Rekordot döntött a felmelegedést okozó gázok légköri koncentrációja 2017-ben az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) friss kutatása szerint. Nincs jele annak, hogy az emelkedő trend megfordulna – idézte a BBC hírportálja a szervezet üvegházhatású gázokról szóló új éves jelentését. A szén-dioxid koncentrációja tavaly elérte 405 ppm-et (az egész milliomod része), ami 3-5 millió éve nem fordult elő. A légköri koncentráció más, mint a kibocsátás, mert arra vonatkozik, ami a levegőben megmarad, miután a szárazföld, a fák és a tengerek a kibocsátott gázok egy részét elnyelték. A levegőben maradó gázok éghajlatra gyakorolt hatása 1990…
Olvass tovább>>Címke: tudomány
Kondorosi Éva akadémikus elnyerte a Balzan-díjat
Idén egy magyar kutató, Kondorosi Éva akadémikus is Balzan-díjban részesül a kémiai ökológia területén kifejtett tudományos munkásságáért. Kondorosi (képünkön) a a kémiai ökológia, Detlef Lohse a folyadékdiamika, Jürgen Osterhammel a világtörténelem, Marilyn Strathern a szociális antropológai területén kifejtett tudományos munkásságáért kapja 2018-ban a Balzan-díjat. A díj eddig egyetlen magyar kitüntetettje eddig Ligeti György zeneszerző volt, aki 1991-ben részesült az elismerésben. A 750 ezer svájci frankkal járó elismerést Sergio Mattarella olasz államfő adja át pénteken a díjazottaknak Rómában – közölte a 21 Nő az Egészségügyért Alapítvány. A nyertesek a díj felét fiatal…
Olvass tovább>>Az éves globális csapadékmennyiség fele mindössze 12 nap alatt esik le
Az évente mért globális csapadékmennyiség fele jelenleg mindössze 12 nap alatt esik le – derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a század végére az esőzések és havazások eloszlása valószínűleg még aránytalanabbá válik, amelynek eredményeként az éves csapadékmennyiség fele 11 nap alatt fog leesni. Korábbi tanulmányok azt mutatják, hogy az éghajlat melegedése nyomán a jövőben várhatóan erősödni fognak a szélsőséges időjárási események és valamelyest emelkedni fog az éves átlagos csapadékmennyiség. A szakemberek azonban még mindig kutatják a két tendencia közötti kapcsolatot – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. „Ez a tanulmány…
Olvass tovább>>Poncius Pilátus nevét fedezték fel egy kétezer éves gyűrűn
Poncius Pilátus római helytartó nevét fedezték fel a kutatók egy több mint kétezer éves rézgyűrűn. Az ékszert még az 1960-as évek végén fedezték fel több ezer másik tárggyal együtt a ciszjordániai Herodium nevű erődítménynél végzett ásatások során. A szakembereknek azonban csak most sikerült kiolvasniuk a gyűrűn szereplő feliratot – írja a The New York Times. Az ékszeren Pilátus neve olvasható görög betűkkel, amelyek egy kratér – ókori görög edénytípus – ábráját ölelik körbe. A régészek szerint ez mindössze a második olyan Pilátus idejéből való lelet, amelyen a római helytartó neve…
Olvass tovább>>Ismét Nobel-díjas kutatóval találkozhatnak a Szegedi Tudós Akadémia növendékei
Ismét Nobel-díjas kutatóval, a svájci Kurt Wüthrich (képünkön) kémikussal, biofizikussal találkozhatnak csütörtöktől a nemzetközileg is egyedülálló oktatási és tehetséggondozó program, a Szegedi Tudós Akadémia (SZTA) növendékei a Tisza-parti városban – jelentették be a szervezők. A tudományos elismeréssel 2002-ben a biológiai makromolekulák, főleg a fehérjék hatékonyabb szerkezetvizsgálatára alkalmas NMR-spektroszkópiai módszerek kidolgozásáért kitüntetett tudós csütörtökön kutatási témájáról tart előadás, pénteken pedig a tehetséggondozó programban résztvevő hallgatókkal és mentoraikkal találkozik. A tanácskozás részeként az akadémia felsőbb éves hallgató, valamint az oktatásukban résztvevő tudósok önálló előadásokon mutatják be saját kutatási eredményeiket. A diákok a…
Olvass tovább>>Először modellezték a mikroműanyagok természetben való mozgását
