Az eddig véltnél jóval idősebb a Negev-sivatagi víztározó kora

Egy nemzetközi kutatócsoport megállapította, hogy az eddig véltnél jóval idősebb a Negev-sivatag felszíne alatt több száz méterrel talált víztározó kora. Izraeli, kínai, amerikai és svájci tudósok 360 ezer évesre változtatták az eddig jóval fiatalabbnak vélt víztározó réteg korát – jelentette az izraeli Weizmann Intézet. Az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmány segíti a globális klímaváltozás folyamatának megértését. A kutatócsoport a felszín alatt több száz méterrel összegyűlt esővizet tanulmányozta Izraelben, a Negev-sivatagban. A víz egy olyan korábbi időszakból származik, amikor nagyobb volt a levegő páratartalma és több eső esett ezen a…

Olvass tovább>>

Nyolcvannyolc százalékkal csökkent a nagytestű édesvízi fajok populációja 1970 óta

Nyolcvannyolc százalékkal csökkent 1970 és 2012 között az édesvízi megafauna populációja, a veszteség kétszerese annak, amelyet a gerincesek elszenvedtek a szárazföldön és az óceánokban a berlini Leibniz Intézet (IGB) vezette nemzetközi kutatás szerint. A szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy leginkább a nagytestű halfajok populációja csökkent. Az édesvízi megafaunába tartoznak a harminc kilogrammos vagy annál nagyobb súlyú állatok, például a folyami delfinek, a hódok, a krokodilok, az órásteknősök és a tokfélék. A kutatók összegyűjtötték és elemezték a világ 126 édesvízi megafaunafajáról rendelkezésre álló adatokat és 44 faj történelmi és jelenlegi földrajzi…

Olvass tovább>>

Biztonságos az otthon szülés

Nem talált klinikailag fontos vagy statisztikailag eltérő kockázatot az otthon és a kórházban szülés között az alacsony kockázatú várandós nőknél egy nagy nemzetközi kutatás, amelyet a kanadai McMaster Egyetem kutatói vezetésével végeztek. A The Lancet’s EClinicalMedicine című orvostudományi folyóiratban közzétett tanulmányukban a kutatók a szülőhelyek biztonságát vizsgálták a születéskor vagy az azt követő négy héten belül fellépő halálozási kockázatot jelző adatok alapján. Kimutatták, hogy azon alacsony kockázatú várandós nők esetében, akik otthon szülnek, nincs megnövekedett kockázata a gyermek születéskori vagy újszülött kori elhalálozásának összevetve a kórházban szülő, hasonlóan alacsony kockázatú várandós…

Olvass tovább>>

Új selyemmajomfajt fedeztek fel Brazíliában

Egy új selyemmajomfajt azonosítottak a kutatók az észak-brazíliai Pará államban, ám a felfedezés örömét beárnyékolja, hogy az apró főemlős hosszú távú túlélésére nagy fenyegetést jelent az élőhelyén zajló erdőirtás. A Mico mundurukura keresztelt új faj, amely a térségben élő munduruku törzsről kapta a nevét, az Amazonas-medence azon területén él, ahol nagymértékű illegális fakitermelés és mezőgazdasági terjeszkedés folyik – írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál. A kutatók szerint az állatok az infrastrukturális beruházások, úgy mint az út- és erőműépítések miatt is egyre inkább kiszorulnak a természetes élőhelyükről. A majom felfedezésének helyszíne alapján a…

Olvass tovább>>

Eddig láthatatlan, hatalmas ősi galaxisokat fedeztek fel

Hubble űrteleszkóp

Harminckilenc, korábban láthatatlan, hatalmas ősi galaxist fedeztek fel japán kutatók. Ez az első eset, hogy ennyi galaxist fedeznek fel egyszerre. „Ez az első alkalom, hogy nagy tömegű galaxisok létét ilyen nagy számban sikerült megerősíteni a 13,7 milliárd éves univerzum első 2 milliárd évéből. Ezek a galaxisok korábban láthatatlanok voltak számunkra” – fogalmazott Vang Tao, a Tokiói Egyetem kutatója, az Atomenergia-bizottság és a Japán Nemzeti Csillagvizsgáló munkatársa, a felfedezésről a Nature tudományos lapban szerdán megjelent tanulmány szerzője. „Ez a felfedezés szembemegy a jelenlegi modellekkel, amelyek a kozmikus evolúció ezen szakaszára vonatkoznak,…

