Címke: tudomány

Összeütköző apróbb sziklákból jöhetett létre az Ultima Thule

~

Összeütköző apróbb sziklákból jöhetett létre a különleges alakú Ultima Thule kisbolygó. Új elemzések szerint az égitest rotáló mozgást végző apró kőzetfelhők összeolvadásának eredményeként formálódó két objektum összeütközésekor alakult ki. A két objektum a Naprendszer korai időszakában lassan olvadt eggyé, így alakult ki a tudósok által korábban hóemberhez, majd inkább mézeskalács-figurához hasonlított égitest. Az új ismereteket a NASA kutatói a héten mutatták be a texasi Woodlandsben tartott 50. űrkutatási konferencián. A Kuiper-övben található jeges bolygókezdemény 6,5 milliárd kilométerre van a Földtől, ez a Naprendszer eddig vizsgált legtávolabbi égitestje. A kisbolygóövben mintegy…

Olvass tovább>>

Bevethetik a mesterséges intelligenciát a petefészekrák ellen

~

A mesterséges intelligencia pontosabban jósolja meg a petefészekrákos betegek prognózisát, mint a jelenlegi módszerek – állapították meg brit és ausztrál kutatók. Az Imperial College London és a Melbourne-i Egyetem tudósai készítették a szoftvert, mely a prognózison kívül azt is jelzi, milyen kezelés lehet a leghatásosabb a páciensnek – írta a medicalxpress.com. A Nature Communications című tudományos lap aktuális számában ismertetett kutatás a londoni Hammersmith Kórházban folyt. A kutatók szerint az új technológia segít az orvosoknak, hogy a betegek gyorsabban jussanak a legjobb kezeléshez, alkalmazása a személyre szabottabb orvoslás felé vezet. Az új…

Olvass tovább>>

A cseljabinszki óta a legnagyobb meteorit égett el a Bering-tenger fölött

~

Az oroszországi Cseljabinszk fölött hat évvel ezelőtt felrobbant meteorit óta a legnagyobb űrszikla égett el a közelmúltban a Bering-tenger fölött Kamcsatka félszigete közelében. A december 18-án, helyi idő szerint nagyjából délben bekövetkezett eseményről, amely az elmúlt harminc év második legnagyobb meteorrobbanása volt, csak most számolt be az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) – írja a BBC. Az űrszikla tízszer annyi energiával robbant fel, mint amennyi a hirosimai atombomba felrobbanásakor felszabadult. A többméteres meteorit másodpercenként 32 kilométeres sebességgel süvített át a Föld légkörén és végül 25,6 kilométer magasan égett el, mint egy óriási…

Olvass tovább>>

A kemény héjú tojás alig 200 millió éves evolúciós találmány

~

Kutatók részletes vizsgálatoknak vetették alá a legősibb tojáshéjak szerkezetét, amelyből kiderült: a tojásrakó szárazföldi gerincesek evolúciójuk első 120 millió évében nagy valószínűséggel kizárólag lágy héjú tojásokat raktak, ami megmagyarázza a tojásmaradványok teljes hiányát ebben az időszakban, míg a szilárd tojáshéj megjelenése és elterjedése nagyjából 200 millió éve történt. A belga, magyar, kanadai, kínai és német kutatók részvételével készült tanulmányt a Nature Publishing Group Scientific Reports tudományos folyóirat közölte csütörtökön. A tojásrakó gerincesek 315 millió éves evolúciójának egyik legnagyobb rejtélye a tojásmaradványok teljes hiánya az első 120 millió évben. A földtörténet…

Olvass tovább>>

A Jupiter mágneses mezeje áramlatokat idéz elő Európa nevű holdjának óceánjában

~
Jupiter, és az Európa

A Jupiter mágneses mezeje áramlatokat idéz elő Európa nevű holdjának óceánjában – állapította meg egy francia kutatócsoport. Az École Normale Supérieure, az egyik legrangosabb francia felsőoktatási intézmény kutatói találtak bizonyítékot arra, hogy a Jupiter mágneses mezeje futóáramlatokat okoz az Európa felszín alatti óceánjában – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A Nature Astronomy című szaklapban közölt tanulmányban Christophe Gissinger és Ludovic Petitdemange a Galileo űrszonda adatait elemezték és mutatták be eredményeiket. A tudósok észlelték, hogy a Jupiter különösen erős mágneses mezővel rendelkezik, amely elég erős ahhoz, hogy elérje és befolyásolja holdjait. Azt…

