Címke: Egyetem

Megfejtették az etruszkok eredetének rejtélyét

~
etruszk

Olasz és német kutatók genetikai elemzéssel kiderítették az etruszkok eredetét, az ókori nép Róma megalapítása előtt a legjelentősebb civilizációt hozta létre a mai Olaszország középső részén. Származásukról már 2400 éve vita folyik, egyes feltételezések szerint Kis-Ázsiából vándoroltak be, mások úgy vélték, hogy a térség őslakói voltak. A Firenzei Egyetem és a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói 82 egykoron a térségben élt ember maradványaiból gyűjtött DNS-mintákat elemezték, az 1000-2800 éves maradványokat 12 régészeti lelőhelyen tárták fel Közép-és Dél-Olaszországban. A DNS-mintákat összehasonlították más ősi népcsoportok és a mai ember DNS-ével és azt…

Olvass tovább>>

Az Óbudai Egyetem és a Magnus Aircraft közösen fejleszt elektromos repülőgépeket

~
Magnus Aircraft

A piaci igényekhez igazodva az Óbudai Egyetem és a MAGNUS Aircraft Zrt. innovatív együttműködésről állapodott meg túrautakra alkalmas elektromos hajtású repülőgépek fejlesztésére – közölte az egyetem. Kovács Levente rektor szerint eddig is jelentős erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy növeljék a légiipar elvárásaihoz illeszkedő mérnöki kompetenciákat, repülőmérnöki, -technológusi, illetve különböző szintű pilótaképzési programokat is tervbe vettek. Az új szakok – akkreditációt követő – indítása már a jövő tanévévtől is megkezdődhet. A közlemény szerint a Magnus Aircrafttal négy-hat üléses hibrid, és elektromos repülőgépek fejlesztését tervezik. A munkában az új típusú légijármű létrehozása…

Olvass tovább>>

Év végére elkészül a zalaegerszegi tesztpálya

~
ZalaZONE

Év végére elkészül a zalaegerszegi ZalaZONE Járműipari Tesztpálya, jövőre vagy legkésőbb két év múlva pedig már a teljes kapacitása le lesz kötve – jelentette be Palkovics László. Az innovációs és technológiai miniszter a ZalaZONE sorrendben harmadik innovációs napján beszélt arról, hogy az önvezető és elektromos járművek vizsgálatára is alkalmas tesztpálya építésével együtt kezdték el fejleszteni a „tudáskörnyezetet” is. Egyetemi és céges kutatóintézetek épületei állnak már és épülnek még a létesítmény környezetében, de az egyelőre üresen álló telkeket is járműfejlesztésben érdekelt világcégeknek értékesítették. Palkovics kifejtette: magán kutatóintézet épült elsőként a tesztpálya…

Olvass tovább>>

Névre szóló ülőhelyeket találtak a pergamoni amfiteátrumban

~
Pergamon amfiteatrum

A társadalom elitjének névre szóló ülőhelyeit tárták fel a törökországi Pergamon – ma Bergama – városának amfiteátrumában. Az ásatások 2018 óta folynak az 1800 éves amfiteátrumban, amely azért olyan vonzó a régészeknek, mert nagyon hasonlít a római Colosseumra (Amphiteatrum Flavium). A felfedezést a Német Régészeti Intézet és a Berlini Műszaki Egyetem építészeti intézete TransPergMicro projektje részeként tették, amelyet a török kulturális és turisztikai minisztérium is támogat – írta a livescience.com. Az amfiteátrumban galdiátori és állatviadalok folytak a Kr. u. II. században, de kivégzéseket is hajtottak végre, valamint újrajátszottak tengeri ütközeteket. A…

Olvass tovább>>

A klímaváltozást a tudósok 99,9 százaléka szerint az emberi tevékenység okozta

~
Föld hőtérkép

A klímaváltozást a tudósok 99,9 százaléka szerint az emberi tevékenység okozta – számolt be erről egy új tanulmány alapján a The Guardian. Az üvegházhatást okozó gázok hatásának tudományos bizonyossága mára az evolúcióval és a lemeztektonikával kapcsolatos egyetértés szintjéhez hasonló mértékű – állítják a közel 90 ezer, éghajlattal kapcsolatos tanulmányt megvizsgáló szerzők. Ez azt jelenti, hogy a szakértők körében nincs kétség afelől, hogy a fosszilis tüzelőanyagok, például az olaj, a gáz, a szén, a tőzeg és a fa elégetése felmelegíti a bolygót, és szélsőségesebb időjárást okoz. Egy korábbi, 2013-as felmérés szerint…

