A fényvédő krémek rendszeres használata gyermek- és felnőttkorban negyven százalékkal csökkentette a bőrrák egy gyakori, agresszív formájának, a melanomának a kialakulását a 18-40 éves kor közötti ausztrálok körében, azon kortársaikhoz képest, akik csak elvétve védekeztek a napsugárzás káros hatásai ellen – derült ki a Sydney-i Egyetem tanulmányából. A melanoma a leggyakrabban diagnosztizált ráktípus a 25-49 éves kor közötti ausztrál férfiak körében, és a mellrák után a második leggyakoribb ráktípus a 25-49 éves nők esetében. Minden három ausztrálból nagyjából kettőnél diagnosztizálnak melanomát, vagy a bőrrák egy másik formáját a hetven éves…
Olvass tovább>>Címke: tudomány
Amerika: nem érdemes friss levegőért a nemzeti parkokba látogatni
Az Egyesült Államok nemzeti parkjaiban ugyanolyan magas a levegő ózonszennyezettsége, mint az ország több nagyvárosában – derült ki a Science Advances című folyóiratban megjelent új tanulmányból. Ivan Rudik, az ithacai Cornell Egyetem munkatársa, a tanulmány társszerzője szerint az eredmények fontos egészségi kérdéseket vetnek fel a parkok látogatóira vonatkozóan. Az ózonszennyezettségnek való kitettség ugyanis irritálhatja az ember orrát, torkát, mellkasi fájdalomhoz vezethet, és felerősítheti például az asztma tüneteit – írta a nature.com. Az ózon fő forrásai az iparból és közlekedésből származó gázok. UV-sugárzás hatására a nitrogén-oxidok és a szénhidrogén ózonná alakulnak.…
Olvass tovább>>Csoportos drónvezérlést alkotottak az ELTE kutatói
Biológiai motivációjú algoritmusokat és az evolúció elvét használták az új csoportos drónvezérlés megalkotásához az ELTE kutatói, akik a nagy egyedszámú drónrajok önszerveződő repüléséről címlapfotós közleményt adtak közre a Science Robotics tudományos folyóirata júliusi számában. A világban mára több millió drón repked az égen, és szinte mindegyikhez tartozik egy pilóta is a földön. Az ELTE kutatói most olyan drónokat fejlesztettek, amelyek nagyméretű rajokba csapódva megszabadulhattak földi irányításuktól: a drónok egymással beszélgetve repülnek közös céljuk felé, csoportosan kerülve el az akadályokat, akárcsak a madarak – olvasható az intézmény közleményében. Az ELTE Biológiai…
Olvass tovább>>Fiatal kígyó maradványait fedezték fel 99 millió éves borostyánkőbe zárva
Borostyánkőbe zárt, a tojásból valószínűleg éppen kikelt kígyó maradványait fedezték fel Mianmar területén, a kis hüllő 99 millió évvel ezelőtt, a kréta korszakban, a dinoszauruszok korában élhetett – számolt be róla a BBC. A leletről szóló tanulmány a Science Advances friss számában jelent meg. A tudósok szerint a kígyókövület „hihetetlenül ritka” lelet. „Először bukkantunk ennyire fiatal kígyó fosszíliájára” – mondta el Michael Caldwell, a kanadai Albertai Egyetem tudósa. Az új fajnak a Xiaophis Myanmarensis nevet adták, ami mianmari alkonyati kígyót jelent. Egy másik borostyánkövület egy másik, sokkal nagyobb kígyó levedlett bőrét tartalmazza.…
Olvass tovább>>A kolumbiai békemegállapodás veszélyezteti a dél-amerikai ország esőerdőit
Tömeges erdőirtáshoz vezetett Kolumbiában a mintegy félévszázados erőszakot lezáró kolumbiai történelmi békemegállapodás a dél-amerikai ország és brit kutatók tanulmánya szerint. Négy éven át tartó tárgyalások után írta alá 2016-ban a kolumbiai kormány és a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) a békemegállapodást, amely 52 évnyi polgárháborút zárt le hivatalosan, amelyben mintegy 220 ezer ember halt meg és több mint hétmillióan kényszerültek otthonuk elhagyására. A polgárháború idején Kolumbia egy ökológiailag jelentős térsége, amelyet a kutatók Andok-Amazonas biodiverzitás hídnak neveztek el, a FARC gerillái által ellenőrzött veszélyes terület volt, ahová ember ritkán tévedt…
Olvass tovább>>A NASA két csúcsműszerét használták magyar kutatók
