Címke: tudomány

Szuperóriás robbanással végződő haláltusáját követték Hawaiin

~
csillaghalál

Először figyelték meg valós időben egy vörös szuperóriás robbanással végződő haláltusáját csillagászok: a hatalmas csillag gyors önpusztítása végén összeomlott és II-es típusú szupernóvává vált. Két Hawaiin lévő teleszkóp segítségével végezte egy szakértői csoport a fiatal szupernóvákat vizsgáló kutatást (Young Supernova Experiment – YSE). Ennek során megfigyelhették a vörös szuperóriást utolsó 130 napját, mely a halálos detonációban végződött – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál. „Ez valódi áttörés annak megértésében, hogy mi történik a nagytömegű csillagokkal a haláluk előtti pillanatokban” – mondta Wynn Jacobson-Galán, a kutatásról a The Astrophysical Journal című tudományos…

Olvass tovább>>

Szuperbaktérium fejlődött ki egy gomba és egy baktérium közötti harcból

~
sün

Antibiotikumnak ellenálló szuperbaktérium fejlődött ki sünök bőrén természetes módon, egy gomba és egy baktérium közötti harc eredményeként. A bizonyítottan a sünöktől származó szuperbaktérium még jóval azelőtt kifejlődött, hogy felfedezték volna a ma ismert antibiotikumokat – írja a BBC hírportálja. Egy nemzetközi kutatócsoport megállapította, hogy egy a sünök körében gyakori bőrgomba természetes módon termel antibiotikumot. Erre válaszul fejlesztett ki az állat bőrén élő baktérium az antibiotikummal szembeni rezisztenciát. A kutatóknak a Nature című tudományos lapban bemutatott eredményei arra világítanak rá, hogy hogyan vezettek természetes biológiai folyamatok ennek a szuperbaktériumnak a kialakulásához mintegy…

Olvass tovább>>

Etológusok: a kutyaagy képes különbséget tenni a nyelvek között

~
kutya

A kutyák agya érzékeli, ha emberi beszédet hall, és képes különbséget tenni a nyelvek között: más-más mintázatot mutat egy ismert és egy ismeretlen nyelv hallatán – mutatták ki az ELTE Természettudományi Karának (TTK) etológusai legújabb agyi képalkotásos vizsgálatukban. Mint az ELTE közleményében kiemelik, az Etológia Tanszék kutatóinak elsőként sikerült kimutatniuk, hogy egy nem emberi agy is meg tud különböztetni egymástól két nyelvet. A kutatást bemutató cikk csütörtökön jelent meg a NeuroImage című tudományos folyóiratban. „Tudjuk, hogy az emberek már csecsemőkorban, még mielőtt megtanulnának beszélni, képesek megkülönböztetni egymástól a nyelveket. De…

Olvass tovább>>

Fertőző betegségektől szenvedtek az ókori Jeruzsálem előkelőségei

~
pottyantó lyuk

Fertőző betegségektől szenvedtek az ókori Jeruzsálem előkelőségei egy első Szentély korabeli illemhely tanúsága szerint – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet. Az első Szentély idejéből, vagyis Jeruzsálem i.e. 1000 körüli elfoglalása és a babiloni fogság (I.e. 586) közötti időből származó luxusbirtok feltárása során kiderült, hogy a város elitje bélparazitákban szenvedett: orsóféreg, galandféreg, ostorféreg és cérnagiliszta nyomai kerültek elő a megtalált illemhelyről. A fertőzések valószínűleg a kor higiénés körülményeiből, az élelmiszerek és az ivóvíz fekáliával való szennyezettségéből fakadtak a Tel-avivi Egyetem és az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) közös…

Olvass tovább>>

A Perseverance marsjáró megtalálhatta a Jezero-kráter legrégebbi kőzeteit

~
Perseverance marsjáró

A NASA Perseverance marsjárója megtalálhatta leszállási helyszíne, a Jezero-kráter legrégebbi kőzeteit. A vulkáni eredetű kőzet valószínűleg ősi lávafolyam terméke. Ez fontos mérföldkő a misszió számára, mivel segíthet megérteni nemcsak a leszállási helyszín, de általában a Mars, sőt a szélesebb Naprendszer történetét is. A minták a következő évtizedben érkeznek le a Földre, akkor lehet meghatározni a korukat – írja a BBC hírportálja. A Perseverance februárban érkezett meg a kráterbe. Azért választották a szakemberek ezt a helyszínt, mert a műholdas felvételeken úgy tűnt, van benne egy folyódeltának látszó képződmény. Az ilyen geológiai…

