Címke: tudomány

Tizenöt kisbolygót neveztek el magyar személyről

~
kisbolygó

Tizenöt kisbolygót neveztek el magyar személyiségekről, csillagászokról, fizikusokról és más tudományágak művelőiről, köztük Karikó Katalinról – írta Sárneczky Krisztián, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa, a Szeged Asteroid Program vezetője a csillagaszat.hu hírportálon megjelent cikkében. Az aszteroidákat kollégáival fölfedező szakember kifejtette, hogy a kisbolygók elnevezése régi hagyomány. A felfedezőt illeti a jog, hogy nevet válasszon felfedezettjének. Eleinte az új kisbolygók a felfedezés után azonnal nevet kaptak, később már meg kellett várni, hogy megsorszámozzák őket, aminek feltétele a pontos pályaszámítás, a biztos azonosítás. Ezt követően tíz év áll a felfedező rendelkezésére,…

Olvass tovább>>

Kilencvenmillió éves raptorcsontokat találtak az ELTE kutatói

~
raptor fosszília

Kilencvenmillió éves ősgerinces-lelőhelyet fedeztek fel többek között raptorszerű dinoszauruszok és krokodilfélék maradványaival Salzburgtól nem messze, St. Wolfgang település határában az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) munkatársai, együttműködésben osztrák és cseh kutatókkal. Ausztria területén a kréta időszakból származó ősgerincesek leletei igen ritkák. A sokáig egyetlen értékelhető lelőhelyet még a 19. század közepén szénbányászat során fedezték fel Bécsújhely határában, ahonnan komoly leletanyag, köztük Ankylosauria, Ornithopoda és Theropoda dinoszauruszok, valamint krokodilok maradványai kerültek elő – idézte fel az ELTE Tudományegyetem Természettudományi Kar (ELTE TTK) közleménye. Mint azonban emlékeztetnek, mezozoikumi őshüllők szempontjából számos területen fordulnak…

Olvass tovább>>

Új eszköz segítségével szüntették meg a koronavírus fertőzőképességét Pécsett

~
koronavírus

A koronavírus fehérjéinek károsítása nélkül sikeresen szüntették meg a világjárványt okozó kórokozó wuhani és delta variánsának fertőzőképességét pécsi kutatók saját fejlesztésű eszközük segítségével, ezzel szélesebb körben válik kutathatóvá a megbetegedés kórokozója – közölte a Pécsi Tudományegyetem (PTE). A közlemény szerint a Virológiai Nemzeti Laboratórium és a RoLink Biotechnology Kft. kutatói a pécsi Szentágothai János Kutatóközpontban saját fejlesztésű UV-kamrában határozták meg azt az UV-C besugárzási dózist, amely megszünteti a vírus fertőzőképességét úgy, hogy a vírus fehérjéit nem károsítja. Az egyetem azt írta, az eredmény új lehetőségeket nyit a Covid-kutatásokban, hiszen az…

Olvass tovább>>

Szakmányban észlelik a gravitációs hullámokat

~
gravitációs hullám

Egy nemzetközi kutatócsoport gravitációs hullámok rekordszámú, 35 új észleléséről számolt be, a felfedezés új fényt vethet az univerzum evolúciójára, a csillagok életére és pusztulására – számolt be a The Guardian. Az új észlelésekkel együtt 2015 óta már 90-re nőtt a detektált gravitációs hullámok száma. A gravitációs hullámok hasonló változásokat keltenek a téridőben, mint a vízbe dobott kő a víz felszínén. Einstein relativitáselmélete szerint nagy tömegű objektumok mozgásakor keletkeznek. Minél nagyobb a tömeg és a mozgás sebessége, annál nagyobbak a hullámok. A hullámokat a LIGO (lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium) észlelte az Egyesült Államokban,…

Olvass tovább>>

Gáz: a férfiak zabálják tönkre a földet

~
rántotthús

Negyven százalékkal több klímakárosító gáz kibocsátását okozza a férfiak húsban gazdag étrendje, mint a nőké egy brit kutatás szerint. A tanulmány azt is kimutatta, hogy az élelmezéssel kapcsolatos kibocsátás negyede olyan élvezeti ételekből származik, mint a kávé, az alkohol és az édességek. Egy másik kutatás a nyugati országokban azt találta, hogy a vegetáriánus étrend nagyjából harmadával olcsóbb, mint az átlagos étrend, ami cáfolja azt a vélekedést, amely szerint a növényi étrend a „kiváltságos középosztály privilégiuma” – írta a The Guardian. Az élelemtermelés az üvegházhatású gázok kibocsátásának harminc százalékát okozza, és…

