Címke: tudomány

A valaha talált legapróbb emberszabású majomfaj fosszíliájára bukkantak Kenyában

~

A valaha talált legapróbb emberszabású majomfaj fosszíliájára bukkantak Kenyában amerikai kutatók. James Rossie, a New York-i Stony Brook Egyetem kutatója a kenyai Tugen-hegynél végzett ásatások során bukkant a korábban ismeretlen, apró emberszabású majomfajtól származó fogakra. A valaha talált legapróbb majomfajról lehet szó, egyedei alig 3,5 kilogrammot nyomtak. A Tugen-hegy 12,5 millió éves ásatási területe fontos információkkal szolgál az emberszabású majomfajok sokszínűségében a miocén földtörténeti korszakban bekövetkezett hanyatlásról. A szakértők eredményeikről a Journal of Human Evolutions című tudományos lap decemberi számában számolnak be. Az őrlőfogakat a Tugen-hegy és a Baringo-tó mentén három…

Olvass tovább>>

Mintegy 2,4 millióan halhatnak meg szuperbaktériumok miatt 2050-ig

~
baktérium

Mintegy 2,4 millióan halhatnak meg a több antibiotikumnak is ellenálló, úgynevezett szuperbaktériumok okozta fertőzésekben Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában 2050-ig – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentéséből. Négy halálesetből három azonban megelőzhető lenne, ha évente fejenként csak két dollárnyi (560 forint) összeget költenének az országok olyan egyszerű dolgokra, mint a kézmosás vagy a szükségtelen antibiotikum-felírás megállítása – áll az elemzésben. A becslések szerint Dél-Európa országaiban a legnagyobb a kockázat: Olaszország, Görögország és Portugália lesz az élen az OECD-országok között a fertőzések okozta halálozási arányok toplistáján. A modern…

Olvass tovább>>

A súly- és magasságnövekedés miatt több élelmiszerre lesz szükség

~

Nehezebb lesz élelmiszerrel ellátni a Föld 2050-re kilenc milliárdra becsült lakosságát, mivel napjainkhoz képest egy átlagembernek több élelemre lesz szüksége a magasság és a testtömeg növekedése, valamint a demográfiai átmenet miatt – vélik norvég kutatók. Daniel B. Müller professzor és munkatársai a Sustainability című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban azt vizsgálták, hogyan változott a lakosság a világ 186 országában 1975 és 2014 között. „Két jelenség hatását tanulmányoztuk. Az egyik, hogy az emberek magasabbak és súlyosabbak lettek. A második, hogy a lakosság idősödik” – közölte Gibran Vita, a Norvégiai Tudományos és Műszaki…

Olvass tovább>>

A közösségi média használata növelheti a depresszió és a magányosság érzését

~

A különböző közösségi platformokon töltött idő növelheti a depresszió és a magányosság érzését az emberben – derült ki a Facebook, a Snapchat és az Instagram használatát vizsgáló első kísérleti tanulmányból, amelyet a Journal of Social and Clinical Psychology című folyóirat közölt. A Pennsylvaniai Egyetemen dolgozó Melissa G. Hunt és kollégái arra a három közösségi platformra összpontosították a tanulmányukat, amelyek a legnépszerűbbek voltak a vizsgálatba bevont 143 egyetemi hallgató körében – írja az Eurekalert tudományos hírportál. A tanulmány kezdetén a résztvevők mindegyikének ki kellett töltenie egy kérdőívet a hangulatára vonatkozóan. A…

Olvass tovább>>

Ötperces ultrahangvizsgálattal kideríthető a demenciakockázat

~

Ötperces ultrahangvizsgálattal kideríthető a demenciakockázat még az előtt, hogy a kognitív hanyatlás tünetei jelentkeztek volna – ismertette egy új kutatás eredményét a BBC News. Egy nemzetközi kutatócsoport 2002-ben több mint háromezer ember nyaki véráramlását vizsgálta meg ultrahanggal, majd a következő 15 évben figyelte állapotukat: tesztelték memóriájukat és problémamegoldó képességüket. Az eredmények szerint a többi résztvevőhöz képest azoknál következett be a legnagyobb mértékű kognitív hanyatlás a következő tíz évben, akiknél az ultrahangos vizsgálattal a legintenzívebb érverést tapasztalták. A kognitív hanyatlás gyakran a demencia első jele, de nem mindenkinél alakul ki demencia…

