Mikrofon segíthet diagnosztizálni a térdízület gyulladását egy új angol kutatás szerint. A hidak rejtett hibáinak feltárására használt technológia a beteg térdízület diagnosztizálására is bevethető – számolt be róla a BBC. Az oszteoartritisz degeneratív ízületi betegség, az ízületi gyulladás leggyakoribb formája, ahol a porc a túlzott kopástól lebomlik, így a csontok egymáshoz dörzsölődnek mozgás közben, ami fájdalmat, merevséget és a térd megdagadását okozza. A szervezet a kisebb ízületi károsodást maga is képes kijavítani, de az oszteoartritisszel nem boldogul. A Lancasteri Egyetem, a Közép-Lancashire-i Egyetem és a Manchesteri Egyetem tudósai az új…
Olvass tovább>>Címke: tudomány
A kutyatartás negyedével csökkenti a bármely okból bekövetkező halálozás kockázatát
A kutyatartás csaknem negyedével csökkenti a bármely okból bekövetkező halálozás kockázatát – derült ki egy új metaanalízisből, amelyet az Amerikai Szív Társaság folyóiratában publikáltak a kutatók. A szakemberek tíz tanulmányt feldolgozva elemezték több mint 3,8 millió 18 éves, vagy annál idősebb páciens adatait. A tanulmányok közül kilenc hasonlította össze a bármely okból bekövetkező halálozás arányát kutyatartók és kutyát nem tartók között, és négy tanulmány vetette össze a szív- és érrendszeri megbetegedések okozta halálozás arányát a két csoport között – írja a MedicalXpress egészségügyi portál. Az eredmények szerint a kutyátlanokhoz képest…
Olvass tovább>>Ragadozók közelében „suttogva beszélnek” az anyabálnák és borjaik
Ragadozók közelében úgy védelmezik kicsinyeiket az északi simabálnák nőstényei, hogy „suttogva beszélnek” hozzájuk – állapította meg egy amerikai tanulmány. Sok bálnafaj felnőtt egyedeire nem lesnek ragadozók a vízben, mert a testméretük elrettenti őket, kicsinyeikre azonban sokkal gyakrabban vadásznak – idézte a phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál a Biology Letters című tudományos folyóiratban közölt kutatást. Az amerikai Syracuse-i Egyetem tudósai vezette kutatócsoport tapadókoronggal mikrofonokat erősített északi simabálnákra (Eubalaena glacialis), hogy hangadásaikat rögzítsék. A fajt a Természetvédelmi világszövetség (IUCN) a súlyosan veszélyeztetettek közé sorolja, nagyjából ötszáz példány maradt fenn belőlük. A kutatók azt találták, hogy az…
Olvass tovább>>Korai rákdiagnosztikát szolgáló kutatásokban vesz részt a Szegedi Tudományegyetem
Korai rákdiagnosztikát szolgáló kutatásokban vesz részt a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), az erről szóló megállapodást kedden írták alá a felsőoktatási intézmény és a Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Közhasznú Nonprofit Kft. vezetői. Rovó László rektor közölte, az egyetem olyan forradalmi új technológia kidolgozásában vesz részt, amely a világ jelenlegi klinikai kutatásainak élvonalát képviseli. Pozsgay Csilla, a kft. ügyvezetője elmondta, korábbi vizsgálatok szerint az emberi vérplazmában egyedit képet mutat bizonyos molekulák megléte, egymáshoz viszonyított aránya, korra, nemre, egészségi állapotra jellemző. A kutatások célja, hogy a daganatos betegségek diagnosztikáját fejlesszék. Nyolc olyan daganattípust választottak ki, amely a…
Olvass tovább>>Tüdőrákot okozott az e-cigaretta egy állatkísérletben
Tüdőrákot okozott az e-cigaretta egy kutatás szerint, amelyet egereken végeztek amerikai tudósok. A kísérletben negyven egeret tettek ki nikotintartalmú e-cigaretta nagy mennyiségű gőzének több mint egy éven át. Olyan helyiségben végezték a kutatást, ahol a rágcsálókat teljesen körülvette a gőz, egész testükön jelentkezhettek a hatásai – írták az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) a New York-i Orvostudományi Egyetem tudósai. A negyven egérből kilencnél – 22,5 százalékuknál – alakult ki tüdőrák, 23-nál a húgyhólyagon találtak hiperpláziát, vagyis olyan genetikai változást, amely a ráknál megfigyelhető rendellenes szövetburjánzáshoz vezethet. Abból a 17 egérből, amelyet…