Olvass tovább>>

Magyar vezetésű kutatócsoport vizsgálja a tompalátás okát

~
tompalátás

Három éven át tartó nemzetközi kutatási projekt indul a tompalátást előidéző neurobiológiai folyamatok feltárására. A projekt 2022 elején indul a Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Vizuális Rendszerek Neurobiológiája csoport vezetésével. Célja, hogy a kutatók a legmodernebb technológiák segítségével feltárják, milyen agyi mechanizmusok okozhatják az egyik leggyakoribb szembetegséget – közölte az TTK. A közlemény szerint a kutatási projekt európai uniós pályázati támogatásból valósul meg. Mint a közleményben írják, a tompalátás az egyszemes vakság leggyakoribb oka. A betegeknek csak egy kis hányada jut időben kezeléshez, azonban még a legjobb kezelés is csak mérsékelni tudja…

Olvass tovább>>

Bemutatta a NASA az új űrhajósjelöltjeit

~
NASA űrhajósjelöltek

A NASA bemutatta az új űrhajósjelöltjeit, akikre kétéves kiképzés vár, mielőtt feladatot kapnának a Nemzetközi Űrállomáson vagy részt vehetnének a tervezett Hold-missziókban. A tíz jelöltet 12 ezer jelentkező közül válogatták ki. A csoport kétéves alapkiképzést kap, amelyben egy elkövetkező űrutazáshoz szükséges felkészültségüket szerezhetik meg. A felkészítés keretében katonai vízi túlélési gyakorlatokon vesznek rész, a NASA T-38-as gyakorlógépével repülnek, és a houstoni Johnson Űrközpont medencéjében teljesített búvárkiképzéssel készülnek az űrsétára. A végső válogatásban a kiképzésen elért eredményeik döntenek. A kiképzést eredményesen teljesítő űrhajósjelöltek a Nemzetközi Űrállomásra vagy akár a Holdra is repülhetnek majd.…

Olvass tovább>>

Mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok tesztelésével segítik új antibiotikumok keresését az ÖK kutatói

~
mesterséges intelligencia

Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) evolúcióbiológusai legújabb kutatásukban olyan mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok működését tesztelték, amelyek feladata az új, potenciálisan antibiotikumként alkalmazható molekulák keresése. A kutatók megfigyelése szerint ezek az algoritmusok nem minden esetben működnek egyforma hatékonysággal, ezért nagy jelentősége van annak, hogy milyen szoftvert alkalmaznak az egyes új antimikrobiális molekulák azonosítására. A kutatás eredményeit bemutató tanulmány a Scientific Reports című folyóiratban jelent meg. Napjainkban nagy közegészségügyi veszélyt jelentenek az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok, így az új antibiotikumok keresése az egyik legfontosabb orvosbiológiai kutatási irány. Mivel az antibiotikum-rezisztencia kialakulása jelenleg is zajló…

Olvass tovább>>

Eiffel-torony méretű kisbolygó haladt el a Föld közelében

~
kisbolygó

Egy, a nagyobb méretű földközeli kisbolygók közé tartozó égitest közelíti meg a Földet szombaton. Bár a (4660) Nereust a NASA a Földre potenciálisan veszélyt jelentő kisbolygók közé sorolja, több millió kilométerre haladt el mellettünk, így nem jelent veszélyt bolygónkra. A csillagaszat.hu hírportálon megjelent cikk szerint az Eiffel-torony méretéhez hasonló, a NASA által potenciálisan veszélyesnek tekintett égitest december 11-én, szombaton, magyar idő szerint 14 óra 51-kor közelítette meg a Földet. Ekkor 3,93 millió kilométerre (0,0263 CSE-re) lesz bolygónk középpontjától, ami a Föld-Hold közepes távolságának (384 ezer kilométer) mintegy 10-szerese. A (4660)…

Olvass tovább>>

Az agysebészek és a rakétatudósok sem nagyobb lángelmék, mint más

~
agy

Az agysebészek és a rakétatudósok sem különösebben okosabbak az átlagnál – erre a megállapításra jutott egy új kutatás, amelyben repülőmérnökök és idegsebészek adatait elemezték. A The Guardian cikke szerint a kutatók egy 329 repülőmérnökből és 72 idegsebészből álló nemzetközi csoport adatait vizsgálták. A résztvevők 12 feladatot töltöttek ki online a Great British Intelligence Test (GBIT) segítségével a Cognitron platformon, valamint válaszoltak a korukkal, nemükkel és a szakterületükön szerzett tapasztalataikkal kapcsolatos kérdésekre. A kutatást részben az motiválta, hogy a kutatók szerették volna megnézni, egyik vagy másik szakma képviselői vajon tényleg szellemi…

