Címke: környezet

Klímakutatók szerint szűkült a Föld klímaérzékenységének előre jelzett tartománya

~
klimavaltozas

Az iparosodás előtti időszakhoz képest mintegy három Celsius-fokkal fog nőni az átlaghőmérséklet a Földön, ha megduplázódik a légkör szén-dixoid-szintje, ez szűkíti a Föld klímaérzékenységének kutatók által előre jelzett tartományát. A World Climate Research Program által megrendelt tanulmányban 20 intézmény 25 tudósa arra a következtetésre jutott, hogy a Föld klímaérzékenységének legvalószínűbb tartománya 2,6-3,9 Celsius-fok között van, ha az iparosodás előtti időszakhoz képest megduplázódik a légkör szén-dioxid-szintje. Az amerikai Nemzeti Kutatási Tanács által 1979-ben készített jelentés ezt a tartományt 1,5-4,5 Celsius-fok között valószínűsítette és ezt vette alapul például számításaiban az ENSZ Éghajlatváltozási…

Olvass tovább>>

Nem ment pocsékba az eladatlan, lejárt sör

~
Sörcsapolás

Biogázt termeltek a koronavírus-járvány idején eladatlan, lejárt sörkészletből Ausztrália egyik szennyvíztisztítójának energiaellátására. Az Adelaide-től nyugatra fekvő Glenelg szennyvíztisztójában a helyi sörkészítő üzemek több millió liter eladatlan, lejárt szavatosságú sörét megújuló energiává alakították át, hogy az elmúlt hónapokban energiát biztosítson a víztisztítás folyamatához – adta hírül a CNN amerikai hírtelevízió. A szennyvíztisztítóban a szerves ipari hulladékot szennyvíziszappal keverik, hogy biogázt állítsanak elő, amely a létesítmény energiaellátásának mintegy nyolcvan százalékát biztosítja. Az elmúlt hónapokban azonban a sörkészletek beözönlése új szintre emelte az energiatermelést, amely havonta elérte a 654 megawattórát – közölte Lisa…

Olvass tovább>>

A világ legnagyobb víz alatti kutatóállomása épül meg a Karib-tenger mélyén

~
A Proteus tangeralatti bázis

A világ legnagyobb víz alatti kutatóállomását építik meg a Karib-tenger felszíne alatt 18 méterrel. A projekt ötletgazdája Fabien Cousteau oceanográfus, a világhírű francia tengerkutató, Jacques Cousteau unokája, aki Yves Béhar tervezővel együtt ismertette a Curacao sziget közelébe tervezett Proteus részleteit – írja a CNN. A 372 négyzetméteres laboratórium a világ különböző tájairól származó tudósoknak ad majd lehetőséget az óceán tanulmányozására, a klímaváltozás hatásainak vizsgálatától kezdve az eddig ismeretlen tengeri teremtmények felfedezésén át a gyógyszerkutatási áttörésekig. A héten közzétett tervrajzok szerint a körkörös kialakítású, kétemeletes komplexumot a tengerfenékhez rögzített cölöpök fogják…

Olvass tovább>>

Egy kicsiny rákféle négy nap alatt lebontja a mikroműanyagot

~
Gammarus duebeni rakocska

Egy kicsiny rákféle képes lebontani a mikroműanyagot egy sejtnél kisebb méretűvé 96 óra alatt a Corki Egyetem (UCC) kutatói szerint. Mindeddig főként lassú fizikai folyamatoknak, mint a napfény és a hullámzás tulajdonították a műanyagok lebomlását, amely évekbe, évtizedekbe telhet. Az írországi kutatók a kétcentiméter hosszú bolharákot (Gammarus duebeni) tanulmányozva arra a nem várt eredményre jutottak, hogy a kicsiny rákféle nemcsak elfogyasztja a mikroműanyag szemcséket, de hihetetlenül gyorsan lebontja nanoműanyaggá. Teljesen váratlan volt felfedezésünk – mondta Alicia Mateos-Cárdenas, a Scientific Reports című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány vezetőszerzője. „Amikor három éve elkezdtem ezt…

Olvass tovább>>

A Déli-óceán felett a legtisztább a levegő a Földön

~

A Déli-óceán feletti atmoszferikus határréteg levegője mentes az emberi tevékenységekből eredő és távoli kontinensekről származó részecskéktől – állapították meg a Coloradói Állami Egyetem kutatói, akik elsőként vizsgálták az Antarktisz körüli víztömeg felett lévő levegő bioaeroszol-összetételét. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált tanulmány készítői egy kutatóhajó fedélzetéről gyűjtöttek levegőmintákat az óceánnal közvetlenül érintkező légköri rétegből – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A szakemberek a szálló mikrobák összetételét vizsgálták a begyűjtött mintákban. A légkör tele van ezekkel a mikroorganizmusokkal, amelyeket a szél több száz vagy több ezer kilométeres távolságokba képes eljuttatni. A…