Olvass tovább>>

Az ősi növényevő állatok kihalása megnövelte a tüzek keletkezését a füves területeken

~
gyapjas mamut

Az ikonikus növényevő állatok, mint a gyapjas mamut, az óriás bivaly 50-60 ezer évvel ezelőtti kihalása világszerte drámai módon előidézte a tüzek terjedését a gyepes térségekben amerikai kutatók szerint. A Yale Egyetem tudósai a Utahi Természettudományi Múzeummal együttműködve összegyűjtötték a kihalt nagytestű emlősök listáját és kihalásuk idejét négy kontinensen. Az adatok azt mutatták, hogy Dél-Amerika vesztette el a legtöbb növényevő állatot, az ott élő összes faj 83 százalékát, Észak-Amerika 68 százalékukat. Ezek a veszteségek jóval nagyobbak voltak, mint az ausztráliai (43 százalék) és az afrikai (22 százalék) – olvasható a…

Olvass tovább>>

Az egyedi sejtvizsgálat új eljárását dolgozták ki szegedi és debreceni kutatók

~
sejt

Az egyedi sejtvizsgálat új eljárását dolgozták ki a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) és a Debreceni Egyetem (DE) kutatói uniós támogatással. A rendszerbiológia egyik fő kihívása az, hogy a sejt molekuláris alkotói és génhálózatai alapján leírja, hogyan hatnak a genetikai és környezeti változások annak megfigyelhető tulajdonságaira. Az ehhez szükséges nagy áteresztőképességű vizsgálati módszerek hagyományosan alacsony felbontásúak, nem képesek egyedi sejteket követni és mikrokörnyezetüket manipulálni. Ez korlátot jelent mindazon biológiai és orvosi problémáknál, ahol egy populáció sejtjei eltérően viselkednek, különböző sejttípusok közötti kölcsönhatásokat vizsgálnak, a sejtek sokdimenziós fenotípusára kíváncsiak vagy egyedi tulajdonságú…

Olvass tovább>>

A Föld első kontinensei a korábban véltnél 700 millió évvel korábban emelkedtek ki az óceánból

~
Föld

A Föld első kontinensei a korábban véltnél 700 millió évvel korábban emelkedtek ki az óceánból – állapították meg ősi kőzetek vizsgálatával. Kelet-Indiából származó üledékes kőzet elemzésével jutottak erre az eredményre kutatók, akik úgy vélik, felfedezésük magyarázatot ad a légköri oxigén szintjének emelkedésére és a gleccserek kialakulására a Föld történetének ezen időszakában – írja a The Guardian. A Kolkata közelében lévő Szinghbhum kerületből származó kőzetek alapján az első stabil kontinensek, a kratonok 3,3-3,2 milliárd évvel ezelőtt kezdtek el tengerszint fölé emelkedni. Az ausztráliai Monash Egyetem kutatója, Priyadarshi Chowdhury, az eredményeket bemutató…

Olvass tovább>>

Új megközelítéssel próbálják kezelni az Alzheimer-kórt

~
Alois Alzheimer

Egy új megközelítéssel próbálják kezelni és esetleg oltással megelőzni az Alzheimer-kórt brit és német tudósok. Mind az antitestalapú kezelés, mind a fehérjealapú oltás csökkentette az Alzheimer-kór tüneteit állatkísérletekben – olvasható az EurekAlert tudományos hírportálon. A Leicesteri Egyetem, a Göttengeni Orvostudományi Egyetem és LiFeArc című orvostudományi kutatási alapítvány kutatói a Molecular Psychiatry című folyóiratban ismertették eredményeiket. A kutatók az Alzheimer-kóros betegek agyában kialakuló plakkokban lévő béta-amiloid fehérje egy oldódó formájára összpontosítottak mind az antitestalapú kezelés, mind az oltóanyag esetében. „Klinikai kísérletekben az amiloid plakkokat az agyban felbontó egyetlen potenciális kezelés sem igazán…

Olvass tovább>>

A Földön lévő települések fejlődését térképezik fel a világűrből

~
muholdkep

A világ településeinek lábnyomát térképezik fel a világűrből, a Földön lévő emberi települések fejlődéséről készülő legátfogóbb adatbázist az Európai Űrügynökség (ESA) és a Német Űrkutatási Központ (DLR) a Google Earth Engine csoportjával együttműködve készíti. A világ lakossága 2050-re eléri a 9,7 milliárdot az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának adatai szerint. Városokban él ma már az emberiség 55 százaléka, ez az arány 2050-re 68 százalékra nő. A gyors és nem tervezett urbanizáció a klímaváltozás kihívásaival párosulva a légszennyezés növelését, a katasztrófák általi sebezhetőséget, az erőforrásokkal – a víz, alapanyag és energia…

