A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézet-hálózatának teljesítménye kiváló és számos olyan alkotóműhellyel rendelkezik, amelyek a világ élvonalába tartoznak – derül ki abból a szakmai teljesítményértékelésből, amelyet az akadémia az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kezdeményezésére végeztetett el. Az értékelés az MTA és az ITM által felkért hazai és külföldi szakértők bevonásával, nemzetközi standardok figyelembe vételével zajlott. A kutatóhálózat gyökeres átalakítására nincs szükség, de fejleszthető, például a fiatal kutatók intenzívebb bevonásával – sorolja a felmérés legfontosabb megállapításait az MTA közleménye. A kutatóközponti és kutatóintézeti teljesítményértékelések a matematikai és természettudományi területeken többségében…
Olvass tovább>>Címke: tudomány
Még ez is: metánszivárgást észleltek a Marson
Metánszivárgást észleltek a Mars felszínén. A jelenséget először a NASA Curiosity marsjárója észlelte, majd ezt a vörös bolygó körül keringő európai űrszonda, a Mars Express is megerősítette. A marsi légkörben lévő metán természetének jellemzőiről és mértékéről nincs megegyezés a kutatók között. Ez a gáz azért különösen érdekes, mert a földi metánt különböző életformák is előállíthatják ugyanúgy, ahogy geológiai folyamatok. A feltételezések szerint a metánnak nagyon rövid az élettartama a Mars légkörében, így észlelése azt jelenti, hogy csak nemrég kerülhetett a felszínre. A metánra utaló erős jeleket a Curiosity 2013. június 15-én…
Olvass tovább>>A súlyosan veszélyeztetett nyugati-afrikai csimpánzok többsége a védett területeken kívül él
A Nyugat-Afrika nyolc országában élő nagyjából 52 800 nyugati-afrikai csimpánz (Pan troglodytes verus) döntő többsége a védett területeken kívül él – derült ki a közönséges csimpánz súlyosan veszélyeztetett alfajának egyedszámát felmérő új kutatásból. Az Environmental Research Letters című folyóiratban publikált tanulmány készítői a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Ape Populations, Environments and Surveys (A.P.E.S.) elnevezésű – az emberszabású majmok eloszlásáról és helyzetéről pontos és objektív képet adó – adatbázisát használták munkájuk során. Az adatok felhasználása révén a kutatók készítettek egy térképet a csimpánzpopulációk sűrűségéről és eloszlásáról, továbbá azonosították azokat a trendeket és…
Olvass tovább>>Az inkák előtti időkbe nyúlik vissza az áldozati ajándékok bemutatásának gyakorlata Bolíviában
Már nagyjából ötszáz évvel az inkák felbukkanása előtt ismerték az áldozati ajándékok bemutatásának gyakorlatát a bolíviai Titicaca-tóban elterülő Nap-szigetének (Isla del Sol) környékén élő népek. „Az emberek gyakran az inkákkal hozzák összefüggésbe a Nap-szigetét, mivel az fontos zarándokhely volt számukra, és számos ceremoniális épületet, valamint áldozati ajándékot hagytak hátra a szigeten és annak környékén” – mondta Jose Capriles, a Pennsylvaniai Állami Egyetem antropológiaprofesszora. Hozzátette: „a kutatásunk azonban azt mutatja, hogy a Titicaca-tó környékén 500 és 1100 között virágzó Tiahuanaco állam lakói voltak az elsők a régióban, akik értékes tárgyakat ajánlottak…
Olvass tovább>>Héber feliratos 2600 éves pecsétnyomót találtak Jeruzsálemben
Héber feliratos, 2600 éves, kőből készült pecsétnyomót találtak a régészek Jeruzsálemben egy ásatáson – jelentette a Jediót Ahronót. Jeruzsálem mai óvárosának közvetlen közelében, a Dávid városa nevű dombon, a mai Giváti parkoló helyén folyó ásatásokon tárták fel az ókori kincset. Az első szentély idejében, vagyis a babiloniak hadjárata előtt készült pecsétnyomó egy emeletes középület maradványai között volt, melyet valószínűleg a hódító babiloniak romboltak le Kr. e. 586-ban, a város elfoglalásakor. A pusztítást a leomlott kőfalak, az égett fagerendák, a törött cserepek sokasága bizonyítja, az épület hajdani pompájára a gondosan megmunkált építőkövek…
Olvass tovább>>Az elmúlt 12 hónap volt a legforróbb Ausztriában