Olvass tovább>>

Pelyhes spirálgalaxist kapott lencsevégre a Hubble űrteleszkóp

~
NGC 2775

Egy pelyhes spirálgalaxisról készített lenyűgöző felvételt az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az Európai Űrügynökség (ESA) Hubble űrtávcsöve. Az NGC 2775 spirálgalaxis nagyjából 67 millió fényévre van a Földtől a Rák csillagképben – olvasható a NASA honlapján. A galaxist William Herschel német származású brit csillagász fedezte fel 1783. december 19-én. Az NGC 2775 pelyhes spirálkarjai azt jelzik, hogy a galaxisban viszonylag kis intenzitású csillagkeletkezés zajlik. A galaxis központi részében gyakorlatilag nem keletkeznek új csillagok: ezt a területet egy szokatlanul nagy és viszonylag üres galaxisdudor uralja, amelyben minden gáz már régen…

Olvass tovább>>

Az űrből térképezték fel az antarktiszi algavirágzást

~

Brit kutatók elsőként térképezték fel az Antarktisz északnyugati partvidékén zajló algavirágzást: a szakemberek műholdas megfigyelések révén azonosítottak csaknem 1700 olyan területet, ahol a mikroszkopikus algák zöldre festették a tájat. A Cambridge-i Egyetem és a brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) szakemberei az európai Sentinel-2 műholdpáros segítségével, valamint terepen végzett vizsgálatokkal térképezték fel két antarktiszi nyáron át a kontinens északnyugati részén elnyúló Antarktiszi-félszigetet. Eredményeik szerint az algavirágzás a térség nyugati részére koncentrálódik. A mikroszkopikus algák csaknem két négyzetkilométernyi területet festenek zöldre, ami azt jelenti, hogy nagyjából ötszáz tonna szén-dioxidot nyelnek el évente –…

Olvass tovább>>

Az idei volt az eddig mért két legmelegebb április egyike

~

Az idei volt az eddig mért két legmelegebb április egyike a világon az európai Copernicus éghajlatváltozási szolgálat közleménye szerint. Áprilisban a levegő hőmérséklete globálisan 0,70 Celsius-fokkal volt magasabb az 1981 és 2010 közötti áprilisi átlagnál és statisztikailag jelentéktelen 0,01 Celsius-fokkal maradt el a 2016 áprilisában mért rekordértéktől – olvasható a szolgálat honlapján. Európa nyugati részén több országban is jóval az átlag feletti, míg a kontinens északkeleti területein az átlag alatti hőmérsékletet mértek. Szibéria nagy részén, Grönland északi vidékén, az Antarktisz néhány területén és az alaszkai partoknál az átlagnál sokkal melegebb…

Olvass tovább>>

A középkori brit történelem jégbezárt titkait tárta fel egy új kutatás

~

A jég rétegei magukba zárva őrzik az évszázadokkal ezelőtti levegő szennyezettségének nyomait. Brit kutatók a svájci-olasz Alpok egy gleccserének jegét vizsgálva találtak értékes adatokat a korabeli brit életmódról és a történelem viharairól — számolt be róla a BBC. Az Antiquity című folyóiratban publikált tanulmány szerzői az ólom nyomait vizsgálták a jégrétegekben. Az 1100-as évek végének ólommal szennyezett levegője a brit bányák felől érkező szelekkel jutott el az Alpokig. A 12. században ugyanis a légszennyezettség éppen olyan súlyos volt, mint évszázadokkal később, az ipari forradalom idején. Christopher Loveluck professzor, a Nottinghami…

Olvass tovább>>

Az állatok által lenyelt műanyagok méretét becsülték meg kutatók

~
műanyag

A Cardiffi Egyetem szakértői első alkalommal dolgoztak ki egy olyan módszert, amellyel megbecsülhető, hogy a különböző állatfajok mekkora műanyagokat nyelhetnek le. Az egyetem fenntartható vízgazdálkodással foglalkozó kutatóintézetének szakértői több mint kétezer állat gyomortartalmát vizsgálták meg, és ennek alapján alkottak egy egyenletet, amellyel az állat testhossza alapján megjósolják, mekkora műanyagdarabot képes megenni. A tanulmány szerint a legnagyobb darabok az állat méretének mintegy öt százalékát tehetik ki. A kutatók szerint a műanyagszennyezés problémájának súlyosbodásával kiemelt fontosságúvá vált a műanyagok jelentette kockázat felmérése a világ különböző állatfajai számára. Munkájuk segítheti a tudósokat is…