Olvass tovább>>

Két új dinoszauruszfaj maradványait tárták fel az angliai Wight-szigeten

~
Ceratosuchops inferodios

Két új dinoszauruszfaj kövületeire bukkantak fosszíliavadászok az angliai Wight-szigeten, a húsevő spinosauridák 125 millió éve éltek a térségben. Az egyik faj a Ceratosuchops inferodios (képünkön) nevet kapta, mivel a kutatók a pokol gémjeként írták le, vadászstílusa ugyanis hasonlíthatott a gázlómadáréra. Homlokán kicsiny szarvak és koponyadudorok voltak. A másikat Riparovenator milnerae-nak nevezték el a közelmúltban elhunyt Angela Milner paleontológus tiszteletére. Az évek alatt feltárt mintegy ötven megkövült csont alapján a dinoszauruszok kilenc méter hosszúak lehettek, egy méter hosszú koponyával – olvasható a BBC News honlapján. A fosszíliavadászok a két koponya egyes…

Olvass tovább>>

A Homo bodoensis nevet kapta a modern ember 500 ezer éve élt közvetlen elődje

~
Homo bodoensis

A Homo bodoensis nevet kapta a modern ember 500 ezer éve élt közvetlen elődje – jelentették be kutatók. A faj egyedei a középső pleisztocén földtörténeti időszakban éltek Afrikában. A bodoensis egy koponyára utal, amelyet az etiópiai Awash folyó medrében lévő Bodo D’ar régészeti lelőhelyen találtak. A szakértők szerint a korszak azért jelentős, mert ekkor jelent meg az anatómiailag kortársnak számító emberi faj, a Homo sapiens Afrikában és a neandervölgyi ember Európában. Ebből az időszakból ugyanakkor viszonylag kevés ismerettel rendelkeznek a paleoantropológusok – olvasható a The Guardian című brit napilap honlapján.…

Olvass tovább>>

Az eddig véltnél jóval több aszteroidával ütközött a korai Föld

~
asteroida

Jóval több aszteroidával ütközött 3,5-2,5 milliárd évvel ezelőtt a korai Föld, abban az időszakban a becsapódások száma tízszer több lehetett az eddig feltételezettnél – derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport, amely szerint ez a magas ütközési szám lassította az oxigén felhalmozódását a légkörben. A Nature Geoscience című tudományos folyóiratban ismertetett tanulmány szerzői ősi aszteroidamaradványokat vizsgáltak és modellezték becsapódásuk hatásait. Ezek az új modellek segítik a tudósokat abban, hogy pontosabban megértsék, mikor kezdett a bolygónk olyan Földdé válni, amilyennek ma ismerjük – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. „A kötetlen oxigén a légkörben…

Olvass tovább>>

Az orvvadászat vezetett az agyar nélküli elefántok kifejlődéséhez

~
elefánt

Az elefántokat az agyaruk miatt gyilkoló orvvadászat vezetett az agyar nélküli elefántok kifejlődéséhez egy új tanulmány szerint. A bizonyítékok azt mutatják, hogy az ember „szó szerint megváltoztatja a vadon élő állatok anatómiáját” – idézte a tudósokat a The Guardian online kiadása. A Science című tudományos lap friss számában megjelent tanulmány szerint az agyar hiányát okozó, korábban ritka génváltozat nagyon elterjedt az afrikai elefántok egyes csoportjaiban, miután rengeteg állatot öltek meg az agyaruk miatt. A kutatók azt vizsgálták, miért születnek a mozambiki Gorongosa nemzeti park nőstény elefántjai gyakran agyar nélkül, és…

Olvass tovább>>

Modellezték a koronavírus-fertőzés kockázatát irodákban és iskolákban

~
iskola

Mivel a pandémia miatti karantén feloldása után egyre több munkavállaló és diák tér vissza az irodákba és iskolákba, brit kutatók új modellt dolgoztak ki a levegőben terjedő koronavírus-fertőzés kockázatának előrejelzésére az ilyen környezetben. A Cambridge-i Egyetem, az Imperial College London és a Leeds-i Egyetem kutatói által kifejlesztett modell a levegő szén-dioxidtartalmából és a jelenlévők létszáma alapján jósolja meg, hogy hány embert fertőzhet meg egy tünetmentes, de fertőző kolléga. A modell szerint a jól szellőző, csendes irodákban a legtöbb dolgozó nem valószínű, hogy a levegőben terjedő részecskék révén megfertőzné egymást, a…

