Több mint 2300 tigris esett orvvadászok és orgazdák áldozatául az ezredforduló óta

Több mint 2300 tigris esett az orvvadászat és az illegális kereskedelem áldozatául az ezredforduló óta – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portálon. Évente átlagosan 120 illegálisan elejtett tigris maradványait – hetente több mint kettőt – foglaltak le 2000 óta egy kedden közzétett jelentés szerint, amely a nagymacskák szigorúbb védelmére szólított fel. A tanulmány szerzője, Kanitha Krisnaszami, a Traffic állatvédő szervezet délkelet-ázsiai vezetője szerint a számok nagy aggodalomra adnak okot. 1900-ban több mint 100 ezerre becsülték a világ tigriseinek számát. 2010-re mindössze 3200 maradt belőlük, ami negatív rekord. Azóta valamennyit nőtt a populáció, de…

Olvass tovább>>

Perui régészek 3800 éves kőbe vésett faliképekre bukkantak

Perui régészek 3800 éves kőbe vésett faliképekre bukkantak a perui fővárostól, Limától mintegy 150 kilométerre északra folyó régészeti feltárásokon. A térség a caral, más néven Norte chico civilizáció egyik fontos központja volt, a kultúra mintegy ötezer éve virágzott az Andokban. Az egyik kőtáblán, amelyet egy szertartásokra használt épületben találtak a Vichama régészeti lelőhelyen, egy emberszerű béka és egy emberfej látható – adta hírül a BBC honlapja. Ruth Shady Solís, a caral régészeti térség igazgatója szerint az ábrák a „víz – azaz az esőzés – megérkezését ábrázolják”. Az andoki civilizációban ugyanis a…

Olvass tovább>>

A barlangi medve kihalása az ember számlájára is írható

A modern ember őseinek negyvenezer évvel ezelőtti Európába érkezése egybeesett a barlangi medvék számának gyors csökkenésével – állapították meg svájci tudósok. A faj sorsának megpecsételődésében más okok is közrejátszottak, köztük az utolsó jégkorszak kezdete és az élelem csökkenése – idézte a Scientific Reports című tudományos lapot a BBC hírportálja. „A faj egyedszámában negyvenezer évvel ezelőttől kezdve drámai hanyatlást látunk, ami egybeesik az anatómiai szempontból modern ember Európába érkezésével. Ez az eddigi legegyértelműbb bizonyíték arra, hogy az embernek nagy szerepe lehetett a barlangi medve kihalásában” – mondta Verena Schuenemann, a kutatás…

Olvass tovább>>

Frontális bolygóütközés lehet a magyarázata a Jupiter különös magjának

Jupiter, és az Európa

Évmilliárdokkal ezelőtti gigantikus frontális bolygóütközés lehet a magyarázata a Jupiter különös magjának. Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Juno-missziójának adatait a Rice Egyetem és a kínai Szun Jat-szen Egyetem csillagászai tanulmányozták, írásuk a Nature tudományos lap aktuális számában jelent meg. A Jupiter a Naprendszer első évmilliói idején, nagyjából 4,5 milliárd évvel ezelőtt ütközhetett egy kialakulóban lévő bolygóval, ez magyarázhatja azokat a meglepő adatokat, melyek szerint a Jupiter magja a vártnál kevésbé tömör és nagyobb kiterjedésű. „Rejtélyes a dolog. Arra utal, hogy történt valami, ami felkavarta a Jupiter magját, lehetséges, hogy egy gigászi…

Olvass tovább>>

Klímaváltozás: élet és halál kérdésévé válhat egy tönkrement klímaberendezés

A klímaváltozás súlyos hatásaira figyelmeztetnek izraeli kutatók, akik szerint a közel-keleti országban az évszázad végére légkondicionálás nélkül szinte nem is lehet majd túlélni a hőhullámokat – jelentette a Háárec. A lap az ország legnevesebb kutatóit kereste meg, hogy megjósolják, milyen változásokkal kell szembenéznie a globális felmelegedés miatt Izraelnek 2100- ig. Baruch Rinkovics, a Tenger- és Állóvízkutató-intézet professzora szerint az emberek nem értik, hogy nem csak a jegesmedvékről és a gleccserekről van szó, hanem az életükről is: a belélegzett levegőről, az ételről, a vízről, a tengerről, az évszakokról, az életminőségről. Izraelben…

