Rejtély a marsi légkör oxigénszintjének szezonális ingadozása

Mars

Az űrkutatás történetében először sikerült tudósoknak megmérni a Mars Gale kráterének felszíne fölötti légkört alkotó gázok szezonális változásait, ez az oxigén olyan mértékű szezonális ingadozásaira derített fényt, amelyre nem találnak magyarázatot semmilyen ismert kémiai folyamattal. Az amerikai űrkutatási hivatal Curiosity marsjárójában lévő hordozható vegyi laboratórium, a SAM egyik műszere három marsi éven (majdnem hat földi év) át „lélegezte be” a Gale kráter levegőjét és elemezte annak összetételét. Az általa kimutatott eredmény megerősítette a Mars felszín fölötti légkörének összetételét, amelyet 95 százalék szén-dioxid, 2,6 százalék molekuláris nitrogén, 1,9 százalék argon, 0,16…

Olvass tovább>>

Hétszer annyi a műanyagdarabka, mint a hal Hawaii partjainál

Akadnak olyan helyek Hawaii partjainál, ahol hétszer annyi műanyagdarabka van a vízben, mint hal – derül ki egy most publikált kutatásból. Az ivadékhalak az óceánban hányódó műanyagdarabkákat is megeszik, aminek még nem ismerjük az egészségügyi kockázatait. „Nincs róla adatunk, hogy ennek vannak-e káros hatásai a halpopulációra. De csak rosszat jelenthet, hogy megeszik ezeket a nem ennivaló darabkákat életük kezdetén, amikor a táplálkozás annyira fontos a túlélésük szempontjából” – magyarázta Gareth Williams, a walesi Bangor Egyetem tudósa a BBC Newsnak. A kutatók az óceán felszínén úszó, szalagszerűen elrendeződött természetes táplálékforrást vizsgálták,…

Olvass tovább>>

Jelentős gepida temetőrészletet tárták fel Tiszaug határában

A Kárpát-medence elmúlt fél évszázadának legnagyobb sírszámú gepida temetőrészletét tárták fel az elmúlt másfél évben Tiszaug határában a Kecskeméti Katona József Múzeum szakemberei – közölte Wilhelm Gábor ásatásvezető régész. A Kecskeméti Katona József Múzeum régészeti osztályvezetője elmondta: az M44-es autópálya építkezéséhez kapcsolódó munkálatokon 194, a Kr. utáni 5. század utolsó harmadától a 6. század közepéig keltezhető temetkezést tártak fel. Hangsúlyozta: az országos szinten is kiemelkedő régészeti lelet a kecskeméti múzeum számára is nagy jelentőséggel bír, mivel korábban még nem volt a gepidáktól származó emlékanyaguk. Elmondta, hogy a temetkezések többsége rabolatlanul…

Olvass tovább>>

A kiegészítő gyógynövényes terápiák többet árthatnak a rákbetegeknek, mint használnak

A kiegészítő terápiaként alkalmazott gyógynövényi termékek akadályozhatják a megkezdett hagyományos rákterápia hatását – erre figyelmeztetett a Portugáliában megrendezett, előrehaladott stádiumú mellrákkal foglakozó nemzetközi konferencia (Advanced Breast Cancer Fifth International Consensus Conference) egyik előadója. Fontos lenne, hogy a betegek beszámoljanak róla az orvosaiknak, hogy milyen gyógynövény-készítményeket fogyasztanak – idézte a BBC hírportálja Maria Joao Cardosoo, a lisszaboni Champalimaud Rákközpont vezető mellráksebésze. A fokhagyma-, a gyömbér- és a gingkotabletta például a mellrák terjedésekor hátráltatja a bőr sebeinek gyógyulását. A professzor azt is kiemelte: semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy a gyógynövényes terápiák vagy…

Olvass tovább>>

Kutyákat használnak régészeti leletek feltárására horvát archeológusok

Különleges kiképzésben részt vett kutyákat használnak horvát archeológusok régészeti leletek feltárására, amelyet tanulmányban is bemutattak a Journal of Archaeological Method and Theory című tudományos folyóiratban. A három belgajuhász, Panda, Sattwe, Mali és egy németjuhász kutya, Arwen, öt időszámításunk előtti VIII. századi sírhelyet szagolt ki és észlelt korábban feltárt sírokat is a 2015 óta Drvisica és Karlobag településeken, a horvát tengerparthoz közeli Velebit-hegységben. Vedrana Glavas, a zárai (Zadar) régészeti kutatások vezetője és Adrea Pintar, a horvát hegyimentő szolgálat (HGSS) nyomkereső kutyáinak kiképzője a régészeti leletek felfedezéséről írt tanulmányukban elsőként számoltak be…