Olvass tovább>>

A TTK kutatói azonosították a külvilágból érkező zavaró ingerek feldolgozásának agyi folyamatait

~
agy

A Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Agyi Képalkotó Központjának munkatársai azonosították azokat az agyi folyamatokat, amelyek a külvilágból érkező irreleváns, zavaró ingerek feldolgozásáért felelősek. A kutatók nagy téri-időbeli felbontású multimodális képalkotó módszerek segítségével mutatták ki, hogy – a korábbi feltételezésekkel ellentétben – az agy nem képes egyszerűen figyelmen kívül hagyni azokat a külső zavaró ingereket, amelyek az emlékezetünkben aktuálisan tárolt vizuális információhoz hasonlóak. A vizsgálatok során a kutatók igazolták, hogy az irreleváns ingerek zavaró hatásának tompítása egy aktív agyi folyamat, és egyúttal az ebben a folyamatban kiemelt szerepet játszó agyi hálózatot is…

Olvass tovább>>

Megfejtették az etruszkok eredetének rejtélyét

~
etruszk

Olasz és német kutatók genetikai elemzéssel kiderítették az etruszkok eredetét, az ókori nép Róma megalapítása előtt a legjelentősebb civilizációt hozta létre a mai Olaszország középső részén. Származásukról már 2400 éve vita folyik, egyes feltételezések szerint Kis-Ázsiából vándoroltak be, mások úgy vélték, hogy a térség őslakói voltak. A Firenzei Egyetem és a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói 82 egykoron a térségben élt ember maradványaiból gyűjtött DNS-mintákat elemezték, az 1000-2800 éves maradványokat 12 régészeti lelőhelyen tárták fel Közép-és Dél-Olaszországban. A DNS-mintákat összehasonlították más ősi népcsoportok és a mai ember DNS-ével és azt…

Olvass tovább>>

A klímaváltozás dinamikájának megértését is segítheti magyar kutatók új modellje

~
Drake-átjáró

A földtörténet egyik legmarkánsabb ugrásszerű éghajlatváltozását, az Antarktisz eljegesedésével járó ősi globális lehűlés dinamikáját modellezték újszerű módon, laboratóriumi kísérletek és számítógépes szimulációk együttes alkalmazásával magyar fizikusok és geológusok. A vizsgálat eredményei új megvilágításba helyezhetik a 34 millió évvel ezelőtt bekövetkezett, az élővilágot is sújtó ősi klimatikus esemény ok-okozati összefüggéseit, és ezzel hozzájárulhatnak a napjainkban zajló gyors klímaváltozás dinamikájának megértéséhez is. Az MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport és MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete, a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI), valamint az ELTE Általános…

Olvass tovább>>

Új dinoszauruszfajt azonosítottak egy walesi leletegyüttesben

~
Pendraig milnerae

Új dinoszauruszfajt azonosítottak egy walesi leletegyüttesben a londoni Természettudományi Múzeum (NHM) kutatói. Több mint fél évszázada ástak ki egy walesi kőbányában négy kicsi megkövült csonttöredéket, amelyekben végül most sikerült új fajt felfedezni – írta a BBC hírportálja. Az új dinoszauruszfajt Pendraig milnerae-nek nevezték el, és a legidősebb húsevő dinoszaurusz lehetett, amelynek nyomait valaha feltárták az Egyesült Királyságban. Neve első része középwalesi nyelven vezérsárkányt jelent, második része egy neves brit dinoszaurusz-szakértőnek, Angela Milnernek állít emléket. A tudós augusztusban halt meg. Nagyon valószínű, hogy az állat környezetének csúcsragadozója volt, noha nem igazán számított óriásnak,…

Olvass tovább>>

Középkori kikötőre bukkantak régészek Franciaországban

~
Vendeé középkori kikötő

Középkori kikötőre bukkantak régészek Nyugat-Franciaországban a vendeé-i kastély térségében folytatott ásatások során. A feltárt leletek olyan jó állapotban őrződtek meg, hogy a régészcsoport „képes volt azonosítani nagyon pontosan korukat”. Találtak a szakemberek nagy számban tölgygerendákat, amelyek a föld alatti párás körülmények miatt maradtak fenn igen jó állapotban – mondta Pierre Péfou régész a France Info-nak. Azonosítottak a szakemberek egy folyópartot és egy csatornát is a feltárások területén. Mivel az Atlanti-óceán néhány kilométernyire van, feltételezik, hogy hajókon és csónakokon szállíthatták az árut és az embereket a kastélyba Angliából és Spanyolországból a…