Olvass tovább>>

Élő mohával kezelnének gyógyíthatatlan idegrendszeri betegségeket

Alois Alzheimer

Élő mohával kezelne gyógyíthatatlan idegrendszeri betegségeket az a kutatócsoport, amely az Alzheimer-kór, valamint egyéb memóriazavarok és neuro-pszichiátriai betegségek molekuláris mechanizmusait vizsgálja magyar részvétellel. Kutatásuk célja, hogy a kórfolyamatok pontos megismerésével, azok befolyásolásával új terápiás utakat nyissanak meg a neuro-degeneratív betegségek kezelése terén. Az Alzheimer-kórra, a memória-zavarral és a magasabb agyi funkciók fokozatos leépülésével és végül teljes elvesztésével járó betegségre az első leírása óta eltelt több mint egy évszázad alatt sem tudtak kutatók ezrei hatékony terápiát kitalálni – közölte Palotás András, aki szerint ez nagy részben annak köszönhető, hogy a mai…

Olvass tovább>>

Világelső lett a magyar nemzeti atlasz angol nyelvű kiadása

A legrangosabb nemzetközi szakmai kitüntetést nyerte el Tokióban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Földrajztudományi Intézet szerkesztésében megjelent Magyarország Nemzeti Atlasza – Természeti környezet című kötet angol kiadása. A nagyméretű, reprezentatív kötet több mint 40 résztvevő közül érdemelte ki az „ICA International Cartographic Exhibition Award Winner” címet. A MTA közlése szerint a Nemzetközi Térképészeti Társulás (International Cartographic Association) júliusban rendezte meg Tokióban a Nemzetközi Térképészeti Konferenciát (International Cartographic Conference – ICC), amit hagyományosan kétévente tartanak. Az esemény keretein belül került sor a nemzetközi térképészeti kiállításra, amely…

Olvass tovább>>

Az eddigi legkisebb kiterjedésű volt az északi és déli sarki tengeri jég 2019 júliusában

Az eddigi legkisebb kiterjedésű volt az északi- és a déli-sarki tengeri jég 2019 júliusában, amely a valaha mért legmelegebb júliusi hónap volt a világon az időjárási feljegyzések kezdete, 1880 óta – közölte az amerikai Nemzeti Óceán-és Légkörkutató Hivatal (NOAA). A NOAA mérései szerint júliusban 0,03 Celsius-fokkal haladta meg az átlaghőmérséklet az előző legmagasabb, 2016-ban mért júliusi átlaghőmérsékletet. 2019 júliusában 0,95 Celsius-fokkal volt melegebb, mint a XX. századi júliusi átlaghőmérséklet. Az északi-sarki tengeri jég kiterjedése rekord alacsony volt, 19,8 százalékkal kisebb, mint a korábbi átlagos júliusi tengeri jégkiterjedés. Az antarktiszi tengeri jég…

Olvass tovább>>

A vízipipázás veszélyesebb lehet, mint a dohányzás más formái

Egy úttörő amerikai kutatás szerint a vízipipa szívása veszélyesebb lehet, mint a dohányzás más formái – számolt be róla a Science Daily tudományos hírportál. A vízipipa egyre népszerűbb, Európában és az Egyesült Államokban a felsőoktatásban tanulók közül minden ötödik kipróbálta már. A Kaliforniai Egyetem irvine-i intézményének (UCI) kémikusai egyedi kialakítású tesztelőberendezéssel vizsgálták meg a vízipipa károsanyag-kibocsátását egy átlagos pipázás során, eredményeiket az Aerosol Science and Technology című szaklap friss számában tették közzé. A kutatók megállapították, hogy egyetlen szippantás a vízipipából ugyanannyi mérgezőanyagot tartalmazhat, mint egy egész cigaretta elszívása. „A vízipipából beszívott füstben…

Olvass tovább>>

Biztonságos a nemi úton terjedő chlamydia elleni védőoltás

Biztonságosnak bizonyult a teszteken a leggyakoribb nemi úton terjedő fertőzés okozója, a chlamydia elleni védőoltás – számolt be róla a BBC. Ez az első ilyen vakcina, amelyet klinikai tesztekre bocsáthatnak – írták a kutatók a The Lancet Infectious Diseases című szaklapban. A chlamydia baktériumok védekezés nélküli nemi érintkezéssel terjednek. A fertőzöttnek gyakran nincsenek vagy nagyon enyhék a tünetei, ezért hívják a kórt csendes betegségnek. Antibiotikummal gyógyítható, azonban ha nem kezelik, komoly szövődményekhez vezethet, a termékenységet is veszélyezteti. Védőoltásra azért van szükség, mert ugyan a betegség kezelhető, újra el lehet kapni.…