Olvass tovább>>

A későn kelő nőknél nagyobb eséllyel alakul ki mellrák

~

A korán kelő nőknél kisebb eséllyel alakul ki mellrák – idézte a BBC hírportálja egy új brit kutatás megállapítását. A tanulmány szerzői, a Bristoli Egyetem kutatói a napokban folyó glasgow-i brit rákkutatási konferencián elmondták, egyelőre nem tudni, milyen mechanizmus áll az összefüggés hátterében. Minden embernek van biológiai órája, amely a szervezet működését irányítja nagyjából 24 órás ciklusokban, ezt hívják cirkadián ritmusnak, ez befolyásolja az alvásidőt, a hangulatot, még a szívroham kockázatát is. Azonban az egyes emberek biológiai órái „nem ugyanazt az időt mutatják”. A „pacsirták” az első napsugárra kinyitják a szemüket, a…

Olvass tovább>>

Közéleti szereplők nemzetközi paktumot szorgalmaznak a tájékoztatásról és a demokráciáról

~

A nemzetközi közélet 25 szereplője, köztük több Nobel-díjas felhívást intézett hétfőn a világ vezetőihez, hogy egy éven belül kössenek megállapodást, amely garantálja a tájékoztatás és a véleményszabadság demokratikus alapelveit. Az aláírók között van Amartja Szen és Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász, Mario Vargas Llosa, az irodalmi Nobel-díj és Sirin Ebádi a Nobel-békedíj kitüntetettje is. A kiáltványt Francis Fukuyama amerikai politikai szakértő, Can Dündar Németországban élő ellenzéki török újságíró, Abou Diouf korábbi szenegáli elnök, Teng Piao kínai emberi jogi aktivista és Nikat Dád pakisztáni jogász is aláírta. „A paktumnak ebben a kulcsfontosságú…

Olvass tovább>>

A daganatsejteket ragyogóra színező anyag segítheti a sebészeket

~

Az agydaganat biztonságos műtéti eltávolítását segítheti a gyorsan növekedő tumorsejteket fluoreszkálóra színező anyag egy új kutatás alapján. A BBC hírportálja arról számolt be, hogy a tudósok 5-aminolevulinsav (5-ALA) nevű vegyületet tartalmazó italt adtak 99 páciensnek, akiknek a gyanú szerint gyorsan növekedő gliómájuk (agydaganatuk) volt. Korábbi kutatások kimutatták, hogy az 5-ALA felhalmozódik a gyorsan növekvő daganatsejtekben, mert nincs meg bennük az az enzim, ami lebontaná a vegyületet. A sebészek mikroszkóppal keresték a fluoreszkáló szövetet, miközben a tumort eltávolították a betegek agyából. A 99 közül páciens 85-nél látták a rózsaszínben ragyogó anyagot. A 85…

Olvass tovább>>

Hajókkal és állatokkal díszített kétezer éves ciszternát találtak Beér-Seván

~

Hajók és állatok rajzával díszített kétezer éves ciszternát találtak izraeli régészek a Negev-sivatagban lévő Beér-Seván – jelentette a Jediót Ahronót. Az izraeli régészeti hatóság (IAA) szakértői az i. sz. első vagy második századra becsülik az öt méter átmérőjű és tizenkét méter mély esővízgyűjtő ciszterna elkészítésének idejét, amelynek falaira hajók és állatok részletesen kidolgozott rajzát vésték. Egy új lakónegyed épületeinek alapozásakor bukkantak a vízgyűjtő ciszternára, amelybe gondosan vakolt lépcső vezetett. Az ásatásokat vezető régészek a gödröt kitöltő szemét eltakarítása után lettek figyelmesek a vakolásba vésett rajzokra. A vonalak egy része idővel elmosódott,…

Olvass tovább>>

A hosszú élet az eddig véltnél kevésbé írható a géneknek számlájára

~

A hosszú élet az eddig véltnél kevésbé írható a géneknek számlájára – állapították meg több mint 400 millió ember családfájának elemzése alapján amerikai kutatók. Noha egyes családokban valóban halmozódik a magas kort megéltek száma, a géneknek a becsültnél lényegesen kevesebb a befolyása az élettartamra, mint korábban gondolták – idézte a Sciencedaily tudományos hírportál a Genetics című szaklapban megjelent tanulmányt. A Calico Life Sciences tudományos intézet az Ancestry.com online családfakutató portál nyilvános adatbázisát használva végezte az elemzést. Azt keresték, milyen arányban felelősek a gének az élettartam alakulásáért, amelynek örökölhetőségét korábban 15-30 százalékra…

Olvass tovább>>

Újabb kutatás erősítette meg, hogy a mesterséges megtermékenyítés megmentheti az északi szélesszájú orrszarvút