Olvass tovább>>

Mikroszkóplabort avattak a Pécsi Tudományegyetem

~
mikroszkóp

Egyedi, molekulakövetésre alkalmas eszköz is része annak a mikroszkóplabornak, amelyet Ábrahám István professzorról elnevezve hétfőn avattak fel a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) – közölte a baranyai felsőoktatási intézmény. A PTE közleménye szerint az intézmény orvosi karán működő Élettani Intézet korábbi, idén áprilisban elhunyt igazgatójáról elnevezett Szuperrezolúciós mikroszkóplabor (Nano-Bio-Imaging Core Facity) európai szinten is kiemelkedőnek számít. A laborban több szuperfelbontású, egyedi molekulakövetésre is alkalmas eszköz is megtalálható, azok pedig teljesen pormentes, kontrollált hőmérsékletű területen működnek. A közleményben Buzás Pétert, az Élettani Intézet megbízott vezetőjét idézve kiemelték, hogy gyakorlatilag nincs olyan ága az…

Olvass tovább>>

Víz alatti hangfelvételek igazolják a korallok feléledését Indonéziában

~
korall

„Lehallgatta” a víz alatt egy újratelepített, helyreállított korallzátony életét egy kutatócsoport Indonéziában, és a felvételek arról tanúskodnak, hogy a zátony új életre kelt. A BBC hírportáljának cikke felidézi, hogy a dinamitos halászat miatt súlyosan károsodott korallzátonyt az elmúlt évtizedben új korallokkal telepítették be. A kutatók most a helyszínen víz alatti mikrofonokkal készítettek felvételeket. A „ujjongó, brekegő és morgó” hangok, amelyek között korábban sohasem rögzítettek is akadtak, a tudósok szerint a zátony egészségi állapotának javulásáról adnak hírt. A Journal of Applied Ecology című folyóiratban publikált tanulmányban a szerzők leírják, hogy a…

Olvass tovább>>

Rendkívüli mértékben olvadnak a Himalája gleccserei

~
Himalája

Rendkívüli mértékben olvadnak a Himalája gleccserei, ami Ázsiában élők millióinak vízellátását fenyegeti – állapította meg egy kutatás. A Leedsi Egyetem vezetésével készült vizsgálat eredménye szerint az elmúlt évtizedekben a Himalája gleccserei a 400-700 évvel ezelőtti utolsó nagy gleccserelőrenyomulás, az úgynevezett kis jégkorszak átlagánál tízszer gyorsabban olvadtak az elmúlt évtizedekben – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál. A kutatás szerint a Himalája gleccserei gyorsabban olvadnak, mint a világ más területeinek gleccserei – az olvadás mértékét a tudósok rendkívülinek nevezik. A Scientific Reports című tudományos lapban bemutatott kutatás során rekonstruálták a Himalája 14…

Olvass tovább>>

Egyedülálló gégeműtéti eljárást dolgoztak ki Szegeden

~
Rovó László fül-orr-gégész professzor

Egyedülálló, gyermekeknél az öröklött vagy szerzett, fulladással járó felső légúti szűkületek kezelésére alkalmas, egy lépésben végrehajtható gégeműtéti eljárást dolgozott ki munkatársaival Rovó László (képünkön) fül-orr-gégész professzor, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rektora – közölte a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága. A közlemény szerint a szűkület okozta, jelentős nehézlégzés korábban gyakran légcsőmetszést igényelt, ez azonban megnehezíti, hogy a kisgyermekek teljes értékű életet élhessenek. Rovó hosszú évtizedek óta dolgozik munkacsoportjával egy kedvezőbb életminőséget eredményező műtéti megoldáson. A lépésről lépésre fejlesztett eljárást – amelyhez a rohamosan fejlődő technika, technológia és tudomány is nagyban hozzájárult –…

Olvass tovább>>

Magyar védelmi műszereket alkalmaznak a svédországi részecskegyorsítóban a balesetek megelőzésére

~
ESS (European Spallation Source - Európai Spallációs Forrás)

A debreceni Atommagkutató Intézet (ATOMKI) tervezte és készítette el a svédországi Lundban épülő részecskegyorsító berendezés, az ESS (European Spallation Source – Európai Spallációs Forrás) védelmi rendszerének műszereit. A védelmi rendszer feladata, hogy a bonyolult gyorsítórendszerben felmerülő esetleges zavarok esetén lekapcsolja, illetve kiiktassa a megfelelő részegységeket, ezzel megelőzve a baleseteket és a súlyos anyagi károkat. Az egységek tesztelése folyamatban van, amelynek sikeres lezártát követően megkezdődik a próbaüzem, majd végül a teljes kapacitású működés. A gyorsítómodulok védelmét szolgáló elektronikus egységek kifejlesztését az ESS felkérésére Molnár József műszaki igazgató szakmai vezetésével végezték el…

