Mesterséges intelligencia adta vissza a hangját egy rádiósnak

Mesterséges intelligencia segítségével kapta vissza a hangját egy amerikai rádióriporter, aki egy ritka idegrendszeri betegség miatt két éve nem tud beszélni – írta a BBC. Az 54 éves Jamie Dupree, a Cox Media riportere „új hangját” a skót CereProc technológiai cég készítette. Korábbi hangfelvételei alapján „megtanították” egy ideghálózatnak – ami a gépi tanulás működésének alapja -, megjósolni, hogy fog Dupree elmondani egy szöveget. „Ez megmentette az állásomat és a családomat az anyagi csődtől. Nincs túl sok lehetőség az olyan rádióriporter számára, aki nem tud beszélni” – mondta a BBC-nek a rádiós. Ahhoz,…

Olvass tovább>>

Bővítik a CERN nagy hadronütköztetőjének a kapacitását

Megkezdődtek pénteken az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjének (LHC) bővítési munkálatai, amelyek célja, hogy 2026-ra javítsák a világ legnagyobb részecskegyorsítójának teljesítményét, még több ütköztetést végezzenek a kísérletek során, növelve az új fizika felfedezéseinek lehetőségét – közölte a CERN. A nagy hadronütköztetőben 2010 óta ütköztetnek részecskéket. A Genf mellett, a francia-svájci határon 100 méter mélységben, egy 27 kilométer hosszúságú, 3 méter átmérőjű alagútban működő LHC nagy kísérleteiben a csaknem fénysebességre felgyorsított, egymással szemben haladó protonnyalábokat ütköztetnek, aminek eredményeként új elemi részecskék keletkeznek. Ezek tanulmányozásával a kutatók az anyag tulajdonságait,…

Olvass tovább>>

Kihalás fenyeget minden ötödik vadon élő emlősfajt

Kihalás fenyeget minden ötödik vadon élő emlősfajt Nagy-Britanniában – számolt be a BBC egy új kutatásról. A vörös mókus, a vadmacska, a szürke hosszúfülű-denevér is szerepel a 12 faj között, melyek a vadon élő emlősök első brit „vörös listájára” kerültek. Az emlősök védelmével foglalkozó egyesület (Mammal Society and Natural England) tanulmánya szerint a klímaváltozás, az élőhely elvesztése, a kártevőirtók és a betegségek számlájára írható, hogy majdnem minden ötödik emlősfajt kihalás fenyeget. A jelentés szerint elmúlt húsz évben csaknem hetven százalékkal csökkent a tüskés sünök és a közönséges kószapockok száma, ám vannak…

Olvass tovább>>

Drámaian csökken számos főemlős élőhelye

Számos főemlős élőhelyének akár 78 százaléka eltűnhet világszerte 2100-ig – figyelmeztettek főemlőskutatók a Peer Journal folyóiratban közzétett tanulmányukban. Az erdők kiirtása, mezőgazdasági területté alakítása számos fajt veszélyeztet, amelyek ezáltal elvesztik élőhelyüket. A vadászat, a vadállathús-kereskedelem szintén számos populáció tömeges és gyors hanyatlását idézi elő – írták tanulmányukban a szakemberek, akik Brazíliában, Madagaszkáron, Indonéziában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban vizsgálták az emberi tevékenység hatását a vadon élő főemlősökre. A főemlősök főként Afrika, Dél-Amerika, Ázsia és Madagaszkár trópusi és szubtrópusi területein élnek. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint jelenleg 439 faj él a…

Olvass tovább>>

Newton és Darwin között helyezték végső nyugalomra Stephen Hawking hamvait

A kimagasló tudósoknak fenntartott temetkezési helyen, Newton és Darwin között helyezték végső nyugalomra Stephen Hawking, a március 14-én 76 évesen elhunyt világhírű elméleti fizikus hamvait pénteken a londoni Westminster-apátságban. A gyászszertartáson az „asztrofizika popsztárjaként” is emlegetett tudóst Benedict Cumberbatch angol színész búcsúztatta, aki Hawkingot alakította a BBC egyik 2004-es televíziós drámájában, de megemlékezett az elhunytról Tim Peake brit űrhajós, Martin Rees királyi csillagász és Kip Thorne Nobel-díjas amerikai elméleti fizikus is. A családtagokon és a barátokon kívül szerte a nagyvilágból a nagyközönség ezer, sorsoláson kiválasztott tagja vehetett részt a gyászszertartáson,…

