Egy feltehetően a VI. században élt angolszász herceg maradványait tárták fel az essexi Southend mellett. Ez a lelet a „brit válasz Tutamhamon sírjára” – írta a felfedezés jelentőségéről a BBC News. A southendi Prittlewell temetkezési helyet 2003-ban fedezték fel. A királyi sírhelyre egy kocsma és egy szupermarket között bukkantak rá útépítés közben. Régészek tárták fel a sírt, amely több tucatnyi ritka műkincset rejtett. Emberi maradványként mindössze fogzománctöredékek kerültek elő, de a szakértők ebből is arra következtettek, hogy a sírban egy hatodik századi angolszász herceg nyugodott. A leletet a legrégebbi keresztény…
Olvass tovább>>Címke: tudomány
A kutyák közötti dominanciaviszonyt vizsgálták az ELTE etológusai
A kutyák közötti dominanciaviszonyt vizsgálták az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszékének kutatói. A PeerJ folyóiratban megjelent tanulmányukban az etológusok több mint hétszáz kutyapár gazdáinak véleményét összegezték, egyebek között arra keresve választ, hogy két kutya közül melyik a dominánsabb, a szuka vagy a kan, számít-e a kor vagy a rangsorban elfoglalt pozíció a dominancia tekintetében – közölte az egyetem. Az etológiában a dominancia nem jellemvonás, hanem két egyed kapcsolatának jellemzője, amely harcias jellegű összeütközések során alakul ki. Az az egyed, amely ezeket az összecsapásokat sorozatosan megnyeri, domináns lesz, amelyik pedig behódol,…
Olvass tovább>>Vizeletvizsgálattal is ki lehet szűrni a méhnyakrákot okozó HPV-vírust
Egy új brit kutatás szerint vizeletvizsgálattal is ki lehet szűrni a méhnyakrákot okozó HPV-vírust. Az új vizsgálati módszer kiválthatja a sok nő számára kellemetlen, szorongást okozó kenettesztet – számolt be róla a BBC News. A brit egészségügyi szolgálat (NHS) szerint a méhnyakrákszűrésre járó nők száma nagyon alacsony: a teszten megjelenők aránya 71 százalék, ami azt jelenti, hogy angol nők milliói nem mennek el legalább 3 és félévente a szűrésre. Pedig a méhnyakból vett kenettel a méhnyakrákos esetek 75 százalékát meg lehetne előzni. Lehet, hogy nem kellemes a vizsgálat, de nagyon fontos.…
Olvass tovább>>Újra láthatók a cambridge-i tudománytörténeti múzeum kincsei
Tízhónapos felújítás után újra látható a cambridge-i tudománytörténeti múzeum több mint tízezer kincse, köztük asztronómiai, navigációs és matematikai ritkaságok. A 75 éves intézmény renoválása során új padlókat fektettek le és a tető karbantartását is elvégezték – írta a BBC hírportálja. A Whipple Tudománytörténeti Múzeum a Cambridge-i Egyetemhez tartozik. A tudományos eszközök kereskedelmével foglalkozó Robert Stewart Whipple alapította 1944-ben, amikor saját gyűjteményét az egyetemnek adományozta. A múzeumnak jelenleg több mint tízezer tudományos eszköz és ritka könyv van a birtokában. A legnagyobb kincsei közé tartozik egy mikroszkóp, amelyet Charles Darwin használt és…
Olvass tovább>>Veszélyes lehet a házi készítésű macskaeledel
Az internetes forrásból származó vagy könyvekből vett macskaeledel-receptek többsége általában nem biztosítja a szükséges tápanyagokat a házi kedvencek számára és akadnak köztük olyanok is, amelyek a macskákra kifejezetten veszélyes hozzávalókat írnak elő – figyelmeztetnek a Kaliforniai Egyetem davisi campusának (UC Davis) munkatársai, akik elsőként készítettek vizsgálatot a témában. A Journal of the American Veterinary Medical Association című folyóiratban publikált tanulmány készítői állatorvosoktól és amatőröktől származó – internetes forrásból vagy könyvekből begyűjtött – 114 olyan receptet elemeztek, amelyet egészséges felnőtt macskáknak szántak. A receptek negyven százaléka semmilyen etetési útmutatót nem tartalmazott, a…
Olvass tovább>>A tibeti magaslatokon is élt a gyenyiszovai ember