Elsőként modellezte a műanyag mikroszálak természetben való mozgását a Washingtoni Állami Egyetem egyik kutatója. Az Advances in Water Resources című folyóiratban publikált tanulmány eredményei a jövőben segíthetik a közösségeket annak jobb megértésében, hogy miért jelentenek világszerte egyre súlyosbodó problémát a műanyaghulladékok és, hogy miért lenne fontos azok mennyiségének csökkentése – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A világ óceánjaiban több millió tonna műanyaghulladék úszkál úgynevezett mikroműanyag-részecskék formájában, amelyek idővel lerakódnak az üledékekben, eljutnak a termőföldekre és az ivóvizekbe. Az öt milliméternél kisebb műanyagrészecskéket nevezzük mikroműanyagoknak, amelyek legkevésbé tanulmányozott fajtái a mikroszálak. Ezek…
Olvass tovább>>A póktej gazdagabb fehérjében, mint a tehéntej
Csemetéit anyatejjel tápláló pókot figyeltek meg kínai tudósok, akik szerint a pók teje négyszer több fehérjét tartalmaz, mint a tehéntej – olvasható a Science című folyóiratban közzétett tanulmányból. Az anyatej termelésről eddig úgy tartották, hogy az kizárólag az emlősök jellegzetessége. A kínai tudósok által vizsgált ugrópók faj (Toxeus magnus) egy tejszerű anyaggal táplálta kicsinyeit és egészen addig gondoskodott róluk ily módon, amíg azok felnőttek. Az állatvilágban ismert a szoptatással való táplálás, galambok és flamingók termelnek úgynevezett begytejet, amellyel fiókáikat táplálják. Ám a pókoknál megfigyelt anyai gondoskodás intenzitása és hosszú időtartam igen…
Olvass tovább>>Először sikerült azonosítani a figyelemzavar kockázatát növelő géneket
Először sikerült azonosítaniuk a kutatóknak olyan genetikai variánsokat, amelyek növelik a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) kockázatát – olvasható a Science Daily tudományos hírportálon. Az ember génjei meghatározó szerepet játszanak a különböző mentális rendellenességek kialakulásában. Az ADHD esetében a kockázat 75 százalékát a genetikai tényezők adják. Egészen mostanáig azonban nem sikerült egyértelműen azonosítani ezeket a géneket. A Psychiatric Genomics Consortium nevű nemzetközi szervezet kutatói összevetették a genetikai variánsokat több mint húszezer ADHD-val és 35 ezer anélkül élő ember teljes genomjában, és tizenkét olyan specifikus DNS-töredéket azonosítottak, amelyek a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarra hajlamosítanak. „A…
Olvass tovább>>Kihalási válság közeleg
Kihalási válsággal néz szembe a Föld, amelynek növény- és állatvilága a dinoszauruszok alkonya óta nem látott ütemben pusztul – figyelmeztet Cristiana Pasca Palmer, az ENSZ Biodiverzitási Egyezményének (CBD) teljesítéséért felelős ENSZ-titkárság vezetője. Palmer az egyiptomi Sarm es-Sejkben csütörtökön véget ért ENSZ Biodiverzitási Konferenciát követően adott interjút a BBC Newsnak, összegezve mindazokat a globális erőfeszítéseket, valamint az egyes emberek szintjén megvalósítható életmódbeli változtatásokat, amelyek segítenek a természet további kiszipolyozásának megakadályozásában. Palmer szerint a bolygó növény- és állatvilágának sokszínűsége – a biodiverzitás – olyan tőke, amelynek elvesztését nem engedheti meg magának az…
Olvass tovább>>A globális élelmiszergondok megoldását keresi 130 tudományos akadémia
A mezőgazdaság új alapokra helyezését, az élelmiszer-pazarlás csökkentését, az elhízás, az alultápláltság és az éhezés kezelését, valamint klímavédelmi intézkedések bevezetését sürgeti a globális élemiszerproblémák megoldására a világ tudományos akadémiáit képviselő szervezet, az InterAcademy Partnership (IAP) – közölte az MTA. A 130 ország tudományos akadémiájának közreműködésével elkészített IAP-jelentés megállapítja, hogy a globális mezőgazdaság és élelmiszeripar egyre kevésbé teljesíti az emberiség igényeit, és gyorsítja a klímaváltozást. Az InterAcademy Partnership jelentésének Európára vonatkozó része az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) gondozásában készült. A kutatás és az innováció lehetőségei az élelmiszer- és táplálkozásbiztonság,…