Olvass tovább>>

Idiocracy: és tényleg csökken az emberiség intelligenciája

Norvég kutatók egy nagyszabású tanulmányban kimutatták, hogy rosszabb eredmények születnek az intelligenciateszteken az 1970-es évek óta, az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) bemutatott eredményeik szerint nemzedékenként átlag hét ponttal rosszabbak az eredmények, ami nyilvánvaló irányváltást jelent az 1930-as évektől tapasztalt tendenciától. Korábbi kutatások szerint az emberek a múlt század 30-as éveitől egyre intelligensebbek, James R. Flynn új-zélandi kutató amerikaiak, majd európaiak körében végzett kutatások nyomán mutatta ki, hogy az átlagos intelligencia tízévente három ponttal növekszik. A tendenciát Flynn-hatásnak nevezték el, ami az IQ-tesztek átlagos eredményében tapasztalt folyamatos növekedést mutatja. A…

Olvass tovább>>

Háromezer éves királyfej-szobrocskát találtak Izraelben

Egy uralkodó fejének mintegy háromezer éves szoborábrázolására bukkantak régészek Izraelben – jelentette a Háárec című napilap. A fején diadémot viselő, öt centiméteres nagyságú alkotás különlegesen ritka figurális ábrázolás, és a szakemberek szerint egy korabeli uralkodó vonásait hordozhatja. A régészek szerint a lelet az i.e IX. századból való, és eddig soha nem került elő hasonló, a bibliai királyok korának valamely szakállas uralkodóját mintázó szobrocska, amely ráadásul kiváló állapotban maradt fenn, noha szakállának egy töredéke hiányzik. A régészek abban bizonyosak, hogy királyt ábrázol a festett figura, de abban meglehetősen bizonytalanok, hogy melyik…

Olvass tovább>>

Kétezer éves temetkezési barlangot találtak Észak-Izraelben

Kétezer éves temetkezési barlangot találtak Észak-Izraelben – jelentette a The Times of Israel. A Kinneret – vagy másik nevén Genezáreti – tó partjánál fekvő Tibériás város közelében, egy építkezésen bukkantak az értékes régészeti leletre, amikor egy új épület alapozásakor furcsa módon mindent betont elnyelt a föld, mint utóbb kiderült, a barlang egyik temetkezési kamrája. Izraelnek ezen a vidékén, a Tiberius római császár tiszteletére i. sz. 18-ban, Heródes Antipász zsidó fejedelem által alapított város környékén korábban csak egy hasonló barlangot találtak, noha az i. e. I., és az i.sz. II. század között…

Olvass tovább>>

Mérges varangyok fenyegetik Madagaszkár állatvilágát

Behurcolt mérges varangyok fenyegetik Madagaszkár állatvilágát egy új genetikai kutatás szerint. Az ázsiai közönséges varangy (Duttaphrynus melanostictus) mérgével megöli vetélytársait, az őshonos fajok elől pedig eleszi a táplálékot – közölte egy állatokkal foglalkozó nemzetközi kutatócsoport a Current Biology című szaklapban. A kutatások szerint Madagaszkár szinte valamennyi őshonos ragadozója kiemelten érzékeny a varangy mérgére – írta a ScienceDaily.com „Ausztráliában az óriásvarangyok megjelenése nagy felfordulást okozott több ökoszisztémában azzal, hogy a helyi táplálékhálózatból a varangyok mérgének hatására kikerültek kulcsszerepet játszó ragadozók” – mondta Wolfgang Wüster, nagy-britanniai Bangor Egyetem munkatársa. „Hasonló hatás várható Madagaszkáron…

Olvass tovább>>

Először izolálták a víz két különböző formáját

Először sikerült izolálni cák két különböző formáját. A vízmolekulákról ismert, hogy két különböző izomer (vagy típus) formájában léteznek és ez a különbözőség atomi szinten enyhén eltérő tulajdonságaikon alapszik. Azzal, hogy elkülönítették a két izomert, a kutatók képesek voltak annak megmutatására, milyen különbözően viselkednek kémiai reakciók hatására – írja a BBC.com. A svájci kutatók eredményeiket a Nature Communications című szaklapban mutatták be. A vízmolekulák alapvetően egyetlen oxigénatomból állnak, amely két hidrogénatomhoz kapcsolódik. Ugyanakkor tovább oszthatók a hidrogénatom magjának egyik tulajdonsága, a spin alapján, amely a részecskék saját, belső impulzusmomentuma, vagyis perdülete. Bár ez nem…