A tibeti magaslatokon is élt a Homo nemzetséghez tartozó gyenyiszovai ember új bizonyítékok szerint. Ez az első alkalom, hogy a Gyenyosziva-barlangon kívül is találtak a fajhoz köthető fosszíliákat. Az ilyen szélsőséges körülményekhez való alkalmazkodás képességét korábban csak a Homo sapienshez kötötték. A gyenyiszovai ember maradványait 2008-ban fedezték fel a Szibéria déli részén, az Altaj-hegységben fekvő Gyenyiszova-barlangban, melyről a nevét kapta a faj. Mivel a gyenyiszovai ember maradványait eddig csak a barlangban találták meg, az antropológusok nagyon keveset tudnak erről a fajról. Az ismeretek szerint a gyenyiszovaiak Ázsiában éltek, mielőtt a mai…
Olvass tovább>>Akadémiai elismeréseket adott át Lovász
Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke adta át a köztestület 191. közgyűlésének hétfői ünnepi ülésén az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjakat, a Wahrmann Mór-érmet, az Arany János-életműdíjat és az Akadémiai Újságíró Díjat. Az Akadémiai Aranyérmet Harmathy Attila (képünkön), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszék professor emeritusa vehette át a magyar civilisztika terén végzett kiemelkedő oktató-, tudományos és tudományszervező munkája, valamint az Akadémiához évtizedeken át szorosan kapcsolódó értékes közéleti tevékenysége elismeréseként. Az életműdíjnak számító rangos kitüntetést az MTA Elnöksége évente egy akadémikusnak adományozza…
Olvass tovább>>MTA-közgyűlés: nem a Palkovics-tervre
Az MTA közgyűlése nagy többséggel úgy döntött, hogy az akadémia szervezetén belül szeretnék tartani a kutatóintézet-hálózatot – mondta el Lovász László elnök. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter viszont azt mondta, hogy továbbra is az akadémián kívül képzelik el az intézethálózat működését. A miniszterrel tartott közös sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az MTA 191. közgyűlésén megjelent több mint négyszáz köztestületi tag 77 százaléka támogatta azt a javaslatot, hogy az intézethálózat továbbra is az MTA szervezetrendszeréhez tartozzon. Lovász hozzátette: a közgyűlés döntött egy új vezetési struktúra létrehozásáról is a kutatóintézet-hálózat élére, amelyet egy…
Olvass tovább>>A demencia új típusát azonosították
Amerikai kutatók a demencia új típusát azonosították, tünetei az Alzheimer-kórhoz hasonlóak. Idős páciensek millióit diagnosztizálhatták korábban tévesen, akár egyharmaduk is a demencia egy másik formájában szenvedhet – írta a BBC hírportálja. A most azonosított kór (LATE, limbic-predominant age-related TDP-43 encephalopathy) leginkább a 80 év felettieket sújtja. Ebben a korcsoportban öt ember közül egy szenved a betegségtől a tudósok szerint, akik több ezer elhunyt mintáit elemezve ismerték fel az új kórt. Időnként csak a halál után lehet a demencia jeleit az agyban megfigyelni, nincs olyan teszt, amelyik kimutatná. A LATE-re a TDP-43 nevű…
Olvass tovább>>Drasztikusan növelheti a betegségek kockázatát az elhízás egy új kutatás szerint
Drasztikusan növelheti a betegségek kockázatát az elhízás egy hosszú távú, nagy létszámú brit tanulmány szerint. A kutatást az Európai Elhízástudományi Konresszus (ECO) vasárnap Glasgow-ban kezdődött éves ülésén mutatják be – írta a BBC. A tanulmány több mint 2,8 millió brit felnőtt adatait elemezte. Az eredmények azt mutatták, hogy akiknek 30-35 közötti a testtömegindexe (BMI, a testmagasság és a testtömeg hányadosa), azoknál hetven százalékkal nagyobb a szívelégtelenség kockázata, mint a normál súlyúaknál. (Elhízottnak a 30 BMI felettiek számítanak, egy 180 centiméteres, száz kilogrammos, 45-54 éves férfi BMI-je 30,86.) Akiknek 35-40 közötti…
Olvass tovább>>A talaj károsítása gyorsíthatja a felmelegedést
