Címke: tudomány

A vártnál gyorsabb ütemben olvad a jég Grönlandon

~
Grönland

Az 1990-es évekhez képest hétszer gyorsabban olvad a jég Grönlandon, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) „legborúlátóbb” klímaforgatókönyvét követve – derült ki a grönlandi jégveszteségről készült eddigi legátfogóbb tanulmányból, amelyet ötven nemzetközi szervezet 96 sarkkutatója állított össze. A kutatók 26 különálló tanulmányt elemezve vizsgálták a grönlandi jégtakaró tömegének változását az 1992 és 2018 közötti időszakban, 11 különböző műholdas misszió adatait – egyebek között a jégtakaró térfogatára, súlyára és mozgására vonatkozó méréséket – felhasználva. A Nature című folyóiratban publikált eredmények szerint Grönland 3,8 ezer milliárd tonna jeget veszített 1992 óta, 10,6…

Olvass tovább>>

Különleges szánhúzó kutyák segítettek az inuit hódítóknak

~
Északi-sark

Különleges szánhúzó kutyák segítettek az észak-amerikai kontinens sarkvidéki területét meghódító inuitoknak – állapította meg egy átfogó kutatás, amelyben több száz állat maradványait elemezték. A tanulmány szerint az inuitok Alaszkából és Szibériából különleges kutyákkal keltek útra, és nem az út közben útjukba akadt kutyákat fogadták magukhoz. Saját tenyésztésű kutyákkal vándoroltak, mert szükségük volt azok különleges tulajdonságaira – írta a Sciencedaily.com. A kutatók 391 kutya maradványait vizsgálták meg. Az elemzés szerint az inuitok kutyái nagyobbak voltak, a térségben korábban élő kutyákhoz képest arányosan szűkebb koponyával. Az inuit kutyák a modern északi-sarki szánhúzó…

Olvass tovább>>

Megindul a Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjainak tudományos vizsgálata

~

Antropológusok és régészek közreműködésével megkezdődik a Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjainak 2025-ig tartó tudományos vizsgálata – közölte a területet kezelő és az emlékhelyet fenntartó Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága (DDNPI). Az intézmény közleménye szerint a feltárásokat a pécsi központú Janus Pannonius Múzeum régészei és a Magyar Természettudományi Múzeum antropológusai végzik. A DDNPI kezdeményezésére most decemberben induló és 2025-ig tartó munkálatok az Agrárminisztérium támogatásával zajlanak. A vizsgálatokkal el szeretnék érni, hogy a Mohácsi Nemzeti Emlékhely a későbbiekben a legújabb antropológiai, régészeti, történészeti kutatások eredményeit felhasználva mutassa be a látogatóknak a magyarság egyik legfontosabb…

Olvass tovább>>

Eddig ismeretlen, alapvető kapcsolatot fedeztek fel az idegsejtek és az agyi immunsejtek között magyar kutatók

~

Eddig ismeretlen, alapvető fontosságú kapcsolatot fedeztek fel az idegsejtek és az agyi immunsejtek között a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI), a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kiváló Kutatóhelye tudósai – írta közleményében az MTA. A felfedezés segíthet a sérült idegsejtek megmentésében, és akár teljesen új irányokat nyithat a stroke és más idegrendszeri betegségek gyógyításában. A Dénes Ádám (Neuroimmunológia Kutatócsoport, KOKI) vezette kutatómunka eredményét a Science neves tudományos lap aktuális száma közölte. Amikor megsérül egy agyterület – például egy fejet ért durva ütés vagy oxigénhiány következtében – rengeteg idegsejt szenved károsodást. Ezeket helyre kell…

Olvass tovább>>

Az ember a felelős az Egyesült Államok egyetlen őshonos papagájának a kipusztulásáért

~

Az ember lehet a felelős az Egyesült Államok egyetlen őshonos papagájának, a karolinai papagájnak (Conuropsis carolinensis) a kipusztulásáért – erősítette meg egy genetikai tanulmány. A kutatók a faj egy magángyűjteményben őrzött, preparált példányán végeztek genomszekvenálást – írja a BBC. A faj hanyatlását előidéző tényezők jelei után kutatva tanulmányozták a DNS-t, amely azonban nem mutatta a beltenyészet jeleit, sőt az eredmények azt sugallták, hogy a karolinai papagáj populációi egyenesen virágoztak az európai telepesek terjeszkedéséig. A színpompás tollazatú madar aztán a XX. század elejére egyszer csak eltűnt a vadonból, az utolsó, fogságban…