Olvass tovább>>

Az öregedés jeleit mutatták ki magyar és ausztrál csillagászok egy vörös óriáscsillagnál

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársainak sikerült az öregedés jeleit kimutatniuk egy vörös óriáscsillagnál. A kutatók által vizsgált Kis Medve csillagképben található égitest hamarosan 1,2 milliárd éves élete végére ér, és éppen utolsó nukleáris „csuklásait”, termális pulzusait éli át. Az MTA honlapján olvasható beszámoló szerint a csillagok élete nagyon lassan telik, a legtöbbször túl lassan ahhoz, hogy emberi léptékkel észlelhető legyen az idő múlása egy-egy égitestnél. Ez alól legfeljebb a szupernóva-robbanások kivételek, de a legtöbb csillag sosem válik szupernóvává. A Naphoz hasonló csillagok jóval csendesebben érik…

Olvass tovább>>

Törvény által biztosított jogokat követelnek a jaguároknak környezetvédők Dél-Amerikában

„Nem embereket” megillető alapvető jogokat követelnek a dél-amerikai jaguároknak argentin környezetvédők. Az amerikai kontinens legnagyobb macskaféléjének természetes élőhelye egykor egészen a Grand Canyonig terjedt, mára azonban a nyugati félteke egészén csökken a populáció. Argentínában egyenesen a kihalás szélére került a jaguár, mivel élőhelyein szójaföldeket és szarvasmarha-telepeket alakítottak ki. A helyi nemzeti parkokért felelős hatóság szerint mára kevesebb mint 250 egyed maradt az országban, és mindössze húsz állat él a Gran Chaco vidék argentínai részén. A Greenpeace környezetvédő szervezet argentínai részlegét képviselő ügyvédek július közepén amellett érveltek az argentin legfelsőbb bíróságon,…

Olvass tovább>>

Hatalmas görög-római kori épületet tártak fel a Sínai-félszigeten

Vörös téglából és mészkőből épült, hatalmas görög-római kori épületet tárt fel egy egyiptomi régészcsoport a Sinai-félsziget északi részén. „Az épületet minden bizonnyal a félsziget északi részén elterült ókori városok egyike, Pelusium szenátusának főhadiszállásaként használták” – közölte Musztafa Vaziri, az egyiptomi Legfelső Régészeti Tanács főtitkára. A lelet tanulmányozásából az derül ki, hogy a Ptolemaioszok és a rómaiak uralkodása idején a város életéről fontos döntéseket hozó képviselők találkozóira használták az épületet – tette hozzá. Ajmán Asmavi, a régészeti minisztérium ókori osztályának illetékese elmondta, hogy a 2500 négyzetméteres négyszögletes alakú épülethez körteraszokat is…

Olvass tovább>>

Behódolt az Akadémia: Maróth Miklós lett az ELKH irányító testület elnöke

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) korábbi alelnökét nevezte ki az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Titkárság Irányító Testülete elnökének öt évre Orbán Viktor miniszterelnök Lovász László MTA-elnök és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter konszenzusos javaslata alapján – számolt be az MTI. Közös döntés született a testület tagjairól is – írják a közleményben, amelyben emlékeztetnek arra, hogy 2019. szeptember 1-jétől az ELKH működteti a kutatóintézet-hálózatot. Az Országgyűlés által 2019. augusztus 1-jével központi költségvetési szervként létrehozott ELKH Titkárság Irányító Testület elnöke Maróth Miklós klasszika-filológus, orientalista, a nyelvtudományok doktora, a Pázmány Péter…

Olvass tovább>>

Három új planétát fedeztek fel a „szomszédban”

Egy „szomszédos” törpecsillag körül keringő három új bolygót fedezett fel az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) exobolygóvadász űrszondája. A TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) által felfedezett TOI-270 nevű csillagrendszerben lévő három exobolygó, vagyis Naprendszeren kívüli planéták egyike szilárd felszínű és valamivel nagyobb a Földnél, míg a másik kettő gáz halmazállapotú és méretét tekintve nagyjából kétszerese a Földnek – írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál. A Nature Astronomy című folyóirat online kiadásában elérhető tanulmány szerint a kisebb bolygó az úgynevezett lakható zónában található – ez azt a távolságot jelenti egy csillag körül, ahol…