Olvass tovább>>

Mintegy öt kilométert húzódott vissza a kelet-antarktiszi Denman-gleccser

~
Antarktisz

Mintegy öt kilométert húzódott vissza az elmúlt 22 évben a kelet-antarktiszi Denman-gleccser – állapították meg a Kaliforniai Egyetem és a NASA bolygókutató központja (JPL) kutatói. Ha a gleccser teljesen elolvadna, világszerte 1,5 méterrel emelné a tengerszintet. Ezért tanulmányozták a lehető legalaposabban a gleccsert és térségét a kutatók, akik aggasztó megállapításokra jutottak állapotáról, ha folytatódik a globális felmelegedés. „Kelet-Antarktikáról eddig úgy gondoltuk, hogy kevésbé fenyegetett (a globális felmelegedés által), de a gleccsereket, mint a Denmant a krioszférakutatók alaposan megvizsgálták, és most már látunk bizonyítékokat a tengeri jég potenciális instabilitására ebben a…

Olvass tovább>>

Egy egér a tengerszint felett legmagasabban élő emlős

~

A tengerszint felett legmagasabban élő emlősre, egy egérfajra bukkantak kutatók az Andokban fekvő Llullaillaco rétegvulkán csúcsán. Jay Storz, a Nebraskai Egyetem biológusa és társai februárban mászták meg a 6723 méteres vulkánt a chilei-argentin határon, hogy megbizonyosodjanak arról, ilyen magasságban is élnek emlősök. A kutatóexpedíciót egy 2013-ban felvett videoklip inspirálta, Matt Farson hegymászó a Llulaillacót megmázva mintegy 6600 méter magasan kamerájával felvett egy hóban futó egeret. Soha ilyen magasan nem észleltek emlősállatot tudósok. Storz és tudóscsoportja az Atacama-sivatag déli peremén húzódó vulkánon tett egyhónapos expedíciója során fedezte fel a hörcsögfélék családjába tartozó…

Olvass tovább>>

„Csak” 1300 évig is megmaradnak az óceánban a Lego-kockák

~

Akár 1300 évig is megőrződnek az óceánban a Lego-kockák egy új tanulmány szerint. A Plymouthi Egyetem vezette kutatás során azt vizsgálták, milyen mértékben koptak el a tengeri környezetben ezek a népszerű gyerekjátékok. A tengerpartokon talált kockák súlyát egyesével lemérték és összehasonlították még nem használt darabok súlyával, és megállapították a korukat is. A kutatók arra jutottak, hogy az egyes kockák 100 és 1300 év közötti időszakot élnek túl a vizekben. Az Environmental Pollution című szaklapban bemutatott tanulmány készítői a Délnyugat-Anglia partvidékén partra mosott Lego-kockákra fókuszáltak. A kutatók szerint ez az eredmény is…

Olvass tovább>>

Tengeri gátrendszer védhetné meg Európát az emelkedő tengerszint hatásaitól

~

Az Északi-tengeren Skócia és Norvégia közötti 475 kilométer hosszú és egy Franciaország és Délnyugat-Anglia közötti 160 kilométeres gát védhetné meg Európa több mint 25 millió lakóját a várhatóan több méteres tengerszint-emelkedés következményeitől a következő évszázadokban holland kutatók szerint. A Holland Királyi Tengerkutató Intézet tudósai szerint a gátépítés költségei 250-500 milliárd euróra rúgnának, a védelemre szoruló észak-és nyugat-európai országok GNP-jének alig egy százalékára húsz éven át – számították ki a holland kutatók a Németországi GEOMAR intézet tudósaival a Bulletin of the American Meteorological Society tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban. „Azon kívül, hogy…

Olvass tovább>>

A víz alatti erdők genetikai sokféleségére jelenthetnek fenyegetést az óceáni hőhullámok

~

A nyugat-ausztráliai partoknál lévő víz alatti hínárerdők genetikai sokféleségének drasztikus csökkenését okozta a térségben mért eddigi legsúlyosabb óceáni hőhullám – állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport. A Current Biology című folyóiratban publikált tanulmány szerint a víz alatti tengerialga-erdőségek átlagos genetikai diverzitásának 30-65 százaléka veszett oda Nyugat-Ausztrália állam nyolcszáz kilométeres partvonalának egyes részeinél – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A Nyugat-Ausztráliai Egyetem munkatársa, Thomas Wernberg szerint azt eredmények azt mutatják, hogy az óceáni hőhullámok veszélyeztethetik a hínárerdők azon képességét, hogy hatékonyan reagáljanak a jövőbeli klímaváltozásra. „Noha a szélsőséges éghajlati események ökológiai…