Olvass tovább>>

Kutatócsoport alakul a dinoszauruszok gyors növekedésének vizsgálatára

dinoszaurusz

Nemzetközi kutatócsoport alakul a dinoszauruszok gyors növekedésének vizsgálatára – közölte Prondvai Edina. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) – Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) – Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Paleontológiai Kutatócsoport tagja elmondta: a kutatások szerint a csont- és porcszövet furcsa keveréke, a chondroid csont segíti a kiskacsák végtagcsontjainak fejlődését, és mivel a madarak az egyetlen dinoszauruszcsoport, amely túlélte a földtörténeti kréta időszak végén bekövetkezett tömeges kihalást, feltételezhető, hogy a dinoszauruszokban is jelen volt a gyors növekedést lehetővé tevő chondroid csont. A nemzetközi kutatócsoportra azért van szükség, mert evolúciós jelentősége lenne, ha…

Olvass tovább>>

És még ez is: többszintű társadalmat fedeztek fel a keselyűfejű gyöngytyúkok között

Többszintű társadalmat fedeztek fel a keselyűfejű gyöngytyúkok (Acryllium vulturinum) egy populációját vizsgálva német tudósok. Eddig úgy vélték, a többszintű társadalmak csak a nagy agytérfogatú emlősöknél: majmoknál, elefántoknál, zsiráfoknál, delfineknél léteznek – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portálon. A Max Planck Viselkedéskutató Intézet és a Konstanzi Egyetem munkatársai most a – még a madarak között is – kis agytérfogatúnak számító keselyűfejű gyöngytyúkok többszintű társadalmáról számoltak be a Current Biology című szaklapban. A madár több száz egyed csoporthelyzetét képes számon tartani, ami kétségbe vonja, hogy az összetett társadalom alkotásához nagy méretű agyra van szükség…

Olvass tovább>>

A testtömeg-indexnek annyi

A cukorbetegek esetében a testtömeg-index helyett a testzsír-index mutatja helyesen a szív- és érrendszeri problémák kockázatát – állapította meg egy új kutatás, amelyet a Kanadai Orvosi Szövetség folyóiratában publikáltak. A szívbetegségek a vezető halálokok közé tartoznak világszerte, és ebben az elhízás az egyik legnagyobb kockázati tényező. Miközben a testtömeg-indexet (BMI) használják általánosan az elhízás mérésére, a közelmúltban kiderült, hogy az nem mutat helyes értéket, mivel nem tesz különbséget az izomtömeg és a zsírtömeg között. Pedig amikor az elhízással kapcsolatos eseteket vizsgálják, rendkívül fontos az elhízottság pontos megállapítása – ismertette a…

Olvass tovább>>

Ősi fekete lyuk is lehet a kilencedik bolygó

csillagatlasz

Egy ősi fekete lyuk is lehet a kilencedik bolygó egy új kutatás szerint. Az arXiv.org honlapon bemutatott tanulmány szerint a Naprendszer titokzatos és máig felfedezetlen objektuma lehetséges, hogy nem is bolygó, hanem egy ősi (primordiális) fekete lyuk. A kilencedik bolygó létének elmélete 2014 óta vált igazán népszerűvé a csillagászok körében, amikor először kezdtek komolyabban foglalkozni a témával. A tudósok a Kuiper-övben lévő objektumok csoportosulásai alapján kezdték gyanítani, hogy létezik a bolygó. A Kuiper-öv a Naprendszer külső részén lévő törmelékgyűrű. Objektumai úgy csoportosulnak, hogy annak alapján feltételezhető, valami nagy dolog gravitációja vonzza…

Olvass tovább>>

Mintegy 400 ezren haltak meg idő előtt a légszennyezettség miatt 2016-ban az EU-ban

Mintegy 400 ezer ember idő előtti halálát okozta a légszennyezettség 2016-ban az Európai Unió tagállamaiban – közölte szerdán az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA). „Jelenleg a légszennyezettség az elsőszámú környezeti kockázat az emberek egészségére nézve” – írták a friss jelentésben. A megfigyelőállomásokon mért adatok szerint a vizsgált évben a városokban élők túlnyomó többsége az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által káros szintűnek ítélt finomrészecske-szennyeződésnek volt kitéve. A finomrészecskék mikroszkopikus porszemek, amelyek általában a fosszilis tüzelőanyagok égésekor keletkeznek. A szakemberek arról számoltak be, hogy bár a levegő minősége javulóban van a kontinensen, de nem a…