Olvass tovább>>

Névre szóló ülőhelyeket találtak a pergamoni amfiteátrumban

~
Pergamon amfiteatrum

A társadalom elitjének névre szóló ülőhelyeit tárták fel a törökországi Pergamon – ma Bergama – városának amfiteátrumában. Az ásatások 2018 óta folynak az 1800 éves amfiteátrumban, amely azért olyan vonzó a régészeknek, mert nagyon hasonlít a római Colosseumra (Amphiteatrum Flavium). A felfedezést a Német Régészeti Intézet és a Berlini Műszaki Egyetem építészeti intézete TransPergMicro projektje részeként tették, amelyet a török kulturális és turisztikai minisztérium is támogat – írta a livescience.com. Az amfiteátrumban galdiátori és állatviadalok folytak a Kr. u. II. században, de kivégzéseket is hajtottak végre, valamint újrajátszottak tengeri ütközeteket. A…

Olvass tovább>>

A Lucy űrszonda megfigyelései pontosabb képet adhatnak a Naprendszer keletkezéséről

~
csillagatlasz

A trójai kisbolygók olyan ősi objektumok, amelyek a Naprendszer születésének az ősanyagát közel eredeti állapotban tartalmazzák – erről Kereszturi Ákos, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatója beszélt annak kapcsán, hogy szombaton útjára indult a NASA űrszondája, amely először kutatja majd a Jupiter körül keringő aszteroidákat. A Lucy nevű űrszonda a következő 12 évben rekordszámú aszteroidát tanulmányoz, ezen idő alatt 6,5 milliárd kilométert tesz meg. A tervek szerint 2025 áprilisában a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóöv egyik aszteroidája mellett halad el, 2027 augusztusában pedig a Jupiter titokzatos hét trójai kisbolygóját…

Olvass tovább>>

A klímaváltozást a tudósok 99,9 százaléka szerint az emberi tevékenység okozta

~
Föld hőtérkép

A klímaváltozást a tudósok 99,9 százaléka szerint az emberi tevékenység okozta – számolt be erről egy új tanulmány alapján a The Guardian. Az üvegházhatást okozó gázok hatásának tudományos bizonyossága mára az evolúcióval és a lemeztektonikával kapcsolatos egyetértés szintjéhez hasonló mértékű – állítják a közel 90 ezer, éghajlattal kapcsolatos tanulmányt megvizsgáló szerzők. Ez azt jelenti, hogy a szakértők körében nincs kétség afelől, hogy a fosszilis tüzelőanyagok, például az olaj, a gáz, a szén, a tőzeg és a fa elégetése felmelegíti a bolygót, és szélsőségesebb időjárást okoz. Egy korábbi, 2013-as felmérés szerint…

Olvass tovább>>

Két új dinoszauruszfaj maradványait tárták fel az angliai Wight-szigeten

~
Ceratosuchops inferodios

Két új dinoszauruszfaj kövületeire bukkantak fosszíliavadászok az angliai Wight-szigeten, a húsevő spinosauridák 125 millió éve éltek a térségben. Az egyik faj a Ceratosuchops inferodios (képünkön) nevet kapta, mivel a kutatók a pokol gémjeként írták le, vadászstílusa ugyanis hasonlíthatott a gázlómadáréra. Homlokán kicsiny szarvak és koponyadudorok voltak. A másikat Riparovenator milnerae-nak nevezték el a közelmúltban elhunyt Angela Milner paleontológus tiszteletére. Az évek alatt feltárt mintegy ötven megkövült csont alapján a dinoszauruszok kilenc méter hosszúak lehettek, egy méter hosszú koponyával – olvasható a BBC News honlapján. A fosszíliavadászok a két koponya egyes…

Olvass tovább>>

A Homo bodoensis nevet kapta a modern ember 500 ezer éve élt közvetlen elődje

~
Homo bodoensis

A Homo bodoensis nevet kapta a modern ember 500 ezer éve élt közvetlen elődje – jelentették be kutatók. A faj egyedei a középső pleisztocén földtörténeti időszakban éltek Afrikában. A bodoensis egy koponyára utal, amelyet az etiópiai Awash folyó medrében lévő Bodo D’ar régészeti lelőhelyen találtak. A szakértők szerint a korszak azért jelentős, mert ekkor jelent meg az anatómiailag kortársnak számító emberi faj, a Homo sapiens Afrikában és a neandervölgyi ember Európában. Ebből az időszakból ugyanakkor viszonylag kevés ismerettel rendelkeznek a paleoantropológusok – olvasható a The Guardian című brit napilap honlapján.…

Olvass tovább>>