Génmutáció a felelős a hirtelen szívhalálok negyedéért

A hirtelenszívhalál-esetek 27 százalékát génmutáció okozza ausztrál kardiológusok szerint, akik a tragikus kórt kiváltó okokat kutatták, felfedezésük utat nyithat megelőző kezelések előtt a nagykockázatú családok számára. A Sydneyi Egyetem kutatói 490 ausztrál és új-zélandi – 35 éves, illetve ez alatti – fiatal hirtelen szívhalálát vizsgálták. A 2010-12 között történt esetek hatvan százalékának – 292 eset – megtalálták az okait az egykori kórboncnoki, törvényszéki orvosszakértői és rendőrségi jelentéseket átvizsgálva. A maradék 198 megmagyarázhatatlan eset megértésére vérvizsgálatokat végeztek, szűrésnek vetették alá a családtagokat, és kiderítették, hogy 27 százalék hátterében génmutáció áll –…

Olvass tovább>>

Egy új gyógymód gátolja a szklerózis multiplex súlyosbodását

Őssejtbeültetést követő agresszív kemoterápiával kanadai kutatók képesek volt leállítani a szklerózis multiplex (MS) súlyosbodását. A The lancet című orvostudományi folyóiratban ismertetett kis létszámú tanulmányukba három kanadai kórházból 28 – 18-50 év közötti – beteget vontak be a kutatók. A gyógykezelés 23 beteg esetében nagyban csökkentette a betegség rohamait, egy beteg azonban meghalt. A szklerózis multiplex (MS) a központi idegrendszer gyulladásos autoimmun betegsége, amelynek során károsodik az agy és a gerincvelő idegsejtjeit védő velőshüvely. A védőburok szétesése miatt zavar támad az idegrendszer kommunikációs rendszerében: lelassul vagy megszűnik az ingerület-átvitel, látási, érzékelési, motoros és…

Olvass tovább>>

Exkluzív partnerségben kutatja és fejleszti a mágnes-rezonanciás képalkotást a Siemens

Az ISMRM (Nemzetközi Társaság a Mágnes-rezonanciás Képalkotás Gyógyászati Alkalmazására) Szingapúrban tartott, 24. éves találkozóján a Case Western Reserve Egyetem (CWRU) és a Siemens Healthcare bejelenti exkluzív kutatási partnerségét, amelynek célja a mágnes-rezonanciás lenyomatképzés (MRF, mágnes-rezonanciás fingerprinting) néven ismert kvantitatív képalkotási módszer továbbfejlesztése. A clevelandi egyetemen (Ohio állam, USA) dolgozó kutatók és a Siemens fejlesztői tovább finomítják majd a szövetek kvantitatív elemzésének ezt az igen ígéretes eljárását. A mágnes-rezonanciás lenyomatképzést kifejezetten arra tervezték, hogy meghatározza az egyes szöveteket és betegségeket, hasonlóan az emberi ujjlenyomatok azonosításához a kriminalisztika területén. A törvényszéki esetben…

Olvass tovább>>

Több tízezer életet mentett meg tavaly a vérplazma

Az elmúlt nyolc évben 12 milliárd forintot fordított gödöllői gyártókapacitásának bővítésére és infrastrukturális fejlesztésekre az olasz Kedrion Biopharma (Kedrion) gyógyszeripari cégcsoport, ezzel megháromszorozta magyarországi gyártókapacitását – hangzott el a gödöllői telephelyen tartott csütörtöki sajtótájékoztatón. A vérplazma gyűjtésére és feldolgozására specializálódott társaság magyar leányvállalata, a Human Bioplazma Kft. 2015-ben 11 milliárd forint árbevételt ért el – mondta el Tóth Ákos, a kft. ügyvezetője. Az olasz anyavállalat folyamatosan fejleszti gödöllői leányvállalatát és gyártóhelyét, a nemzetközi vállalatcsoport 2008 óta több mint 12 milliárd forintot fektetett be Magyarországon. A cég négymilliárd forintot a régi…

Olvass tovább>>

Eredményes volt az izraeli-magyar Alzheimer-kutatás

Eredményesen lezárult a mintegy 90 millió forintos összköltségvetéssű, „BACE-1 és acetilkolineszteráz közös támadáspontú szelektív Alzheimer ellenes szerek fejlesztése” elnevezésű kutatás-fejlesztési projekt – közölte a kutató konzorciumot vezető TargetEx Kft. A TargetEx Kft. 2013-ban több mint 67 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert az „EUREKA Programban való magyar részvétel támogatása” című pályázaton az Új Széchenyi Terv keretében. Az izraeli-magyar közös kutatás célja az volt, hogy olyan gyógyszerjelölt (peptid, peptidomimetikus vagy peptid kapcsolt) vezérmolekulákat tervezzen és fejlesszen ki, amelyek egyidejűleg kötődnek több az Alzheimer-kórért felelős fehérje célponthoz és kedvező farmakokinetikai és szelektivitás…