Az elmúlt 12 hónap volt a legforróbb Ausztriában a rendszeres mérések több mint 250 éve alatt – áll az Osztrák Központi Meteorológiai és Geodinamikai Intézet (ZAMG) friss közleményében. 2018 volt a legmelegebb a naptár szerinti évek közül, a 2018 áprilisából 2019 márciusáig tartó időszak pedig a legforróbb 12 hónap a hőmérséklet 1767-ben kezdődő feljegyzései óta. Alexander Orlik, a ZAMG meteorológusa elmondta, hogy az 1981 és 2010 közötti időszak átlaghőmérsékletéhez képest az elmúlt 12 hónap 2,2 Celsius-fokkal volt melegebb. Ha az 1961-1990 közötti időszak átlagához hasonlítjuk, 2,9 fokot melegedett a levegő. Az előző…
Olvass tovább>>Folytatja gravitációs hullámok utáni kutatását a továbbfejlesztett LIGO és a Virgo
Folytatja gravitációs hullámok utáni kutatását a továbbfejlesztett lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO), amelynek munkáját a Virgo olaszországi detektor egészíti ki. Az amerikai és brit kormány 25 millió fontot fordított a LIGO továbbfejlesztésére és megújítására, mely 2015-ben a világon elsőként észlelt gravitációs hullámokat. Lézereit, tükreit és más alkotórészeit újították meg, így most mintegy negyven százalékkal megnövekedett az érzékenysége, tehát az űr még nagyobb területét képes átvizsgálni, mint korábban – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Segítségével erőteljes, hullámokat gerjesztő eseményeket keresnek, mint amilyen a fekete lyukak ütközése. A LIGO két ikerdetektorból áll,…
Olvass tovább>>Globális felmelegedés: betegségterjesztő szúnyogok terjedhetnek el világszerte
Világszerte egymilliárd ember válhat a betegségterjesztő szúnyogok új áldozatává az évszázad végéig a globális felmelegedés nyomán – figyelmeztetnek a kutatók. „A klímaváltozás jelenti a legnagyobb és legátfogóbb fenyegetést a globális egészségbiztonságra” – mondta Colin J. Carlson, a washingtoni Georgetown Egyetem doktorandusza, a PLOS Neglected Tropical Diseases című tudományos folyóiratban publikált tanulmány társszerzője. Hozzátette: „a szúnyogok csupán a probléma egy részét képezik, ám a 2015-ben, Brazíliában kirobbant zikajárvány után, komolyan aggódunk, hogy mire számíthatunk a jövőben”. Carlson és a Floridai Egyetemen dolgozó Sadie J. Ryan azt tanulmányozták, hogy mi történne, ha…
Olvass tovább>>Tesztrepüléseket hajtottak végre a NASA Mars-helikoptereivel
Tesztrepüléseket hajtottak végre a 2020-ra tervezett Mars-utazás helikopterével az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) szakemberei a NASA pasadeniai bolygókutató intézetében (JPL). Az 1,8 kilogramm súlyú jármű a tervek szerint 2021-ben érkezik a vörös bolygó felszínére egy marsjáróhoz erősítve. Néhány hónappal később fogják munkába állítani és elvégezni vele az első, mintegy 90 másodpercig tartó tesztrepüléseket – olvasható a NASA honlapján. A tesztrepülések többségének célja, hogy demonstrálják, miként lesz képes működni a Marson, hogyan működik a vörös bolygón uralkodó hőmérsékletek közepette. Képes-e a helikopter túlélni a marsi hideget és működőképes maradni, amikor éjszakánként…
Olvass tovább>>A tudósok és az ipari szereplők kapnak főszerepet az új biotechnológiai parkban
Biotechnológiai tudásparkot hoznak létre három egyetem és egy fővárosi kerület támogatásával, ennek az a jelentősége, hogy a tudósokat és az ipari szereplőket összehozza – mondta Ferdinandy Péter, a Semmelweis Egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese. A rektorhelyettes szerint az Egészségipari-Biotechnológiai Science Park célja, hogy „felpörgesse” az innovációt és hasznot hajtson az egész országnak. Ugyanakkor a park az oktatás minőségére is hatással lesz, és hangsúlyt fektetnek arra is, hogy a legfiatalabb tudósjelölteket bevonják a munkába – tette hozzá. A Semmelweis Egyetem (SE), a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE), a Nemzeti Közszolgálati Egyetem…
Olvass tovább>>A Jupiter vándorlását bizonyították svéd csillagászok
