Címke: környezet

Az emberi agy idegsejtjei meghatározott ritmusra kódolják a teret

~
Nádasdy Zoltán, ELTE

Egy nemzetközi kutatócsoport egy agyi ritmus, a gamma oszcilláció újabb funkcióját fedezte fel a neurális kódolásban. Sikerült bizonyítaniuk, hogy agyunk idegsejtjei erre a ritmusra hangolódva kódolják a teret és navigálnak minket. Ez megerősíti azt a feltevést, miszerint a gyors ritmus a szükséges előfeltétele minden magasabb rendű agyi funkciónak. A kutatók korábban már kimutatták, hogy a bennünket körülvevő teret agyunk idegsejtjei kódolják, és a jelekből a mediális temporális lebeny (a hippokampusz és az entorhinális kéreg közösen) megalkotja a környezet neurális modelljét. Ebben a modellben a sejtek úgy jelzik aktuális koordinátáinkat, mint…

Olvass tovább>>

EPHA: több milliárd euró költséget ró az egészségügyre Európában a fűtés és a főzés okozta légszennyezés

~
por, légszennyezettség

Évente több mint 27 milliárd euró költséget ró az egészségügyre a fosszilis tüzelőanyagokkal és fával történő fűtésből és főzésből származó légszennyezés az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban – derült ki a brüsszeli központú Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) jelentéséből. A legnagyobb terhet a fatüzelésű kályhák okozzák, amelyek európai szinten a többletköltségek 57 százalékáért – 17 milliárd eurórért – felelősek. A széntüzelésű berendezések a jelentés szerint 5 milliárd euró költséget jelentenek, míg az olajtüzelésű kályhák 3 milliárd, a gáz háztartási felhasználása pedig 2,3 milliárd euróba kerül az egészségügyi rendszereknek. Lebontva átlagosan…

Olvass tovább>>

Magyar kutatók részvételével jöttek rá a gravitációs hullámok és fekete lyukak egyik nagy rejtélyére

~
fekete lyuk

Az ELTE egykori fizikusainak részvételével egy kilenctagú nemzetközi kutatócsoport magyarázatot talált az eddigi legfurcsább gravitációshullám-forrás eredetére, ami a fekete lyukak elliptikus ütközésére utal. A Nature című folyóiratban megjelent kutatás szerint a galaxisok közepén található óriási fekete lyukak körül elliptikus pályán mozgó, lapos, korongszerű gázfelhőkben található kisebb fekete lyukak biliárdgolyókként ütköznek egymással – olvasható az ELTE közleményében. Emlékeztetnek rá, hogy néhány évvel ezelőttig a fő informacióforrásunk az univerzumról a fény volt, amíg 2015-ben a LIGO először detektált gravitációshullámokat egy fekete lyuk ütközésből. A kutatásban három magyar fizikus vett részt: Bartos Imre…

Olvass tovább>>

Rémes: először találtak nanoműanyag-szennyeződést a Föld mindkét pólusán

~
Föld

Először mutattak ki nanoműanyag-szennyezést mindkét sarkvidéken, ami azt jelzi, hogy az apró szennyező részecskék az egész Földön elterjedtek – írta meg a The Guardian. A nanorészecskék kisebbek és mérgezőbbek, mint a mikroműanyagok, amelyeket már korábban megtaláltak világszerte. A Grönlandot borító jégből származó minta elemzése kimutatta, hogy a nanoműanyagok legalább ötven éve szennyezik ezt a térséget. Az azonban még a kutatókat is meglepte, hogy a szennyező részecskék negyede járműgumikból származott. A nanorészecskék nagyon könnyűek, és valószínűleg az észak-amerikai és ázsiai városokból fújja őket a szél Grönlandra. Az antarktiszi McMurdo-szoros tengeri jegében talált…

Olvass tovább>>

Gáz: a férfiak zabálják tönkre a földet

~
rántotthús

Negyven százalékkal több klímakárosító gáz kibocsátását okozza a férfiak húsban gazdag étrendje, mint a nőké egy brit kutatás szerint. A tanulmány azt is kimutatta, hogy az élelmezéssel kapcsolatos kibocsátás negyede olyan élvezeti ételekből származik, mint a kávé, az alkohol és az édességek. Egy másik kutatás a nyugati országokban azt találta, hogy a vegetáriánus étrend nagyjából harmadával olcsóbb, mint az átlagos étrend, ami cáfolja azt a vélekedést, amely szerint a növényi étrend a „kiváltságos középosztály privilégiuma” – írta a The Guardian. Az élelemtermelés az üvegházhatású gázok kibocsátásának harminc százalékát okozza, és…

Olvass tovább>>

Az ősi növényevő állatok kihalása megnövelte a tüzek keletkezését a füves területeken