Olvass tovább>>

Állítólag vezérelhető lehet az öregedés mechanizmusa

~
DNS

Az ELTE és Semmelweis Egyetem kutatóinak elemzése szerint a DNS-lánc átkapcsolható úgy, hogy 5-6 évvel fiatalabb biológiai életkornak megfelelő állapotba kerülhessen az úgynevezett metilációs mintázat szerint. Az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék és az MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoport munkatársai számos, nyilvános adatbázis információit elemezve azokat a sejtmechnizmusokat vizsgálták, amelyek óvatos hangolása az öregedés molekuláris folyamatait, és ez által a biológiai életkort befolyásolhatják. Az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatóinak közreműködésével készült elemzés a PLOS Computational Biology című szaklapban jelent meg – közölte az MTI-vel az Eötvös Loránd Tudományegyetem…

Olvass tovább>>

Hosszabb ideig volt a Hold vulkanikusan aktív, mint azt eddig vélték

~

Hosszabb ideig volt a Hold vulkanikusan aktív, mint azt eddig vélték – ausztrál kutatók a kínai Csang’o-5 űrszonda által begyűjtött kőzetek alapján jutottak erre az eredményre. A Csang’o-5 mintegy 1,7 kilogramm kőzetet gyűjtött a Holdon 2020 decemberében. Négy évtizede ez volt az első minta, amely az égitestről lejutott a Földre. A vizsgálatok szerint a minták, melyek bazaltok, vagyis a láva gyors lehűlésével formálódott vulkanikus kőzetek, nagyjából 2 milliárd évesek, tehát mintegy egymilliárd évvel fiatalabbak, mint a korábban talált minták – írja a The Guardian. A Science című tudományos lapban az eredményekről…

Olvass tovább>>

Egy aszteroida holdjával fog ütközni a NASA DART nevű missziójának űrszondája

~
Héra misszió

November végén útnak indítja az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) DART (Double Asteroid Redirection Test) nevű misszióját a SpaceX Falcon-9 rakétáján a kaliforniai Vandenberg űrbázisról. Az űrszonda 2022 szeptemberében szándékosan össze fog ütközni egy aszteroidával, hogy a szakértők az űrben tesztelhessék azt a bolygóvédelmi rendszert, amely aszteroidabecsapódásoktól hivatott oltalmazni a Földet. A technológia tesztelésének célpontja a Dimorphos, a földközeli Didymos aszteroida körül keringő kisméretű hold. Ez lesz az első kisbolygó-eltérítő űrküldetés. Az űrszondát november 23-án indítják útnak – adta hírül a CNN honlapja. Földközeli objektumnak számítanak azok az aszteroidák és üstökösök, amelyeket…

Olvass tovább>>

A testedzés gátolhatja a daganat növekedését

~
sport

Ágynyugalom helyett a testgyakorlást ajánlja a rákos betegeknek egy ausztrál egyetem kutatása. A testedzés hatására az izmok úgynevezett miokineket – a fehérjék egy fajtája – választanak ki a véráramba. Az ausztrál Edith Cowan Egyetem (ECU) tudósai kimutatták, hogy a miokinek gátolhatják a tumor növekedését, sőt segíthetik a rákos sejtek elleni harcot is. Klinikai vizsgálatuk során elhízott prosztatarákos betegek végeztek 12 héten át rendszeres testmozgást. A program előtt és után is vért vettek tőlük. A vérmintákat közvetlenül élő prosztatarákos sejtekre helyezték. A kutatást felügyelő Robert Newton professzor szerint az eredmények segítenek magyarázatot adni…

Olvass tovább>>

A komplex fizikai rendszerek kutatásáért hárman kapják a fizikai Nobel-díjat

~
Manabe-Hasselmann-Parisi

A komplex fizikai rendszerek megértésében elért úttörő eredményeiért három tudós, az amerikai-japán Syukuro Manabe, a német Klaus Hasselmann és az olasz Giorgio Parisi kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint. A kutatók kaotikus és látszólag véletlenszerű jelenségek tanulmányozásáért részesülnek az elismerésben – írta indoklásban az illetékes bizottság, hozzátéve, hogy Manabe és Hasselmann alapozta meg ismereteinket a Föld éghajlatáról és arról, hogy az emberi tevékenység milyen hatással van rá, Parisi pedig forradalmasította a rendezetlen anyagokról és a véletlenszerű folyamatokról szóló elméletet. A komplex rendszereket…