Olvass tovább>>A szervezet biológiai órájával kapcsolatban álló bélsejteket azonosítottak
A szervezet biológiai órájával, vagyis a cirkadián ritmussal kapcsolatban álló bélsejteket azonosítottak a Washingtoni Egyetem kutatói. A váltott műszakos munkarend és az időzónákon átrepítő utazás miatt fellépő jetlag megzavarhatja az ember alvási és emésztési ritmusát, növelve egyebek között a bélfertőzések, az elhízás, a gyulladásos bélbetegségek és a kolorektális daganatok (vastag- és végbélrák) kialakulásának kockázatát – írja a MedicalXpress egészségügyi portál. A Washingtoni Egyetem kutatói most azonosítottak egy immunsejtet, a 3-as típusú innát limfocitát (ILC3), amely a bélrendszer normális, egészséges működésének a fenntartásáért felelős. A szakemberek megállapították, hogy az ILC3-sejtekben nagyon…
Olvass tovább>>Gigászi energiakitörés hasított át a Tejútrendszeren 3,5 millió évvel ezelőtt
Gigászi energiakitörés hasított át a Tejútrendszeren 3,5 millió évvel ezelőtt, a galaxis közepén lévő nagyon nagy tömegű fekete lyuk közeléből indulhatott – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. A felfedezés szerint a Tejútrendszer középpontja dinamikusabb lehetett, mint korábban vélték – írta a BBC. „Inaktívnak gondoltuk a Tejútrendszert, egy nem túl fényes középponttal” – mondta Magda Guglielmo, az ausztráliai Sydney-i Egyetem tudósa, az Astrophysical Journal című szaklapban rövidesen megjelenő tanulmány társszerzője. Az energianyaláb két hatalmas „tölcsért” hozott létre, amelyek áthasítottak a Tejútrendszeren, és otthagyták a nyomukat az úgynevezett Magellán-áramláson, amely a közeli Nagy…
Olvass tovább>>Ötezer éves nagyváros maradványaira bukkantak Izraelben
Egy ötezer évvel ezelőtt virágzó nagyváros maradványaira bukkantak Izraelben – jelentette a Háárec című újság. Az En Esur nevű helyen egy útépítés során előbukkant városban időszámításunk előtt háromezer évvel hatezren éltek, ami abban a korban hatalmas településnek számított. A föld alól előbukkant város méretében jelentősen megelőzi az Izrael földjén eddig legnagyobbnak tekintett kora bronzkori Jerikót és Meggidót, noha elmarad az Egyiptomban és Mezopotámiában feltárt korabeli városias településektől. A leletek alapján már a korai khalkolitikumban (kőrézkor), hétezer éve jelentős nagyságú falu volt ezen a helyen, ami alapján át kell írni kissé ennek…
Olvass tovább>>A szennyvízből meghatározható az emberi populációk genetikai összetétele
Egy nemzetközi kutatás során szokatlan mintákból, a városi szennyvízminták DNS szekvenálásával határozták meg a gyűjtési területen élő lakosság összetételét az ELTE Természettudományi kar Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék kutatói. Az ELTE honlapján olvasható beszámoló szerint a kutatók a COMPARE Global Sewage Surveillance Project keretében 2016 óta a világ 60 országából, 79 városból gyűjtöttek városi szennyvízmintát, melyből DNS-izolálást követően metagenomikai szekvenálást hajtottak végre. A kutatás eredeti célja az egyes földrajzi helyeken előforduló baktériumpopulációk összetételének vizsgálata volt, illetve a különböző antibiotikumokra rezisztens törzsek feltárása. A nemzetközi együttműködésben résztvevő magyar kutatók felvetették, hogy az…
Olvass tovább>>Mégsem káros a vörös hús fogyasztása?