Olvass tovább>>

Stephen Hawkingra emlékezik az új brit 50 pennys

~

A tavaly elhunyt Stephen Hawking elméleti fizikus fekete lyukakkal kapcsolatos úttörő felfedezésének állít emléket egy új brit pénzérme – írta meg a BBC News. A 76 éves asztrofizikus a világ egyik legkiemelkedőbb tudósa volt, egyebek mellett a fekete lyukak kutatásában végzett úttörő munkát. Hawking emlékét az új 50 pennys pénzérme örökíti meg, ezzel olyan tudósok közé kerül, mint Isaac Newton és Charles Darwin, akiknek képmása szintén pénzérméken szerepel. Az 50 pennys érmét tervező Edwina Ellis elmondta, hogy alkotását a fizikus fekete lyukakkal kapcsolatos kutatása ihlette. Az aprón Hawking neve alatt…

Olvass tovább>>

Új dinoszauruszfaj fosszíliáit fedezték fel Ausztráliában

~

Egy eddig ismeretlen növényevő dinoszauruszt azonosítottak a kutatók öt megkövesedett felső állkapocs alapján a délkelet-ausztráliai Victoria államban. A Journal of Paleontology című folyóiratban publikált tanulmány szerint a Galleonosaurus dorisae-nek elnevezett faj fosszíliáit a 125 millió évvel ezelőtti kréta időszakból származó kőzetekben fedezték fel a Gippsland régióban – írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál. Az ausztráliai University of New England munkatársaként dolgozó Matthew Herne szerint a felfedezett állkapocs-maradványok fiatal és már kifejlett példányoktól származnak, ami azért különleges, mert ez az első alkalom, hogy korcsoportokat sikerült azonosítani egy ausztráliai dinoszauruszfajtól származó állkapocs-maradványok alapján.…

Olvass tovább>>

A fiatal várandós londoni nők kétharmada küzd mentális problémákkal

~

A 25 éves kor alatti várandós londoni nők kétharmada küzd mentális egészségi problémákkal egy tanulmány szerint. A kutatás szerint a 16-25 év közötti, gyermeket váró nők 67 százalékánál jelentkeznek mentális problémák, például depresszió, szorongás, poszttraumás stressz vagy kényszerbetegség – állapította meg a brit Országos Egészségügyi Szolgálat (NHS) Egészségügyi Kutatóintézete (NIHR) kutatása. Különösen a szorongásos zavarok, főleg a szociális fóbia gyakoriak. Összehasonlításképpen: a 25 év feletti várandós londoni nők 21 százalékánál jelentkeznek hasonló problémák. A King’s College London pszichiátriai, pszichológiai és idegtudományi intézetének kutatói 575 nőt vontak be a kutatásba az első szülés…

Olvass tovább>>

Szénné alakították vissza a szén-dioxidot ausztrál kutatók

~

Folyékony fém használatával szénné alakították vissza a szén-dioxidot ausztrál kutatók, akiknek a világon először sikerült ilyen áttörést elérniük, ami hatással lehet a légkörben lévő szén-dioxod befogásására, tárolására. A Melbourne-i RMIT Egyetem kutatócsoportja német, kínai és amerikai tudósokkal együttműködve egy olyan új technikát fejlesztett ki, amely hatékonyan átalakítja a gáznemű szén-dioxodot a szén szilárd részecskéivé. A Nature Communications folyóiratban közzétett tanulmányukban a kutatók javaslatot tettek olyan alternatívára, amely biztonságosan és maradandóan kivonja az üvegházhatású gázt a légkörből – ismertette az egyetem közleményét az Eurekalert tudományos hírportál. A jelenlegi szén-dioxid befogási és tárolási…

Olvass tovább>>

Jégtörés veszélye miatt kellett bezárni egy antarktiszi brit kutatóbázist

~
Antarktisz

Jégtörés veszélye miatt kellett bezárni egy antarktiszi brit kutatóbázist – írta a BBC hírportálja. A brit antarktiszi kutatóprogram (British Antarctic Survey, BAS) Halley kutatóállomásának közelében keletkezett törésvonal labilis, valószínű, hogy a terület hamarosan a tengerbe szakad, ezért még a tél beállta előtt ismét bezárták a bázist. A személyzet elhagyta az állomást, a napfény nélküli sarkköri tél idején általában végzett kísérleteik mintegy 80 százaléka automatizáltan folytatódik. A BAS úgy véli, a törésvonal elég messze esik a bázistól, de a biztonság kedvéért jobbnak látták, ha kiürítik, mivel kockázatos lenne, ha az antarktiszi éjszakába kellene…