Olvass tovább>>

Csillagászati diákolimpiát rendeznek Keszthelyen

csillag

Keszthelyen rendezik meg augusztus 2. és 10. között a 13. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Olimpiát, amelyre a világ minden tájáról, 47 országból több száz középiskolás érkezik összemérni csillagászati és asztrofizikai tudását. A Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Olimpia ötlete 2006-ban született meg Thaiföld, Indonézia, Irán, Kína és Lengyelország együttműködéséből. Az alapítók célja, hogy népszerűsítsék a csillagászatot és az asztrofizikát a fiatalok körében, valamint hogy elősegítsék a nemzetközi szakmai kapcsolatok kialakulását már fiatal korban is. Az évek során a rendezvény mozgalommá nőtte ki magát és olyan országokba jutott el, mint például Indonézia…

Olvass tovább>>

A szúnyogok szaporodását gátló módszert fejlesztettek ki kínai tudósok

szúnyog

A szúnyogok szaporodását gátló új módszert fejlesztettek ki kínai tudósok – jelentette a Science and Technology Daily című kínai tudományos lap hétfőn. A dél-kínai Kantonban található Szun Jat-szen Egyetem kutatói a dengue-láz és a zika vírus terjedéséért is felelős ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) fajon végeztek négy éven át tartó tanulmányt, amelyet a Nature című lapban publikáltak. A hím egyedeket mikroinjektálás és sugárkezelés útján sterilizálták, majd szabadon engedték, hogy párosodhassanak a nőstényekkel. A hímeket ráadásul a Wolbachia baktérium egy törzsével fertőzték meg, így a párosodás hatására a nőstények is sterillé váltak.…

Olvass tovább>>

A jelenlegi felmelegedéshez hasonlóra nem volt példa az elmúlt kétezer évben

Föld hőtérkép

A bolygón jelenleg zajló felmelegedés az ütemét és a kiterjedését tekintve is túlmutat az elmúlt kétezer év éghajlati változásain – állapította meg három frissen megjelent tanulmány. A Nature, valamint a Nature Geoscience című folyóiratokban publikált munkák szerzői hétszáz közvetett forrás – köztük fák évgyűrűi, korallok és tavak üledékrétegeinek elemzése – révén rekonstruálták az elmúlt két évezred éghajlati eseményeit és megállapították, hogy azok egyike sem volt globális kiterjedésű – írja a BBC hírportálja. A XIV. századtól a XIX. századig tartó viszonylag hűvös időszak, az úgynevezett kis jégkorszak például a XV. században…

Olvass tovább>>

Háborús bűncselekményként ismertetnék el a környezeti károkozást a kutatók

A világ konfliktus sújtotta övezeteiben zajló környezeti károkozást háborús bűncselekményként elismerő, ötödik genfi egyezmény elfogadását sürgeti nyílt levelében 24 neves kutató – adta hírül a The Guardian. A Nature című tudományos folyóiratban közölt dokumentum szerint az új szabályoknak gondoskodniuk kellene a válságövezetek vadvilágának védelméről, a vadászatra használt fegyverek terjedésének kordában tartásáról és biztosítaniuk kellene, hogy a katonai erők felelősségre vonhatóak legyenek az általuk okozott környezeti károkért. A levél egyik aláírója, a Londoni Zoológiai Társaság tagja, Sarah Durant megjegyezte, hogy az a 28 alapelv, amelyet az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottsága vázolt…

Olvass tovább>>

Befejezte működését a NASA Van Allen-ikerszondáinak egyike

Befejezte működését az amerikai űrkutatási hivatal 2012-ben felbocsátott Van Allen-ikerszondáinak egyike, a földi irányító központból július 19-én küldték el a bezárás parancsot a B űrszondának – jelentette be a NASA. Az űrszondák feladata az volt, hogy soha nem látott részletességgel tanulmányozzák a Van Allen sugárzási övezetet. Eredetileg két évre tervezték missziójukat. A B űrszonda napelemei mostanra lemerültek. Mivel mérőműszereinek a működése a Naptól függött, és már nem képes arra, hogy napelemeit a Nap felé irányítsa, kikapcsolták az űrszondát. A Van Allen B stabil, kör alakú pályán kering a Föld körül,…