Olvass tovább>>

A Földön kívüli élet lehetőségeit vizsgálta a CSFK kutatóprofesszora

~
Stephen Mojzsis, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatóprofesszora

A Drake-egyenlet 60. évfordulója alkalmából a Földön kívüli élet lehetőségeit vizsgálta meg Stephen Mojzsis (képünkön), a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) kutatóprofesszora legújabb cikkében, amely a Nature Astronomy című szaklapban jelent meg. A tudós arra a következtetésre jutott, hogy Galaxisunkban jelen pillanatban is létezhetnek földönkívüli civilizációk, de fejlettségük olyan szinten áll, hogy egyelőre kifürkészhetetlenek a számunkra, a földönkívüli mikrobiális élet lehetőségére azonban bizonyosságként kell tekinteni. Mint a CSFK közleményében olvasható, idén novemberben 60 éves a Földön kívüli élet lehetőségét leíró Drake-egyenlet. Mivel az elmúlt hat évtizedben gyökeresen átalakult a tudásunk…

Olvass tovább>>

Batmant találtak Törökországban

~
batman-hal

Csaknem ötven éve kihaltnak vélt halfajt, édesvízi Batman-folyami süllőt találtak török kutatók. Az apró, sárga-barna csíkos halra Törökország délkeleti részén bukkantak rá. A The Guardian cikkében megszólaló török kutató, Cüneyt Kaya, a Recep Tayyip Erdogan Egyetem tudósa elmondta, hogy 12 éve vizsgálja a környék vizeit, és nagyon örült, amikor megpillantotta a hal jellegzetes csíkjait. A súlyosan veszélyeztetettnek nyilvánított halfaj, a Paraschistura chrysicristina hosszúsága a négy centimétert sem éri el, ezért könnyen átcsúszik a hálókon, és nem egyszerű ráakadni. Utoljára 1974-ben látták a Batman-folyóban és az Ambar-folyóban. A halak osztályozásával foglalkozó Kaya…

Olvass tovább>>

A Viagra hasznos lehet az Alzheimer-kór ellen

~
Viagra

Amerikai agykutatók szerint az impotencia elleni Viagra tabletta hatásos kezelés lehet az Alzheimer-kórban szenvedők számára. A BBC hírportálja által ismertetett tanulmány szerint a clevelandi kutatók a Viagra hatását vizsgálták az agyban. A sejtek tesztelése kimutatta, hogy a gyógyszer néhány olyan proteint vesz célba, amelyek közrejátszanak a demencia e formájának kialakulásában. A kutatók egy mintegy hétmillió beteg hat évet átfogó adatait tartalmazó adatbázist is elemeztek, és kiderült, hogy azoknál a férfiaknál, akik Viagrát szedtek, alacsonyabb volt az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata. A Nature Aging című folyóirat friss számában megjelent tanulmányukban jelezték, hogy további…

Olvass tovább>>

Több tízezer éves sziklarajzokat tesz tönkre a globális felmelegedés

~
barlangrajz Indonéziában

Több tízezer éves sziklarajzokat tesz tönkre a globális felmelegedés szakemberek szerint. A partvidékek eróziója, az áradások, tüzek, ciklonok és más szélsőséges időjárási jelenségek egyre súlyosabbakká válnak a globális felmelegedés hatására. A régészek és történészek arra figyelmeztetnek, hogy már most súlyos károkat okoztak több tízezer éven át megőrződött sziklarajzokban – olvasható a The Guardian brit napilap honlapján. Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi tanácsadó testülete (IPCC) idén kiadott hatodik értékelő jelentésére reagálva tartott kedden szimpóziumot az ausztráliai Adelaide-ben lévő Flinders Egyetem. A jelentés arra figyelmeztetett, hogy a globális hőmérséklet több mint 1,5…

Olvass tovább>>

Lassan elveszíti jeges jellegét a Jeges-tenger

~
Jeges-tenger

Az eddig véltnél évtizedekkel korábban, már a XX. század elején melegedni kezdett a Jeges-tenger egy kutatás szerint. A melegedést az Atlanti-óceánból a törékeny sarkvidéki ökoszisztémába befolyó melegebb víz okozta. A tengeri mikroorganizmusokban lévő kémiai jelek elemzése nyomán a tudósok arra jutottak, hogy a Jeges-tenger gyors melegedésbe kezdett a múlt század elején, amikor melegebb és sósabb víz áramlott be az Atlanti-óceánból – ez a folyamat az úgynevezett atlantifikáció. Ez a változás valószínűleg megelőzte a modern eszközökkel dokumentált melegedést. 1900 óta az óceán hőmérséklete mintegy 2 Celsius-fokkal emelkedett, miközben a tengerjég folyamatosan…

Olvass tovább>>