Egy kombinált, emberi és számítógépes intelligencia oldhatja meg a világ “legborzasztóbb” problémáit, így például a klímaváltozást vagy geopolitikai konfliktusokat – állítják a Human Computation Institute (HCI) és a Cornell Egyetem kutatói.
A Phys.org tudományos hírportál a Science magazinban megjelent cikkből idéz: a tudósok olyan, emberi intelligenciával kombinált szuperszámítógépet vizionálnak, amely az eddigi határokat áttörve sikerrel működhet közre a napjainkban világ legkomolyabb kihívásainak számító problémák megoldásában.
Az emberek sok területen jobban teljesítenek, mint a számítógépek: az egyszerű mintázatok felismerésétől kezdve a kreatív alkotásig. Számítógépes rásegítéssel ezek a kognitív képességek hatékonyan kombinálhatók egy többdimenziós együttműködésen alapuló hálózatba, amely a hagyományos probléma-megoldáson jóval túlmutató eredményeket érhet el.
A kombinált, emberi-számítógépes rendszerek többsége napjainkban úgy működik, hogy mikrofeladatokat küldenek rengeteg embernek, majd az eredményeket összesítik. (Az EyeWire például 165 ezer önkéntes segítségével online fényképek ezreit elemezte azért, hogy elkészítse az emberi szaruhártyán található idegsejtek eddigi legteljesebb térképét.)
A mikrofeladatos megközelítés ugyanakkor nem alkalmas a kor legkomolyabb kihívásainak megoldására. A tanulmány szerzői szerint az olyan “kényes” problémák, mint például a természeti katasztrófák után nyújtott pénzügyi segélyhez kapcsolódó korrupciós veszélyek feltérképezése már egy radikálisan új megközelítést igényel.
A megoldást a HCI és a Cornell Egyetem kutató az új humán számítástechnikai (human computation) technológiákban látják.
A legújabb technológiák valós idejű hozzáférést biztosítanak tömegalapú bemenetekhez, ahol az egyéni közreműködést számítógéppel dolgozzák fel, majd küldik tovább a következő személyhez javításra, vagy további, más szempontú elemzésre. Mindez az eddigieknél rugalmasabb együttműködési környezet kialakítását teszi lehetővé, így pedig a legnagyobb kihívást jelentő problémákat is eredményesebben dolgozhatják fel.
Ez az ötlet képezi egyébként számos humán számítástechnikai projekt alapját, köztük a YardMap.org-ét is, amelyet a Cornell Egyetem 2012-ben indított azért, hogy felmérje a globális környezetmegóvási törekvéseket. A gyakorlati tapasztalatok megosztásával és megfigyelésével egy térképalapú közösségi hálózatban az emberek összekapcsolhatják egyéni megfigyeléseiket a környezet megóvásáról – mutatott rá Janis Dickinson, a Cornell Egyetem professzora.
A YardMap kezdeményezésben a résztvevők kommunikálhatnak egymással, sőt egymás munkájára is építhetnek, erre korábban a tömegre kiszervezett feladatok (crowdsourcing) nem adtak lehetőséget.
A HCI újabban az Alzheimer-kór kutatásával kapcsolatban alkalmazza a tömegbázisra vetített kutatási modellt. A WeCureAlz.com két sikeres mikrofeladat rendszerét kombinálja egy interaktív elemzői felületet, amely az egerek agyának véráramlási modelljeit építi fel.
Az emberek játékos bevonásával a kutatási projektekbe, a HCI várakozásai szerint az Alzheimer-gyógyszer kutatási ideje évtizedek helyett csupán néhány évet vesz majd igénybe.