Olvass tovább>>

Cambridgei kutatók „mesterséges levelet” hoztak létre, amely képes szintézisgázt termelni

tudós

A Cambdrige-i Egyetem kutatói „mesterséges levelet” hoztak létre, ez napfény, szén-dioxid és víz felhasználásával képes előállítani egy széles körben alkalmazott gázt, amelyet jelenleg fosszilis anyagokból nyernek, a technológia felhasználható lesz fenntartható folyékony üzemanyag előállítására, amely a benzin alternatívája lehet. A mesterséges levélnek a napfény a táplálója, bár hatékonyan működik felhős, borús napokon is. A szintézisgáz jelenlegi ipari előállításától eltérően, a levél nem bocsát ki semmilyen többlet szén-dioxidot a légkörbe – derül ki a Nature Materials című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányból. Jelenleg a szintézisgázt hidrogén és szén-monoxid elegyéből nyerik, előállításához a…

Olvass tovább>>

Harminchat évnyi helyreállítás után nyílt meg az egyik legszebb római kori lakóház

Harminchat év után nyílt meg a látogatók előtt az egyik legszebb római kori lakóépület, a hajdani Herculaneumban álló Bicentennárium Háza. A háromszintes ház onnan kapta a nevét, hogy kétszáz évvel az elfeledett ókori város nyomainak felfedezése után bukkantak rá. Herculaneumot a Vezúv kitörése pusztította el Kr. u. 79-ben, mint világhírű „szomszédját”, Pompejit. A hatszáz négyzetméteres Bicentennáriumi Házat a herculaneumi ásatások legnemesebb villájának tekintik. A lenyűgöző freskókkal és padlómozaikokkal díszített házat 1938-ban fedezték fel, 1983-ban azonban be kellett zárni, olyan rossz állapotba került – írja a The Guardian. A szerdai ünnepélyes megnyitón Dario…

Olvass tovább>>

A legkisebb kiterjedésű volt az ózonlyuk 1982 óta

Az Antarktisz fölötti sztratoszférában kialakult abnormálisan meleg hőmérséklet drámai mértékben korlátozta az ózonveszteséget szeptemberben és októberben, ami a legkisebb méretű ózonlyukat eredményezte idén 1982 óta. Az amerikai Nemzeti Légkör-és Óceánkutató Hivatal (NOAA) és az amerikai űrkutatásai hivatal, a NASA kutatói szerint az évente kialakuló szezonális ózonlyuk szeptember 8-án érte el a legnagyobb kiterjedését, 16,4 millió négyzetkilométert és szeptember-októberben kevesebb mint tízmillió négyzetkilométerre zsugorodott – olvasható a NOAA honlapján közzétett jelentésükben. Azokban az években, amelyeket átlagos időjárási körülmények jellemeznek, az ózonlyuk mintegy húszmillió négyzetkilométerre nő – emlékeztettek a szakemberek. Az elmúlt negyven…

Olvass tovább>>

Nemhogy nem teszi biztonságosabbá a cigarettát, de növelheti is a tüdőrák kockázatát a füstszűrő

Nemhogy nem segít kiszűrni a kátrány egy részét, de kifejezetten növelheti a tüdőrák kockázatát a füstszűrő – figyelmeztetnek amerikai és brit kutatók, akik a British Medical Journal című orvostudományi folyóiratban publikált tanulmányukban a cigarettacsikkek műanyagszennyezésben játszott szerepére is rámutatnak. „A füstszűrő az 1950-es években jelent meg először, és a dohányipar úgy mutatta be, mint a cigaretta biztonságossá tételének egy formáját, azáltal, hogy elnyeli a tüdőrákért felelős kátrány egy részét” – mondta Thomas Novotny, a San Diegó-i Állami Egyetem munkatársa. Hozzátette: „ma már azonban tudjuk, hogy ez csupán egyike a dohányipar…

Olvass tovább>>

Nyírfakátrányból készített ragasztót a neandervölgyi ember

Egy ötvenezer éves szerszámon maradt, nyírfakátrányból készült ősi ragasztó nyomai bizonyítják, milyen összetetten gondolkodott a neandervölgyi ember – írta a BBC. Az eljárás több lépésből állt és gondos tervezést igényelt – olvasható az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányban. Csak néhány neandervölgyi eszközön találhatók ragasztónyomok, de a szakértők szerint elterjedt lehetett. A Hollandiában talált szerszám ötvenezer éve feküdt az Északi-tenger alatt, talán a speciális viszonyok segítettek, hogy a ragasztó maradványai fennmaradjanak. Marcel Niekus, a groningeni kőkorszakkutató alapítvány (Stichting STONE/Foundation for Stone Age Research) tudósa, a tanulmány társszerzője szerint az egyszerű kőpengét…

