Címke: tudomány

Megugrott a mumpsz- és kanyaróbetegek száma Angliában

~

Jelentősen megugrott a mumpsz-és kanyaróbetegek száma Angliában, a szakemberek az immunizálás fontosságára hívják fel a figyelmet – írta a BBC. 2019-ben első három hónapjában 795 mumpszbeteget jegyeztek fel, szemben a tavalyi egész évi 1031 esettel. Mivel a legtöbb megbetegedést egyetemeken észlelték, a szakemberek szerint az egyetemekre érkezett fiatalok érintkezésével magyarázzák az esetek számának növekedését. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a mostani egyetemisták akkor születtek, amikor az 1900-as évek végén, kétezres évek elején magasra hágott az MMR-oltásellenesség az után, hogy Andrew Wakefield (képünkön) gasztroenterológus 1998-ban egy neves orvostudományi folyóiratban közzétett tanulmányában…

Olvass tovább>>

Végre megkezdi működését a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ

~
laboratórium

Hat kutatócsoporttal megkezdi működését a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine – HCEMM), az intézmény fő tevékenysége a betegségek okainak, gyógyításának, diagnosztikájának és megelőzésének kutatása – közölte Bíró Tamás főigazgató. Az Európai Unió 2014-ben írt ki pályázatot olyan tagállamai és a társult államai számára, melyek kutatási, fejlesztési és innovációs teljesítménye nem éri el az európai élvonalét – mondta a professzor az intézmény tevékenységét bemutató sajtótájékoztatón. A HCEMM a 169-ből a tíz nyertes pályázat egyike lett és legmagasabb 15 millió eurós – mintegy 4,8 milliárd…

Olvass tovább>>

Julianus barát keleti magyarjainak genetikai nyomára bukkanhattak

~

Julianus barát keleti magyarjainak genetikai nyomára bukkanhatott a legközelebbi nyelvrokonainkkal közös genetikai örökséget vizsgáló nemzetközi kutatócsoport, melyben magyar tudósok is részt vettek – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közleményében. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA BTK) Magyar Őstörténeti Témacsoportja és észt kollégáik tanulmánya a Scientific Reports tudományos lap aktuális számában jelent meg. Julianus barát a XIII. század elején elindult keletre, utazása végén magyarul beszélő emberekre akadt. A Magna Hungariának elnevezett területen azután átsöpört a tatárjárás. A közép-ázsiai terület népessége ezután a baskírokba és a volgai tatárokba olvadhatott be és a magyarul…

Olvass tovább>>

A spanyolnátha a járvány kitörése előtt két évvel korábban is létezhetett

~

A modern kor legpusztítóbb influenzája, a spanyolnátha már akár két évvel a járvány 1918-as kitörés előtt is létezhetett. A világon körülbelül ötvenmillióan haltak bele a spanyolnáthába, amelyet első esetei idején jelentéktelen fertőzésnek tartottak – olvasható a Human Vaccines & Immunotherapeutics című szaklapban. Úgy vélik, ha az orvosok felismerték volna, hogy influenzában halnak meg a katonák a franciaországi Etaples-ben és az angliai Aldershotban 1916-ban, akkor a tudósok jobb eséllyel vágtak volna bele egy kétéves védőoltási programba, így valamennyire elkerülhető lett volna a pusztítás, amelyet a spanyolnátha okozott – írta John S.…

Olvass tovább>>

Ötezer éves élesztőből készítettek sört izraeli tudósok

~
sör

Ötezer éves, régészek fellelte cserepekbe száradt élesztőmaradványok felélesztésével sört állítottak elő izraeli tudósok – jelentette a The Jerusalem Post. A viszonylag alacsony alkoholtartalmú sör az ókorban is népszerű ital volt, amelyet az ünnepeken, sporteseményeken, családi találkozókon vagy a baráti társaságokban együtt fogyasztottak. Mindeddig azonban senki sem tudta, hogy milyen íze is volt az ókori sörnek, mennyiben tért el a manapság ismert nedűtől. Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) és négy egyetem tudósai közös kutatást indítottak. Először a Jeruzsálemi Héber Egyetem fogorvosi klinikájának mikrobiológusai az ókori sör előállításához használt kerámiamaradványokat vizsgálták meg…

