Címke: Kutatás

Kombinált szuperintelligencia hozhatja el a világbékét?

~

Egy kombinált, emberi és számítógépes intelligencia oldhatja meg a világ “legborzasztóbb” problémáit, így például a klímaváltozást vagy geopolitikai konfliktusokat – állítják a Human Computation Institute (HCI) és a Cornell Egyetem kutatói. A Phys.org tudományos hírportál a Science magazinban megjelent cikkből idéz: a tudósok olyan, emberi intelligenciával kombinált szuperszámítógépet vizionálnak, amely az eddigi határokat áttörve sikerrel működhet közre a napjainkban világ legkomolyabb kihívásainak számító problémák megoldásában. Az emberek sok területen jobban teljesítenek, mint a számítógépek: az egyszerű mintázatok felismerésétől kezdve a kreatív alkotásig. Számítógépes rásegítéssel ezek a kognitív képességek hatékonyan kombinálhatók egy…

Olvass tovább>>

Magyar siker: úttörő eredmények a rosszindulatú daganatok kutatásában

~

Egy eddig gyógyíthatatlan daganattípus jobb megismeréséhez vezethetnek azok a kutatások, amelyeket az ELTE Biológiai Fizikai Tanszék, az Országos Onkológiai Intézet és az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet kutatói végeztek, miután egy kétéves projektben számos új, ígéretes kutatási irányt tárt fel az onkológusokból, sejtbiológusokból és biofizikusokból álló csoport. Idén novemberében sikeresen befejeződött az „Ér- és nyirokhálózatok interdiszciplináris vizsgálata mezoteliómában” című, nemzetközi együttműködéssel megvalósuló alapkutatási projekt (KTIA_AIK_12-1-2013-0041), amelynek célja egy rendkívül rosszindulatú, jelenleg gyógyíthatatlan daganattípus, a mellkasi mezotelióma kialakulásának és súlyosbodásának megértése volt. Az ELTE kutatócsoportját Czirok András egyetemi docens, az Országos…

Olvass tovább>>

A „hülyeség” pszichológiáját kutatta az ELTE

~

A „hülyeség” pszichológiájáról végeztek kutatást az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen (ELTE) – mondta Aczél Balázs, az egyetem adjunktusa az M1 aktuális című műsorában. A „hülyeség” fogalmának a pszichológia nyelvére való lefordítását célul kitűző kutatás azt vizsgálta, hogy az emberek mely helyzetekben, milyen viselkedési formák leírására használják a kifejezést. „Erről furcsamód a pszichológia eddig semmit nem tudott, nem voltak ilyen vizsgálatok” – hangsúlyozta a kutató. A kutatáshoz internetről összeszedett történeteket is felhasználtak, valamint hallgatókat kértek meg, hogy írjanak naplót a mindennapokban tapasztalt „hülyeségekről”. A feljegyzéseket és történeteket 150 „bírának” adták ki, akik 90 százalékban…

Olvass tovább>>

Az idei lehet az eddigi legforróbb év 1880 óta

~

Mind az idei szeptember, mind az év első kilenc hónapja melegrekordot döntött az amerikai országos óceán- és légköri hivatal (NOAA) jelentése szerint, így 2015 lehet a legmelegebb év a mérések 1880-as kezdete óta. A  világ szárazföldi és óceáni területeinek szeptemberi hőmérsékleti átlaga 0,9 Celsius-fokkal volt a 20. század 15 Celsius-fokos átlaghőmérséklete felett. „Ez volt az eddig mért legmelegebb szeptember, a tavalyi rekordot 0,12 Celsius-fokkal múlta felül” – áll a NOAA jelentésében. A szeptemberi hőmérséklet jelenleg átlagosan 0,06 Celsius fokkal növekszik évtizedenként. A légkör változásait figyelő szervezet szerint rekordhőmérsékletet az Északkelet-Afrikától a Közel-Keletig…

Olvass tovább>>

Már a bronzkor óta fertőz a pestis

Novák Csaba

A pestis az eddig véltnél kétezer évvel korábban, már a bronzkorban fertőzhette az embereket – derült ki ősi genetikai minták elemzéséből. A Koppenhágai Egyetem kutatói hét ember fogmaradványaiból vettek mintát, melyek bakteriális fertőzés nyomait tartalmazták. Azt is kimutatták, hogy a kórokozó nem válthatott ki a bubópestisjárványt és bolhák sem terjeszthették, ezek a tulajdonságok később alakultak ki – számolt be a Cell című szaklapban megjelent tanulmányról a BBC News. A tudósok több mint száz ősi csontvázat vizsgáltak meg, a maradványok lelőhelyei Nyugat-Európától Közép-Ázsiáig terjedtek. A Yersinia pestis baktérium nyomait hét egyed…