Olvass tovább>>

Kész a bioetikai kódex

Elkészült a Bioetikai kódex, amely az egészségügyi kutatások során alkalmazandó szakmai-etikai szempontokat összegzi. Beneda Attila egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár a kiadványt bemutató csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón azt mondta, jelentősnek tartják a kódex megjelenését, amely a klinikai, orvosbiológiai kutatások elveiről és gyakorlatáról ad iránymutatást a meglévő jogszabályokon túl. A fő irány, hogy az egészségügy szereplői számára meghatározzák azokat a szempontokat, normákat, irányokat, amelyek nyomán a klinikai kísérleteket végezhetik – fogalmazott. Beneda hozzátette: a kiadvány elsődleges szempontja a betegbiztonság, hiszen fejlett nyugat-európai országokban történtek már tragédiák egy-egy klinikai gyógyszerkísérlet során. Mandl József, a…

Olvass tovább>>

Megelőzhető a rákos elhalálozások fele

Egészséges életmóddal megelőzhető lenne a rákbetegségek 20-40 százaléka és a daganatos betegségek miatt elhalálozások fele – mutatta ki egy nagyszabású amerikai tanulmány. A Harvard Egyetem és a Massachusettsi Általános Kórház kutatói több mint 135 ezer ember adatait elemezték az amerikai orvostársaság JAMA Oncology című folyóirat honlapján csütörtökön megjelent tanulmányukban, hogy megvizsgálják az összefüggéseket az egészséges életmód és a rákbetegségek előfordulása, a daganatos betegségek miatt halálozás között. Egészséges életmód alatt értették a szakemberek a nem-dohányzást vagy a dohányzással való felhagyást, a minimális alkoholfogyasztást (egy vagy kevesebb ital nők és kettő vagy…

Olvass tovább>>

A donor immunsejtek hatásosak a rák ellen

Egészséges donortól vett immunsejtekkel vette fel a harcot a rák ellen egy holland-norvég kutatócsoport, amely bebizonyította, az alapelv helytálló. A Holland Rákkutatási Intézet és az Oslói Egyetemi Kórház kutatói kimutatták, hogy ha a beteg saját immunsejtjei nem tudják felismerni és legyőzni a rákos daganatot, másvalakinek a sejtjei képesek lehetnek erre – idézte a Medicalexpress.com a Science aktuális számában ismertetett tanulmányt. A rák immunterápiás gyógyításában nagy előrelépést jelentő kutatásban a daganatos sejtek mutáns DNS-ét juttatták egészséges donorok immunstimuláló sejtjeibe, ezzel sikerült az immunválaszt kiváltani. Ezután a folyamatban részt vevő anyagokat visszaültették…

Olvass tovább>>

Magyar kutatók felfedezése nyithat új terápiás utat a stroke kezelésében

Új terápiás utat nyithat az agyi infarktus kezelésében a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóinak a mikroglia idegsejtek működését feltérképező felfedezése, amelyről a Nature Communications tudományos szaklapban számoltak be. Az MTA közleménye szerint a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) munkatársai elsőként tárták fel, hogy az agyi gyulladásos folyamatokban főszerepet játszó sejttípus, a mikroglia miként járul hozzá agyi infarktus esetén a szöveti károsodás kialakulásához. Eredményeik megmutatták, hogy a „Janus-arcú” mikroglia sejtek speciális módon szabályozzák az idegsejt hálózatok aktivitását, ezáltal képesek csökkenteni a stroke-ot követő agykárosodás mértékét. A közelmúltban vált világossá, hogy a szervezetben…

Olvass tovább>>

Megfejtették az 1-es típusú diabétesz okait

  Helyére került a diabéteszpuzzle utolsó hiányzó darabja is: egy új tanulmány immár teljes képet ad arról, hogy mi vezet az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásához. Az 1-es típusú, gyerekkorinak is nevezett diabétesz autoimmun betegség, amelyben a test saját immunsejtjei, a T-sejtek megtámadják és elpusztítják a hasnyálmirigy inzulintermelő bétasejtjeit. Az immunrendszer T-sejtjeire szüksége van a szervezetnek, hogy védekezni tudjon különböző kórokozók, a baktériumok és a vírusok ellen. Az 1-es típusú cukorbetegséggel élők testében azonban a T-sejtek kibújnak a szabályozás alól. A szigetsejtek pusztulását okozó autoimmun folyamat kiváltó okai közül találták meg…