Olvass tovább>>

Egyes agyterületek gyulladása is szerepet játszhat az autizmus kialakulásában

agy

Újabb kutatás támasztja alá, hogy az autizmus kialakulásában szerepet játszik egyes agyterületek gyulladása és az immunrendszer zavara – írta a medicalxpress.com Amerikai és olasz tudósok együttműködésével született az a felfedezés, hogy a gyulladással összefüggő, azt segítő vagy gátló, úgynevezett citokinek szerepet játszanak az autizmus spektrumzavar (ASD) jelentkezésében. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmány szerzői nyolc olyan gyerek agyát vizsgálták meg, akiknél haláluk előtt ASD-t állapítottak meg. Az úgynevezett interleukinek (IL) – vagyis a citokinek, a sejtkommunikációban alapvető szerepet játszó jelzőmolekulák egy fajtája – nagy mennyiségben találhatók a vizsgált agyak…

Olvass tovább>>

Az eddig véltnél évekkel korábban érthetik a számolást a kisgyerekek

csecsemő

Évekkel azelőtt, hogy a kisgyerek ki tudná mondani a számneveket, már fogalma lehet arról, mint jelent a számolás – állapították meg amerikai tudósok. „Évekre vannak még attól, hogy megértsék a számnevek pontos jelentését, de már felismerik, hogy a számolás mennyiségekről szól. Kutatásunk ismét rávilágít arra, hogy a babák elég jól értik az őket körülvevő világ összetettségét, megpróbálják értelmezni mindazt, amit a felnőttek mondanak, így a számolást és a számokat is” – mondta Lisa Feigenson, a tanulmány vezető szerzője, a Johns Hopkins Egyetem kognitív tudományokra, azon belül a gyerekek számolási képességére…

Olvass tovább>>

Az ősemberek hamarabb telepítették be a Földközi-tenger térségét a korábban véltnél

Több tízezer évvel a korábban véltnél, már kétszázezer évvel ezelőtt is éltek neandervölgyi és más ősemberek a Földközi-tengeri Nakszosz-szigetén – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. A McMaster Egyetem tudósai által vezetett nemzetközi kutatócsoport az évekig tartó ásatások eredményeit a Science Advances folyóiratban publikálta. A feltárások megdöntötték azt a korábbi elméletet, hogy a Földközi-tenger térségét csak a modern ember népesítette be. A kutatók leletei azt igazolják, hogy az Afrikából elinduló ősemberek képesek voltak alkalmazkodni az európai körülményekhez. A Phys.org tudományos hírportálon ismertetett tanulmány vezető szerzője, Tristan Carter, a McMaster Egyetem antropológus…

Olvass tovább>>

Német kutatás: a munkanélküliség megduplázza az elhalálozás kockázatát

A munkanélküliség megduplázza az elhalálozás kockázatát, és az alacsony fizetés is súlyos veszélyeztető tényező – mutatták ki egy németországi kutatásban. A Max Planck kutatóintézeti hálózat népességtudományi intézetének (MPIDR) tanulmánya szerint a munkanélküliek körében kétszer magasabb a halálozás életkortól független valószínűsége, mint a munkaviszonyban lévőknél. Azonban nemcsak az meghatározó, hogy van-e valakinek munkája, hanem a fizetés nagysága is. Ezt jelzi, hogy a munkavállalók legrosszabbul kereső húsz százalékánál 150 százalékkal nagyobb az elhalálozás kockázata, mint legtöbb pénzt kereső húsz százaléknál. A képzettségi szint viszont kevésbé számít, az iskolázatlanok és a legalacsonyabb végzettségűek körében…

Olvass tovább>>

Az emberi sejtek alkotta „miniagy” fejlődik a leglassabban az emberszabásúak közül

Az emberi sejtek alkotta „miniagy” fejlődik a leglassabban az emberszabásúak közül – állapították meg svájci kutatók. A miniagyak sejtek miniatűr gyűjteményei, melyek segítségével a tudósok az agy fejlődését tanulmányozzák. A svájci szakértők őssejtekből hoztak létre emberi, csimpánz- és makákóagyat. A Nature című tudományos lapban megjelent tanulmányukban bemutatták az agyi fejlődés három típusában résztvevő gének térképét. Miután sikerült kifejleszteni azt a technológiát, amelynek segítségével agysejtek növeszthetők őssejtekből, a kutatók közvetlenül össze tudták hasonlítani a különböző emberszabásúak agyi fejlődését. A „miniagyakat” négy hónapon át növesztették borsószem-méretűre. Ezek a tudományosan agyi organoidnak nevezett sejtcsoportok…

Olvass tovább>>