~
gyapjas mamut

Az ikonikus növényevő állatok, mint a gyapjas mamut, az óriás bivaly 50-60 ezer évvel ezelőtti kihalása világszerte drámai módon előidézte a tüzek terjedését a gyepes térségekben amerikai kutatók szerint. A Yale Egyetem tudósai a Utahi Természettudományi Múzeummal együttműködve összegyűjtötték a kihalt nagytestű emlősök listáját és kihalásuk idejét négy kontinensen. Az adatok azt mutatták, hogy Dél-Amerika vesztette el a legtöbb növényevő állatot, az ott élő összes faj 83 százalékát, Észak-Amerika 68 százalékukat. Ezek a veszteségek jóval nagyobbak voltak, mint az ausztráliai (43 százalék) és az afrikai (22 százalék) – olvasható a…

Olvass tovább>>

Az elektromos gépkocsik szennyezőbbek lehetnek, mint a benzinmotorosok

~
elektromos autó

A globális felmelegedés elleni harc egyik fegyverének számító elektromos gépkocsik egyes térségekben szennyezőbbek benzinmotoros társaiknál – mutatta ki a Radiant Energy Group tanulmánya. Európában, ahol a leggyorsabban nőnek a e-gépkocsi eladások, például Lengyelországban és Koszóban több szén-dioxidot generálnak, mivel az elektromos energia többségét szénfűtésű erőművekből nyerik. A szénmegtakarítás attól függ, mivel fűtik az erőműveket, illetve attól is, hogy a nap mely időszakában töltik ezeket a gépkocsikat. A legjobb a helyzet Svájcban, ahol atom- és vízierőművek biztosítják az elektromos áramot, itt 100 százalék a szénmegtakarítás, utána következik Norvégia 98, Franciaország 96,…

Olvass tovább>>

Az Atlanti-óceán melegedése a kihalás felé sodorja az északi simabálnákat

~
bálna cet

Az Atlanti-óceán melegedése a kihalás felé sodorja az északi simabálnákat: az egyre apadó táplálékforrások miatt a súlyosan veszélyeztetett tengeri emlősök szaporodási rátája csökken és kénytelenek elhagyni hagyományos és védett természetes élőhelyeiket, aminek következtében nagyobb eséllyel pusztulnak el a hajókkal való ütközésben és gabalyodnak halászfelszerelésekbe. Charles Greene, a Cornell Egyetem professzora szerint a Maine-öböl melegedéséért elsősorban nem a légkör vagy a vízfelszín melegedése a felelős, hanem az öbölbe több száz láb mélyen „belépő” meleg víztömeg, amely arra kényszeríti a bálnákat, hogy elhagyják hagyományos élőhelyüket – olvasható az EurekAlert című tudományos hírportálon.…

Olvass tovább>>

Természetes élőhelyeik mintegy 90 százalékát elveszíthetik a főemlősök Afrikában

~
Afrika szavanna

Természetes környezetük mintegy kilencven százalékát elveszíthetik Afrikában a főemlősök a következő évtizedekben a globális felmelegedés és az élőhelyek elpusztítása miatt egy nemzetközi kutatócsoport előrejelzése szerint. A gorillák, csimpánzok, bonobók már ma is a veszélyeztetett vagy a súlyosan veszélyeztetett fajok közé tartoznak. A klímaválság, természetes környezetük elpusztítása, valamint az emberi népesség növekedése meg fogja tizedelni soraikat 2050-re. Az ily módon veszélyeztetett természetes élőhelyeik fele nemzeti parkokban és természetvédelmi területeken terül el – olvasható a The Guardian című brit napilap honlapján. Mintegy ötven egyetem, kutatóintézet és fajmegőrző szervezet kutatói szerint ugyan új…

Olvass tovább>>

Sacconometria: ötszáz milliárd korall élhet a Csendes-óceánban

~
korall

Ötszáz milliárdra becsülik a Csendes-óceánban élő korallok számát ausztrál kutatók, akik a virágállatok kipusztulásának kockázatát is újraértékelték a friss számadatok fényében. A szakemberek több mint háromszáz korallfaj populációinak méretét becsülték meg a Csendes-óceánban, Indonéziától Francia Polinéziáig. A kutatók a korallzátonyokat jelölő térképekre és a korallkolóniák megszámlálására alapozták az eredményeiket – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. „Becslésünk szerint nagyjából ötszáz milliárd korall él a Csendes-óceánban. Nagyjából ugyanennyi fa lehet az Amazonas-medencében, vagy madár a világon” – mondta Andy Dietzel, az ausztráliai James Cook Egyetem munkatársa, aki a tanulmány vezető szerzője volt.…