Olvass tovább>>

Világszínvonalú kutatói környezet a debreceni atommagkutatóban

~

Világszínvonalú kutatói környezetet alakítottak ki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) debreceni Atommagkutató Intézetének (Atomki) tandetron laboratóriumában, a projekt megvalósításához több mint 941 millió forint támogatást nyertek el a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) pályázatán – közölték az intézet vezetői. A projekt megteremtette a lehetőséget, hogy a tandetron laboratórium részecskegyorsítójára épülő világszínvonalú kutatóbázist hozzanak létre – magyarázta Dombrádi Zsolt, az Atomki igazgatója, megjegyezve, hogy a sokak számára hozzáférhető, széles módszer- és eszközválasztékkal rendelkező laboratórium e tekintetben is kiválósági centrummá teszi az intézetet. A tandetron olyan kétfázisú gyorsító, amely alap- és…

Olvass tovább>>

A lepkeszárnyak alkalmasak a rossz levegő kimutatására magyar tudósok szerint

~

A lepkeszárnyak irizáló színjátékáért felelős nanocsempék alkalmasak az illékony káros anyagok kimutatására egy magyar kutatás szerint – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). A közlemény szerint az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársainak felfedezése utat nyithat az akár mobiltelefonokba is beépíthető mikroszenzorok fejlesztése felé. A levegő minőségének meghatározása egyre fontosabbá válik kül- és beltérben egyaránt. Lényeges az is, hogy milyen szennyező anyagok, például illékony szerves anyagok gőzei szennyezik a belélegzett levegőt. Asztali készülékek már régóta rendelkezésre állnak ilyen analitikai feladatok ellátására, de azok nem „zsebre tehetőek” – írja a közlemény. Hozzáteszik: az ideális…

Olvass tovább>>

Nem csak az emberiség tehet a globális hőmérséklet emelkedéséről

~

Az emberi tevékenység és más külső tényezők a felelősek a globális hőmérséklet emelkedéséért – erősítették meg új tanulmányukban az Oxfordi Egyetem kutatói. A tudományos közösségben régóta egyetértés van erről, de kétséges volt az, hogy az óceáni ciklusok miként hathatnak a globális felmelegedésre több évtizeden át. A kutatók által adott válasz szerint nagyon kevés hatással vannak vagy egyáltalán nincsenek hatással – olvasható az angliai egyetem honlapján közzétett közleményben. A Journal of Climate című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányban a Környezeti Változások Intézete kutatói megvizsgálták az óceáni és a szárazföldi hőmérsékletek adatait 1850 óta.…

Olvass tovább>>

Ornitológiai központot létesítenek Horvátországban

~

Ornitológiai központ létesül a horvátországi Lonjsko Polje Nemzeti Parkban, ahol 250 madárfaj él, közülük 170 ott is fészkel. A terület költözőmadarak, így a feketególyák fontos megállóhelye is. A nemzeti park Sziszek (Sisak) városával közösen mutatta be kedden a 40 millió kunás (1,7 milliárd forint) projektet, eddigi legjelentősebb beruházását. A szakmai igények kielégítésén túl a projekt fontos szerepet játszik majd a turizmus fejlődésében is – hangzott el a sajtótájékoztatón. Az ornitológiai központ otthonául az Oberhofer-Hangi-kúria elhagyatott épületét jelölték ki. A központban helyet kap egy kiállító- és oktatóterem, valamint egy kutatóközpont laboratóriummal. Szálláshelyeket…

Olvass tovább>>

Az első szintetikus genomú baktérium létrehozásához magyar fejlesztésű baktériumot használtak

~
baktérium

Magyar fejlesztésű baktériumot használtak camebridge-i kutatók, amikor egy baktérium teljes örökítőanyagát szintetikusra cserélték és az egész élővilágban egységes genetikai kódon is változtattak – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). A példátlan eredmény eléréséhez egy olyan baktériumot használtak, amelyet az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában fejlesztett ki Pósfai György és kutatócsoportja. A kutatók a kólibaktérium (Escherichia coli) DNS-ét cserélték le szintetikus eredetűre és közben megváltoztatták a genetikai kódolási rendszerét – olvasható az MTA közleményében, amely szerint a kutatók eredménye mérföldkő a mesterséges sejtek létrehozásában. Pósfai összefoglalója szerint a munka több szempontból is jelentős:…

