Címke: tudomány

A luxori nekropolisz egyik legnagyobb, 3500 éves sírhelyét tárták fel Egyiptomban

~

Egy 3500 éves sírt, valamint egy legkevesebb i. e. 1069-ből való koporsót és benne egy múmiát tártak fel a régészek a dél-egyiptomi Luxor két helyszínén – írja az Egypttoday.com. A tudósítás szerint Mosztafa Vaziri, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács vezetője a felfedezés bejelentésekor elmondta, hogy a 18. dinasztia (i .e. 1549/1550-1292) idejéből való sírhely, amelyhez egy hatalmas udvar is tartozik, egyike a Draa Abul Naga nekropoliszban feltárt eddigi legnagyobb sírhelyeknek. Az egyiptomi régészcsoport 2018 augusztusában kezdte meg a munkálatokat a templomairól és ókori nemesemberek földi maradványait őrző sírjairól híres nekropoliszban.…

Olvass tovább>>

A késői vacsora és a reggeli kihagyása rontja a szívroham utáni felépülés esélyét

~

A késői vacsora és a reggeli kihagyása négy-ötszörösére növeli a halál, egy újabb szívroham vagy az angina pectorisnak nevezett mellkasi fájdalom esélyét a szívinfarktuson átesett embereknél a kórház elhagyását követő 30 napban – állapították meg a szakemberek a European Journal of Preventive Cardiology című folyóiratban. A kutatás elsőként vizsgálta ennek a két egészségtelen táplálkozási szokásnak a hatását akut koronária szindrómával (ACS) küzdő pácienseknél – írja az Eurekalert tudományos hírportál. A vizsgálat 113 ember bevonásával készült. Az átlagosan hatvan éves alanyok 73 százaléka férfi volt. A résztvevők 58 százalékára a reggeli kihagyása,…

Olvass tovább>>

Gyorsan terjedhetnek észak felé a trópusi betegségeket terjesztő kórokozók

~

Gyorsan terjedhetnek Európa északi részei felé a trópusi betegségeket, köztük a csikungunya- és denguelázat, valamint kullancstól származó agyhártyagyulladást hordozó kórokozók a globális felmelegedéssel – állapította meg egy új kutatás. A tanulmányt a Klinikai Mikrobiológia és Fertőző Betegségek Európai Kongresszusán ismertették, amely szombaton kezdődött Amszterdamban. A kutatók szerint a trópusi betegségeket terjesztő rovarok északra húzódását a felmelegedésen kívül a nemzetközi utazások és a kereskedelem is elősegíti. Korábban érintetlen területeken, a magasabb szélességi fokokon, így Észak-Európa egyes részein is megjelenhetnek a fertőzések, ha nem javítják a járványkitörések környezeti és éghajlati előjeleinek megfigyelését…

Olvass tovább>>

Izrael újabb űrszonda építését jelentette be a Beresit Holdba csapódása után

~
holdutazás

Beresit 2 néven új űrszondát építenek a Holdra szálláshoz – jelentette be az első holdszonda építését nagyrészt finanszírozó Morris Kahn dél-afrikai-izraeli üzletember. „Eljutunk a Holdra, és kitűzzük rajta az izraeli zászlót” – nyilatkozta az első űrszondaépítési programot negyvenmillió dollárral (több mint 11 milliárd forinttal) támogató Kahn vasárnap, alig két nappal az első próbálkozás kudarca után a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet szerint. A Beresit eredetileg a zászló elhelyezése mellett az égitest mágneses mezejét is mérte volna, és egy kapszulában Izrael számára fontos tárgyakat vitt volna a Holdra. A…

Olvass tovább>>

Keresik az izraeli holdszonda meghibásodásának okát

~
holdutazás

Keresik az okát az izraeli „űrközpontban” az első magánvállalkozásban készült holdszonda meghibásodásának, amely miatt a Beresit becsapódott a Holdba. A leszállási művelet során a Holdtól 14 kilométerre a Beresit hajtóműve váratlanul kikapcsolt, a holdszonda kapcsolata először megszakadt, majd ismét helyreállt a földi irányítással. Rövid idővel később azonban végleg eltűntek a jelei. A szakemberek szerint nem sikerült eléggé lelassítani a járművet, amely így belecsapódott a Hold felszínébe és összetört. A hiba okát egyelőre nem tudják a szakemberek, de megpróbálják megismerni az adatok elemzésével. Az űrjárművet megalkotó SpaceIL nevű vállalkozás elnöke, Morris Kahn…

Olvass tovább>>

Globális felmérés készült a klímaváltozás és a pollenkoncentráció összefüggéséről