Olvass tovább>>

Sakkban tartja a vérnyomást a rendszeres délutáni szunyókálás

~
alvás

A napi rendszerességgel szunyókálók vérnyomása észrevehetően csökken azokéhoz képest, akik nem élvezhetik a délutáni szieszta előnyeit – állapították meg görög kutatók, akik az Amerikai Kardiológusok Társasága 68. éves tudományos tanácskozásán mutatták be tanulmányukat. „A délutáni alvás, úgy tűnik, ugyanolyan mértékben csökkenti a vérnyomást, mint más életmódváltoztatások. Például a só- és az alkoholfogyasztás mérséklése csökkentése három-öt higanymilliméterrel csökkenti a vérnyomást” – idézte Manolis Kallistratos kardiológust, a voulai Asklepieion Általános Kórház kardiológusát, a tanulmány társszerzőjét a Science Daily tudományos hírportál. A kis dózisú vérnyomáscsökkentők általában öt-hét higanymilliméterrel csökkentik a vérnyomás szintjét –…

Olvass tovább>>

Megmérték a Tejútrendszer tömegét

~

Megmérte a Tejútrendszer tömegét a Hubble és a Gaia űrteleszkóp: több misszió eredményeként szerzett információk szerint a Földnek otthont adó galaxis becsült tömege 1,5 ezer milliárd Napénak felel meg. A Tejútrendszer tömege az egyik legalapvetőbb mérés, amelyet a csillagászok elvégezhetnek a galaxissal kapcsolatban. Az évtizedeken át tartó intenzív próbálkozások ellenére azonban a tömegre vonatkozó legjobb becslések között is eltérések mutatkoznak. Most, az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia-missziója keretében az ESA és a NASA közös Hubble űrteleszkópjával végzett megfigyelések alapján a tudósok arra jutottak, hogy a Tejútrendszer a galaxis középpontjától mért 129 ezer…

Olvass tovább>>

Több mint száz új rovarfajt fedeztek fel egy indonéz szigeten

~

Több mint száz új rovarfajt fedeztek fel egy indonéz sziget esőerdejében. A tudósok szerint a bogarak mind a Trigonopterus nemzetséghez tartoznak, vagyis az ormányosbogarak közé. Az új fajokat főleg a Star Wars és az Asterix szereplőiről nevezték el, így kapta egy zöld fényes bogár a Yoda, egy gömbölyű pedig az Obelix nevet. Tudósokról is neveztek el néhányat: Charles Darvin mellett a DNS-kutatás úttörői, Francis Crick és James Watson is névadó lett – írta a BBC News. A bogarak mindössze néhány milliméter nagyságúak. Ebből a rovarcsoportból csupán egyet találtak 1885-ben Celebeszen.…

Olvass tovább>>

Bioaktív üveg segíthet az E. coli-fertőzés ellen

~
baktérium

A középkori ólomüvegkészítés mintájára előállított bioaktív üveg segíthet az E. coli-fertőzés elleni küzdelemben – ezt állapította meg egy új kutatás, amelyet az Astoni Egyetem tudósai végeztek. A tudósoknak sikerült egy olyan bioaktív üveget létrehoznia, amely órákon belül megöli a kólibaktériumot. Az Astoni Egyetem kutatói szerint a bioaktív üveget műtét alatt lehet a testbe helyezni – ismertette a kutatást a BBC News. A testben a bioaktív üveg képes feloldódni, és lassan kifejtve hatását, megakadályozza a baktériumok szaporodását, elkerülve az antibiotikumok szükségességét. Richard Martin szerint az új eljárás megváltoztathatja a fertőzések elleni védekezést…

Olvass tovább>>

Az akarat diadala: csak az MTA-n kívül maradhat egyben a kutatóintézet-hálózat

~
Palkovics László

Egyben maradhat a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézet-hálózata, az MTA elnöke ugyanakkor tudomásul veszi a kormány szándékát, hogy az akadémia szervezetén kívül kívánják azt működtetni. Ez is szerepel abban a közös szándéknyilatkozatban, amelyet Lovász László elnök és Palkovics László miniszter írt alá. Az MTA közleménye szerint a felek a következő hetekben dolgozzák ki a részleteket, az így születő javaslat az akadémia legfőbb döntéshozó testülete, a közgyűlés elé kerül. A szándéknyilatkozatban szerint a tárgyaló felek megállapodtak abban, hogy az MTA kutatóintézet-hálózata 2020. január 1., az új struktúra kialakulása után egyben marad,…