Olvass tovább>>

Akár két métert is nőhet a világ tengereinek szintje 2100-ra

~

Az eddigi becsléseket messze meghaladva akár két métert is nőhet a tengerszint 2100-ra egy új kutatás szerint. Régóta fennálló, elterjedt nézet szerint a legnagyobb vízszintemelkedés sem fogja elérni az egy métert 2100-ig. A tengerszint változása volt az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) 2013-ban kiadott ötödik jelentésének egyik legvitatottabb kérdése. Tanulmányuk szerint ha a bolygó felmelegedése folytatódik és az üvegházhatású gázok kibocsátása nem csökken, akkor 2100-ra 52-98 centiméteres vízszintnövekedés lehetséges – írta a BBC hírportálja. Sok szakértő tartja ezt visszafogott, „konzervatív” becslésnek. A jégkutatókat az aggasztja, hogy a hatalmas jégtáblák hatását előrejelző…

Olvass tovább>>

Lassul a születéskor várható átlagos élettartam növekedésének üteme Ausztráliában

~
csecsemő

Csaknem húsz évnyi gyors növekedés után az ausztrálok születéskor várható átlagos élettartama immár lassabban növekszik, mint a magas jövedelmű országok többségében élőké – állapították meg a Melbourne-i Egyetem kutatói, akik szerint az ausztrál mutatók javítása érdekében a jövőben nagyobb figyelmet kellene fordítani az olyan egészségi kockázati tényezők kezelésére, mint az elhízás. A Medical Journal of Australia című folyóiratban publikált tanulmány elkészítéséhez a szakemberek Ausztráliára és másik 26 magas jövedelmű országra vonatkozó adatokat vizsgáltak meg az 1980 és 2016 közötti időszakra vonatkozóan – írja az Eurekalert tudományos hírportál. A kutatók szerint 1981…

Olvass tovább>>

A túlzottan feldolgozott élelmiszerek miatt (is) hízunk

~

Több evésre késztetnek a túlzottan feldolgozott élelmiszerek, ezzel növelik az elhízás kockázatát, ugyanis egy úttörő kutatás szerint átlagosan napi ötszáz kalória többletbevitelt jelentenek. Az amerikai tanulmány először vizsgálta önkéntesek bevonásával a többszörösen feldolgozott ételek fogyasztásának kockázatait. A kutatás résztvevőinek étkezését egy hónapig figyelték. Kiderült, hogy amikor a résztvevők erősen feldolgozott ételeket fogyasztottak, napi ötszáz kalóriával többet vettek magukhoz ahhoz képest, mint mikor nem feldolgozott ételt ettek – számolt be róla a BBC News. Az amerikai Országos Egészségügyi Intézet értékelése szerint a túlzottan feldolgozott ételek valószínűleg hatással vannak az éhségérzettel kapcsolatos…

Olvass tovább>>

Országos siker: a versenyzők egyharmada volt lány egy informatikai versenyen

~

Idén a mezőny egyharmada volt lány a Nagy Digitális Kaland elnevezésű országos, általános iskolásoknak szóló informatikai versenynek, amelynek célja, hogy fejlessze a gyerekek logikai képességét és algoritmikus gondolkodását. Idén több helyszínen mintegy ezer csapat részvételével rendezték meg az ország legnagyobb gyerekeknek szóló digitális csapatversenyét – írják közleményükben a szervezők. A Digitális Tudásért Alapítvány által életre hívott verseny célja, hogy a gyerekek könnyebben eligazodjanak abban a digitális világban, amelybe beleszülettek. A logikus, algoritmikus gondolkodással és az internetbiztonsággal kapcsolatos játékos küldetésen ebben az évben 3-4. és 5-6. osztályos csapatok diákjai versenyeztek egymással…

Olvass tovább>>

Befejeződött a szegedi ELI-ALPS egyciklusú lézerrendszerének üzembe helyezése

~
lézer

Befejeződött a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóintézet egyciklusú (SYLOS) lézerrendszerének összeszerelése és próbaüzeme, a berendezést Gérard Mourou Nobel-díjas fizikus indította el. Szigeti Ádám innovációért felelős helyettes államtitkár elmondta, a központ és benne a teljesen egyedülálló új berendezés a világ összes lézerfizikusát szolgálja majd. Júliusban Szegeden rendezik meg a 7. Attosecond Science and Technology konferenciát, melyre csaknem négyszáz kutató érkezik, hogy jövőbeli felhasználóként megismerje az intézetet és a rendelkezésre álló eszközöket – emlékeztetett a helyettes államtitkár. Az ELI-ALPS-ban két nemzeti projekt is indul, az egyik a daganatos betegségek korai szűrésével, a másik – amely…