~
Föld

Globális felmérés készült a klímaváltozás és a pollenkoncentráció összefüggéséről Makra László, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) professzorának részvételével, a kutatások szerint a felmelegedéssel nemcsak a pollennel szennyezett területek növekednek, hanem az allergiások száma is. A közlemény szerint a Lewis H. Ziska amerikai növényfiziológus irányításával végzett kutatásokról a Lancet Planetary Health-ben jelent meg cikk. Makra, a tudományos közlemény második szerzője kifejtette, az volt a céljuk, hogy megvizsgálják, miként változik az allergén pollenek koncentrációja és előfordulásuk tartama, s ez milyen kapcsolatban van az allergiás megbetegedések gyakoriságával. Három kontinens összesen 17 aerobiológiai állomásáról gyűjtöttek adatokat.…

Olvass tovább>>

Francia-magyar együttműködés az immunrendszer kutatásában

~

Az embrionális idegrendszer részét képező ganglionléc szerepét vizsgálja az immunrendszer fejlődésében egy francia-magyar kutatócsoport. A kutatás francia munkacsoportjának vezetője Sophie Creuzet, az embrionális idegrendszer részét képező ganglionléc sejtpopuláció kutatásának nemzetközileg elismert szaktekintélye – olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján. A kutató munkája során többek között arra keres választ, hogy ennek a sejtpopulációnak a sejtjei milyen szervekbe jutnak el, és az embrionális fejlődés során őket ért hatásoknak milyen szerepük van az idegrendszer fejlődési zavarának hátterében húzódó kórképek kialakulásában. Magyar oldalról a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének Őssejt- és Kísérletes Embriológia Laboratóriuma…

Olvass tovább>>

Őskőkorszaki barlangrajzokra bukkantak régészek Horvátországban

~

Az őskőkorszakból származó, harmincezer éves barlangrajzokra bukkantak régészek az Isztriai félszigeten, a Limi-csatorna fjordszerű öblének egyik oldalán található Romuald-barlangban – közölte a helyi média. Darko Komso, a pulai archeológiai múzeum munkatársa elmondta: ez az első ilyen lelet Horvátországban, és a második a Balkánon. Hasonló rajzokat eddig csak Franciaországban és Spanyolországban fedeztek fel – hangsúlyozta. Az első rajzra 2010-ben lett figyelmes a horvát archeológus, de csak hét évvel később jött létre egy nemzetközi tudóscsoport, amely megállapította az ősi alkotások korát. Az isztriai felfedezésről szóló tanulmány szerdán jelent meg az Antiquity című…

Olvass tovább>>

A barna törpék eredetére találhattak magyarázatot német kutatók

~

A barna törpék keletkezésére és fejlődésükre találhattak magyarázatot német kutatók. A barna törpék a csillagok és a jóval kisebb bolygók, két nagyon különböző csillagászati objektum közötti átmenetet képviselik. A kutatók eddig nem találtak egyértelmű magyarázatot arra, honnan származnak ezek a különleges égitestek. A Heidelbergi Egyetem csillagászai azonban választ találhattak a kérdésre. Felfedezték, hogy az Tejútrendszerben lévő Nu Ophiuchi nevű csillag körül két barna törpe kering, amelyek nagy valószínűséggel a csillaggal együtt gázból és porból fejlődtek ki ugyanúgy, ahogy általában a bolygók. A tudósok eredményeikről az Astronomy & Astrophysics című szaklapban számoltak be.…

Olvass tovább>>

Tökéletes bőrlenyomattal fedett dinoszaurusz lábnyomokra bukkantak Dél-Koreában

~

Tökéletes bőrlenyomattal fedett dinoszaurusz lábnyomokra bukkant a dél-koreai Csindzsu városa közelében a helyi egyetem kutatója, először találtak a világon ilyen leletet. Paleontológusok általában dinoszaurusz csontok és lábnyomok megtalálásáról adnak hírt, a puha szövetek, mint az izmok vagy a bőr maradványai nagyon ritkák és általában nem jó állapotban őrződnek meg. Az eddig megtalált dinoszaurusz lábnyomok mint egy százalékán találtak bőrmaradványokat. Kim Kjong Szo, a Csindzsu Egyetem Ph.D hallgatója, a páratlan lelet megtalálója koreai, kínai és amerikai kutatókkal írt közös tanulmányban számolt be a felfedezésről a Nature tudományos lapcsoporthoz tartozó Scientific Reports című…