Olvass tovább>>

Nem volt könnyű a tengeri hüllőknek sem: tuberkulózis-szerű betegsége lehetett egy 245 millió éve élt példánynak

Tuberkulózis-szerű betegség nyomait azonosították egy 245 millió évvel ezelőtt élt tengeri hüllő megkövesedett maradványain lengyel és amerikai kutatók, akiknek eredményei jelentősen átírhatják a betegség első felbukkanására vonatkozó ismereteket. A szakemberek a Royal Society Open Science című folyóiratban publikált tanulmányukban részletezik, hogy milyen vizsgálatokat végeztek a Proneusticosaurus silesiacus fosszíliáján, és miért vélik úgy, hogy az állat tuberkulózis-szerű betegségben szenvedett – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A tuberkulózis egy fertőző betegség, amelyet a Mycobacterium tuberculosis okoz. Ez leggyakrabban a tüdőt támadja meg, de esetenként a gerincet, az agyat és a veséket is…

Olvass tovább>>

Asztúria hercegnője-díj: svéd biológus a tudományos kutatás és technológia kategória nyertese

Svante Pääbo (képünkön) svéd biológus nyerte idén a spanyol Nobel-díjnak is nevezett Asztúria hercegnője-díjat tudományos kutatás és technológia kategóriában. „Felfedezései köteleznek minket fajunk történetének átírására” – írta méltatásában a zsűri Pääboról, aki az ősi DNS kutatásának úttörője. A 63 éves svéd kutató a lipcsei egyetem evolúciós molekuláris biológia professzora, 1997 óta a neves Max Planck Evolúciós Antrolpológia Intézet igazgatója, a paleogenetika egyik alapítója. Ő vezette a neandervölgyi ősember genomjának szekvenálását, a kutatás nyomán azonosságot találtak a mai modern ember genomjaival, amely óriási tudományos áttörést jelent. Munkásságát számos díjjal jutalmazták, 2007-ben…

Olvass tovább>>

Lakóházakat építenek háromdimenziós nyomtatóval Eindhovenben

A hollandiai Eindhovenben épülnek a világ első olyan lakóházai, amelyek felhúzásához háromdimenziós nyomtatót használnak. Az új technológia a kőműves munkát váltja fel – adta hírül a The Guardian. Az ingatlanpiacon jövőre megjelenő öt ház közül a legkisebb – egy két hálószobás otthon – iránt már húsz család érdeklődött az után, hogy a lakóházak látványterveit bemutatták. A Van Wijnen holland építőipari cég az Eindhoveni Műszaki Egyetemmel közös Mérföldkő programnak nevezett fejlesztése megoldást kínál a szakképzett kőművesek hiányára az országban, csökkenti az építési költségeket és a környezeti károkat is a kevesebb cement…

Olvass tovább>>

Példátlan mértékű korallpusztulás sújtja az ausztrál Nagy-korallzátonyt

Az eddig megfigyelt legnagyobb mértékű korallpusztulás sújtja az ausztrál Nagy-korallzátony területének egészét – derült ki az Ausztrál Tengertudományi Intézet (AIMS) legújabb jelentéséből. A szigetország kormánya mellett működő kutatóintézet szakemberei kétévente tartanak állapotfelmérését az északkeleti Queensland állam partjainál húzódó összes korallzátonynál és rendszeresen közzé teszik az eredményeiket – olvasható a The Guardian című brit lap honlapján. A kedden publikált legfrissebb jelentés részletesen taglalja, hogy milyen hatással voltak a 2300 kilométer hosszan elnyúló Nagy-korallzátony egyes szakaszaira a 2016-os és 2017-es tömeges korallfehéredések. Az intézet szerint soha nem volt még példa arra, hogy…

Olvass tovább>>

Másfél fokban lehetne korlátozni a felmelegedést hétköznapi változtatásokkal

hőmérő

Másfél Celsius-fokban lehetne korlátozni a globális felmelegedést, ha olyan hétköznapi dolgokon változtatnánk, mint az utazás módja, a házak fűtése és hűtése – állapította meg egy új nemzetközi kutatás. Ez a tanulmány az első, amelyik megmutatta, hogyan lehet elérni a 2015-ös párizsi klímavédelmi megállapodásban kitűzött célt – a felmelegedés mértékének 1,5 Celsius-fok alatt tartását – kísérleti technológiák használata nélkül. Ezek közül a tudósok többek között a szén-dioxid-leválasztást és tárolást (CCS, carbon capture and storage) említik, amikor a légkörből vegyi eljárással kivonják a szén-dioxidot és tárolóba sajtolják – írta a ScienceDaily.com. Az…