Olvass tovább>>

Világújdonságnak számító hallásjavító implantátumot kapott két kisgyerek a Debreceni Egyetemen

műtét

Magyarországon elsőként a Debreceni Egyetemen (DE) ültették be két kisgyerek belső fülébe azt a világújdonságnak számító hallásjavító implantátumot, amely akár zajos környezetben is elősegíti a hatékony beszédértést – jelentette be Rezes Szilárd, az egyetem klinikai központjának (DEKK) sajtótájékoztatóján. A Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájának igazgatója elmondta, a műtét mérföldkő a klinika cochleáris implantációs programjában, amelyet 2000-ben indítottak el, azóta számtalan vele született siket vagy nagyothalló gyerek kapott hallásjavításra alkalmas készüléket. A dániai Oticon Medical legújabb fejlesztésének köszönhetően a két gyerek olyan implantátumot kapott, amely a beszédet kiszűrő eszközzel akár zajos környezetben…

Olvass tovább>>

Több száz neandervölgyi pattintott kőszerszámot találtak az olsztyni vár barlangjában

neandervölgyi (fotó: npr.org)

A neandervölgyi ember által készített több száz pattintott kőszerszámot találtak lengyel régészek a sziléziai vajdaságban lévő Olsztyn várának barlangjában. A Czestochowa közelében fekvő Olsztyn vára egy nagy hegy több szintjén terül el. Az alsóvár területén húzódik egy tágas barlang, amelyet júliusban tártak fel a régészek – adta hírül a PAP lengyel hírügynökség honlapja. „Kiderült, hogy a barlangot nem csak a vár éléskamrájaként használták a reneszánsz korban. Korábban, mintegy negyvenezer éve a neandervölgyi ember is használta. Jelenlétüket bizonyítják az általunk megtalált szerszámok, több mint kétszázat találtunk belőlük – mondta Mikolaj Urbanowski,…

Olvass tovább>>

A véltél legalább kétszer jobban növeli a rák kockázatát az elhízás

kövér

A véltél legalább kétszer jobban növeli a rák kockázatát a túlsúly és az elhízás egy nemzetközi kutatócsoport új eredményei szerint. A tanulmányt, mely az International Journal of Epidemiology című szaklapban jelent meg, az ENSZ Egészségügyi Világszervezetéhez tartozó Nemzetközi Rákkutatási Hivatal (IARC) vezette, a Bristoli Orvostudományi Egyetem tudósai is részt vettek benne – írta a Medicalxpress.com. A kutatócsoport az elhízással összefüggést mutató daganatok nyolc gyakori típusának genetikai elemzését végezte el. A testtömegindex (BMI) és a rákkockázat közötti összefüggést az úgynevezett genetikai mendeli randomizáció technikájával hasonlították össze, amit még azzal a céllal…

Olvass tovább>>

Brú na Bóinne: közel negyven újabb építményt fedeztek fel

Csaknem negyven újabb építmény maradványait fedezték fel kutatók az írországi Brú na Bóinne neolitikus lelőhelyen. Az új leletek az újkőkorszak (i.e. 4000), a bronzkor (i.e. 2500) és a kora középkor idejéről származnak – írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál. Egy most felfedezett, a téli napfordulóhoz igazított építmény nagyjából kétszáz-háromszáz évvel lehet fiatalabb a leletegyüttes legjelentősebb megalitikus síremlékénél, a feltehetőleg i.e. 3200-ban épült Newgrange folyosós halomsírnál, amelytől csupán néhány méterre helyezkedik el. Az újonnan feltárt maradványok között korai neolitikus házak, fából épült, elkerített területek, bronzkori síremlékek és kora középkori tanyák is vannak.…

Olvass tovább>>

Különleges felvételt küldött a Jupiter Nagy Vörös Foltjáról a Hubble

Jupiter

Különleges felvételt küldött a Jupiter Nagy Vörös Foltjáról a Hubble űrteleszkóp: a június 27-én készített felvétel a bolygó turbulens légkörében keringő felhők korábbiaknál intenzívebb színpalettáját mutatja be. A színek és változásaik fontos információkkal szolgálnak a Jupiter atmoszférájában játszódó folyamatokról. A Jupitert jellemző sávok a különböző vastagságú és magasságú ammónia jégfelhők eltéréseiből adódnak. A világosabb sávokban magasabban lévő és vastagabb felhők helyezkednek el, mint a sötétebbekben. A bizonyos szélességi körökön eltérő irányban áramló rétegek különböző légköri nyomásra vezethetők vissza. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA honlapján közzétett felvétel egyik legfontosabb látványosságai a…

