Az e-cigaretta károsíthatja az immunrendszert

Az e-cigaretta belélegzett párája károsíthatja az immunrendszert – állapította meg egy új brit kutatás, amelyről a BBC News számolt be. A kutatók megállapították, hogy az e-cigarettázás az immunrendszert is veszélyeztetheti: gátolja az immunsejtek működését a tüdőben és fokozza a gyulladást. A tudósok óvatosságra intettek a széles körben elterjedt nézettel kapcsolatban, hogy az e-cigaretta használata biztonságos. A brit közegészségügyi hivatal ugyanakkor továbbra is azt tanácsolja, hogy amennyiben valakinek a dohányzásról való leszokáshoz van szüksége az e-cigarettára, inkább használja azt, mintsem rágyújtson, mivel a dohányzás sokkal károsabb az egészségre. Korábbi tanulmányok elsősorban…

Olvass tovább>>

A tengerfelszín nyári hőmérséklete mintegy 3 Celsius-fokkal nőtt nyolc év alatt Dél-Koreánál

Mintegy három Celsius-fokkal nőtt nyolc év alatt a tengerfelszín nyári hőmérséklete Dél-Korea partjainál, ami azt jelzi, hogy az országot sújtó idei tartós hőség súlyosbodik a következő években – közölte az állami meteorológiai ügynökség. A Koreai-félsziget mentén elhelyezett 17 meteorológiai bója mérései szerint a tengerfelszín júliusban mért hőmérséklete évi átlag 0,34 Celsisu-fokkal nőtt a nyolc év alatt. 2010 júliusában a tengerfelszín átlaghőmérséklete 21,36 Celsius-fok volt, idén már 24,25 Celsius-fokot mértek. Az évi 0,34 Celsius-fokos hőmérséklet-növekedés 2,4-szerese az 1997 óta mért 0,14 Celsius-fokos tengerfelszíni átlaghőmérséklet-növekedésnek. 1997-ben kezdtek el gyűjteni az adatokat a térségben.…

Olvass tovább>>

Elkészült a kihalt emlősöket is összegző első világtérkép

Dán és svéd kutatók elkészítették az emlősök legátfogóbb családfáját és atlaszát, amely minden ma élő és egykor kihalt emlősfajt összeköt. A csaknem hatezer fajt átfogó térkép a biodiverzitás globális mintázatának több korábbi elméletét is megdönti. Bár többen próbálták már feltérképezni az állatok elterjedési területét vagy felállítani a családfájukat, a korábbi tanulmányokból mindig kimaradt az állatok egy döntő csoportja: az emberi tevékenység miatt kihalt állatfajoké. „Ez az első alkalom, hogy kihalt fajokat is bevonunk egy ilyen nagy adatbázisba, mint például a tasmán tigrist vagy a gyapjas mamutot, illetve a létező fajokat…

Olvass tovább>>

Felfedező kutatásokra 12 milliárd forint pályázati pénzt ítélt meg az NKFI

Forint

Felfedező kutatásokra négyszáz magyar kutató összesen 12 milliárd forintot nyert el a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Hivatal pályázatain – közölte a szervezet. A közlemény szerint a források egyharmadát fiatal kutatók nyerték el, akik kutatói életpályájukat és önálló kutatásaikat Magyarországon kezdik meg. Az elnyert források a természeti és társadalmi jelenségek megismerését célzó új módszerek, eljárások kidolgozását és nemzetközi kutatási programok kezdeményezését ösztönzik. Mint írják, a 2015-ös 7,9 milliárd forintról folyamatos növekedéssel idén 16,5 milliárd forintra nőtt a felfedező kutatási programokat ösztönző pályázatok keretösszege, ebből 12 milliárd forintos keretösszegre hirdetett…

Olvass tovább>>

Az angolok, akik dombra mentek fel és hegyről jöttek le

Az angolok, akik dombra mentek fel és hegyről jöttek le: két amatőr hegymászó alapos méréseinek köszönhetően újabb heggyel gyarapodott Anglia, egy eddig dombnak tekintett magaslatról ugyanis kiderült, hogy valójában hegy. A 69 éves John Barnard és a 68 éves Graham Jackson sikeréről pénteki számában tudósított a The Daily Telegraph. A brit napilap szerint a tóvidéken fekvő Miller Moss átminősítésével immáron 446 hegy szerepel John és Anne Nuttall Angliára és Walesre kiterjedő híres összesítésében (The Mountains of England & Wales). A két férfi – korábban kollégák – több mint egy évtizede…

