Címke: tudomány

Elhallgat a bálnák éneke, ha hajó közeledik

~

Elhalkul vagy elhallgat a hím hosszúszárnyú bálnák éneke az óceánjárók zajára – állapította meg egy japán tanulmány. Az egyre intenzívebb hajózás miatt nő az óceánokban az alacsony frekvenciájú zaj. A cetek alacsony frekvenciájú hangokkal kommunikálnak, ezért az ember keltette zaj befolyásolhatja „éneklési” szokásaikat – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A PLOS ONE tudományos lapban megjelent tanulmány szerzői azt vizsgálták, hogyan hat egy óceánjáró elhaladása a japán Ogaszavara-szigetek környéki vizekben élő hím hosszúszárnyú bálnák énekére. A Hokkaidói Egyetem és az Oszagavarai Bálnafigyelő Társaság kutatói Cudzsi Koki vezetésével két víz alatti hangrögzítővel…

Olvass tovább>>

Klímaváltozás: eltűnhet a Himalája Viagrájának nevezett gombafaj

~

Eltűnhet a „Himalája Viagrájának” is nevezett, csodaszernek tartott kínai hernyógomba a klímaváltozás miatt – számolt be a Phys.org egy új kutatás eredményeiről. A kínai hernyógombát (Ophiocordyceps sinensis) Ázsiában az aranynál is értékesebbnek tartják, sok kínai és nepáli vesztette már életét a csodaszer miatti csetepatékban. Noha semmiféle tudományos bizonyíték sem támasztja alá a kedvező hatásait, Ázsiában sokan vízben forralva teát készítenek belőle, vagy levesekhez, húsételekhez adagolják, mert úgy vélik, az impotenciától a rákig mindent meggyógyít. Az amerikai tudományos akadémia lapja (PNAS) friss számában megjelent írás szerint a kínai hernyógomba „a világ egyik…

Olvass tovább>>

Limnológia: kísérleti tartályokat adtak át Tihanyban

~

A sekély vízben zajló élet megfigyelésére alkalmas kültéri tartályokat adtak át a tihanyi Limnológiai Intézet területén. A rendszer segítségével modellezni lehet, hogy az élőlények hogyan reagálnak a környezeti feltételek megváltozására, például a klímaváltozásra. Boros Gergely biológus, a telep tudományos vezetője a Balatoni Limnológiai Intézetben tartott szerdai átadó ünnepségen elmondta, hogy a rendszert alkotó 12 tartály egy-egy önálló ökoszisztémaként kezelhető, melyekben bizonyos paraméterek, például a hőmérséklet és tápanyagviszonyok változtathatók. Hozzátette: elsőként a planktonikus élőlények viselkedését figyelik majd meg a tartályokban, melyek a Balatonéhoz nagyon hasonló minőségű vizet tartalmaznak. Egyebek mellett a globális…

Olvass tovább>>

Új afrikai krokodilfajt azonosítottak tudósok

~
krokodil

A súlyosan veszélyeztetett páncélos krokodil tanulmányozása közben meglepő felfedezést tettek amerikai tudósok: a hüllőről eddig úgy vélték, hogy egyetlen faj, ám kiderült, hogy két különböző faj él Afrikában, az egyik Nyugat-, a másik Közép-Afrikában. A páncélos krokodil egy közepes termetű krokodilfaj, amely Afrika trópusi éghajlatú területein él leginkább édesvizekben, nevét különleges páncélzatáról kapta, a nyaki pikkelypáncélok ugyanis nem különülnek el a hátpáncéltól ellentétben a többi krokodilfélével. A Floridai Egyetem és az Iowai Egyetem kutatói elemezték az állatok DNS-ét, fizikai jellegzetességeit vadon és fogságban hat afrikai országban, ekkor állapították meg, hogy…

Olvass tovább>>

Elkészítették a Jupiter Európa holdjának hőtérképét amerikai kutatók

~

Amerikai csillagászok elkészítették az első globális hőtérképet a Jupiter Európa nevű holdjáról az ALMA rádiótávcső-rendszer által készített felvételsorozat segítségével. A négy új felvétel körülbelül kétszáz kilométer felbontású, ami elegendő annak tanulmányozására, milyen a kapcsolat a hold nagy geológiai jellemzői és felszínének hőváltozása között. A kutatók összevetették az ALMA új megfigyeléseit a Galileo űrszonda megfigyelésein alapuló hőmodellel. Ez az összehasonlítás tette lehetővé, hogy elemezzék a hőmérsékletváltozásokat és megalkossák az Európa hold hőjellemzőinek első globális térképét. Az új adatok felfedték, hogy a hold északi féltekén létezik egy titokzatos hideg hely – olvasható…