Olvass tovább>>

Új dinoszauruszfajt azonosítottak paleontológusok

Új dinoszauruszfajt azonosítottak brit és dél-afrikai kutatók egy több mint negyven éve Dél-Afrikában talált fosszília alapján. A maradványokra 1978-ban bukkantak és azóta a johannesburgi Witwatersrand Egyetem gyűjteményében őrizték. Akkor a kutatók úgy vélték, hogy a korai jura időszakban élt massospondylus maradványait találták meg, ám a csontok és a koponya újabb vizsgálatából kiderült, hogy egy teljesen új fajról van szó – adta hírül a Phys.org tudományos ismeretterjesztő hírportál. A PeerJ. című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmány szerint a Ngwevu intloko, (képünkön) azaz a szürke koponya nevű lelet a sauropodomorpha (gyíláb formák) alrendjébe…

Olvass tovább>>

Az alvó kutyák agyának működése hasonlít az emberéhez

Az alvó kutyák agyának működése hasonlít az emberéhez, ennek feltérképezése fontos lépés ahhoz, hogy az emberi agy öregedési folyamataira következtethessenek a kutatók – olvasható az ELTE közleményében. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóinak új eredménye szerint az idősebb kutyák abban hasonlítanak az emberekhez, hogy a lassú alvási orsónak nevezett EEG hullámforma ritkább fejtetői elvezetésnél, mint a fiataloknál. Viszont a gyors orsók frontális elvezetésnél a várttal ellentétben nem ritkulnak, hanem megszaporodnak idős korban. A jelenség pontos oka még nem ismert, de az igen, hogy az…

Olvass tovább>>

Akár húsz évvel is kitolhatja a menopauza kezdetét egy úttörő brit beavatkozás

Akár húsz évvel is kitolhatja a menopauza kezdetét egy úttörő brit beavatkozás, amely elsősorban a súlyos egészségi problémákkal küzdő nőknek jelenthet segítséget. Az eljárást mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó brit szakemberek egy csoportja dolgozta ki. A tudósok szerint a beavatkozás rengeteg nő számára kínálhat könnyebbséget olyan betegségek kezelésében, mint a változókorral járó szív- és érrendszeri gondok vagy a csontritkulás. Több millió nőnek pedig azáltal javulhat az életminősége, hogy később tapasztalják meg a menopauzával járó gyakoribb tüneteket, mint a rossz hangulat, a szorongás, az alvási nehézségek, a hőhullámok, az éjszakai izzadás és a…

Olvass tovább>>

Kolosszális hajóhoz tartozhatott az Égei-tengerben felfedezett ókori horgonydarab

A maga idejében kolosszálisnak számító hajóhoz tartozhatott az az i. e. VI. századból való horgonydarab, amelyet több ókori hajóronccsal együtt fedeztek fel az égei-tengeri Levitha sziget partjainak közelében. A gránitból készült, 400 kilogrammos horgonyrudat 45 méteres mélységből hozták a felszínre a görög tengeri régészeti hatóság irányításával zajló víz alatti régészeti kutatás első szakaszában, június 15. és 29. között – írja a greekreporter.com. A kutatók szerint a különleges lelet, amely feltehetőleg az i. e. VI. századból való, az Égei-tengerből előkerült eddigi legnagyobb archaikus kori vasmacskatöredék. Méretéből adódóan a szakemberek úgy vélik,…

Olvass tovább>>

A szén-dioxid hasznosítására dolgoztak ki eljárást az SZTE kutatói

Szegedi Tudományegyetem

A szén-dioxid hasznosítására dolgoztak alternatív energiaforrások igénybevételével működő reaktort a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói együttműködve a ThalesNano Zrt. mérnökeivel – közölte a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága. Janáky Csaba, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar munkatársa és kutatócsoportja célja olyan ipari méretben is alkalmazható megoldás kifejlesztése, amely a szén-dioxidot még azt megelőzően hasznos anyaggá alakítja, mielőtt az a levegőbe kerülne. Az általuk elérte eredményekről a Joule és az ACS Energy Letters szaklapokban számoltak be. Eltérő, hogy egy-egy katalizátoron milyen sebességgel lehet átalakítani a szén-dioxidot és hogy a segítségével a vízből milyen…

Olvass tovább>>