Olvass tovább>>

A macskák és gazdijuk közötti kommunikációt vizsgálták magyar kutatók

macska

A macskák és gazdáik közötti kommunikációt vizsgálták az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszékének kutatói. A százötvenhét macskatulajdonos megkérdezése után megállapították, hogy minél magasabb értelmi képességet tulajdonítanak a gazdák a macskáknak, általában annál több kommunikációról számolnak be kettejük között. A tanulmány a Science Direct tudományos honlapon jelent meg – közölte az ELTE. A macska mint házi kedvenc a kutyához hasonlóan a társállat kategóriába tartozik. A macskával (is) rendelkező háztartások száma ugyanolyan magasnak mondható, mint a kutyatartóké. Ugyanakkor a macskákról az etológia sokkal „kevesebbet tud”, amikor az ember-macska kapcsolatról van szó,…

Olvass tovább>>

Azonosították a rókák szelídségéért felelős kulcsgének egyikét

Sikerült azonosítaniuk a kutatóknak azon kulcsgének egyikét, amelyek a rókák szelídségével vannak összefüggésben. Az ember által több mint száz éve tenyésztett vörös rókákra fókuszáló tanulmány készítői 103 olyan régiót azonosítottak az állatok géntérképén, amely a rókák viselkedésével van összefüggésben – írja a The Daily Mail című brit lap internetes kiadása. A fogságban tenyésztett vörös rókák – ellentétben a kutyákkal – általában félelemmel és agresszívan viszonyulnak az emberekhez. Az orosz Sejttani és Genetikai Intézet kutatói hatvan évvel ezelőtt kezdtek kísérletezni a rókák tenyésztésével és létrehoztak egy szelíd és egy agresszív populációt.…

Olvass tovább>>

A világon elsőként azonosították a terhességi toxémia korai kórfolyamatait

A világon elsőként sikerült azonosítania a praeeclampsia (terhességi toxémia) kialakulásában szerepet játszó korai molekuláris útvonalakat és szabályozási hálózatokat a Than Nándor Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) TTK Reprodukció Rendszerbiológiája Kutatócsoport tudományos főmunkatársa által vezetett csoportnak – olvasható az MTA közleményében. A hat ország kutatóinak együttműködésében megvalósult kutatás eredményei hozzájárulhatnak korai diagnosztikus eljárások kidolgozásához, valamint terápiás eljárások kifejlesztését segíthetik elő. A közlés szerint a terhességek hetven százaléka, a klinikailag felismert terhességek 15 százaléka végződik vetéléssel és a kihordott terhességek 25 százalékánál lép fel az anya és/vagy magzata egészségét vagy életét…

Olvass tovább>>

Nagy a rendetlenség: több mint kétezer év után került elő arany fülbevaló Jeruzsálemben

A hellenisztikus korból származó, több mint kétezer éves fülbevalót találtak régészek egy jeruzsálemi ásatáson – jelentette a Jediót Ahronót című újság. A Jeruzsálem mai óvárosának közvetlen közelében, a Dávid városa nevű, a Templomhegy melletti kelet-jeruzsálemi dombon, a Giváti parkoló helyén folyó ásatásokon találták az értékes kincset. Az igényesen kidolgozott, négy centiméter hosszú arany fülbevaló egy fején hátrafelé ívelő szarvú állatot ábrázol, egy nagy szemű, részletesen kidolgozott antilop- vagy szarvasfejet, s egy vékony arany kötélmintában folytatódik, amely két részre oszt egy gyöngyöt. Nem világos, hogy milyen vallású ember és férfi vagy nő…

Olvass tovább>>

A Föld visszafordíthatatlanul veszélyes üvegházzá válhat

Vénusz

Fennáll a kockázata annak, hogy a Föld tartósan és visszafordíthatatlanul üvegházzá válik, még akkor is ha a szén-dioxid-kibocsátást sikerül a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott korlátok (1,5-2 Celsius-fokos felmelegedés) között tartani – figyelmeztetett egy nemzetközi kutatócsoport az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent új tanulmányban. Az „üvegház Föld” klíma hosszú távon rögzül, globálisan négy-öt Celsius-fokkal lesz magasabb az átlaghőmérséklet az iparosodás előtti időszakhoz képest, a tengerszint 10-60 méterrel lesz magasabb mint napjainkban – olvasható a tanulmányban, amelynek szerzői arra a következtetésre jutnak, hogy jelentősen fel kell gyorsítani az átmenetet egy emisszió-mentes világgazdaság…