A talaj károsítása gyorsíthatja a klímaváltozást, ha folytatódik a kihasználása, megállíthatatlanná válik a folyamat a bonni Biodiverzitási és Ökoszisztéma-szolgáltatási Kormányközi Tudományos Testület (IPBES) jelentése szerint. Egy megoldás van, az újraerdősítés. A termőtalajban háromszor több szén van, mint a légkörben, az erdők kivágása és a helytelen gazdálkodás hatására azonban felszabadul ez a szén is, ami táplálja a klímaváltozást – írja a BBC. Problémát okoz többek között a talaj erodálódása, a gépekkel történő tömörítése, beépítése vagy túlöntözéssel való károsítása. A talaj tönkretétele kétféle módon befolyásolja a klímát: veszélyezteti azon növények növekedését, amelyek felveszik…
Olvass tovább>>Vizeletvizsgálattal is ki lehet szűrni a méhnyakrákot okozó HPV-vírust
Egy új brit kutatás szerint vizeletvizsgálattal is ki lehet szűrni a méhnyakrákot okozó HPV-vírust. Az új vizsgálati módszer kiválthatja a sok nő számára kellemetlen, szorongást okozó kenettesztet – számolt be róla a BBC. A brit egészségügyi szolgálat (NHS) szerint a méhnyakrákszűrésre járó nők száma nagyon alacsony: a teszten megjelenők aránya 71 százalék, ami azt jelenti, hogy angol nők milliói nem mennek el legalább három és félévente a szűrésre. Pedig a méhnyakból vett kenettel a méhnyakrákos esetek 75 százalékát meg lehetne előzni. Lehet, hogy nem kellemes a vizsgálat, de nagyon fontos.…
Olvass tovább>>A tudósok vizsgálják, hogy miért rengett a Mars
A tudósok vizsgálják, hogy pontosan mi állhat a nemrégiben rögzített marsrengés hátterében, mivel a vörös bolygó tektonikai értelemben halottnak számít – mondta Sárneczky Krisztián, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa. A Cnes, a francia űrkutatási ügynökség kedden közölte, gyenge, de világosan észlelhető rengést érzékelt a Marson az Insight amerikai űrszonda francia szeizmométere (SEIS) április 6-án. Ez az első marsrengés, amelyet ez a műszer jelzett. Sárneczky elmondta, a bolygónak nincs olvadt fémmagja, mint a Földnek, így a tektonikai lemezek sem mozoghatnak rajta. A Marson nincs kontinensvándorlás, hanem a…
Olvass tovább>>Kutatóállomást építene Kína a Hold déli sarkvidékén
Tudományos kutatóállomás kiépítését tervezi Kína a Hold déli sarkvidékén, és embereket küldene a Hold felfedezésére hozzávetőleg 10 éven belül – jelentette ki Csang Ko-csian, a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) vezetője. Csang a közép-kínai Hunan tartomány központjában, Csangsában a kínai űr napja alkalmából tartott rendezvényen arról is említést tett, hogy a januárban a Hold túloldalán sikeres leszállást végrehajtó Csang’o-4 űrszonda után Kína az idei év végén a Csang’o-5-öt küldi majd a Holdra mintagyűjtés céljából. Az űrügynökség vezetője közölte: Kína 2020-ra tervezi az első űrszonda elindítását a Marsra. Kína 1970. április 24-én indította…
Olvass tovább>>A szívverés energiájával működő pacemakert ültettek sertésekbe
Elem nélkül, a szívdobbanások energiájával működő szívritmusszabályzót ültettek sertésekbe amerikai és kínai tudósok – számolt be róla a Medicalxpress.com. A Nature Communications című szaklap friss számában közölt tanulmány szerint az új eszköz olyan, emberekbe ültethető pacemaker kifejlesztéséhez vezethet, amelyben sosem kell elemet cserélni. Szívbetegek milliói élnek a szívritmusukat szabályzó pacemakerrel, melyet a mellkasukba ültetnek. Az elem a műszer élettartama alatt többször is cserére szorulhat. A szervezet által küldött impulzusokból energiát nyerő eszközöket az elmúlt években már kipróbáltak, de csak kis testű állatokkal – többek közt patkányokkal -, valamint alacsony energiaigényű sejtmodellekkel. Amerikai…
Olvass tovább>>Háromezer éves várfal bizonyíthatja egy erős júdai királyság létét