Olvass tovább>>

Különleges, 3500 éves lépcsősort találtak az észak-izraeli Hacorban

Ókori kánaáni palotához vezető impozáns lépcsősort tártak fel Hacorban, Észak-Izraelben – jelentette a Jediót Ahronót című újság. A különleges, lenyűgöző lépcsők azt sugallják, hogy további gazdag leletek feltárására lehet számítani – közölték a lappal a jeruzsálemi Héber Egyetem régészei a hacori uralkodó palotájának főbejáratához vezető 3500 éves lépcsők alapján. A galileai Tel Hacor nemzeti parkban már harminc éve folytatnak ásatásokat, jelenleg Amnon Ben-Zur professzor és Sulamit Becher vezetésével, és korábban már feltárták az uralkodói palota jelentős részét. A kutatók úgy vélik, hogy az idén megtalált, az udvarból a palotához vezető négy…

Olvass tovább>>

Nem az a legnagyobb baj, hogy kétszer csípnek a csípős ételek

A rendszeresen chilit vagy jalapeno paprikát fogyasztó idősebb embereknél nagyobb a kockázata a demencia kialakulásának – ezt állapították meg a Dél-ausztráliai Egyetem és a Katari Egyetem tudósai egy hosszú távú kutatásban. A 15 éven át folytatott vizsgálatban 4582 kínai vett részt, akik 55 éven felüliek voltak. A kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a naponta több mint ötven gramm chilit fogyasztók kognitív hanyatlása felgyorsul. Az emlékezetvesztés még jelentősebb volt azoknál, akik soványak voltak. A Sciencedaily.com tudományos-ismeretterjesztő portál által ismertetett kutatást a Katari Egyetem tudósa, Cumin Si vezette. A tanulmány szerint…

Olvass tovább>>

Gyorsan terjed a gyógyszerekre rezisztens malária Délkelet-Ázsiában

A legfontosabb gyógyszereknek ellenálló malária-kórokozó gyorsan terjed Délkelet-Ázsiában egy új kutatás szerint. A két szer (artemizinin és piperaquine) kombinációjából álló terápiát 2008-ban vezették be Kambodzsában, azonban 2013-ban már találtak olyan eseteket, ahol a parazita mindkét szerre rezisztens mutációi okoztak betegséget – idézte a BBC a Lancet Infectious Diseases című szaklap friss számában megjelent tanulmányt. Az új kutatás során brit és thaiföldi tudósok délkelet-ázsiai páciensek vérmintáit elemezték. Az élősködő DNS-ének vizsgálata azt mutatta, hogy a rezisztens mutációk Kambodzsa-szerte elterjedtek, de már felbukkantak Laoszban, Thaiföldön és Vietnamban is. A parazitán további változásokat is…

Olvass tovább>>

Izraeli régészek megtalálhatták Péter és András apostol faluját

Izraeli régészek úgy vélik, megtalálták az újszövetségi Bétszaidát, Péter és András apostol falvát – jelentette a Háárec. A régészek úgy gondolják, hogy az Apostolok templomára bukkantak, amely a keresztény hagyomány szerint Jézus két apostolának, Péternek és Andrásnak a háza fölé épült Bétszaida egykori halászfaluban, a Kinneret-tó északi partvidékénél. Az észak-izraeli Kinneret Főiskola és a New York-i Nyack College közös ásatásán talált leletek alapján a szakemberek úgy vélik, hogy az eddig gondoltnál jóval nagyobb lehetett Bétszaida, amelyre később a Julias nevű római várost építették. Noha még csak a déli részei kerültek elő, de…

Olvass tovább>>

Emléktáblát kap a gleccser, amely a felmelegedés miatt elsőként tűnt el Izlandon

Emléktáblát emelnek az első gleccsernek, amelyik a globális felmelegedés miatt elsőként tűnt el Izlandon, a plakettet augusztusban leplezik le kutatók. Az Okjökull az ország négyszáz gleccserének egyike volt, száz éve még 15 négyzetkilométernyi területet foglalt el Izland nyugati részének hegyvidéki területein, vastagsága ötvenméteres volt. Mára azonban alig egy négyzetkilométerre zsugorodott és kevesebb mint 15 méter maradt a vastagságából, így elvesztette gleccserstátuszát, és nevéből a jökull, vagyis gleccser szót is, így ma már csak Oknak hívják. A houstoni Rice Egyetem kutatói, Andri Snar Magnason és Oddur Sigurdsson tartják majd a szertartást…

Olvass tovább>>