Olvass tovább>>

Genetikai háttere van az állatok ivararányának

~

Az ivari kromoszómák befolyásolhatják a hímek és nőstények arányát – mutatta ki az a magyar kutatók, többek közt a Pannon Egyetem munkatársai vezetésével végzett vizsgálat, amelynek eredményeit a Nature magazin közölte. A hím és nőstény egyedek aránya a populációk egyik legalapvetőbb tulajdonsága. Ahogy embereknél a párszerzés sikere, a válások és a nemi erőszak gyakorisága függ a férfiak és nők arányától, hasonlóképpen az állatok szociális viselkedésében is kulcsszerepe van a felnőttkori ivararánynak. Kevéssé ismert azonban, hogy egy adott faj esetében mi határozza meg a nemek arányát. A projekt elindítói – Liker…

Olvass tovább>>

Koffeinnel a méheket is el lehet csábítani

~

A mézelő méheket jobban csábítja a koffeines nektár, mint az akár azonos minőségű, de koffein nélküli, és ezt bizonyos növények ki is használják – állítják új tanulmányukban a Sussexi Egyetem tudósai. Egyes növények a nektárjukban megjelenő másodlagos összetevő, mint a koffein segítségével képesek lehetnek arra, hogy becsapják a méheket, és elnyerjék lojalitásukat, noha esetleg nem a legjobb minőségű táplálékot biztosítják számukra – magyarázta Margaret Couvillon, a Sussexi Egyetem kutatója. A koffein afféle drogként működik: odavonzza a méheket a nem túl jó minőségű nektárhoz is. A becsapott méhek pedig szépen gyűjtik…

Olvass tovább>>

Stonehenge építői szerettek ünnepelni és karajt enni

Novák Csaba

Stonehenge egykori építőinek életmódját és étrendjét vizsgálták brit régészek, akik szerint a neolitikum mesterei jól szervezett munkásközösségben éltek, bőven volt részük ünnepségekben és leginkább a sertéshúst kedvelték. A Yorki és a Sheffieldi Egyetem tudósai az Antiquity című folyóiratban ismertetik kutatási eredményeiket. A kutatók a Durrington Wallsnál, az óriás földsánccal körbevett területen előkerült több száz cserépedény-töredéket, valamint az óriási mennyiségű állatcsontot vizsgáltak. A feltételezések szerint itt laktak a Kr.e. 25. században Stonehenge építői – írja a PhysOrg hírportálon. A cserépdarabkákon fennmaradt ételmaradékok vegyelemzése rávilágított arra, hogy mennyire eltérő módon használták a terület…

Olvass tovább>>

A frissdiplomásoknak már nem csak a pénz számít

Novák Csaba

  Az érdekes és kihívásokkal teli munkakörnyezet már fontosabb a magas fizetésnél a frissdiplomások számára, amikor munkahelyet választanak – derült ki a Deloitte nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó cég idei felméréséből, amit 2500 közép-európai hallgató és frissdiplomás megkérdezésével készített. Míg az előző, 2013-ban készült felmérésben a válaszadók 22 százalékánál szerepelt a munkabér az első helyen a munkaválasztás legfőbb szempontjai között, az idei felmérésen ez 16,8 százalékkal már csak a második – mondta Gion Gábor, a Deloitte Zrt. elnök-vezérigazgatója. Idén az első helyen, 17,2 százalékkal az érdekes és előremutató feladatok megléte szerepel. A magyar…

Olvass tovább>>

Szuperszámítógép költözik a Miskolci Egyetemre

Novák Csaba

A „Szuperszámítástechnika (HPC) a felsőoktatásban” című projekten belül újabb, még komplexebb szuperszámítógépet helyeztek el a Miskolci Egyetemen. Az ünnepélyes átadásra a Regionális Informatikai Akadémiai Konferencia (REGINA) kísérő eseményeként került sor. A projektben az Európai Unió és az állam összesen több, mint 3,2 milliárd forinttal támogatja a tudományos kutatói munkához elengedhetetlen szuperszámítógép-fejlesztést. A projekt végére akár négyszeresére is megnőhet hazánkban a szuperszámítástechnikai infrastruktúra kapacitása. Magyarországon már a kilencvenes években felmerült a gondolat, hogy a hazai kutatói szférának szüksége lehet szuperszámítástechnikai rendszerre. A mérnöki, orvos-biológiai területen, vagy éppen a földrengés- és gyógyszerkutatáshoz alkalmazott…