Egy új tanulmány szerint a legtöbb ember számára értelmetlen visszafogni a vörös húsok és a feldolgozott húsáruk fogyasztását, mivel „a bizonyítékok gyengék, a kockázat kicsi”. Vörösnek számít – többek között – a marha, a bárány, a sertés, az őz és a vad húsa, de nem tartozik közéjük a csirke, a kacsa, a liba és a vad szárnyasok sem. A húsárut egyebek mellett füstöléssel, pácolással, só vagy tartósító szerek hozzáadásával dolgozzák fel, a darálás, vagdalás önmagában nem számít az eljárások közé, de az így készült termékek – kolbászfélék, szalámik, pástétomok -, valamint…
Olvass tovább>>Ázsiából származó műanyaghulladékok borítanak be egy mindentől távol eső atlanti-óceáni szigetet
Csaknem 75 százalékban Ázsiából, döntően Kínából származnak azok a műanyagpalackok, amelyeket az Atlanti-óceán déli részén fekvő Inaccessible Island területén találtak dél-afrikai és kanadai kutatók, akik szerint a hulladékok a térségben elhaladó kereskedőhajók fedélzetéről kerülhetnek a nyílt vízbe, majd onnan a szigetre. Évente nagyjából 12,7 millió tonna műanyagszemét kerül a világ óceánjaiba, ám ez az adat csupán a szárazföldi forrásokat takarja – írja a BBC hírportálja. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány szerint a szakemberek mostanáig úgy vélték, hogy a tengerekben lévő hulladék döntő része a szárazföldről származik, ám a…
Olvass tovább>>Gázt észleltek a Naprendszeren kívülről érkezett üstökös felszínén
Gázkiáramlást figyeltek meg a kutatók a közelmúltban felfedezett 2I/Boriszov nevű üstökös felszínén, első ízben bepillantást nyerve egy csillagközi objektum összetételébe. Az Astrophysical Journal Letters című folyóirathoz benyújtott tanulmányukban a Kanári-szigeteken működő William Herschel-teleszkóp munkatársai azt írják, hogy a csillagközi látogató színképi úton történő tanulmányozásakor cianogén-emissziót észlelték. A gáz párologását az okozhatja, hogy a Nap hője felmelegíti az üstököst – írja a Sciencemag.org. A cianogén gyakori összetevője a Naprendszerünkből származó üstökösök kómájának, ami azt jelenti, hogy bárhonnan is érkezett a 2I/Boriszov, az valószínűleg nem sokban különbözik Naprendszerünktől. Az objektumot augusztus 30-án fedezte…
Olvass tovább>>Egy 315 milliárd tonnás jéghegy szakadt le az Antarktiszról
Egy 315 milliárd tonnás darab tört le az antarktiszi Amery parti jégmezőről, a jéghegy 1580 négyzetkilométeres – írta a BBC hírportálja. Több mint ötven éve nem szakadt le ekkora darab az Ameryről, utoljára az 1960-as évek elején született nagyobb jéghegye, az kilencezer négyzetkilométeres volt. A most letört darabot nagysága miatt folyamatosan monitorozni kell, mert a későbbiekben veszélyt jelenthet a hajózásra. Az Amery a Antarktisz harmadik legnagyobb parti jégmezeje, vagyis a parti síkságról a tengerbe nyúló jégtömege (selfjég), lényegében több gleccser úszó meghosszabbítása. A jéghegyek leszakadása a jégfolyamok egyensúlyát tartja fenn…
Olvass tovább>>Állandó fülgyulladás okozhatta a neandervölgyi ember kihalását
A neandervölgyi ember kihalása összefügghet azzal, hogy egész életében állandó fülgyulladás gyötörte a fülkürtök (vagy Eustach-kürt) felépítése miatt, amely hasonlít a mai gyermekek fülkürtjének szerkezetéhez – vélik amerikai kutatók, akiken először sikerült rekonstruálni neandervölgyi ember fülkürtjét. Az antropológia egyik legnagyobb rejtélye, hogy milyen járvány, vagy más kórokozó okozhatta a neandervölgyi ember kihalását mintegy 35 ezer éve. A brooklyni Suny Downstate Egyetem antropológusainak, fej- és nyakanatómia szakembereinek a The Anatomical Record című folyóiratban közölt tanulmánya szerint nem valami egzotikus kórokozó okolható a neandervölgyi kihalásáért, hanem az egyik jelenlegi leggyakoribb gyermekkori betegség,…
Olvass tovább>>A világ egyik legősibb madárfajának maradványait fedezték fel Új-Zélandon