Olvass tovább>>

Csaknem százmillió éves, tengeri puhatestűt magába záró borostyánkövet találtak

~

Csaknem százmillió éves borostyánkövet azonosított egy nemzetközi kutatócsoport, a kő egy rég kihalt tengeri puhatestű maradványait őrizte meg. A kövület 6,08 grammos, 33 milliméter hosszú, 9,5 milliméter széles és két milliméter magas, segítségével a tudósok többet tudhatnak meg a partvidéki erdők ősi élővilágáról – írták a tudósok az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS). A borostyánkő többnyire erdei élőlényeket őriz meg, nagyon ritka, hogy tengeri állatot ejtett foglyul az ősi gyanta – idézi a tanulmányt a Phys.org. A Kínai Tudományos Akadémia Nancsingi Geológiai és Paleontológiai Intézetének kutatói röntgennel készítettek nagy felbontású,…

Olvass tovább>>

Kiépült a teljes Tandetron Laboratórium Debrecenben

~

Kiépült a teljes Tandetron Laboratórium a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetében (Atomki) Debrecenben. Az intézetben 2014 májusában helyezték üzembe a Tandetron típusú részecskegyorsítót, amelynek a beszerzését az MTA Infrastruktúra pályázatain elnyert támogatások tették lehetővé. A Tandetron Laboratórium műszaki kiépítése során beüzemelték a beszerzett eszközöket: nagy áramerősségű hidrogén és hélium ionnyalábok előállítására alkalmas multicusp ionforrásokat, a nehézionok előállítására alkalmas cézium-sputter ionforrást és a 90-fokos eltérítő-analizáló mágnest. Egy röntgendetektor-rendszert installáltak a levegőre kilépő nyalábbal végzendő mérések számára, és a tervezett ionnyaláb-analitikai nyalábvéget is beüzemelték és használatba vették. Ezzel kiépült a teljes Tandetron…

Olvass tovább>>

Űrakadémiát indít a MANT

~
Szputnyik

Űrakadémiát szervez 18-35 év közötti fiatalok számára a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT). A július 31. és augusztus 4. között zajló gödöllői találkozó idei témája a műholdas földmegfigyelés lesz. A MANT 2015 óta rendezi meg az ENSZ támogatásával működő, fiatal űrszakembereket képviselő nemzetközi szervezettel, a Space Generation Advisory Councillal (SGAC) együttműködve az ötnapos Űrakadémiát 18-35 év közötti fiatalok – egyetemi és főiskolai hallgatók, frissen végzett szakemberek és doktoranduszok – számára. A rendezvény célja az űrtevékenységekkel kapcsolatos ismeretek átadása és az abban való aktív részvételre való bátorítás – közölte Ordasi András, a MANT…

Olvass tovább>>

Magyar fejlesztés a világűr megtisztítását célzó projektben

~
Orion űrhajó

Az Európai Űrügynökség (ESA) Clean Space programjának egyik célja a világűr megtisztítása az űrszeméttől, a projekt keretében egy magyar cég az űreszközök dokkolását segítő infravörös és foszforeszkáló jelzőfények fejlesztését végzi. A program fontos eleme, hogy a majdani automata takarító műholdak könnyen és biztonságosan meg tudják közelíteni az eltakarítandó, űrszemétnek számító, működésképtelen műholdakat. A megközelítést és a dokkolást könnyítik majd meg azok az infravörös és foszforeszkáló jelzések, amelyeket a majdani műholdakon elhelyezhetnek – olvasható az Űrvilág asztronautikai hírportálon. Ha a fejlesztés alatt álló jelzések a jövőben minden műholdra felkerülnek, akkor könnyebb…

Olvass tovább>>

Jura időszakban élt ősmadár fosszíliájára bukkantak Németországban

~

A jura időszakban élt ősmadár fosszíliájára bukkantak paleontológusok Németországban. Ez a második eddig felfedezett röpképes ősmadár ebből a földtörténeti korszakból. Az Alcmonavis poeschli az eddigi legkorábbi ismert madárhoz, az Archaeopteryxhez hasonlóan nagyjából 150 millió évvel ezelőtt élt a mai Németország területén, az Altmühl-folyó völgyében. A most felfedezett madár azonban nemcsak nagyobb, de fejlettebb is volt, mint az Archaeopteryx. „A szárnyon az izmok tapadási pontjai arra utalnak, hogy jobb röpképességgel rendelkezett” – mondta el Oliver Rauhut, a müncheni Ludwig Maximilians Egyetem paleontológusa. Több jellemzője is arra utal, hogy jobban alkalmazkodott az úgynevezett…

Olvass tovább>>