Az exobolygókra vadászó Kepler és a fiatal csillagrendszerek infravörös sugárzását vizslató Spitzer űrtávcső egyesített erejével tárta fel egy magyar kutatócsoport a DQ Tau rendszerében zajló fizikai folyamatokat – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Az összegzés felidézi, hogy a DQ Tau rendszerben két fiatal csillag kering egymás körül elnyúlt pályán, 16 napos periódussal. Mindkét csillag tömege mintegy fele a Napénak. A rendszer a Bika csillagképben található egy tőlünk 450 fényév távolságban levő csillagkeletkezési területen. „A csillagok nagyon fiatalok, mintegy egymillió évvel ezelőtt alakultak ki és körülöttük még megtalálható a por-…
Olvass tovább>>Új földtörténeti korszakként határozták meg jelenkorunkat a tudósok
Új földtörténeti korszakként határozták meg jelenkorunkat a tudósok: az északkelet-indiai Meghálaja államról elnevezett korszak 4200 évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy óriási aszály világszerte számos civilizációt elpusztított, és még ma is tart – írja a BBC. A geológusok időegységekre tagolják fel bolygónk 4,6 milliárd éves történelmét. Minden egyes „szelet” valamilyen jelentős eseményhez kötődik, például a kontinensek feltöredezéséhez, az éghajlatban bekövetkező drasztikus változásokhoz, vagy bizonyos állatok és növények megjelenéséhez. Az emberiség jelenleg a holocén földtörténeti korban él, amely 11700 évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy erős felmelegedés vetett véget az utolsó jégkorszaknak. Az…
Olvass tovább>>A melanoma korai stádiumát kimutató vértesztet fejlesztettek ki ausztrál kutatók
A melanoma korai stádiumát kimutató vértesztet fejlesztettek ki ausztrál kutatók, akik szerint „a világon az első” ilyen teszt nagyon sok életet megmenthet. Az Edith Cowan Egyetem tudósai elmondták: az új teszt segíthet az orvosoknak a bőrrák korai felismerésében, még abban a fázisban, amikor nem terjedt szét a páciens testében. „Azoknak a betegeknek, akiknél korai fázisban felismerik a melanomát, 90-99 százalék az esélye az ötéves túlélésre” – mutatott rá Pauline Zaenker, a kutatás vezetője. Hozzátette: a túlélési esély kevesebb mint ötven százalék, ha a rák már szétterjedt a szervezetben. „Éppen ezért annyira…
Olvass tovább>>Elhunyt Solymosi Frigyes akadémikus
Elhunyt Solymosi Frigyes akadémikus, Széchenyi-díjas kémikus. Solymosi Frigyes 1931-ben Kisteleken született, a Szegedi Tudományegyetemen szerzett diplomát 1955-ben, majd megszakításokkal külföldön, Cambridge-ben, Berlinben, Liverpoolban és Münchenben tevékenykedett. Évekig a Szilárdtest és Radiokémiai Tanszék mellett működő kutatócsoportban dolgozott, 1984-ben lett tanszékvezető a szegedi egyetemen. Kutatási területe a heterogén katalízis, szilárdtestkémia, felületkémia és reakciókinetika volt. Solymosit rendszeresen hívták rangos külföldi egyetemekre és intézetekbe vendégprofesszornak, előadókörutakat tett a világ minden táján, ott volt a neve a legtekintélyesebb szaklapok szerkesztőbizottsági névsorában. Több száz tudományos közleménye jelent meg a nemzetközi szakfolyóiratokban. Solymosi professzor volt a legtöbbet…
Olvass tovább>>Összefügghet a kiegészítő terápiák használata és a rák túlélési esélyeinek csökkenése
Azok a rákbetegek, akik úgynevezett kiegészítő terápiákhoz folyamodnak, nagyobb valószínűséggel fordulnak el a hagyományos kezelésektől és teszik kockára a túlélési esélyeiket – állapította meg egy amerikai tanulmány. A tudósok 1290 amerikai rákbeteg adatainak elemzésével azt találták, hogy akik kiegészítő terápiákat – többek között speciális diétát, vitaminkúrát, akupunktúrát, jógát – használnak, gyakrabban utasítják el az életmentő műtétet vagy kemoterápiát – írta a BBC hírportálja. A JAMA Oncology című szaklap friss számában megjelent tanulmány készítői 258 olyan páciens adatait vizsgálták, akik legalább egy hagyományos kezelés mellett kiegészítő terápiákat is igénybe vettek. Az…