A Jupiter Naprendszert átszelő vándorlását bizonyították a svéd Lundi Egyetem tudósai. A csillagok körül keringő gázóriások pályája gyakran nagyon közel halad el napjuk mellett. A bevett elmélet szerint ezek a bolygók, mint Naprendszerünkben a Jupiter, a csillagtól nagy távolságra alakultak ki, majd innen vándoroltak közelebb hozzá. A Lundi Egyetem és más intézmények kutatói bonyolult számítógépes szimuláció segítségével szereztek új ismereteket a Jupiter 4,5 milliárd évvel ezelőtti útjáról a Naprendszeren át. Ekkoriban alakult ki a gázóriás – miként a Nap többi bolygója is – a fiatal Nap körüli gázok és szemcsék korongjából. A…
Olvass tovább>>Mintegy 1,5 megabájt adatot foglal el az agyban a nyelvismeret
Mintegy 1,5 megabájt (megabyte) helyet foglalnak el az agyban a nyelv tárolásához és használatához szükséges információk amerikai kutatók szerint. A Rochesteri és a Kaliforniai Egyetem tudósai, Francis Mollica és Steven Piantadosi a Royal Society Open Science című szaklapban publikált tanulmányukban mutatták be információelméletüket, mellyel leírták az angol nyelv különböző részeinek tárolásához szükséges adatmennyiséget – olvasható a Medical Xpress tudományos hírportálon. Csecsemőként az ember elkezdi magáévá tenni és beszélni a körülötte lévők nyelvét. Hogy ez pontosan hogyan történik, még mindig rejtély a kutatók számára, de azt tudni, hogy jóval többet jelent,…
Olvass tovább>>Bronzkori, szarmata, Árpád- és török kori leleteket is találtak a régészek Bácsbokod határában
Bronzkori kerámiatöredékek, egy kisgyermek maradványai, szarmata és Árpád-kori településrészletek, valamint ritkaságnak számító török kori, a rácokhoz köthető leletek kerültek elő Bácsbokod határában – közölte Lukács Nikoletta ásatásvezető régész. A Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa elmondta: Bácsbokod déli határában, a Sole-Mizo Zrt. új szennyvíztisztító telepének építését megelőzően mintegy ötezer négyzetméteres területen végeztek megelőző régészeti feltárást. Kiemelte, a négy elkülöníthető korszakból a legrégebbi, a bronzkorra tehető néhány sekély gödörből főként apró, kézzel formált kerámiatöredékek és nagy mennyiségű állatcsont került elő. Az ásatások során a régészek – a még éppen meglévő tejfogai alapján –…
Olvass tovább>>Régészeti leleteket találtak a szakemberek a szentesi Tóth József Színház alagsorában
A kora újkorra keltezhető régészeti leleteket találtak a Koszta József Múzeum munkatársai a szentesi Tóth József Színház alagsorában – tájékoztatta a közgyűjtemény igazgatója. Farkas László közölte, hogy a szecessziós épület rekonstrukciója során a múzeum régészeti munkatársainak szakmai megfigyelést kell végezniük, ami már a kezdeti szakaszban nem várt eredménnyel járt. A színházépület déli végében, közvetlenül a színpad alatti pincerészben több régészeti objektum foltját fedezték fel, melyekben különféle, a kora újkorra, leginkább a XVII-XVIII. századra keltezhető kerámiatöredéket és néhány állatcsontot találtak. A leletek az egykor szeméttárolásra használt gödrökből kerültek elő. A leletek…
Olvass tovább>>Több ezer éves ép tojásokat találtak egy kínai sírban
Egy 2500 évesnek becsült sírhely feltárásakor régészek épen megmaradt tojásokra bukkantak egy cserépkorsóban a Kína keleti partjainál fekvő Csiangszu tartományban – adta hírül a Hszinhua kínai állami hírügynökség. A Nanking Múzeum régészeti intézetének munkatársai elmondták: a lezárt cserépkorsót egy nagyméretű sírhelyből emelték ki a Lijang városhoz tartozó Sanghszing településen. Hogy ne tegyenek kárt a tojásokban, számukat röntgenvizsgálattal állapították meg. Bár a tojások belseje nagyrészt lebomlott, a kutatók DNS-vizsgálattal fogják megállapítani, vajon pácolhatták-e őket – közölte Lin Liu-ken, a régészeti intézet vezetője, aki szerint a temetkezéshez használt tárgyak olykor vallásos jelentést…
Olvass tovább>>Budapesti biotechnológiai parkról szóló szándéknyilatkozatot írtak alá