Olvass tovább>>

A mutató- és a gyűrűsujj hossza „összefügghet a szexualitással”

~

A kéz ujjainak hossza „összefügghet a szexualitással”: azok a nők, akiknek a bal mutató- és gyűrűsujja eltérő hosszúságú, valószínűbb, hogy leszbikusok – állapította meg egy új, kis létszámú brit kutatás, amelyet a BBC News ismertetett. A tudósok megmérték az ujjait 18 olyan női, egypetéjű, tehát azonos genetikai állományú ikerpárnak, ahol a pár egyike heteroszexuális, a másik leszbikus volt. A nőknél a gyűrűs- és a mutatóujj jellemzően egyforma hosszú. A vizsgált ikerpárok leszbikus tagjainak azonban általában eltérő hosszúságú volt a gyűrűs- és a mutatóujja – ami tipikusan férfi tulajdonság -, de csak…

Olvass tovább>>

Szemproblémája segíthette Leonardót zseniális művei megalkotásában

~

Szemproblémája segíthette Leonardo da Vincit a háromdimenziós alakok zseniális ábrázolásában egy új kutatás szerint. Christopher Tyler, a Londoni Egyetem kutatója bizonyítékokat talált arra, hogy a nagy olasz művész szemtengelyferdüléssel élt, vagyis kancsal volt. Ezen állapotban a szemek különböző pontok felé néznek, a két szem két különböző képet lát. Tyler megvizsgálta a szemek állását hat olyan mesterművön, amely da Vincihez köthető, köztük az önarcképeknek tartott Vitruvius-tanulmányon és Salvator Mundin, minden idők legdrágább festményén – írta a Medicalxpress.com. A mérések szerint da Vinci a szemtengelyferdülés egy váltakozó verziójával rendelkezett. Ezáltal tudta használni…

Olvass tovább>>

Új kezelés hosszabbíthatja meg az előrehaladott mellrákban szenvedők életét

~

Egy új gyógyszer és a hormonterápia kombinációja meghosszabbíthatja az előrehaladott mellrákban szenvedő nők életét – ezt állapította meg egy új kutatás. A tanulmányt ismertető BBC News beszámolója szerint a palbociclib gyógyszerrel és hormonterápiával kezelt előrehaladott állapotú emlőrákos betegek tíz hónappal tovább éltek, mint a csak hormonterápiát kapó páciensek. A kombinált kezelés a gyakran súlyos mellékhatásokkal járó kemoterápia megkezdésének időpontját is kitolta. A szakértők szerint a kísérlet előzetes eredményei nagyon bíztatóak. Ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy ez a kombinált kezelés sem gyógymód, és nem minden esetben eredményes. A klinikai kísérlet kontrollcsoportja…

Olvass tovább>>

Óriási egerek tizedelik a tengeri madarakat egy atlanti-óceáni szigeten

~

A házi egérnél csaknem másfélszer nagyobbra nőtt egerek tizedelik a tengeri madarak tojásait és fiókáit az Atlanti-óceán déli részén elterülő Gough-szigeten – figyelmeztet új tanulmányában a brit madárvédelmi szervezet (RSPB), amely szerint a rágcsálók akár ki is pusztíthatják a területen honos ritka madárfajok egy részét. Gough-sziget, amely az Egyesült Királyság fennhatósága alá tartozó Tristan da Cunha-szigetcsoport tagja, több mint tízmillió tengeri madárnak ad otthont. Az egereket még a 19. században hozták be magukkal a tengerészek a vulkanikus eredetű szigetre. A rágcsálók a mindössze 91 négyzetkilométeres földterület szűkös táplálékforrásai miatt kezdték…

Olvass tovább>>

Magyar hálózatkutatók sikere az EU egyik legrangosabb alapkutatási pályázatán

~

Hatalmas nemzetközi siker a magyar tudományos élet számára is: Lovász László, Barabási Albert-László és a cseh Jaroslav Nešetřil vezetésével, a Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézete, a Közép-európai Egyetem (CEU) és a prágai Károly Egyetem együttműködésében hatéves kutatási program indulhat közel tízmillió euróból azért, hogy jobban megértsük a bennünket körülvevő nagy hálózatokat. A körülbelül hárommilliárd forintos támogatásból a három kutató és kollégáik arra kereshetik a választ, hogy milyen matematikai szabályszerűségek érvényesek a nagy hálózatokra a sejtekben zajló folyamatoktól az emberi agyon keresztül a Facebookig. A győztes projekt olyan kategóriában…