Olvass tovább>>

Szuperszámítógépek a rákkutatás szolgálatában

Novák Csaba

Az orvosi kutatómunka hatékonyságához egyre gyakrabban járulnak hozzá extrém kapacitással rendelkező szuperszámítógépek. Október elseje a mellrák elleni küzdelem világnapja volt, ebből az alkalomból a hétvégén országszerte rendezvényekkel, kezdeményezésekkel hívják fel a figyelmet a szűrővizsgálatokra és arra, hogy mennyire számít, hogy időben cselekedjünk. A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) szuperszámítógép szolgáltatása elképesztő számítási kapacitásával – többek között – azt a célt is szolgálja, hogy a rákkutatás során minél gyorsabban szülessenek meg a tudományos áttörések. Legyen szó orvostudományról, genetikáról, kémiáról vagy éppen a magfizikáról, a szuperszámítógépek a kutatás szinte minden területén felhasználhatóak.…

Olvass tovább>>

A dohányos szülők gyermekei hajlamosabbak az elhízásra

Novák Csaba

Jobban károsítja a gyerekek egészségét a passzív dohányzás, mint azt eddig feltételezték: kanadai kutatók összefüggést találtak a szülők dohányzása és tinédzser gyerekeik túlsúlya között is. Mindegy, hogy a terhesség alatt vagy az autóban ülve: a passzív dohányzás károsítja a fejlődésben lévőket. Különösen a növekedés szempontjából kiemelten fontos tizedik életévig tartó életszakaszban okoz a nikotin és a dohány helyrehozhatatlan károkat. A korábban ismert károk listáját egészítették ki kanadai kutatók a Quebec Longitudinal Study of Child Development című tanulmány adatait felhasználva. Megállapításaik szerint a szülők dohányzása hatással van a gyerek későbbi testsúlyára:…

Olvass tovább>>

A macskák függetlenebbek, mint a kutyák

Novák Csaba

A kutyákkal ellentétben a macskák általában nem tekintenek biztonságot sugárzó támpontként gazdájukra – állapították meg a brit Lincoln Egyetem szakemberei, akiknek eredményei szerint a felnőtt macskák jóval önállóbbak – még közösségi kapcsolataikban is -, és nem szükségszerűen függ a biztonságérzetük másoktól. „Korábbi vizsgálatok azt sugallták, hogy a kutyákhoz hasonlóan a macskák egy részénél is szeparációs szorongás jelei mutatkoznak, amikor a gazdájuk egyedül hagyja őket, ám tanulmányunk eredményei azt mutatják, hogy a macskák valójában jóval függetlenebbek, mint az ebek. Úgy tűnik, hogy amit mi szeparációs szorongásként értelmezünk, az valójában a frusztráció…

Olvass tovább>>

Az agyi keringés és a világűr: tudományos ösztöndíjat adtak át hölgyeknek

Novák Csaba

Az agyi keringést kutató Farkas Eszter és Kóspál Ágnes csillagász kapta idén a L’Oréal és az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű ösztöndíját. A négymillió forint összdíjazású rangos elismerést akadémikusokból álló zsűri ítélte oda a díjazottaknak – közölték a szervezők a hétfői díjátadót követően a távirati irodával. Farkas Eszter az agyvérzést követő, az agyban hullámszerűen fellépő, és akár a kezdeti sérülés súlyosbodását is eredményező vérhiány okait kutatja. Kutatása eredményeként a jövőben lerövidíthető lenne a hosszú hónapokon át tartó rehabilitáció, amely során a betegek újratanulnak járni és beszélni, így jelentősen…

Olvass tovább>>

Optofarmakológia: új irány a gyógyszerkutatásban

Novák Csaba
gyógyszer

Mintegy 260 millió forintos támogatást nyert el Málnási Csizmadia András kutatócsoportja, amely a világon egyedülálló kutatásokat végez az Eötvös Loránd Tudományegyetem Biokémiai Tanszékén. A kutatók a Semmelweis Egyetem kutatóival és ipari partnerekkel közösen dolgoznak. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések (VKSZ) pályázatán mintegy 260 millió forintos támogatást nyert el Málnási Csizmadia András kutatócsoportja, amely a világon egyedülálló kutatásokat végez az Eötvös Loránd Tudományegyetem Biokémiai Tanszékén. A hároméves futamidejű, „Optofarmakológia: új irány a gyógyszerkutatásban” projekt 2015. augusztus 1-jén indult. A kutatási program több mint 600 millió…