Olvass tovább>>

A reggelit kihagyó diákok rosszabbul teljesítenek az iskolában

~

Azok a diákok, akik általában nem reggeliznek, rosszabbul teljesítenek az érettségin, mint azok, akik rendesen megeszik a reggelijüket – erre az eredményre jutott egy brit kutatás. A Leedsi Egyetem kutatóinak tanulmányában a szerzők rámutattak, hogy először bizonyították a reggeli elfogyasztása és az alapszintű középiskolai érettségi (General Certificate of Secondary Education, GCSE) eredményei közötti összefüggést. A kutatás kimutatta, hogy a nap első étkezésének kihagyása miatt a tanulók kimutathatóan rosszabbul teljesítettek a vizsgákon, mint ha reggeliztek volna. A kapcsolat akkor is igazolható volt, ha figyelembe vettek olyan más, az iskolai teljesítményre hatással…

Olvass tovább>>

Megtalálhatták egy harminc éve vizsgált szupernóva maradványait

~

Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálhatta a harminc éve vizsgált, 1987A jelű szupernóva, egy felrobbant csillag maradványait. A csillagászok tudták, hogy az objektum létezik, de helye meghatározásában egy homályos porlepel akadályába ütköztek. Most egy nemzetközi kutatócsoport úgy véli, a maradványok helye megállapítható a porlepel felhevülésének módja alapján. A tudósok a területre „a foltként” hivatkoznak. „Annyival forróbb, mint a környezete, hogy a folt magyarázatra szorul. Tényleg kitűnik a környező porhalomból. Úgy gondoljuk, a szupernóvában keletkezett forró neutroncsillag hevíti” – idézi Haley Gomezt, a Cardiffi Egyetem professzorát a BBC News. A teleszkópok 1987-ben észlelték a…

Olvass tovább>>

Az afrikai trópusi növények egyharmada a kihalás szélén áll

~

Az afrikai trópusi növények egyharmada a kihalás szélén áll egy új kutatás szerint. A növényfajok kipusztulása legjobban Nyugat-Afrikát, Etiópiát, Tanzánia egyes részeit és a Kongói Demokratikus Köztársaságot sújtja: ezek a térségek növényeik több mint negyven százalékát veszíthetik el. A veszélyeztetett fajok között fák, cserjék, gyógynövények és liánok is szerepelnek. „A biodiverzitás számtalan hasznot hoz az embereknek, és ennek elvesztése veszélybe sodorja a jövőnket” – idézte a BBC News Thomas Couvreurt, a francia Nemzeti Fenntartható Fejlődés Intézet vezető kutatóját. A faji sokszínűség csökkenése különösen nagy gond a trópusi Afrikában, ahol „rendkívül…

Olvass tovább>>

Először észleltek kozmikus óriásrobbanásokat földi gammasugár-teleszkópokkal

~

Az univerzum legerősebb robbanásai sokkal nagyobb energiasugárzást produkálnak, mint korábban gondolták: különleges teleszkópok segítségével két nemzetközi kutatócsoportnak sikerült észlelnie a legnagyobb energiájú gammasugarakat, amelyeket valaha gammakitörésből mértek. A kitörések megközelítőleg akár százmilliárdszor akkora energiájúak voltak, mint a látható fény alapján várható volt. A H.E.S.S. és a MAGIC űrteleszkópokkal dolgozó kutatók a Nature tudományos folyóiratban publikálták megfigyeléseiket az első földi gammasugár-teleszkópokkal észlelt gammasugárzás-kitörésekről. A Német Elektronszinkrotron, a DESY fontos szerepet játszott mindkét megfigyelésben – olvasható a phys.org tudományos portálon megjelent cikkben. A tudósok korábban műholdakkal tanulmányozták a gammakitöréseket. A szatellitek azonban…

Olvass tovább>>

Havi adagolású fogamzásgátló tablettát fejlesztettek ki

~

Havi egyet kell bevenni abból a fogamzásgátló tablettából, amelyet egy amerikai orvoscsoport fejlesztett ki, a szert egyelőre állatokon tesztelték – írta a BBC. Lenyelés után a pirula heteken át a gyomorban marad és lassan bocsátja ki a hormonokat, amelyek megakadályozzák a teherbe esést. Úgy tervezték, hogy gyomorsavak támadásának ellenálljon. A Bill és Melinda Gates alapítvány finanszírozta kutatócsoport sertéseken tesztelte a szert. A kutatók remélik, az emberi klinikai vizsgálatok néhány éven belül elkezdődhetnek. A hagyományos tabletta – melyet a világon nők milliói használnak – hatásossága 99 százalékos, vagyis százból egynél is kevesebb…