~

Újabb kutatás erősítette meg, hogy a mesterséges megtermékenyítés megmentheti meg az északi szélesszájú orrszarvút: brit tudósok kiderítették, hogy az északi és déli szélesszájú orrszarvúpopuláció genetikailag közelebb áll egymáshoz, mint ezt eddig vélték. Az orvvadászat miatt az északi szélesszájú orrszarvú (Ceratotherium simum cottoni) a kihalás szélére jutott: csupán két nőstény példány él, mindketten képtelenek a szaporodásra. DNS-bizonyítékok szerint ez a faj a korábban véltnél sokkal közelebb áll déli rokonához. A mesterséges megtermékenyítés révén hibrid rinocéroszokat lehet létrehozni a tudósok szerint, bár erre a lehetőségre csak utolsó mentsvárként tekintenek. A szélesszájú rinocérosz faj…

Olvass tovább>>

Új laboratóriumi technológia segíthet az élővilág diverzitásának megmentésében

~
laboratórium, kémcső

Termékenységi laboratóriumokban kikísérletezett úttörő technológiával megőrzött növények jelenthetik a biztosítékot a természetben veszélyeztetett növényfajok fennmaradásában. A kutatást ismertető BBC emlékeztet, hogy világszerte példátlan mértékben halnak ki növényfajok: minden ötödik vadon élő növényt veszélyezteti a kipusztulás. John Dickie, a nyugat-sussexi Wakehurstben működő Kew’s Millennium Magbank tudósa szerint az új módszer biztosítékot nyújthat a vadon élő növények megőrzésére. A magbank bomba-, áradás- és sugárzásbiztos tárolást nyújt a növényfajoknak. Egy kitűzött cél szerint 2020-ig a veszélyeztetett növényfajok 75 százalékát akarják elhelyezni a bankban, ám az előrejelzések szerint ez valószínűleg nem teljesül, mivel sok magot…

Olvass tovább>>

Elhunyt Szolcsányi János Széchenyi-díjas farmakológus

~

Életének 81. évében, hétfőn elhunyt Szolcsányi János Széchenyi-díjas farmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, a Pécsi Tudományegyetem professor emeritusa – közölte az MTA. Szolcsányi János (képünkön) a magyar farmakológiai kutatások kimagasló alakja volt, számos gyógyszer kidolgozása fűződik a nevéhez – írják a közleményben. 1938. február 24-én született Budapesten, orvosi diplomáját 1962-ben szerezte meg Szegeden, majd az egyetem Gyógyszertani Intézetének, 1970-től a Pécsi Orvostudományi Egyetemnek a munkatársa, a Gyógyszertani Intézet tanszékvezető egyetemi tanára, 1991-95-ben tudományos rektor-helyettese, a Pécsi Tudományegyetem doktora és a habilitációs bizottság elnöke volt. 1965-ben a londoni…

Olvass tovább>>

A stressz okozta alvászavar csökkentésén dolgoznak magyar kutatók

~
alvás

A stressz okozta alvászavar csökkentésének lehetőségén dolgoznak a Magyar Tudományos Akadémia kutatói, akik a közelmúltban a stressz és az álmatlanság összefüggését térképezték fel. Mátyás Ferenc, a kutatócsoport vezetője elmondta: az emberi agy folyamatosan változik, még alvás közben is, a különböző aktivitási szintek között váltásért pedig egy idegsejthálózat a felelős. Hangsúlyozta, minden feladathoz kapcsolódik egy optimális éberségi állapot, amelyben az emberek a legjobban tudnak teljesíteni. Példaként említette, hogy amennyiben egy vizsgahelyzetben túl nagyra nő a stressz, az agyunk „leblokkol”, nem működik megfelelően, hasonlóan ahhoz, ha valaki nagyon elfárad. Mátyás elmondta, jelenleg azon…

Olvass tovább>>

A tudományos világ rangos díját nyerte a Nők a Tudományban Egyesület

~
tudós, laboratórium

A Nők a Tudományban Egyesület (NaTE) nyerte el az „Innovatív tudományok” kategóriában a legjobbnak járó díjat a világ egyik legnevesebb tudományos folyóirata, a Nature Research és az Estée Lauder vállalatcsoport által világszinten meghirdetett pályázaton. A díjjal a független nonprofit szervezetnek azt a mintegy tízéves munkáját ismerték el, amellyel közelebb hozza a természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai (STEM) területeket a nőkhöz, lányokhoz, támogatva őket abban, hogy bátran válasszanak ezen tudományos területekhez kapcsolódó hivatást – közölte az egyesület. Az elismert folyóirat idén először hirdette meg az Inspiring Science Award és az Innovating…