Olvass tovább>>

Nem jó mostanában keselyűnek lenni Bissau-Guineában

~

Mintegy ezer keselyű pusztult el eddig ismeretlen okokból az elmúlt két hétben Bissau-Guineában – közölte a Vulture Conservation Foundation (VCF). A ragadozómadarak elhullását először február 23-án észlelték, amikor kétszáz madártetemre bukkantak, majd hirtelen négyszázra, majd hatszázra emelkedett az elpusztult állatok száma, amely ma már megközelíti az ezret – derül ki a szervezet közleményből. A fajmegőrző szervezet illetékesei bátorítónak nevezeték, hogy az utóbbi néhány napban nem történt elhullás. Aggodalomra ad azonban okot, hogy a ragadozómadarak pusztulásának oka még mindig nem ismert. Ezért létfontosságú azonosítani és semlegesíteni haláluk okát. Ez a páratlan…

Olvass tovább>>

Nem pusztult el több erdő tavaly az Amazonas térségében a tűz miatt, mint átlagosan az elmúlt 17 évben

~
őserdő

Bár tavaly is több ezer tűz lángolt fel az Amazonas erdőiben, de egy részletes tanulmány szerint az elmúlt 18 évben lényegében átlagosan nem változott a Brazíliában pusztító tüzek száma. Az Amazonas térségében megszokottak az erdőtüzek, de a klímaváltozás és az erdőirtás miatt évről évre jelentős eltérések figyelhetők meg velük kapcsolatban. A tavaly pusztító tüzek nagy nemzetközi figyelmet keltettek, megnőtt az igény a friss adatok iránt, különösen Brazíliát illetően. A friss adatokat azonban eddig nem hasonlították össze a hosszú távú megfigyelésekkel. A Remote Sensing folyóiratban részletesen publikált tanulmány kutatói az Európai…

Olvass tovább>>

És még ez is: zsugorodnak a madarak a klímaváltozás miatt

~

Az éghajlat melegedése miatt csökken a madarak testmérete, miközben nő a szárnyfesztávolságuk – derült ki a témában készített eddigi legnagyobb tanulmányból. A kutatók 52 észak-amerikai vándormadárfaj csaknem 71 ezer preparált egyedét tanulmányozták. Az elmúlt negyven év során összegyűjtött madarak mindegyike a chicagói épületekkel való ütközés miatt pusztult el – írja a BBC. A szakemberek szerint az Ecology Letters című folyóiratban publikált tanulmány eredményei fontosak annak megértéséhez, hogy miként alkalmazkodnak az állatok az éghajlatváltozáshoz. „Csaknem az összes általunk vizsgált madárfaj kisebb lett” – mondta Brian Weeks, a Michigani Egyetem munkatársa, aki a…

Olvass tovább>>

Klímavédelmi fórumot hozott létre John Kerry volt amerikai külügyminiszter

~
klimavaltozas

John Kerry volt amerikai külügyminiszter vasárnap bejelentette, hogy politikusok és a szórakoztatóipar sztárjai részvételével klímakoalíciónak nevezett fórumot hozott létre, amely a klímaválság ellen kíván fellépni. A kezdeményezést az ENSZ hétfőn Madridban kezdődő kéthetes klímakonferenciája (COP25) előtt bocsátották útjára, és hivatalosan „Zéró világháború” névre keresztelték. A fórum honlapot is indított, amelynek beköszöntő írásában Kerry küldetésnek nevezte a fórum várható tevékenységét, s azt hangoztatta, hogy a résztvevők közös célja ráébreszteni a világot a klímaválságra. Mint fogalmazott: „ugyanúgy teszünk most, ahogyan mozgósítottunk a második világháború megnyerése érdekében”. A klímakoalíció részvevői között van Jimmy…

Olvass tovább>>

Összefüggést találtak az amazónai erdőirtás és a malária terjedése között

~

Közvetlen összefüggést találtak amerikai tudósok az amazóniai erdőirtás és a szúnyogok terjesztette malária között: ahol sok erdőt irtottak ki, nagyobb volt a fertőzések száma. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányukban Andy MacDonald, a Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem (UCSB) és Erin Mordecai, a Stanford egyetem kutatója azt találták, hogy a maláriás esetek gyarapodása után az erdőirtás csökkenést mutatott. „Megállapítottuk, hogy az erdőirtás nemcsak környezetet, hanem az emberi egészséget is jelentősen veszélyezteti. Az embereket nagyon érdekli, milyen hatása van az erdőirtásnak a malária terjedésére. Az 1970-es években Brazília ösztönözni kezdte,…

Olvass tovább>>