Olvass tovább>>

Az énekesmadarak tengeri átkelését vizsgálják magyar kutatók

~

Az énekesmadarak Albánia és Olaszország közötti átkelését vizsgálják magyar kutatók egy albán és olasz részvétellel zajló madár- és természetvédelmi expedíció keretében. Magyar ornitológusok 18 éve kutatják az adriai-tengeri madárvonulási útvonalakat és a balkáni nádasok szerepét a madárvonulásban. Fő kutatási témájuk a fülemülesitke – olvasható a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület közleményében. Ez a nagyjából tízgrammos nádi énekesmadár érzékenysége miatt hamar reagál az élőhelyi változásokra, ezért állományának nyomon követése fontos természetvédelmi feladat. A kutatók idén a madarak tengeri átkelését vizsgálják. Az elmúlt évtizedekben csökkent a fülemülesitkék száma a Kárpát-medencében. A Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület ezért…

Olvass tovább>>

Nemzetközi projekt indult a régió rómaiak utáni népességének feltérképezésére

~

Magyar kutatók is részt vesznek abban a hatévesre tervezett, títmillió eurós támogatást nyert nemzetközi programban, amelynek célja Kelet-Közép-Európa népességtörténetének mélyebb megismerése a Római Birodalom bukása után, a nagy népvándorlások és a kora középkori politikai és kulturális változások időszakában. Az osztrák, német, amerikai és magyar kutatók együttműködésével megvalósuló projektben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatói is kulcsszerepet kapnak, de a kutatásokba Magyarországon a Magyar Nemzeti Múzeum, a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Természettudományi Múzeum szakemberei is bekapcsolódnak – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).…

Olvass tovább>>

Őssejt-transzplantációval visszafordították a központi idegrendszer egyik autoimmun betegségét

~
műtét

Őssejt transzplantációval sikerült amerikai kutatóknak visszafordítani a központi idegrendszer egy súlyos autoimmun betegségét, a neuromyelitis opticát (NMOSD), amely a betegek felénél vakságot okoz és elveszítik járóképességüket a kór diagnosztizálása utáni öt évben. Korábban a betegséget a szklerózis multiplex (MS) egyik ritka alfajának tartották a szakemberek, de kutatásaik alapján már kiderítették, hogy egy önálló kórképről van szó. Az MS-től és a legtöbb autoimmun betegségtől eltérően a neuromyelitis optica betegségnek van egy biológiai markere, az AQP4 antitest. A betegek mintegy nyolcvan százalékánál az agyi vízelvezető rendszert szabályozó fehérje, az aquaporin-4 (AQP4) ellen termelődnek…

Olvass tovább>>

A Ryugu változatos geológiai történetét mutatják a becsapódási kráterekből gyűjtött adatok

~

A Ryugu változatos geológiai történetére világítanak rá a kisbolygó becsapódási kráterei, melyekről a Hajabusza-2 japán űrszonda gyűjtött adatokat. A Kobei Egyetem közlése szerint a kisbolygón keletkezett krátereket a szonda által készített felvételeket elemezve vizsgálták. A Hirata Naojuki, a japán Kobei Egyetem tudósa vezette kutatócsoport 77 krátert fedezett fel a Ryugun. A kráterek elhelyezkedési mintázatának és jellemzőinek elemzése révén arra jutottak, hogy az aszteroida keleti és nyugati féltekéje különböző időszakokban alakult ki – írja az Eurekalert tudományos hírportál. A tudósok remélik, hogy az összegyűjtött adatok alapot jelenthetnek az aszteroidák jövőbeli kutatásához és…

Olvass tovább>>

A rossz élmények feldolgozásában kulcsfontosságú sejteket fedeztek fel az MTA-n

~
agy

Szőnyi András, Zichó Krisztián és kutatótársaik Nyiri Gábor vezetésével olyan sejtcsoportot találtak az agyban, amely kulcsszerepet játszik a negatív tapasztalatok feldolgozásában. A Nemzeti Agykutatási Program 2.0 támogatásával született eredmény az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársainak cikkében a Science című tudományos folyóiratban jelent meg csütörtökön – közölte a kutatóintézet. A kutatók különféle molekuláris jelölési módszerekkel követték, hogy mely idegsejtek nyúlványai (axonjai) közvetítik a negatív tapasztalatok információit az agyi feldolgozás során. A nyomok az agytörzs egy korábban még nem ismert serkentő sejtcsoportjához vezettek. A sejtcsoport különlegessége, hogy rengeteg bemenetet kap a negatív tapasztalatokat…