Olvass tovább>>

Eötvös Loránd-emléknap a Magyar Tudományos Akadémián

~

Eötvös Loránd fizikus halálának 100. évfordulója alkalmából ünnepséget rendeztek a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) székházában. Az UNESCO-val együttműködésben szervezett megemlékezésen Lovász László, az MTA elnöke úgy fogalmazott: Eötvös személyében nem csupán a természettudomány világszerte elismert, tudományos alkotásaival máig ható kutatóját, hanem a magyar oktatásügy és tudományszervezés államférfiúi teljesítményű személyiségét, valamint az akadémia egykori elnökét is tisztelhetjük. Lovász fontosnak tartotta megemlíteni: „Eötvös pontosan tudta, hogy a tudomány nemzetközivé vált, ebben a határokon átnyúló tudományos térben pedig a magyar kutatóknak az MTA-t kell igazodási pontnak tekinteniük”. Kiemelte, hogy noha Eötvös Loránd soha…

Olvass tovább>>

Elhunyt Sydney Brenner Nobel-díjas molekuláris biológus, genetikus

~

Meghalt Sydney Brenner, a XX. század tudományának egyik óriása, a 2002. évi orvosi Nobel-díj kitüntetettje – jelentette be a szingapúri tudományos, technológiai és kutatási ügynökség. A litván gyökerű dél-afrikai kutató a molekuláris és fejlődésbiolológia területén tett úttörő felfedezéseket. 2002-ben a szervfejlődés génszabályozása és a programozott sejthalál kutatásában elért eredményeiért megosztva John E. Sulston és H. Robert Horvitz amerikai kutatókkal kapta meg az orvosi Nobel-díjat. A Nobel-bizottság a Caenorhabditis elegans nevű fonalféreggel végzett tudományos munkásságát ismerte el. Brenner volt az, aki kiválasztotta az alapvető sejtbiológiai kérdések vizsgálatához a mintegy ezer sejtből…

Olvass tovább>>

A génekben is nyomot hagy a szegénység

~

A génekben is nyomot hagy a szegénység az amerikai Északnyugati Egyetem kutatása szerint, amelynek eredményei megváltoztatják a génekről alkotott azon elképzelést, miszerint azok az emberi test fogantatáskor rögzült, állandósult jellemzőit hordozzák magukban. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a társadalmi-gazdasági státus erőteljesen befolyásolja az ember egészségét és betegségeit, a társadalmi egyenlőtlenség pedig mindenütt jelenlévő stresszfaktor az emberi populációra. Az alacsony képzettség és jövedelem megjósolhatóan együtt jár a szívbetegségek, a cukorbetegség, többféle rákbetegség és a fertőző betegségek kialakulása kockázatának növekedésével. Továbbá az alacsony társadalmi-gazdasági státus kapcsolatba hozható olyan fiziológiai folyamatokkal, amelyek hozzájárulnak a…

Olvass tovább>>

A háromujjú szkink egyre jobban szül

~

A világon először figyelték meg kutatók, hogy egy háromujjú szkink tojást rak, majd három héttel később elevenszüléssel utódot hoz világra. A Sydney-i Egyetem kutatói megfigyelték, amint a hüllő három tojást rak, és hetekkel később megszüli kicsinyét – adta hírül a The Guardian című brit napilap honlapja. „Ez volt az első eset, hogy bárki elevenszülést figyelt meg és ugyanabból a terhességből tojásrakást egy gerinces állat esetében, ez igen-igen szokatlan” – mondta Camilla Whittington, a Biology Letters folyóiratban közzétett kutatás vezetője. Whittington szerint a kutatók tudatában vannak annak, hogy e fajok kissé…

Olvass tovább>>

Klorofill előállítására képes, ám fotoszintézist nem végző organizmust találtak

~

Először találtak kutatók olyan élő szervezetet, amely képes klorofill előállítására, de nem végez fotoszintézist. A különleges organizmust corallicolidnak nevezték el, mivel a Földön élő korallok 70 százalékában megtalálhatók, és tanulmányozásuk segítheti a tudósokat abban, hogyan lehet a jövőben megvédeni a korallokat a pusztulástól. „Ez a második leggyakoribb élősködő a bolygó koralljai esetében, de eddig nem figyeltünk fel rá. Ez a szervezet teljesen új biokémiai kérdéseket vet fel. Olyan, mint egy parazita, és kétségtelen, hogy nem fotoszintetizál. Ennek ellenére állít elő klorofillt” – idézte Patrick Keelinget, a Brit Columbiai Egyetem botanikusát,…