Olvass tovább>>Kiderült, hogy nem védik a szívet az omega-3 zsírsavas étrend-kiegészítők
Nem védik a szívet az omega-3 zsírsavas étrend-kiegészítők egy nagyszabású új kutatás adatai szerint. A kutatói több mint százezer, klinikai tesztekben részt vett ember adatait elemezték. Mint írták, egy az ezerhez az esélye annak, hogy az omega-3-készítmények jelentős egészségi előnyökkel járnának – idézte a BBC hírportálja. Az elemzés során főként az omega-3 tartalmú étrend-kiegészítők hatását vizsgálták, a halfélék fogyasztását kevésbé. Az omega-3 elnevezésű zsírok közé tartozik az alfa-linolénsav (ALA), melyet a szervezet nem tud előállítani, de megtalálható a növényi olajokban, a dióban, a mogyoróban és hüvelyesekben is. Ide tartozik az eikozapentoén-sav (EPA)…
Olvass tovább>>Vesztett az MTA, csak a büdzsé elfogadása után folytatódhatnak a tárgyalások az ITM-mel
A 2019-es költségvetési törvény elfogadása után folytatódhatnak az egyeztetések a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Információs és Technológiai Minisztérium (ITM) között annak az összegnek a felhasználásáról, amely az akadémiától a tárcához kerülhet át – mondta el Lovász László (képünkön), a tudós testület elnöke az MTI-nek. Felidézte, hogy a költségvetési törvényjavaslat szerint az MTA összesen negyvenmilliárd forintos alaptámogatásából 28 milliárd forint kerülne az ITM-hez. Lovász szerint ez a lépés nem javítja a tudomány hatékonyságát és a végrehajtási szakaszban, a konkrét döntéseknél az akadémiának keményen kell majd érvelnie a saját szempontjai,…
Olvass tovább>>Már csak 84 amuri leopárd él vadon
Tudósok becslése szerint 84 egyedet tesz ki a súlyosan veszélyeztetett amuri leopárd (Panthera pardus orientalis) vadon élő populációja az oroszországi Tengermelléki határterület délkeleti részén és az észak-kínai Csilin tartományban. Kínai, orosz és amerikai szakemberek a Conservation Letters című tudományos folyóiratban tették közzé új becslésüket Földünk legritkább nagymacska fajtájának egyedszámáról. Becslésüket a térségben lévő kamerák felvételenek elemzései alapján határozták meg. Mivel a leopárdalfaj korábbi elterjedési területének más részeiről nincsenek adatok az amuri leopárd létéről, ez azt jelenti, hogy ez a 84 becsült egyed jelenti a globális populációt. Az amuri leopárd elterjedése az…
Olvass tovább>>Jobb alvók azok a babák, akik korábban kapnak szilárd táplálékot
Jobban alszanak azok a babák, akiknél már a harmadik hónapban megkezdik a hozzátáplálást, tehát az anyatej mellett szilárd táplálékot is kapnak – írja a BBC. A JAMA Pediatrics tudományos lapban hétfőn megjelent tanulmány szerzői szerint pozitív hatása van az anyára és a babára is, ha hat hónapnál korábban kap szilárd táplálékot a csecsemő: a kicsik kevesebb alvásproblémával fognak küzdeni, és javul az anyák életminősége is. A jelenlegi hivatalos álláspont azt javasolja, hogy a babák életük első hat hónapjában kapjanak kizárólag anyatejet. A londoni King’s College és a St. George’s University…
Olvass tovább>>Már a római időkben megkezdődhetett az ipari bálnavadászat
Már kétezer évvel ezelőtt is űzhetett ipari méretű bálnavadászatot az ember a Gibraltári-szorosnál található római kori lelőhelyeken felfedezett bálnacsontok tanúsága szerint – írta a BBC News. A Proceedings of the Royal Society of London B című brit tudományos lapban közölt új tanulmány eredményei megdönthetik azt a feltételezést, hogy a baszkok voltak a világ első, kereskedelmi célú bálnavadászatot folytató népcsoportja a 11. századtól kezdődően. Brit és francia kutatóknak genetikai ujjlenyomat-készítéssel sikerült megállapítaniuk, hogy az Atlanti-óceánt a Földközi-tengerrel összekötő tengerszorosnál lévő lelőhelyek állati maradványai északi simabálnáktól és szürke bálnáktól származnak. A bálnák feltehetőleg…