Olvass tovább>>A kikényszerített bocsánatkérés árthat a gyereknek
Bocsánatkérésre utasítani egy gyereket, mielőtt valóban megbánná, amit tett, többet árthat, mint használ – derült ki a Michigani Egyetem kutatóinak tanulmányából. A Merrill-Palmer Quarterly című folyóirat internetes kiadásában megjelent tanulmány szerint színlelt bocsánatkéréskor épp a gesztus lényege – a megbánás kifejezése és a kapcsolat helyreállítására tett erőfeszítés – veszik el, ezért a gyerekek számára ilyenkor még ellenszenvesebbé válhat a bocsánatkérő személy. Az egyetem munkatársai megnézték, hogy miként reagálnak a négy-kilenc éves gyerekek a kortársaik között lezajló három különböző bocsánatkérési forgatókönyvre: a spontán, az utasításra történő, de őszinte, valamint a kikényszerített bocsánatkérésre.…
Olvass tovább>>Ornitológus: nem szabad etetni a vízimadarakat
A vízimadarakat nem tanácsos etetni, mivel a pár hétig emberek által etetett vízimadarak elhagyják a téli túlélést szavatoló vonulási viselkedést, ami tömeges jégbe fagyásukat okozza – hívta fel a figyelmet Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője. Hozzátette: ez a nyári időszakra is érvényes, mivel sok esetben a fiókák a hosszan tartó kenyérrel etetés miatt röpképtelenné válnak, nem fejlődik ki rendesen a csontozatuk, illetve izomzatuk. Kiemelte: az énekes madarakat viszont lehet, de nem szükséges etetni. Elmondta: az etetőre járó összes madárfaj igényeinek megfelel a víz és fekete napraforgómag,…
Olvass tovább>>Végre ez is kiderült: a hűvös éghajlaton élők hajlamosabbak a fokozott alkoholfogyasztásra
A hűvös éghajlaton élő és kevés napsütéssel találkozó emberek jóval hajlamosabbak a fokozott alkoholfogyasztásra – derült ki egy nagyszabású új amerikai tanulmányból. A Pittsburghi Májkutató Központ vezető munkatársaként dolgozó Ramon Bataller és kollégái 193 ország adatait felhasználva mutatták ki, hogy az éghajlat világszerte szerepet játszik a fokozottabb alkoholfogyasztásban és a májzsugorodás gyakoribb előfordulásában – írja a BBC hírportálja. Az alkohol fogyasztása összefüggésben áll a depresszióval, amely jóval gyakoribb kevés napsütés idején. A Hepatology című folyóirat internetes kiadásában megjelent tanulmány az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) adatainak felhasználásával készült.…
Olvass tovább>>A hőhullámok drasztikusan csökkentik a hím rovarok nemzőképességét
Az éghajlatváltozással összefüggő hőhullámok károsíthatják a rovarok spermáját és csaknem teljesen terméketlenné tehetik őket – állítják a Kelet-angliai Egyetem kutatói. A Nature Communications című folyóiratban publikált tanulmány szerint az öt napig tartó hőhullámnak kitett kukorica-kislisztbogarak (Tribolium castaneum) spermatermelése 75 százalékkal csökkent, míg a nőstény egyedekre hatástalan volt a laboratóriumban végzett kísérlet. Az első hőhullám nyomán felére csökkent a hímek által nemzett utódok száma, majd egy második – tíz nappal későbbi – hőhullám gyakorlatilag sterilizálta a rovarokat – írja a BBC News. „A vizsgálatunk azt mutatja, hogy a hőhullámok felére csökkentik a…
Olvass tovább>>Ókori erotikus freskót tártak fel Pompejiben
A görög mitológiából Léda és a hattyú történetét ábrázoló ókori freskót tártak fel a régészek Pompejiben – adta hírül a BBC News. A freskó feltehetően egy gazdag kereskedő házának hálószobáját díszíthette a pompeji városközpont közelében. A falfestményt pénteken találták meg az ősi város épületeit megerősítő munkálatok közben, amelyre azért volt szükség, mert az esőzések és az elmaradt karbantartási munkák miatt összeomlott néhány korábban feltárt rom. Massimo Osanna, a pompeji régészeti helyszín igazgatója elmondta: a freskó különlegessége, hogy bárki lép a szobába, úgy tűnik, mintha őt nézné az istennő. A mitológia…
Olvass tovább>>Felmérték a magyarországi halastavakban található növényvédőszereket és gyógyszermaradványokat