Olvass tovább>>

A szarvasmarhák gyomrában élő baktériumok képesek lebontani a műanyagokat

~
tehén szarvasmarha

A szarvasmarhák gyomrában élő baktériumok képesek a műanyagok lebontására is – ezt állapította meg egy most publikált kutatás. Az 1950-es évek óta több mint nyolcmilliárd tonna műanyagot állítottak elő a világon, főleg csomagolást, egyszer használatos dobozokat, eszközöket és palackokat. Ennek eredményeként a műanyagszennyezés mindenütt jelen van, az emberek akaratlanul is fogyasztják és belélegzik a mikroműanyag-részecskéket. Az elmúlt években a kutatók azon dolgoztak, hogy felhasználják a baktériumok azon képességét, hogy lebontják a hosszú életű anyagot. Egyes mikrobák képesek lebontani a természetes poliésztert, amely például a paradicsom vagy az alma héjában található.…

Olvass tovább>>

Új eljárással termelnek biohidrogént az SZBK kutatói

~
Szegedi Biológiai Kutatóközpont

A Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai hidrogéntermelő zöldalgák felhasználásával egy új, trendváltó eljárást dolgoztak ki a hidrogén fenntartható bioipari előállításának céljával. A zöldalgák hidrogéntermelésének hatékonyságát és fenntarthatóságát érintő kutatások terén jelentős előrelépések történtek az elmúlt időszakban. Az SZBK Lendület Molekuláris Fotobioenergetikai Csoportja Tóth Szilvia vezetésével egy, a korábbi módszereknél jóval hatékonyabb és fenntarthatóbb új, trendváltó eljárást dolgozott ki, amely egyszerűsége miatt az ipari méretekben történő hasznosítás szempontjából is ígéretesnek mutatkozik. A közlemény szerint a legújabb fejlesztések lényege, hogy vékony rétegű, de igen nagy töménységű algakultúrát helyeznek el egy erre alkalmas…

Olvass tovább>>

A „szennyező elit” életmódváltása is szükséges a klímaváltozás megfékezéséhez

~
repülőgép

A dúsgazdag emberek radikális életmódváltására is szükség van a klímaváltozás megfékezéséhez – figyelmeztetnek brit szakemberek egy friss jelentésben, amely szerint a legvagyonosabb egy százalék kétszer annyi szén-dioxidot termel, mint a legszegényebb ötven százalék együttvéve. A legtehetősebb öt százalék – az úgynevezett „szennyező elit” – 37 százalékban járult hozzá a kibocsátásnövekedéshez 1990 és 2015 között – írja a BBC News. A jelentést a Cambridge-i Fenntarthatósági Bizottság készítette, amely azt vizsgálta, hogy miként lehet a leghatékonyabban fokozni a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorítására irányuló erőfeszítéseket. A kritikusok szerint azonban az emissziócsökkentést technológiai fejlesztésekkel, nem pedig –…

Olvass tovább>>

Már megint leszakadt egy hatalmas jégtömb az Antarktiszról

~
BAS - Halley bázis

Leszakadt egy hatalmas jégtömb az Antarktisz Brunt-selfjegéről közel a brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) Halley kutatóállomásához – jelentették be a BAS kutatói. A tengerbe nyúló hatalmas jégmezőn elhelyezett felszíni tudományos eszközök megerősítették, hogy a jéghegy február elején vált le a már régóta repedező selfjégről. A kutatóállomáson jelenleg senki nem dolgozik, ezért emberi élet nem került veszélybe – írja a BBC. A BAS 2017-ben elköltöztette a személyzetet a kutatóállomásról, mert a jégen keletkezett repedések fenyegetést jelentenek az emberek biztonságára. A leszakadt jéghegy mintegy 1270 négyzetkilométernyi, akkora, mint London területe elővárosaival együtt. Halley mintegy…

Olvass tovább>>

Szeressük a tengeri füveket!

~
Neptun-labda

Évente csaknem 900 millió műanyagtöredéket szűrhetnek ki a Földközi-tengerből a sekélyvízi tengeri füvekből képződő „labdácskák” – derült ki egy új tanulmányból. „Megállapítottuk, hogy a tengerfenéken lévő műanyagszemét megtapadhat a tengerifű-maradványokban, majd partra sodródva végül kikerül a tengeri környezetből” – mondta Anna Sanchez-Vidal, a Barcelonai Egyetem tengerbiológusa, aki a tanulmány vezetője volt. A tengerifű-mezők számos feladatot ellátnak az óceáni ökoszisztémában: kulcsszerepet játszanak a vízminőség javításában, elnyelik a szén-dioxidot és több száz halfajnak biztosítanak menedéket. Ezen kívül akadályozzák a part menti eróziót és csökkentik a viharok táplálta pusztító hullámok hatását – olvasható…