Háromezer éves, masszív várfalat találtak Lakisban, Izrael középső részén, ami az ásatásokat vezető régészprofesszor, Joszef Garfinkel szerint a Bibliában szereplő erős júdai királyság létét bizonyítja Salamon király fiának idején, az i.e. X. században – jelentette a Háárec című újság honlapja. Az izraeli régészek körében évtizedek óta vita dúl arról, hogy a Bibliában leírt királyság Dávid király, majd fia, Salamon alatt valóban létezett-e, és ha igen, mekkora volt a területe, jelentősége. A minimalista tábor szerint a Biblia szövege a legendák világába való, mert mindeddig nem támasztották alá egyértelmű régészeti bizonyítékok az…
Olvass tovább>>A mediterrán étrend a túlevés ellen is hatásos lehet
A mediterrán étrend a túlevés ellen is hatásos lehet egy tanulmány szerint. Az Obesity című szaklapban ismertetett kutatás során a Wake Forest Orvostudományi Egyetem tudósai mediterrán étrenden élő majmokról megállapították, hogy nem fogyasztották el az összes táplálékot, pedig megtehették volna, így megőrizték a normális súlyukat – írta a Medicalxpress.com. „Ezzel szemben a nyugati étrenden élő állatok sokkal többet ettek, mint amennyire szükségük lett volna és el is híztak” – mondta Carol A. Shively, az egyetem patológusa, a tanulmány vezető szerzője. A különböző étrendek kalóriabevitelének korábbi kutatásai nagyrészt emberi populációk tanulmányozására…
Olvass tovább>>A demenciát korai fázisban kiszűrő szoftvert fejlesztenek magyar kutatók
A szellemi leépülés korai fázisának tekinthető enyhe kognitív zavar kiszűrésére alkalmas beszédfelismerő szoftvert fejlesztenek a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói. Magyarországon csaknem 250 ezer ember szenved demencia szindrómában, amelynek kétharmad része Alzheimer típusú. A szellemi leépülés miatt gondozásra szorulók családtagjait is beleszámítva mintegy egymillió embert érint napjaink egyik legsúlyosabb egészségügyi problémája – írja az egyetem szerdai közleménye. Az Alzheimer-kórral foglalkozó kutatások jelenlegi célja a gyógymód megtalálása mellett a minél korábbi diagnózis felállítása. A magyar nyelvre kidolgozott teszt és nyelvi program képes lesz kimutatni az Alzheimer-kór…
Olvass tovább>>Nyelvünk is érzékel szagokat
Nyelvünk nemcsak ízeket érzékel, hanem szagokat is – derítették ki amerikai kutatók, akik úgy vélik, hogy felfedezésük révén csökkenteni lehetne a cukorbevitelt és fel lehetne venni a harcot az elhízással, ha édes szagokkal gazdagítanák az ételeket. A nyelvről régóta köztudott, hogy öt alapízt – édes, savanyú, sós, keserű és umami – érzékel az ízlelőbimbókban lévő receptorsejtek – fehérjék – által. A philadelphiai Monell Kémiai Érzékelő Központ kutatóinak a Chemical Senses című folyóiratban közzétett tanulmánya szerint a nyelvben az eddig feltételezettnél több olyan izom van, amely az íz megállapításához szükséges, és a…
Olvass tovább>>Módosított HIV-vírussal gyógyították meg veleszületett immundefektust amerikai kutatók
Amerikai kutatók az immunrendszer egyik legnagyobb ellenségét, a HIV-vírust használtak fel abban a génterápiában, amellyel nyolc kisgyermeket meggyógyítottak a veleszületett súlyos kombinált immundefektusból (SCID). New England Journal of Medicine című tudományos folyóiratban ismertetett közleményükben a kutatók bemutatták, miként fordították ellenségből „baráttá” a szerzett immunhiányos tünetegyüttest, az AIDS-et okozó HIV-vírust, megváltoztatva oly módon, hogy ne legyen képes betegséget okozni, majd a gyermekek genomjába juttattak egy gént, amely hiányzott a génkészletükből. A 2-14 hónapos kicsinyek, akik csekély vagy semmilyen immunrendszerrel születtek, ma már teljesen jól működő immunrendszerrel bírnak. A gyermekek az IL2RG génben…
Olvass tovább>>