Olvass tovább>>

Drasztikusan csökkent a bébikorallok száma az ausztrál Nagy-korallzátonynál

~
korall

Csaknem kilencven százalékkal kevesebb a bébikorall az ausztrál Nagy-korallzátonynál, mint az 1990-es években volt – derült ki egy új tanulmányból, amely a zátonyt sújtó közelmúltbeli tömeges korallfehéredéseket teszi felelőssé a jelenségért. „Az elpusztult virágállatok nem szaporodnak” – mondta Terry Hughes, a queenslandi James Cook Egyetem munkatársa. A Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítői tavaly végeztek vizsgálatokat a Nagy-korallzátonynál. Megnézték, hogy mennyi felnőtt példány élte túl a 2016-os és 2017-es tömeges korallfehéredéseket, valamint felmérték az új korallok számát – írja a BBC hírportálja. „A Nagy-korallzátony hosszában átlagosan kilencven százalékkal alacsonyabb az…

Olvass tovább>>

Lehet, hogy krátert robbantott a Hajabusza-2 a Ryugu kisbolygón

~

Valószínű, hogy krátert robbantott a Hajabusza-2 (vándorsólyom) japán űrszonda a Ryugu aszteroida felszínén pénteken – írta a BCC. Az űrszondának az volt a feladata, hogy mesterséges krátert hozzon létre a Ryugún. Ha sikerült, májusban visszatér a kráterhez, hogy kőzetmintákat gyűjtsön, amelyek segíthetnek a tudósoknak a Naprendszer kialakulásának kutatásában. A japán Kyodo hírügynökség szerint csak április végén erősítik meg, hogy sikerrel járt-e a robbantás. A kicsiny kúpformájú eszköz (Small Carry-on Impactor, SCI), amelynek egy részét rézzel vontak be, pénteken indult el az űrszondából a Ryugu felé, amikor a Hajabusza-2 500 méter távolságra…

Olvass tovább>>

Kutatók hálózatelemzés segítségével mutatják be a túlhalászat problémáját

~
hal

Jordán Ferenc, az MTA Balatoni Limnológiai Intézet új igazgatójának vezetésével magyar kutatók a vízi ökoszisztémák táplálékhálózati modelljeit elemezve arra keresik a választ, mely fajok halászatával milyen mértékben sérül az ökoszisztéma, vagyis melyik hal mennyire „fontos” a tengeri életközösség számára. A Föld lakosságának jelentős része sok halat fogyaszt, így a túlhalászat a bolygó egyik legégetőbb ökológiai problémája. A nemzetközi együttműködés célja az, hogy olyan halak fogyasztását szorgalmazza, amelyek hiánya a lehető legkevésbé árt az ökoszisztémának, vagyis amelyek a táplálék-hálózatban betöltött szerepükből kiindulva kevésbé hatnak a többi fajra – olvasható az MTA…

Olvass tovább>>

A légszennyezettség húsz hónappal rövidíti meg a most született gyerekek életét

~
szmog

A levegőszennyezettség világszerte húsz hónappal rövidíti meg a most született gyerekek várható élettartamát, Ázsiában a legsúlyosabb a helyzet – ezt állapította meg egy nagyszabású tanulmány. A levegőszennyezettség minden tíz halálozásból egyben közrejátszott 2017-ben, ezzel több halálesetet idézett elő, mint a malária és a közúti balesetek, annyit, amennyit a dohányzás is okoz – ismertette a világ levegőjének állapotáról szerdán kiadott 2019-es State of Global Air (SOGA) jelentés. Ázsia déli részén a mai gyermekek várható életkora 30 hónappal lesz rövidebb, a szubszaharai afrikai térségben pedig 24 hónappal a közlekedés és ipar okozta…

Olvass tovább>>

Az egyik legősibb fáraódinasztia korából származó sírt tártak fel Szakkarában

~

Az egyiptomi Óbirodalom V. dinasztiája egyik magas rangú állami tisztségviselőjének, Kuvinak a sírját fedezték fel és bizonyítékot találtak egy eddig nem ismert királynő létezésére is cseh régészek Szakkara déli részén, Dzsedkaré Iszeszi fáraó piramisegyüttese mellett – közölte honlapján a Cseh Egyiptológiai Intézet. Kuvi sírhelyét, amelyben megtalálták a főtisztviselő mumifikált testének maradványait is, a Mohamed Megahed egyiptomi régész által vezetett cseh régészeti kutatócsoport találta meg. A hatályos szabályok szerint külföldiek Egyiptomban csak hazai régészek vezetése és felügyelete mellett folytathatnak ásatásokat. Szakkarában jelenleg több külföldi régészcsoport is kutat. A sírkamra falát egy…

Olvass tovább>>