Olvass tovább>>

A CERN kizárta soraiból a nőket becsmérlő olasz kutatót

~

Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) csütörtökön úgy döntött, hogy megszakít minden kapcsolatot azzal az olasz tudóssal, aki a szervezet egy nemzetközi konferenciáján a nőket becsmérlő kijelentéseket tett. Alessandro Strumia, a Pisai Egyetem professzora egy szeptemberben Genfben rendezett esélyegyenlőségi konferencián beszélt arról, hogy a fizikában a nők kevésbé jártasak és az esélyegyenlőség nevében vindikálnak maguknak jogot az ilyen munkahelyekre. A CERN illetékesei csütörtöki döntésüket azután hozták meg, hogy vizsgálatot indítottak az ügyben. „A tisztázó vizsgálat nyomán a CERN úgy döntött, hogy végleg visszavonja a tudós vendégprofesszori megbízását” – olvasható közleményükben. A…

Olvass tovább>>

Összefüggést találtak a alacsony szénhidráttartalmú étrend és a szívritmuszavar között

~

A szénhidrátok megvonása árthat a szívnek, az alacsony szénhidráttartalmú étrenden élők, vagyis a kevés gabonát, gyümölcsöt és keményítőben gazdag zöldségeket fogyasztók esetében jelentősen nő a pitvarfibrilláció (AFib), a leggyakoribb szívritmuszavar kockázata – állapították meg kínai kutatók. Az Amerikai Kardiológusok Társaságának éves tudományos ülésén bemutatott tanulmányukban a szakemberek csaknem 14 ezer ember több mint két évtizedet felölelő egészségi adatait elemezték, ez az első és legnagyobb léptékű tanulmány, amely a szénhidrátfogyasztás és a pitvarfibrilláció közötti kapcsolatot mérte fel. A pitvarfibrilláció a felnőttek körében a leggyakoribb szívritmuszavar. Ez olyan szívritmuszavar, amikor a szív…

Olvass tovább>>

Őssejt beültetésével kezeltek sikeresen egy HIV-fertőzöttet

~

Őssejt-beültetésével kezeltek egy londoni HIV-fertőzöttet, ő a második beteg, akinél a módszer tartósan kimutathatatlanná tette a vírust – írta a BBC. A meg nem nevezett férfi betegnél 2003-ban állapították meg a HIV-fertőzést, 2012-ben pedig az előrehaladott Hodgkin-kórt, a nyirokrendszer rosszindulatú daganatos megbetegedését. A tumor kezelésére kemoterápiát kapott, emellett egy HIV-rezisztens donor őssejtjeit ültették a páciensbe, 18 hónap elteltével sem a rák, sem a HIV nem volt kimutatható nála, pedig már HIV-gyógyszereket sem szed. A kutatók szerint azonban még túl korai lenne azt mondani, hogy a beteg meggyógyult. A gyógyításban a University College…

Olvass tovább>>

Számos leletet találtak a régészek Kunszentmiklós határában

~

Egy középső bronzkori központ, valamint szarmata, avar és Árpád-kori házak részleteit is sikerült feltárniuk a régészeknek Kunszentmiklós határában – jelentette be Kovacsóczy Bernadett ásatásvezető régész. A Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa elmondta: a terület környéke 2014 óta ismert régészeti lelőhely. A négy évvel ezelőtti mentő feltárás ugyan csak egy kis területet érintett, de a régészeti emlékek jelentősége már akkor sejthető volt. A korábbi kutatások során a középső bronzkorra tehető, az úgynevezett Vatya kultúra egy településrészletére leltek. A mostani, mintegy tízezer négyzetméter nagyságú területen, Kunszentmiklós határában november óta dolgoznak a szakemberek.…

Olvass tovább>>

A sertésembrió-elhalás kockázatát csökkentő kutatásba kezdett az SZTE

~

A sertésembrió-elhalás kockázatát csökkentő kutatásba kezdett a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) partnereivel, az UBM Feed Kft.-vel és az ADEXGO Kft.-vel, a programot több mint 600 millió forinttal támogatja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal – közölte a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága. A mintegy 940 millió forintos összköltségvetésű projekt célja tudományosan megalapozott diagnosztikai eljárás kidolgozása az állattenyésztés számára, ehhez kapcsolódóan kiegészítő takarmányok fejlesztése és azok fiziológiai hatásának diagnosztikai vizsgálata. Az új mérési technológia előnye, hogy a mérőrendszer felhelyezése a haszonállatokra semmilyen kockázattal nem jár. Az ivarzás során a nemi hormonok hatására…

Olvass tovább>>