Olvass tovább>>

A kutyák is az emberrel tartottak a termékeny félholdról történt elvándorlás során

~

A közel-keleti termékeny félholdról kilencezer évvel ezelőtt Európa és Ázsia felé útnak induló embereket már háziasított kutyáik is elkísérték a hosszú vándorlásra – állapította meg egy kutatás, amely DNS-mintákkal igazolta eredményeit. A Biology Letters folyóiratban megjelent kutatás szerint a kutyák is részesei voltak az emberiség történetében annak a fontos pillanatnak, amikor elődeink a gyűjtögető-vadászó életmódról a földművelésre tértek át. A földművelés először a közel-keleti térségben, az úgynevezett termékeny félholdon – a mai Irak, Szíria, Libanon, Jordánia, Izrael és Egyiptom területén – kezdődött. Az első földművesek sokféle gabonát, köztük búzát és…

Olvass tovább>>

A Holdra szállás témájában hirdettek pályázatot diákoknak

~

Jövőre lesz fél évszázada, hogy ember járt a Holdon, ebből az alkalmából pályázatot írt ki a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) általános iskolás és középiskolás diákok számára. Magyar idő szerint 2019. július 21-én lesz fél évszázada, hogy az emberiség első esetben egy másik égitestre lépett – idézik fel a pályázati kiírásban a társaság honlapján. Neil Armstrong parancsnok és Edwin Aldrin pilóta, az amerikai Apollo-11 űrhajósai személyében először lépett ember a Holdra. Az évfordulóhoz közeledve a MANT pályázatot írt ki, amelyben olyan kérdések feldolgozását várja a diákoktól, mint például milyen lehetett a…

Olvass tovább>>

Még az idén felbocsáthatják az űrbe az európai diákműholdat rajta magyar eszközökkel

~
rakéta

A végső tesztek vannak már csak hátra, ezt követően még az idén elindulhat az európai diákműhold, rajta magyar műszerekkel és berendezésekkel – közölte az MTA Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Űrdozimetriai Kutatócsoportja. Sikerrel befejeződtek az európai diákműhold, az European Student Earth Orbiter (ESEO) rázástesztjei a SITAEL olasz űripari cég rázólaboratóriumában. A mikroműhold, amelynek fedélzetén a magyar fejlesztésű TRITEL műszer egy módosított változata is helyet kapott, jelenleg az Európai Űrügynökség technológiai központjában várja, hogy végső környezeti tesztelésnek (termo-vákuum, elektromágneses kompatibilitási és funkcionális tesztek) vessék alá. Ha sikeresen zárulnak a végső tesztek, akkor a…

Olvass tovább>>

Közzétették Stephen Hawking halála előtt befejezett utolsó kutatását

~

Közzétették Stephen Hawking márciusi halála előtt csupán napokkal befejezett utolsó tudományos kutatását, amely 56 éven át tartó karrierjének egyik legfontosabb témájával, a fekete lyukakkal foglalkozik. Azt a kérdést járja körül, hogy a fekete lyukak megőrzik-e a beléjük hulló objektumok információit. Néhány kutató úgy vélte, hogy ez az információ megsemmisül, mások szerint azonban ez megsértené a kvantummechanika törvényeit. Ezen törvények szerint a világon minden lebontható információkra, például egyesek és nullák sorozatára. Ráadásul ez az információ sohasem tűnik el, akkor sem, ha magába szívja egy fekete lyuk. Hawking azonban Albert Einstein munkája…

Olvass tovább>>

Az Újasszír Birodalom egyik jelentős közigazgatási központját tárták fel az ELTE kutatói

~

Az Újasszír Birodalom egyik jelentős közigazgatási központját tárták fel az ELTE kutatói. A régészeti expedíció 2016-ban kezdte meg a feltárásokat az iraki kurdisztáni Grd-i Tle településdombján, amely legalább az i.e. VII. évezredtől a XIX. századig szinte folyamatosan lakott volt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Dezső Tamás és Kalla Gábor vezette Iraki Kurdisztáni Régészeti Expedíciója harmadik ásatási évadát Grd-i Tle lelőhelyén kiemelkedő tudományos eredményekkel zárta – olvasható a kutatók közleményében. A kutatók már korábban is sejtették, hogy a harminc méter magas romdomb (tell), amely uralja a magas hegyek közé zárt Rania-síkság…

Olvass tovább>>

Először adtak engedélyt Creutzfeldt-Jakob-kóros beteg úttörő antitestes kezelésére