Olvass tovább>>

Már csontot, izmot és porcokat is nyomtatnak az USA-ban

Amerikai orvosok csont-, izom- és porcdarabokat nyomtattak 3D-ben: az „élő” sejtekből növesztett szerveket állatokba ültették be, az összes implantátum normálisan működött – tudósított a BBC hírportálja. A Wake Forest Baptista Egészségügyi Központ kutatócsoportja új technológiát fejlesztett ki, amellyel mikrocsatornákkal átszőtt, szivacsszerű szövetet nyomtatnak 3D-ben. A szivacsos szerkezet lehetővé teszi, hogy a tápanyagok behatoljanak a szövetbe, az élő sejtek ne „haljanak éhen” – olvasható a Nature Biotechnology című lapban közölt tanulmányukban. Az integrált szövet- és szervnyomtatási rendszer, vagyis az Itop lebomló műanyagból építi fel a szerkezetet, melyet az élő sejteket tartalmazó…

Olvass tovább>>

Magyar siker: úttörő eredmények a rosszindulatú daganatok kutatásában

Egy eddig gyógyíthatatlan daganattípus jobb megismeréséhez vezethetnek azok a kutatások, amelyeket az ELTE Biológiai Fizikai Tanszék, az Országos Onkológiai Intézet és az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet kutatói végeztek, miután egy kétéves projektben számos új, ígéretes kutatási irányt tárt fel az onkológusokból, sejtbiológusokból és biofizikusokból álló csoport. Idén novemberében sikeresen befejeződött az „Ér- és nyirokhálózatok interdiszciplináris vizsgálata mezoteliómában” című, nemzetközi együttműködéssel megvalósuló alapkutatási projekt (KTIA_AIK_12-1-2013-0041), amelynek célja egy rendkívül rosszindulatú, jelenleg gyógyíthatatlan daganattípus, a mellkasi mezotelióma kialakulásának és súlyosbodásának megértése volt. Az ELTE kutatócsoportját Czirok András egyetemi docens, az Országos…

Olvass tovább>>

Brit tudósok mikroszkopikus „gránátot” dobnának a rákra

A megfelelően magas hőmérséklet hatására közvetlenül a rákos daganatban felrobbanó mikroszkopikus „gránátokat” fejlesztenek a brit kutatók. A szakemberek olyan liposzómákban gondolkodnak, amelyek a hőmérséklet növekedésének hatására közvetlenül a daganatnál engedik ki „rakományukat”, biztosítva, hogy a gyógyszerek kizárólag a rákos sejteket támadják meg és ne okozzanak semmilyen mellékhatást. A manchesteri Nanomedicine Lab kutatói olyan liposzómákat terveztek, amelyek normális testhőmérsékleten vízállóak, ám amikor a hőmérséklet 42 Celsius-fokra emelkedik, áteresztővé válnak – adta hírül a BBC News. A Manchesteri Egyetem professzoraként dolgozó Kostas Kostarelos szerint bőr-, fej-, vagy nyaki rák esetén melegítőpárnát, míg…

Olvass tovább>>

Egyre közelebb a rákos megbetegedések megértéséhez

Az orvosi genetika egyik legnagyobb kihívására adott választ az a nemzetközi kutatócsoport, amelynek kutatásaiban Csabai István, az ELTE egyetemi tanára is részt vesz. Az úttörő eredmények a rangos Nature Medicine folyóirat szeptemberi számában jelentek meg. A rangos Nature Medicine folyóirat szeptemberi, elektronikus kiadásában megjelent cikk az orvosi genetika egyik legnagyobb kihívására kínál választ: a nemzetközi kollaborációval kifejlesztett CAUSEL (Characterization of Alleles USing Editing of Loci) módszer képes arra, hogy pontosan beazonosítsa azokat a mutációkat, amelyek közvetlenül hozzájárulnak egyes betegségek kialakulásához. A cikk szerzői között szerepel Csabai István, az ELTE Komplex…

Olvass tovább>>

Magyar kutatók találtak rá a marihuána „hatáshelyére”

Az idegsejtek közötti kémiai kapcsolatok (szinapszisok) és azok szabályozásának feltárása nélkülözhetetlen az agyunkat felépítő idegsejthálózatok normál működésének és kóros elváltozásainak megértéséhez.  A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének Lendület Celluláris Idegélettani Laboratóriuma a füves cigi hatóanyagát, a THC-t is közvetítő receptorok működését vizsgálta kombinált élettani és molekuláris neuroanatómiai kísérletekben. A rekreációs célú kannabisz („füves cigi”) fogyasztásakor a szervezetbe jutó hatóanyagot, a THC-t az úgynevezett CB1 kannabinoid receptorok közvetítik. Az agy normális működése során az idegsejtek által termelt endokannabinoidok hatását is közvetítő CB1 receptorok az idegsejtek hosszú nyúlványainak felszínén találhatók, azonban mennyiségük és az általuk okozott hatás…

Olvass tovább>>