Olvass tovább>>

Láthatóvá tették a rejtőzködő rákos sejteket az immunrendszer számára a Yale kutatói

~

Egy új módszerrel kutatók láthatóvá tették a rákos sejteket az immunrendszer számára és segítették, hogy az megsemmisítsen olyan daganatokat, amelyeket az immunterápia más formái nem képesek észlelni. A rákos sejtek a rejtőzködés mesterei, de a Yale Egyetem tudósai által kifejlesztett új módszer lehetővé teszi, hogy láthatóvá váljanak és segíti az immunrendszert abban, hogy észlelje és megsemmisítse a daganatokat – olvasható a Nature Immunology című tudományos folyóiratban. Az új módszer csökkentette vagy megsemmisítette a melanoma, a mellrák egy rosszindulatú típusa, a tripla negatív emlőrák és a hasnyálmirigyrák daganatait egerekben, még az olyan…

Olvass tovább>>

Felfedezték, hogyan képződik újra víz az aszteroidákon

~

Ausztrál kutatók felfedezték, hogyan képződnek újra a vízmolekulák az űrben mozgó aszteroidákon. A Nature Astronomy című szaklapban megjelent tanulmány szerint a víz napszél és becsapódó meteorit együttes hatására, nagyon alacsony hőmérsékleten újraképződik az aszteroidák felszínén – írta a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál. Katarina Miljkovic, az ausztráliai Perth-ben lévő Curtin Egyetem Űrkutatási és Űrtechnológiai Központjának munkatársa szerint a kutatás bebizonyította, hogy az űrbéli eróziós erők két komponense – az elektronok és az úgynevezett termikus sokk – szükséges az aszteroidákon a vízmolekulák újraképződéséhez. Eddig úgy vélték, egy komponens is elegendő. A NASA által…

Olvass tovább>>

Földrengésszerű szeizmikus aktivitást generálnak a nagy erejű viharok

~

Egy akár 3,5-ös erősségű földrengéshez hasonló szeizmikus eseményt is kiválthatnak a közelükben lévő óceánterületen a hurrikánok vagy egyéb nagy erejű viharok – állapították meg a Floridai Állami Egyetem kutatói, akik a Geophysical Research Letters című folyóiratban számoltak be az újonnan felfedezetett geofizikai jelenségről. „Viharrengésnek hívjuk őket” – idézi a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portál Wenyuan Fant, az egyetem munkatársát. „Viharszezonban a hurrikánok vagy az Észak-Atlanti-Óceán nyugati részét érintő extratrópikus ciklonok erős óceáni hullámok formájában adnak le energiát az óceánba, és a hullámok kölcsönhatásba lépnek a szilárd földdel, intenzív szeizmikus forrást létrehozva” – magyarázta…

Olvass tovább>>

Megtalálhatták egy harminc éve vizsgált szupernóva maradványait

~
csillag

Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálhatta a harminc éve vizsgált, 1987A jelű szupernóva, egy felrobbant csillag maradványait. A csillagászok tudták, hogy az objektum létezik, de helye meghatározásában egy homályos porlepel akadályába ütköztek. Most egy nemzetközi kutatócsoport úgy véli, a maradványok helye megállapítható a porlepel felhevülésének módja alapján. A tudósok a területre „a foltként” hivatkoznak. „Annyival forróbb, mint a környezete, hogy a folt magyarázatra szorul. Tényleg kitűnik a környező porhalomból. Úgy gondoljuk, a szupernóvában keletkezett forró neutroncsillag hevíti” – idézi Haley Gomezt, a Cardiffi Egyetem professzorát a BBC News. A teleszkópok 1987-ben észlelték a…

Olvass tovább>>

Hasonlóak a lányok és fiúk matematikai képességei

~

Egy amerikai kutatócsoport megállapította, hogy a közvélekedéssel szemben nincs különbség a lányok és fiúk agyfejlődésében: sem az agyfunkciókban, sem a matematikai képességekben nem találtak eltérést a nemek között. A kutatást a pittsburghi Carnegie Mellon Egyetem tudósa, Jessica Cantlon vezette. A csoport eredményeit a Science of Learning akutális számában publikálták – számolt be róla a medicalxpress.com tudományos portál. „A tudomány nem támasztja alá, amit az emberek gondolnak. Azt tapasztaltuk, hogy a gyerekek agyműködése hasonló, tekintet nélkül a nemükre, tehát végre újra fogalmazhatjuk elvárásainkat azzal kapcsolatban, hogy mit érhetnek el matematikából a…

Olvass tovább>>