Átfogó felmérés készült arról, hogy milyen növényvédőszerek és gyógyszermaradványok találhatók meg a magyarországi halastavakban és az ott nevelt halak húsában. Egészségügyi kockázatokat nem fedett fel a HappyFish projekt keretében végzett vizsgálat. A Laboratorium.hu által bemutatott kutatás során több mint négyszázféle peszticid és százféle gyógyszer maradványait keresték a halastavak vizében, üledékében és a halak húsában. A hat tó vizében 12 peszticidet, három peszticid-bomlásterméket, valamint négy gyógyszermaradványt találtak a kutatók. Ez utóbbiak között volt egy antiepileptikum, egy antibiotikum és egy fájdalomcsillapító, illetve egy az állatgyógyászatban használt antibiotikum. Az üledékekben nem találtak gyógyszermaradványokat.…
Olvass tovább>>Több mint száz év után ismét fészkelnek majd a kivik Wellingtonban
Egy nagyszabású természetvédelmi programnak köszönhetően éveken belül ismét fészkelnek majd a kivik Wellingtonban, ahonnan több mint száz éve eltűntek az Új-Zéland szimbólumának számító madarak – írta meg a The Guardian. A szigetországban 68 ezer kivi él, de számuk egyre fogy, évente két százalékkal csökken a számuk. Száz évvel ezelőtt még milliószámra éltek kivik Új-Zélandon, de a röpképtelen madarak a kutyák, macskák, oposszumok és patkányok zsákmányává váltak, populációjuk drasztikusan csökkent. Wellingtonban városszerte ragadozócsapdákat helyeznek ki, hogy az országos tervvel összhangban 2050-re az ország egész területét mentesítsék a ragadozóktól. A természetvédők szerint…
Olvass tovább>>A Nobel-díjas Gérard Mourou-t köszöntötték Szegeden
A Nobel-díjas Gérard Mourou-t (képünkön), az ELI-projekt kezdeményezőjét köszöntötték Szegeden, a francia fizikus október elején elnyert elismerésének tiszteletére bővítették az épületkomplexum előtt elhelyezkedő, a lézer kifejlesztésének mérföldköveit bemutató lézertörténeti idővonalat. Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta, az intézmény főbejáratához vezető sétányon kialakított lézertörténeti idővonalon másodjára szerepel a francia tudós neve: először az lézerimpulzus-erősítés forradalmi módszerének kidolgozásáért, majd az évtizedes munkájáért odaítélt Nobel-díja okán. Gérard Mourou beszédében kitért a magyar lézerkutatókkal folytatott évtizedes közös munkájára, és felidézte az ELI-projekt megvalósításához vezető, 2005-ben indult folyamatot. Mourou 1985-ben írta meg tanítványával, Donna…
Olvass tovább>>Palkovics: március végén tesz javaslatot az MTA átalakítására a felkért testület
Az MTA Kutatóhálózati Tudományos Elnöki Bizottsága jövő év március végéig tesz javaslatot a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) működésének átalakítására – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. Elmondta, a testület pénteken megtartotta alakuló ülését. A bizottságba hét tagot ő, hét tagot az MTA elnöke kért fel, a szervezet saját ügyrendje szerint dolgozik, feladata áttekinteni az MTA jövőbeni működését. A miniszter hangsúlyozta, várja az MTA Kutatóhálózati Tudományos Elnöki Bizottságának javaslatát, addig az ügyben nincs teendő.
Olvass tovább>>Észre sem fogjuk venni az SI-mértékegységrendszer változását
A mindennapi életben nem jelent változást, hogy átalakítják a Nemzetközi Mértékegységrendszert, amelynek alapegységei ezentúl természeti/technikai állandókhoz lesznek kötve. Ez biztosítja, hogy a 2019. május 20-ától érvényes új mértékegységrendszer hosszú távon stabil és konzisztens lesz – mondta Nagyné Szilágyi Zsófia szakértő annak kapcsán, hogy pénteken többek között elfogadták a kilogramm új definícióját a Párizs melletti Versailles-ban az Általános Súly- és Mértékügyi Konferencián. A több mint hatvan ország részvételével tartott konferencián Magyarországot Nagyné Szilágyi Zsófia, Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) Metrológiai és Műszaki Felügyeleti Főosztályának vezetője képviselte. A szakértő az MTI-nek elmondta: a…
Olvass tovább>>