Olvass tovább>>

Először fedezhettek fel három csillag körül keringő bolygót

~
Lupus csillagkép

Először fedezhettek fel három csillag körül keringő bolygót. A Las Vegas-i Nevadai Egyetem (UNLV) tudósai a chilei Atacama sivatagban található ALMA obszervatórium segítségével vizsgálták a GW Orions csillagrendszert. Az ebben lévő három csillag körüli három porgyűrűt elemezték, amelyek kulcsfontosságúak a bolygóképződés szempontjából – írja a PhyOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál. Eközben bukkantak egy jelentős, de titokzatos résre a hármas csillaglemezen. A szakértők a jelenség több különböző, lehetséges okát megvizsgálták, köztük annak lehetőségét is, hogy a rést a három csillag gravitációs ereje hozta létre. Elemzéseik szerint azonban jóval valószínűbb és izgalmasabb magyarázat, hogy…

Olvass tovább>>

Használni tudja az érintőképernyőt, de nem érti a virtuális és a valós közti különbséget a kea

~
Nestor notabilis - kea

Használni tudja az érintőképernyőt az új-zélandi papagáj, a kea, de nem képes különbséget tenni a virtuális és a való világ képei között – állapították meg az Aucklandi Egyetem kutatói. A kea (Nestor notabilis) különösen intelligensnek és kíváncsinak ismert új-zélandi madár. A faj arról is hírhedtté vált, hogy előszeretettel támadja meg a hegyekbe látogatók autóinak gumi ablaktörlőit. De azért is cikkeztek róluk, mert turisták táskáiból vittek el dolgokat. A gazdákat pedig a juhok megtámadásával haragították magukra. Amalia Bastos, Patrick Wood és Alex Taylor kutatók ezúttal arra voltak kíváncsiak, képesek-e különbséget tenni…

Olvass tovább>>

Betegellátásba is beépíthető eredményekkel járt a pécsi és a debreceni egyetem kutatási programja

~
orvos

A gyógyítás és a diagnosztika terén is születtek új – a betegellátásba is beépíthető – eredmények a debreceni és a pécsi egyetem szakemberei által megvalósított, négy és fél évig zajló, 1,3 milliárd forintos kutatási programnak köszönhetően — közölte a Pécsi Tudományegyetem (PTE). A PTE hétfői közleménye szerint a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program keretében biztosított, 1,3 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatással a baranyai felsőoktatási intézmény és a Debreceni Egyetemen (DE) tizenkét kutatócsoportja tett olyan felfedezéseket, amelyek a későbbiekben „sok ember életminőségét javíthatják Magyarországon és a világon egyaránt”. A kutatások…

Olvass tovább>>

Az „óceán Amazonasára” bukkantak a Fülöp-szigetek térségében

~
szuper korall

Az „óceán Amazonasára” bukkant egy nemzetközi kutatócsoport egy Fülöp-szigeteki tengerszorosban, a térségben ugyanis olyan szuperkorallok nőnek, amelyek jól gyarapodnak a tengervíz magas szén-dioxid-szintje ellenére. Bayani Cardenas, a Texasi Egyetem hidrológusa 2019-ben azt kutatta a Luzon és Mindano szigeteket elválasztó Verde Island-szorosban, hogy az ember által kibocsátott káros anyagok a talajvízen keresztül eljuthatnak-e a tengerben elterülő törékeny korallzátonyok térségébe. Cardenas és nemzetközi kutatócsoportja a tengervízben lévő szén-dioxid és más gázok, valamint tápanyagok forrását a talajvíznek tulajdonította. A kutatók szerint felfedezésük megmutatta, hogy a tengerben élő korallzátonyok sebezhetőek a közösségek kibocsátotta szennyvíz,…

Olvass tovább>>

BAKONYI 100 EMLÉKKONGRESSZUS

~
Bakonyi 100

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Balatoni Szövetség, a Magyar Növénynemesítők Egyesülete, a Magyar Tudomány- és Innováció-menedzsment Alapítvány, az MTA Növénynemesítési Tudományos Bizottság, Keszthely Város Önkormányzata, Cserszegtomaj Nagyközség Önkormányzata, Csopak Község Önkormányzata és a Da Bibere Zalai Borlovagrend és a Magyar Szőlőszaporítóanyag Termesztők Szövetsége nevében nagy tisztelettel meghívjuk Bakonyi Károly, világhírű szőlőnemesítő születésének 100. évfordulója alkalmából 2021. november 4-én (csütörtökön) kerül megrendezésre a Bakonyi 100 Emlékkongresszus c. rendezvény. További információk és regisztráció: http://bakonyi100.hu/ Az esemény facebook oldala: https://www.facebook.com/events/529656798397981 Programtervezet: 10:00 Ünnepélyes mamutfenyő-ültetés Keszthely, Várkert (Google…

Olvass tovább>>