~

Először adott engedélyt a brit gondnoksági bíróság egy Creutzfeldt-Jakob-szindrómás (CJD) beteg úttörő antitestes kezelésére – számolt be róla a BBC. A meg nem nevezett brit betegnek sporadikus CJD-je van, ami az agysorvadással, szellemi leépüléssel járó, jelenleg gyógyíthatatlan betegség leggyakoribb formája embereknél. Ez a változat különbözik attól, amely kergemarhakóros, vagyis szivacsos agyvelő-elfajulásos (BSE) állat belsőségeinek evésével kapható el. A sporadikus CJD akkor lép fel, amikor az emberi szervezet prionfehérjéje kóros formát öltve felhalmozódik az agyban. A mesterségesen előállított antitest a tudósok szerint megakadályozza, hogy az abnormális prionok az egészséges proteinekhez kapcsolódjanak és növekedésükkel…

Olvass tovább>>

Akár húsz évvel a diagnózis előtt kialakulnak a 2-es típusú cukorbetegségre figyelmeztető jelek

~

Akár húsz évvel a 2-es típusú cukorbetegség diagnosztizálása előtt megfigyelhetők a betegség kialakulására figyelmeztető jelek – állapították meg japán kutatók. A BBC News által ismertetett tanulmány szerint évekkel a cukorbetegség kialakulása előtt már megemelkedett vércukorszintet és inzulinrezisztenciát tapasztaltak a kutatók. Megállapításuk szerint sokkal korábbi életkorban van szükség a betegség kialakulása elleni beavatkozásra. A cukorbetegség a glükóz felszívódási zavara, amit az inzulin hormon hiánya vagy a szervezet inzulinnal szembeni érzéketlensége, az inzulinrezisztencia okoz. A japán tudósok 2005 és 2016 között végezték kutatásukat, amelyben 27 ezer nem cukorbeteg, 30 és 50 év…

Olvass tovább>>

A Hubble űrteleszkóp újabb giroszkópja romlott el

~
Hubble űrteleszkóp

Újabb giroszkópja romlott el a Hubble űrtávcsőnek, ezért amíg a tudósok megoldást találnak a hiba elhárítására, az űreszköz tartalékos üzemmódban működik. Az űrtávcső legfontosabb eszközei közé tartoznak a giroszkópok, melyek stabilizálják, valamint módosítják a pályáját, ezzel teszik lehetővé tudományos munkájának elvégzését. Az 1990-ben útjára bocsátott Hubble-űrtávcsövet hat giroszkóppal szerelték fel, de egy ideje ebből már csak három működött, s pénteken ezek közül romlott el egy újabb – számolt be róla a BBC News hétfőn. A hétvégén ezért határozott úgy a Hubble működését irányító tudóscsoport, hogy biztonsági üzemmódba kapcsolják, amíg megoldást…

Olvass tovább>>

Nobel-díj: Kelemen Lóránd: az optikai csipesz a kutatók láthatatlan keze

~

Az optikai csipesszel egy olyan eszközt adtak a kutatóknak, amelynek segítségével külső mechanikai szerszám nélkül, egy láthatatlan kézzel lehet megfogni és megvizsgálni egyes sejteket vagy akár biológiai makromolekulákat is – mondta el az MTI-nek Kelemen Lóránd, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa annak kapcsán, hogy a lézerfizika területén elért úttörő eredményeiért kapja idén három tudós a fizikai Nobel-díjat. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint az amerikai Arthur Ashkin az optikai csipesz megalkotásáért és az eszköz biológiai rendszerekben való alkalmazásáért, a francia Gérard Mourou és a kanadai…

Olvass tovább>>

Rákkutató: egyre több az új daganatellenes gyógyszer

~

Történelmi léptékű fejlődésnek lehetünk a tanúi: míg korábban tíz év alatt tíz-húsz új daganatellenes gyógyszert fejlesztettek ki, az elmúlt öt évben 63 ilyen új készítmény került forgalomba, csak tavaly 14 új gyógyszer került forgalomba. Magyarországon évente nyolcezer mellrákos megbetegedést diagnosztizálnak, rosszindulatú emlődaganat következtében pedig évente kétezer nő hal meg – hangzott el a műsorban annak kapcsán, hogy október elsején volt a mellérák elleni küzdelem világnapja. „A daganat genetikai betegség, génhibák okozzák, de ezeknek csak tíz százaléka örökletes, a többségét ezeknek a génhibákban életünk során szerezzük” – mondta a műsorban Peták…

Olvass tovább>>