tovább>>A nátha lehetséges gyógymódját találták meg brit kutatók
A megfázás lehetséges gyógymódját találták meg brit kutatók, akiknek „kissé radikális” módszere a náthát okozó megannyi vírus helyett magát az emberi szervezetet célozza meg. A vizsgált gyógyszer blokkolja a szervezetben azt a kulcsfontosságú fehérjét, amelynek segítségével a megfázást okozó vírusok sokszorozódni és terjedni képesek – írta a BBC News. A laboratóriumi eredmények szerint a módszer képes bármelyik náthavírust megállítani, amennyiben elég korán kezdik alkalmazni. A kutatók szerint a klinikai próbák két éven belül elkezdődhetnek. A londoni Imperial College kutatói jelenleg a gyógyszer belélegezhető változatának kifejlesztésén dolgoznak, hogy csökkentsék a mellékhatások kockázatát. A…
Olvass tovább>>Fontos anatómiai információkat hordoz a gerecsei őskrokodil
Fontos anatómiai információkat hordoz a gerecsei őskrokodil – közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Őslénytani Tanszékének egyetemi docense. Ősi Attila paleontológus elmondta, hogy a csaknem ötméteres krokodil csontvázának harminc-negyven százaléka előkerült, az 1996-ban megtalált maradványok között csigolyák, bordák, páncélelemek és fogak is vannak. A 180 millió éves csontokból következtetve átmeneti fajnak számít, a krokodilok családjának azt az ágát képviseli, amelyik először alkalmazkodott a tengeri életmódhoz is – hangoztatta. Hozzátette, az állat erős végtagjai arról árulkodnak, hogy a szárazföldön is tudott járni. Egy csigolya révén ismerté vált a farokúszó, amelyből arra lehet…
Olvass tovább>>Felfedezték melyik gén a felelős a teknősök nemének meghatározásáért
Egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült izolálnia azt a gént, amely a keltetési idő alatt uralkodó hőmérséklet függvényében határozza meg a tojásból kikelő teknősök nemét – írta a BBC News. A vörösfülű ékszerteknősök (Trachemys scripta elegans) esetében, ha a keltetési idő alatt 22-27 Celsius-fok van a fészekben akkor általában hímek, ha 32 Celsius-fok, akkor általában nőstények jönnek világra. A krokodilok, aligátorok és a gyíkok egy részének tojásaiban ugyanez az egyelőre kevéssé ismert folyamat játszódik le. A Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítői azonban most egy lépéssel közelebb kerültek a tudományos világot…
Olvass tovább>>A rekordmeleg óceánvíz táplálta a Harvey hurrikánt
Hetekkel az előtt, hogy a Harvey hurrikán 2017 augusztusában lecsapott az Egyesült Államok texasi partvidékén, a Mexikói-öböl vize minden idők legmelegebbje, harminc Celsius-fokos volt az amerikai Nemzeti Légkörkutató Intézet (NCAR) új elemzése szerint. Az amerikai kutatók az óceánok vízhőmérsékletének megfigyelésére használt Argo-hálózat és a NASA műholdas adatait elemezve megállapították, hogy a normálisnál melegebb körülmények túlfűtötték a trópusi vihart, óriási páratartalommal táplálták, és amikor Houston közelében lelassult, a hurrikánok történetének egyik legsúlyosabb esőzését zúdította a partvidékre. „Először sikerült kimutatnunk, hogy a szárazföldre lezúdult eső mennyisége megegyezik a szokatlanul meleg óceánból elpárolgott…
Olvass tovább>>A déli félteke legnagyobb hullámát mérték Új-Zélandon
A déli félteke vélhetően legnagyobb, 28,8 méteres hullámát mérték kutatók Új-Zélandon. A hullám méretét egy bója rögzítette az új-zélandi Campbell-szigetnél a Csendes-óceán déli részén a héten – közölte a meteorológiai szolgálat. Ezzel megdőlt az eddigi 22,03 méteres rekord, amelyet 2012-ben Tasmániában mértek. Az északi féltekén ennél nagyobb hullámokat is regisztráltak. Az Új-Zélandi Meteorológiai Szolgálat márciusban üzemelte be napelemmel működtetett bójáját. A Campbell-sziget környéki terület heves viharairól ismert, eddig azonban bonyolult volt mérni a hullámok méretét. A nyolcemeletnyi hullámot a térségben uralkodó mély alacsonynyomású rendszer és a mintegy óránkénti 120 kilométeres szél okozta…
Olvass tovább>>Őssejtekből hoztak létre mesterséges embriókat
Mesterséges embriókat hoztak létre laboratóriumban hímivarsejt és petesejt helyett egerek őssejtjeinek felhasználásával holland tudósok. Ezek a modellembriók oly mértékben hasonlítottak a természetes embriókhoz, hogy beágyazódtak egy nőstény egér méhének nyálkahártyájába, terhességet, az embrió növekedését eredményezve, ami először történt meg ilyen embriókísérletekben. Ez a gyökeresen új módszer megnyitja az utat azelőtt, hogy a szakemberek megérthessék az élet első és rejtett folyamatait, a meddőség problémáit és a betegségek embrionális eredetét. A Maastrichti Egyetem tudósai Nicolas Rivron vezetésével folyt kutatásának eredményeit a Nature című tudományos folyóiratban ismertették. Az őssejt használatával elért tudományos áttörés…
Olvass tovább>>