A világ egyik legősibb madárfajának maradványait fedezték fel az új-zélandi Waiparában. A pelagornithidák, vagyis az ősi, hatalmas testű tengeri madarak családjáról úgy vélték, az északi féltekén fejlődött ki, az elmélet azonban megdőlt, amikor a család legrégebbi, bár legkisebb tagjának maradványait felfedezték Új-Zéland Déli-szigetén – számolt be róla a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál. A most feltárt 62 millió éves Protodontopteryx ruthae nem sokkal azután élt a szigeten, hogy a dinoszauruszok kihaltak. Mint a család többi tagjának, a Protodontopteryx ruthae-nek is csontos, fogszerű kinövések álltak ki a csőre végéből. A tengeri madár kövületeit ugyanaz a…
Olvass tovább>>A Rudapithecus képes lehetett az emberhez hasonlóan felegyenesedve állni
A rudabányai lelőhelyről ismert Rudapithecus hungaricus képes lehetett a mai emberhez hasonlóan felegyenesedve állni – állapították meg amerikai és kanadai kutatók egy különösen ritka leletnek számító, tízmillió éves medencecsont elemzése nyomán. A leletet a Torontói Egyetem professzora, David Begun fedezte fel, majd a Missouri Egyetem munkatársával, Carol Warddal közösen tanulmányozta a fosszíliát – jelentette be szerdán honlapján a Missouri Egyetem. Lábcsontjainak, állkapcsának és fogainak elemzéséből kiderült, hogy a Rudapithecus rokonságban áll a modern afrikai emberszabásúakkal és az emberrel, ami meglepő eredmény, tekintve, hogy az ősmajom a mai Európa területén élt.…
Olvass tovább>>Kerekes: tél előtt különösen fontosak a vitaminok
A téli időszak előtt különösen fontos, hogy elég vitamin jusson a szervezetbe – közölte Kerekes Dániel személyi edző. Azt mondta, a multivitamin-készítmények nem ajánlottak, helyette inkább vegyes táplálkozással érdemes kezelni a vitaminhiányt. A gyakori izomgörcs magnéziumhiányt, a száraz bőr E- és A-vitaminhiányt, a sós ételek iránti sóvárság pedig B-vitaminhiányt jelezhet – tudatta. Hozzátette, hogy érdemes mindig a szezonális zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztani.
Olvass tovább>>Valószínűtlenül nagy bolygót fedeztek fel egy kis csillag körül
Csillagához képest szokatlanul nagy méretű bolygót fedezett fel egy nemzetközi csillagászcsoport, akik szerint a jelenlegi tudományos elméletek alapján a bolygó „nem is létezhetne”. A Földtől mintegy harminc fényévnyire lévő csillag egy vörös törpe – írták a tudósok a Science tudományos lap aktuális számában. „Izgalmas, mert sokáig nem tudtuk, hogy a Jupiterhez és a Szaturnuszhoz hasonló óriásbolygók kialakulhatnak-e ilyen kis csillagok körül. Az volt a vélekedés, hogy ilyen bolygók nem léteznek, de biztosak nem lehettünk benne, mert a kis csillagok igen halványak, ezért nehezen kutathatók, noha sokkal gyakoribbak, mint az olyan…
Olvass tovább>>NASA: kemény landolást hajtott végre a Holdon a Csandraján-2
A NASA egyik műholdjának pénteken bemutatott felvételei igazolták, hogy a Csandraján-1 indiai holdszonda Vikram nevű leszállóegysége úgynevezett kemény landolást hajtott végre. A Vikram leszállóegység szeptember elején közelítette meg a Hold felszínét, de megszakadt vele a kapcsolat csupán pár perccel azelőtt, hogy talajt ért volna a Hold eddig felfedezetlen térségében, a déli sarkvidékén. A NASA új képein látható a landolási terület, de annak pontos meghatározása nem sikerült, a felvételek ugyanis szürkületben készültek. Az amerikai űrkutatási hivatal szerint az érintett terület a déli sarkponttól mintegy hatszáz kilométerre, egy „viszonylag ősi vidéken” található –…
Olvass tovább>>Már a bronzkorban is adták az állatok tejét a csecsemőknek
Először találtak régészeti bizonyítékokat arra, hogy már több mint 3000 éve állatok tejét itatták a csecsemőkkel. A tudósok kicsi bronzkori agyagedények belsejében találták meg az állati zsír nyomait. A szakemberek szerint ezek a leletek ritka betekintést engednek a bronzkorban és vaskorban élt csecsemők táplálkozásába – számolt be a kutatás eredményeit összegző tanulmányról a BBC News csütörtökön. A felfedezés arra utal, hogy az anyatejet a palackból adott tejjel egészítették ki. Julie Dunne, a Bristoli Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy először találtak közvetlen bizonyítékot arra, hogyan etették több ezer évvel…
Olvass tovább>>