Olvass tovább>>

Már megint egy 1700 éves mozaikot találtak Izraelben

Újabb 1700 éves mozaikot találtak egy mozaikmúzeum építésekor Izrael közepén, Lod városában a régészek – jelentette az Izrael Hajom (Izrael Ma) című újság. Egy római kori villa földszintjének padlóját díszítő, kiváló állapotban fennmaradt, állatmotívumokkal, főként halakkal kirakott mozaikot találtak júniusban a Ben Gurion repülőtér mellett lévő városban. A korábbi években feltárt mozaikok elhelyezését szolgáló Shelby White és Leon Levy Lod Mozaikközpont nevű új múzeum alapozása közben bukkantak az értékes leletre, amelyet 1700 évesre becsülnek a szakértők. Az egykor központi fekvése miatt igen jelentős városban 1996-ban fedezték fel az első különlegesen értékes,…

Olvass tovább>>

Éghajlatkutató: melegrekordok évről évre lesznek

Melegrekordokra számítani kell évről évre, csak azt nem lehet pontosan tudni, hogy melyik országban fordulnak majd elő – mondta Mika János (képünkön) éghajlatkutató. Az éghajlatkutató, akit a Nagy-Britanniában tapasztalható szárazságról és hőhullámról kérdeztek, azt mondta: egy adott hely szélsőséges időjárásáért nem felel a klímaváltozás, de azért igen, hogy ezekből egyre több van és egyre erősebbek. Mika kifejtette: a globális klímaváltozás önmagában csak körülbelül egy Celsius-fokot tesz hozzá mindenhez, de egy-egy helyen sokkal többet. Ugyanis az északi területek gyorsabban melegszenek, csökken a hőmérsékletkülönbség dél és észak között, csökken a nyugati szelek…

Olvass tovább>>

Már a díjátadón ellopták a matematika Nobel-díjának is nevezett Fields-érmet az egyik kitüntetettől

Már a brazíliai díjátadó helyszínén ellopták a matematika Nobel-díjának is nevezett Fields-érmet az egyik kitüntetettől, Caucher Birkartól. A Cambridge-i Egyetem professzoraként dolgozó Birkar, három másik matematikussal – Alessio Figalli, Peter Scholze és Akshay Venkatesh – megosztva vette át az elismerést szerdán, a Nemzetközi Matematikai Unió Rio de Janeiró-i nemzetközi kongresszusán – írta a BBC News. Mindössze néhány perccel a díj átvételét követően azonban Birkar felfedezte, hogy a 14 karátos aranyérmének nyoma veszett. A brazil TV Globo beszámolója szerint a matematikus egy asztalon hagyta az aktatáskáját, benne a díjjal, a pénztárcájával…

Olvass tovább>>

Koponyasérültek diagnosztikájához szükséges új eszköz kifejlesztésében vesznek részt magyar kutatók

agy

Enyhe és közepesen súlyos koponyasérültek agykárosodása súlyosságának megállapításához használható, új – biomarkerek vizsgálatán alapuló – diagnosztikai eszköz kifejlesztéséhez szükséges kutatásban vesznek részt magyar szakemberek. Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma által életre hívott, 22 intézmény – köztük a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) munkatársai – által végzett kutatás eredményeiről a Lancet Neurology nevű orvosi szaklapban számoltak be a szerzők július végén. Büki András, a PTE idegsebészeti klinikájának igazgatója, a cikk egyik szerzője kedden az MTI-nek nyilatkozva áttörésként értékelte a kutatás eredményét. Az idegsebész professzor annak előzményeiről kifejtette: egy…

Olvass tovább>>

Világszerte évente 820 ezer gyermek halálában játszik szerepet a szoptatás hiánya

A kisgyermekek egészségét elsősorban anyatejes táplálással lehet megalapozni, az utóbbi 15 évben világszinten mégis szinte stagnált a kizárólagos szoptatás aránya, emellett az újszülötteknek majdnem a fele nem jut időben az egészséget megalapozó előtejhez – olvasható az Első 1000 Nap nevű tájékoztató program közleményében. Felmérések szerint a világon évente több mint 820 ezer öt év alatti gyermek és húszezer kismama halálában játszik szerepet a szoptatás hiánya – áll a közleményben, amelyben felhívják a figyelmet arra, hogy a változáshoz szakszerű edukációs rendszer kialakítása szükséges, amely világszerte segíti a kismamákat a szoptatási nehézségek…