Olvass tovább>>

Így kommunikál a család mobiltelefonon

Novák Csaba

Az Ericsson ConsumerLab kutatása szerint már maga a tény, hogy a családtagok a nap bármely szakában képesek egymással kapcsolatot teremteni, fokozzák a közelség és a családi boldogság érzetét. Az egymástól távol lévő családtagok továbbra is a szöveges üzenetek, illetve a hanghívások használatát részesítik előnyben, a szöveges üzenetek szerepe egyre inkább felértékelődik. Az iskolakezdéssel aktuálissá válik a kérdés, hogy hogyan kommunikálnak egymással a családok, akik a nap nagyrészét külön töltik egymástól? Aki valaha is elgondolkodott már azon, hogy milyen hatással vannak a kommunikációs technológiák a modern családok életére, annak érdekes olvasmány lehet az Ericsson ConsumerLab…

Olvass tovább>>

Tízezer méh kapott nyomkövetőt egy globális kutatásban

Novák Csaba

Világszerte tízezer egészséges háziméhet láttak el nyomkövető érzékelőkkel, hogy a kutatók megpróbálják felderíteni tömeges pusztulásuk okait. Az 5,4 milligramm súlyú mikroérzékelőket a rovarok hátára helyezték. A chipekben lévő elem vibrációval termel energiát, a kicsiny chip rögzíti, mennyi időt tölt távol a kaptártól és mekkora távolságokat repül a háziméh. A kaptárakban helyezték el a fél bankkártya nagyságú vevőberendezést, amelyek rögzítik a kapott adatokat. A szenzorok rögzítik a rovarirtószerek hatását a méhekre, a lég- és vízszennyezettséget, de feljegyzik azt is, mit fogyasztott a rovar és milyen időjárás uralkodik a térségében. A nemzetközi…

Olvass tovább>>

Az ember a világ elsőszámú csúcsragadozója

Novák Csaba

Kíméletlen vadászati és halászati módszereivel az ember a leghatékonyabb ragadozó a világon – derült ki a Science című tudományos folyóiratban közölt tanulmányból, amelynek készítői 2125 szárazföldi és tengeri ragadozót elemeztek. A kutatók szerint az ember egyedülálló „szuperragadozó”, amely a többi szárazföldi és tengeri ragadozónál – úgy mint az oroszlán, a farkas, a cápa és a kardszárnyú delfin – sokkal hatékonyabban vadássza le és öli meg más fajok egyedeit. A kutatók becslései szerint az óceáni halászat révén az ember nagyjából tizennégyszer több kifejlett halat fog ki, mint amennyit a tengeri ragadozók elpusztítanak,…

Olvass tovább>>

Az angol és a dél-koreai diákok a legboldogtalanabbak

Novák Csaba

Az angol és a dél-koreai diákok a legboldogtalanabbak egy négy kontinens 15 országára kiterjedő felmérés szerdán közölt eredménye szerint. A Yorki Egyetem és a The Children’s Society nevű brit civil szervezet Angliára, Németországra, Norvégiára, Dél-Koreára, Lengyelországra, Észtországra, Spanyolországra, Törökországra, Romániára, Algériára, Dél-Afrikára, Izraelre, Etiópiára, Kolumbiára és Nepálra kiterjedő kutatása 53 ezer 10 és 12 év közötti iskolás gyerek megkérdezésével készült. A vizsgálatból kiderült, hogy az angol gyerekeknél csak a dél-koreaiak boldogtalanabbak. A két jóléti államot a világ legszegényebb országai közül is megelőzte néhány, például Nepál és Etiópia. A rangsor élére…

Olvass tovább>>

A kéz evolúcióját vizsgálja egy új tanulmány

Novák Csaba

Kétmillió éve az emberi kéz már egyáltalán nem fejlődött – vélik egy nemzetközi kutatócsoport tagjai a tanzániai Olduvai-szurdokban feltárt 1,84 millió éves ujjcsontmaradvány vizsgálata alapján, a fosszília szerintük a legkorábbi „modern emberszerű kéz” részét képezheti. A madridi székhelyű Afrikai Evolúciós Intézet (IDEA) kutatócsoportja a Nature Communications című folyóiratban publikált tanulmányában arra kereste a választ, hogy mikor szállt le az ember elődje a fáról és hogyan kezdett el kőeszközöket használni – írta az iflscience.com tudományos portál. Az emberek és a csimpánzok általános vélekedés szerint egy közös őstől származhatnak, amely úgy 13…

Olvass tovább>>