Olvass tovább>>

A temperamentum kapcsolatban állhat a szív-és érrendszeri betegségekkel

~

A személyiség egyes veleszületett jellegzetességeinek betegségekre hajlamosító hatását vizsgálva a Semmelweis Egyetem kutatói azonosítottak olyan temperamentumtípusokat, amelyek kapcsolatba hozhatók a magas vérnyomással vagy a koszorúér-betegséggel. A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, a Családorvosi Tanszék, valamint a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika kutatócsoportjainak közös kutatása a jelenlegi rizikóbecslő módszerek tökéletesítéséhez járulhat hozzá – olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján. Rihmer Zoltán, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika címzetes egyetemi tanára és Gonda Xénia egyetemi adjunktus vizsgálta hazánkban először az affektív temperamentumok és a krónikus, elsősorban pszichiátriai megbetegedések közötti összefüggést, és az ő…

Olvass tovább>>

Magyar csillagászok igazolták a Kordylewski-porhold létezését

~

Az ELTE kutatói igazolták a Kodylewski-porhold létezését a Földtől mintegy négyszázezer kilométer távolságra. A porholdakat Kazimiezt Kordylewski (képünkön) lengyel csillagász figyelte meg 1961-ben, ám sokan kétségbe vonták létezésüket. Egy képalkotó polariméterrel fölszerelt földi távcsővel Slíz Judit, Barta András és Horváth Gábor új, polarizációs bizonyítékot találtak a Föld-Hold rendszer L5 Lagrange-pontja körüli porhold létezésére. A magyar kutatók a Monthly Notices of the Royal Society folyóiratban megjelent kétrészes cikkükben úgy vélik, hogy a porhold polarimetriai észlelése rehabilitálja Kordylewski méltatlanul elfeledett és sokak által megkérdőjelezett, 1961-es úttörő fotometriai megfigyelését – olvasható az ELTE honlapján.…

Olvass tovább>>

A magas embereknél fokozottabb a kockázata bizonyos ráktípusoknak

~

Az átlagosnál magasabb embereknél fokozottabb a kockázata bizonyos ráktípusoknak, mivel a magasságukból adódó nagyobb sejtszámuk több veszélyes mutáció kialakulására ad lehetőséget – állítja a Kaliforniai Egyetem evolúciós, ökológiai és szerves biológiai tanszékének egyik munkatársa, aki a Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban publikálta tanulmányát. Leonard Nunney és kollégái a rákos megbetegedések ismert kockázati tényezőit vizsgáló norvég, dél-koreai, osztrák és svéd tanulmányokat vontak elemzés alá. A kutatók olyan modelleket hoztak létre, amelyekben a már ismert rizikófaktorokat kiegészítették a szervezetben található sejtek számával – írja a medicalxpress.com. A modellek révén…

Olvass tovább>>

Az agy állapotát meghatározó, alapvető fontosságú hálózatot fedeztek fel magyar kutatók

~
agy

A stressz és az álmatlanság kulcsrendszerét fedezték fel az agyban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói, eredményük utat nyithat az alvászavarok kezelése és radikálisan új típusú altatók fejlesztése felé – közölte az Akadémia. Az MTA közleménye szerint Acsády László, Mátyás Ferenc és munkatársaik (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, illetve MTA Természettudományi Kutatóközpont) egy olyan idegsejthálózatot fedeztek fel, amely azért felelős, hogy beállítsa agyunk éberségi állapotát. A felfedezést leíró cikk a Nature Neuroscience tudományos folyóirat honlapján jelent meg. Mint írják, mindenki megtapasztalta már, milyen az, amikor kiélesednek az érzékei. Egy sötét erdőben…

Olvass tovább>>

Az egyik legjelentősebb fáraó szentélyét tárták fel Egyiptomban

~

II. Ramszesz fáraónak, Egyiptom egyik legjelentősebb ókori uralkodójának egyik szentélyét tárták fel régészek Kairó északkeleti részén. Az egyiptomi régészeti minisztérium csütörtökön közölte, hogy a Kairó északkeleti részén fekvő Matarija negyedben befejezték II. Ramszesz egy éve megtalált szentélyének a feltárását. A szenthelyet ünnepi szertartások idején használhatták – közölte Mamdúh al-Damatí egyiptológus. A feltárás során szkarabeuszokra, amulettekre, agyagedényekre és hieroglifákkal díszített márványtömbökre bukkantak. Az al-Ahram egyiptomi napilap honlapja szerint a felfedezés azért fontos, mert az újbirodalom egyik páratlan szentélye, amelyet a szed, egy ókori egyiptomi ünnep idején használtak nemcsak II. Ramszesz uralkodása,…

Olvass tovább>>