Olvass tovább>>A születéstől megelőzhető lenne az 1-es típusú diabétesz
Szakértők szerint már a születéstől lenne mód arra, hogy megelőzzék az 1-es típusú diabétesz kialakulását: az ötlet azon alapul, hogy porított inzulinnal edzenék a kisbabák immunrendszerét, így életre szóló védettséget érnének el náluk. Az inzulin az a hormon, amely szabályozza a vér cukortartalmát, és amelynek működési zavara cukorbetegséget okoz. Az angliai kísérletbe a Berkshire, Buckinghamshire, Milton Keynes és Oxfordshire szülészeti klinikáin megforduló állapotos nőket akarnak bevonni. Arra kérik őket, hogy naponta adjanak inzulint por formájában a gyermeküknek hathónapos korától hároméves koráig. A résztvevőket rendszeresen felkeresik majd a kutatócsoport tagjai, hogy ellenőrizzék…
Olvass tovább>>Az eddigieknél hatékonyabb HIV-elleni oltóanyagot teszteltek sikerrel
Új, az eddigieknél hatékonyabb, HIV-vírus elleni oltóanyagot teszteltek sikerrel – írta a BBC, a Lancet orvosi hetilapra hivatkozva. A vírus több törzse elleni védelem kialakítására fejlesztett szer 393 emberben sikerrel váltotta ki a védekező rendszer reakcióját. További tesztek szükségesek ahhoz, hogy megállapítsák, a szer megóvja-e az embereket a HIV-fertőzéstől. A világon mintegy 37 millióan élnek HIV-fertőzéssel vagy AIDS-betegséggel, a becslések szerint 1,8 millió új esetet diagnosztizálnak évente. Se védőoltás, se gyógymód nincs a kór ellen, bár kezelésében nagy előrelépések történtek. A vakcina kifejlesztése hatalmas kihívásnak bizonyul, részben azért, mert a vírusnak nagyon sok különböző…
Olvass tovább>>Legalább négy ősi populációtól származik Délkelet-Ázsia népessége
Legalább négy ősi populációtól származik Délkelet-Ázsia jelenkori népessége – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport a Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmányában, rácáfolva az ázsiai régió őstörténetére vonatkozó elméletekre. Délkelet-Ázsia a világ egyik genetikailag legsokszínűbb régiója és immár több mint száz éve tudományos viták zajlanak arról, hogy a terület mai lakosságának eredetével kapcsolatos teóriák közül melyik a helyes – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Az egyik elmélet szerint a mai észak-vietnami Hoa Binh tartomány területén egykor élt vadászó-gyűjtögető népek, amelyek 44 ezer évvel ezelőtt Délkelet-Ázsia őslakosai voltak, maguktól tértek át a…
Olvass tovább>>A kiskutyák az emberektől és felnőtt fajtársaiktól egyaránt képesek tanulni
A nyolchetes kölyök kutyák egy új feladat megoldását az emberektől és felnőtt fajtársaiktól egyaránt képesek megtanulni – mutatták ki az ELTE Etológia Tanszékén működő Családi Kutya Program kutatói. Az egyetem csütörtöki közleménye szerint a kutatók jutalomfalatot rejtettek el egy probléma-dobozban, majd megmutatták a különböző fajtából származó kutyakölyköknek, hogy miképpen kell azt kinyitni. A feladat megoldását a kísérletvezetők vagy egy előre betanított felnőtt kutya mutatta be, majd a kölykökre bízták, hogy mit tesznek. „Azok a kölyökkutyák, akiknek volt lehetőségük megtekinteni, amint egy ember vagy egy kutya kinyitja a probléma-dobozt, sokkal gyorsabban…
Olvass tovább>>Gigantikus kolbásszal ütközött a Tejútrendszer
Frontálisan ütközött a Tejútrendszer egy másik galaxissal nyolc-tíz milliárd éve, ez változtatta meg a külső és belső szerkezetét – írta a Science Daily több új tanulmányra hivatkozva. A drámai erejű ütközést felfedező nemzetközi csillagászcsoport szerint az eddig ismeretlen törpegalaxis, amelyet Sausage-nak (kolbász) neveztek el, nem élte túl a karambolt, gyorsan szétesett, romjai mai is itt vannak körülöttünk – írták a tanulmányokban. A kutatások a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society, a The Astrophysical Journal Letters és az arXiv.org című szaklapok aktuális számában jelentek meg. Több kutatást vezetett GyuChul Myeong, a…
Olvass tovább>>