A Semmelweis Egyetem (SE), a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE), a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora és Józsefváros polgármestere aláírta a budapesti székhelyű Egészségipari-Biotechnológiai Science Park létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot. Merkely Béla, a SE rektora történelmi, ipar- és tudománytörténeti pillanatnak nevezte a tudáspark létrehozásáról szóló szándéknyilatkozat aláírását, amely új korszakot nyit az egyetemek, a tudomány és a felsőoktatás történetében, és közös ügye a magyar felsőoktatásnak, a versenyképes tudásgazdaságnak, és a magyar tudománytörténetnek is. Kitért arra: az orvos- és egészségtudományok területén a tudás kétévente megduplázódik, és mára az egészségipar, azaz a gyógyszeripar,…
Olvass tovább>>Tovább nőtt a légkör szén-dioxid-koncentrációja 2018-ban a NOAA adatai szerint
A feljegyzések hatvan évvel ezelőtti kezdete óta a negyedik legnagyobb mértékben nőtt a szén-dioxid légköri koncentrációja 2018-ban az amerikai Nemzeti Óceán-és Légkörkutató Hivatal (NOAA) jelentése szerint. A hawaii Mauna Loa obszervatórium a világ legrégebbi olyan mérőállomása, amely gyűjti, jegyzi és elemzi folyamatosan a légkör változásával kapcsolatos adatokat. Az obszervatórium globális megfigyelő részlegének legújabb elemzése szerint tavaly a szén-dioxid-koncentráció 2,87 ppm-mel nőtt: a 2018. január elsején jegyzett 407,05 ppm értékről 409,92 ppm-re 2019 január elsejére. „Ez azt jelenti, hogy az elmúlt négy évből háromban jegyezték fel a légköri szén-dioxid-koncentráció legmagasabb szintű növekedését”…
Olvass tovább>>Látványos kép készült a Jupiter viharairól
Látványos kép készült a Jupiter viharairól a NASA Juno nevű űrszondája által készített három felvételből, amelyet a gázóriás mellett elhaladva rögzített. A szonda színes kamerával van felszerelve, a csillagászok pedig arra bátorították a laikus kutatókat, hogy az adatok használatával készítsék el saját képeiket a Jupiterről. Az egyik legjobban sikerült képest Kevin M Gill készítette – írja a BBC.com. A NASA a Jupiter Marble (Jupiter-márvány) nevet adta a képnek, utalva a Földről korábban készített, Blue Marble (Kék márvány) címet kapó felvételekre. A kép a Jupiterről készített felvételekből mozaikszerűen áll össze, a felvételek…
Olvass tovább>>Az MTA szabadságáért tüntettek Budapesten
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szabadságáért és kutatóhálózatának egységéért vonulásos demonstrációt tartottak csütörtökön Budapesten. A tüntetők az Akadémia székháza elől az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) elé vonultak, ahol a szervezők petíciót adtak át a tárca képviselőjének. A demonstrációt az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) hirdette meg az MTA elnökségének ülésével egy időben Menet a tudományért címmel. Az akadémiai kutatóintézet-hálózat dolgozóiból szerveződött csoport demonstrációja az Akadémia épülete előtt kezdődött, ahol Szilágyi Emese, a tüntetés főszervezője, az MTA kutatója arról beszélt: nem szabad hagyni, hogy az MTA kutatóintézet-hálózatát leválasszák az Akadémiáról, ennek…
Olvass tovább>>Emberi vonásokat ábrázoló 2500 éves cseréptöredéket találtak Jeruzsálemben
Perzsa kori, 2500 éves, emberi fejet mintázó cseréptöredéket találtak Jeruzsálemben a mai óváros melletti ősi Jeruzsálem, Dávid városa egyik régészeti feltárásán. Az ókori egyiptomi, főként az otthonokat, az anyákat és a gyermekeket védelmező Bész istenség emberi vonásokat mutató fejének töredékét ábrázolja a cserép, amely egykor egy agyagedényt díszített. A két nyitott szemet, orrot, egy fület és egy száj részletét tartalmazó, néhány centiméteres cserépdarab az Izraeli Régészet Hatóság (IAA) és a Tel-avivi Egyetem közösen végzett kutatása során került elő. A leletet Dávid városának északnyugati részén, egy régen parkolónak használt, a Siratófalhoz legközelebbi…
Olvass tovább>>