Olvass tovább>>

Először sikerült teljesen daganatmentessé tenni egy előrehaladott mellrákban szenvedő nőt

műtét

Először sikerült teljesen daganatmentessé tenni egy előrehaladott és már áttétes mellrákban szenvedő nőt egy áttörő terápiával, amely a beteg saját immunrendszerének erejét használta fel a daganatok elleni küzdelemben – adta hírül a The Guardian a Nature Medicine-re hivatkozva. A 49 esztendős nőbeteget azt követően választották ki az új terápiára, hogy számos kemoterápiás kezeléssel sem sikerült megakadályozni, hogy a jobb mellében kifejlődött tumor növekedjen és tovább terjedjen a májára és más szerveire. Orvosai szerint, akik a marylandi amerikai Országos Rákkutató Intézetben (NCI) kezelték a pácienst, a nő állapotában „figyelemreméltó” változás következett…

Olvass tovább>>

Azannya: minden gyíkok ősanyját találták meg az olasz Alpokban

A legrégebbi ismert gyíkként azonosították a kutatók azt a nagyjából 240 millió évvel ezelőtt élt apró teremtményt, amelynek megkövesedett csontvázát az olasz Alpokban fedezték fel. A Nature című tudományos folyóiratban publikált eredmények szerint a kaméleon méretű Megachirella a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe tartozó ma élő gyíkok és kígyók őse – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A kanadai Alberta Egyetem munkatársaként dolgozó Tiago Simoes, a tanulmány társszerzője szerint a mostani felfedezés az eddig véltnél 75 millió évvel korábbra teszi a rend megjelenését, vagyis „a gyíkok legkevesebb 240 millió évvel ezelőtt már jelen…

Olvass tovább>>

Hol jósolnának meg egy új egzotikus elemi részecskét, ha nem Japánban?

Atom

Egy új típusú dibarion létezését jósolták meg japán kutatók a világ egyik legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépén, a K-komputeren végzett kvantum fénydinamikai összetett szimulációk alapján. A Riken intézet szakemberei más egyetemek kutatóival együttműködve számították ki a hat kvarkból álló részecske, a dibarion egy új típusának létezését, amelyet diomegának neveztek el. Az ilyen részecskék kialakulásának tanulmányozása segíti a tudósokat az elemi részecskék közötti kölcsönhatás megértésében olyan extrém környezetben, mint a neutroncsillagok belseje, vagy a korai univerzum pillanatai az ősrobbanás után. A hadronok közé tartozó barionok – köztük a protonok és a neutronok – három…

Olvass tovább>>

Súlycsökkentő műtét után kisebb a melanóma kockázata

műtét

A testsúlycsökkentő műtét a gyors és tartós fogyás és egy sor más egészségügyi előny mellett a tudósok szerint 61 százalékkal mérsékli a bőrrák egy gyakori, agresszív formája, a melanóma kockázatát is. A kutatás – amelynek eredményeit a napokban mutatják be Bécsben, az Európai Elhízástudományi Kongresszuson – azt is megállapította, hogy a műtéttel összefüggésben nemcsak a melanóma, de általában a bőrrák kockázata is csökkent 42 százalékkal – írja a medicalexpress.com tudományos-ismeretterjesztő portál. A kutatásban 2007 svéd önkéntes vett részt, akiken úgynevezett bariátriai műtétet hajtottak végre, majd átlagosan 18 éven át kísérték őket…

Olvass tovább>>

Kevés pozitív hatása van legnépszerűbb étrend-kiegészítők szedésének kanadai kutatók szerint

A leggyakrabban használt vitamin- és ásványianyag-étrendkiegészítők nem javítják, de nem is károsítják az egészséget – vélik kanadai kutatók az amerikai kardiológustársaság folyóiratában közzétett tanulmányukban. A torontói St. Michael’s Kórház és a Torontói Egyetem kutatói áttekintették a 2012 januárja és 2017 október között a témáról angol nyelven megjelent adatokat és klinikai vizsgálatokról közzétett tanulmányokat, és azt találták, hogy a multivitaminok, a D-vitamin, a kalcium és a C-vitamin – a leggyakrabban használt étrend-kiegészítők – szedésének semmilyen haszna nincsen, ugyanakkor semmilyen kockázattal nem járnak a szív- és érrendszeri betegségek, a szívroham, a stroke,…

Olvass tovább>>