Olvass tovább>>

A HIV-fertőzés megduplázza a szívbetegség kockázatát

A HIV-vírussal diagnosztizált embereknél megduplázódik a szívbetegség kockázata – derült ki egy új tanulmányból. A globális adatok elemzése azt mutatta, hogy a HIV-fertőzöttséggel összefüggő szív- és érrendszeri betegségek aránya több mint megháromszorozódott az elmúlt húsz évben, mivel a vírussal diagnosztizált emberek ma már tovább élnek. Mindezek hatása a fekete-afrikai és ázsiai-csendes-óceáni térségben, legfőképp Szváziföldön, Botswanában és Lesothóban érezhető a legerősebben. A kutatók szerint a mostani eredmények segíthetik a szükséges kezelések kidolgozását az olyan emberek számára, akik a legnagyobb kockázattal néznek szembe – olvasható az eurekalert.org tudományos hírportálon. Az Edinburgh-i Egyetem szakemberei…

Olvass tovább>>

Új földtörténeti korszakként határozták meg jelenkorunkat a tudósok

Új földtörténeti korszakként határozták meg jelenkorunkat a tudósok: az északkelet-indiai Meghálaja államról elnevezett korszak 4200 évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy óriási aszály világszerte számos civilizációt elpusztított, és még ma is tart – írja a BBC. A geológusok időegységekre tagolják fel bolygónk 4,6 milliárd éves történelmét. Minden egyes „szelet” valamilyen jelentős eseményhez kötődik, például a kontinensek feltöredezéséhez, az éghajlatban bekövetkező drasztikus változásokhoz, vagy bizonyos állatok és növények megjelenéséhez. Az emberiség jelenleg a holocén földtörténeti korban él, amely 11700 évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy erős felmelegedés vetett véget az utolsó jégkorszaknak. Az…

Olvass tovább>>

A HIV-fertőzés megduplázza a szívbetegség kockázatát

A HIV-vírussal diagnosztizált embereknél megduplázódik a szívbetegség kockázata – derült ki egy új tanulmányból. A globális adatok elemzése azt mutatta, hogy a HIV-fertőzöttséggel összefüggő szív- és érrendszeri betegségek aránya több mint megháromszorozódott az elmúlt húsz évben, mivel a vírussal diagnosztizált emberek ma már tovább élnek. Mindezek hatása a fekete-afrikai és ázsiai-csendes-óceáni térségben, legfőképp Szváziföldön, Botswanában és Lesothóban érezhető a legerősebben. A kutatók szerint a mostani eredmények segíthetik a szükséges kezelések kidolgozását az olyan emberek számára, akik a legnagyobb kockázattal néznek szembe – olvasható az eurekalert.org tudományos hírportálon. Az Edinburgh-i Egyetem szakemberei…

Olvass tovább>>

Életre keltek a több tízezer éve megfagyott orsógiliszták

Először igazolták orosz és amerikai kutatók többsejtű szervezetek képességet hosszú távú cryobiózisra természetes extrém hideg körülmények között, amikor az orosz tajga örökfagy talajában talált 32-42 ezer éves orsógiliszták életre keltek, mozogtak és táplálkoztak laboratóriumi körülmények között. A földtörténeti pleisztocén korban a mai Szibéria északkeleti részén élt fonalférgek életre kelését tudományos áttörésnek mondták a tudósok. A Moszkvához közeli fizikai, kémiai és biológiai problémákkal foglalkozó földtudományi intézet kutatói más orosz egyetemek és kutatóintézetek, valamint az amerikai Princeton Egyetem szakembereivel a permafrosztban talált mintegy háromszáz pleisztocén kori gilisztát vizsgáltak, közülük kettő mutatott életjeleket…

Olvass tovább>>

A kelet-antarktiszi gleccsereket is súlyosan veszélyezteti az éghajlatváltozás

Antarktisz

A kelet-antarktiszi Totten-gleccser és a Moszkvai Állami Egyetemről elnevezett jégár esetében is jelentős tömegcsökkenést figyeltek meg az Irvine-i Kaliforniai Egyetem (UCI) kutatói, rámutatva, hogy a két jégóriás teljes összeomlása, öt méternyi globális tengerszint-emelkedést eredményezne. Az Amerikai Geofizikai Unió (AGU) folyóiratában közölt tanulmány szerint 2002 áprilisa és 2016 szeptembere között a két gleccser együttesen nagyjából 18,5 milliárd tonna jeget veszített évente, ami 0,7 milliméternyi globális tengerszint-emelkedéssel egyenlő a vizsgált időszakban – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Az UCI szakemberei egyebek között az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) műholdjai által szolgáltatott adatok, valamint…

Olvass tovább>>