Olvass tovább>>

Tizenkét új mélytengeri fajt fedeztek fel az Atlanti-óceánban

~
tengeri szörny

Legkevesebb 12 eddig ismeretlen mélytengeri fajt fedeztek fel a kutatók az elmúlt csaknem öt évben az Atlanti-óceánban. Az Atlas nevű projektben részt vevő szakemberek szerint az újonnan felfedezett állatokra már most fenyegetést jelenthet az éghajlatváltozás. Az elnyelt szén-dioxid miatt az óceán egyre savasabbá válik, ami különösen nagy veszélyt jelent a korallok meszes vázára – írja a BBC News. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy még van remény ezeknek a különleges fajoknak és természetes élőhelyeiknek a megóvására. A 12 új mélytengeri faj felfedezése mellett a kutatócsoport körülbelül 35 esetben azonosított már ismert fajokat…

Olvass tovább>>

Szénelnyelőből szénkibocsátóvá válnak a brazil erdők

~
Brazil őserdő felégetése

Szénelnyelőből szénkibocsátóvá kezdett válni a brazil erdők egy része – állapították meg helyi kutatók lombhullató, félig lombhullató és örökzöld erdőségek 33 éven át tartó tanulmányozása nyomán Minas Gerais szövetségi államban. Klímakutatók már évek óta jelezték, hogy Brazília erdőségeinek, köztük a trópusi erdőknek egy része hamarosan szénelnyelőből szénkibocsátóvá válik, mivel a térségben emelkedik a hőmérséklet és folytatódik az erdők felégetése. Brazil kutatók ezért a délkelet-brazíliai Minas Gerais 32 erdőségében 1987 óta elkezdték mérni a szén-dioxid-elnyelést és a szén-dioxid-kibocsátást, a méréseket egészen 2020-ig folytatták – olvasható a Phys.org tudományos ismeretterjesztő hírportálon. Adataikból kiderült,…

Olvass tovább>>

A mézben lévő rovarirtószer kimutatására fejlesztettek ki új módszert kanadai kutatók

~
Méh

A háziméhekre veszélyes egyik gyakori rovarirtószer mézben való kimutatására fejlesztettek ki egyszerű és hatékony módszert kanadai kutatók. A kanadai Waterloo Egyetem szakemberei egy olyan környezetbarát és teljesen automatizált technológiát dolgoztak ki, amely kivonja a piretroidokat a mézből – olvasható az EurekAlert című tudományos hírportálon. A piretroidok a rovarölőszerek azon két fő csoportjának egyikét alkotják, amelyek hozzájárulnak a méheket veszélyeztető úgynevezett elnéptelenedés szindrómához, amikor egy méhkolóniában a dolgozók hirtelen eltűnnek, magára hagyva és ezzel pusztulásra ítélve a királynőt és a többi méhet. A kanadai szakemberek szilárd fázisú mikroextrakciót (SPME) alkalmazva vonják…

Olvass tovább>>

Prága nem tudja teljesíteni az Európai Bizottság károsgáz-kibocsátási elvárásait

~
EU

Csehország nem tudja teljesíteni az Európai Bizottság új elvárását, hogy 2030-ig 55 százalékkal csökkentse az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását – jelentette ki Karel Havlícek cseh kormányfőhelyettes, ipari és kereskedelmi miniszter. Az elvárást a napokban fogalmazta meg Ursula von de Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, az Európai Parlament plenáris ülésén elmondott beszédében. A 2015-ben Párizsban aláírt klímaegyezményben a tagállamok negyven százalékos csökkentésre vállaltak kötelezettséget. Az elnök szerint ezt kellene 55 százalékra emelni. „Csehország számára az Európai Bizottság elvárása irreális. Csehország ezt csak később tudja teljesíteni, amennyiben meg akarja tartani energetikai…

Olvass tovább>>

A természeti környezet átalakítása a betegségeket terjesztő állatoknak kedvez egy új kutatás szerint

~

Az erdők, legelők és sivatagos területek városokká és mezőgazdasági területekké alakítása nagyon sok vadon élő faj kipusztulásához vezet, miközben kedvező feltételeket teremt olyan állatoknak, amelyek nagyobb valószínűséggel hordoznak fertőző betegségeket – állapították meg brit kutatók. A Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmány újabb bizonyítékokkal támasztja alá, hogy a természet kizsákmányolása növeli a járványok kockázatát. A kutatók becslései szerint négy újonnan felbukkanó fertőző betegségből három állatoktól ered – írja a BBC hírportálja. „Az eredményeink azt mutatják, hogy azok az állatok maradnak az ember lakta területek közelében, amelyek nagyobb valószínűséggel hordoznak az…

Olvass tovább>>