Címke: Egyetem

Űrcentrumot alapított az ELTE, űrtudományi képzés is indul

~
Orion űrhajó

Asztrofizikai és űrtudományi centrumot alapított az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Kara (TTK), amely az asztrofizikai, csillagászati és űrtudományi kutatásokat hivatott összehangolni és koordinálni. A felsőoktatási intézmény által kedden az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a június elsején megalapított űrcentrum igazgatója Frei Zsolt asztrofizikus, tanácsának tagjai a Fizikai Intézet, a Kémiai Intézet és a Földrajz- és Földtudományi Intézet delegált professzorai, létrehozásáról az ELTE TTK kari tanácsa februárban döntött. A centrumnak köszönhetően a tudományterületek képviselői hatékonyabban és eredményesebben tudják végezni az asztrofizikai, csillagászati és asztrokémiai kutatásokat, valamint az űreszközök fejlesztését és az…

Olvass tovább>>

Tüzelőanyag-cella és hidrogéntechnológia szakmérnök továbbképzés indul a Pécsi Tudományegyetemen

~
Kvasznicza Zoltán (Fotó: Pollack Expo)

Az országban elsőként a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán (PTE MIK) indul tüzelőanyag-cella és hidrogéntechnológia szakmérnök szakirányú továbbképzés. A felsőoktatási intézmény közölte, hogy a jövő februárban induló képzés lesz az első Magyarországon, amelyen a hallgatók nem csak egy-egy kurzuson, hanem két féléves programban sajátíthatnak el alapvető elméleti, műszaki és gyakorlati ismereteket. Kvasznicza Zoltánt, a PTE MIK tanszékvezető egyetemi docensét idézve azt írták, hogy a gépipari és az energetikai szektornak szeretnének olyan szakmérnököket és szakembereket képezni, akiknek megfelelő műszaki ismeretei és képességeik vannak a tüzelőanyag-cellák és a kapcsolódó hidrogéntechnológiai berendezések…

Olvass tovább>>

A változó éghajlat befolyásolta az ember testének és agyának méretét

~
agy

A változó éghajlat befolyásolta az ember testének és agyának méretét egy új evolúciós kutatás szerint, mely 300 kövület adatait vetette össze klímamodellekkel. A Homo sapiens faj mintegy 300 ezer éve alakult ki az emberi nemen, a Homón belül. Alfaja a Homo sapiens sapiens, vagyis a mai modern ember, amely jóval nagyobb termettel és háromszor nagyobb aggyal rendelkezik, mint az egymillió éve élt emberek. Régóta folyik a vita arról, milyen tényezők támogatták az ember ilyen irányú fejlődését. A Cambridge-i Egyetem és a Tübingeni Egyetem tudósai a vizsgált 300 kövületnél – melyek kora…

Olvass tovább>>

Idegrendszeri károsodásban érintettek gyógyulását segítő centrum jött létre Pécsen

~
agy

Az idegrendszeri károsodásban érintett betegek rehabilitációját segítő nemzetközi színvonalú kutatásfejlesztési és szolgáltatási centrumot hozott létre a Pécsi Tudományegyetem (PTE), a Debreceni Egyetem, valamint az Országos Mozgásszervi Intézet Pécsett – közölte a PTE. A 650 millió forint európai uniós forrásból finanszírozott beruházás záróeseményéről készült közleményben azt írták: a központnak része egy összetett mozgásanalizáló rendszerrel és robotikus eszközökkel felszerelt biomechanikai labor, ahol a kutatási eredmények pontos monitorozása és a korábbinál precízebb betegvizsgálat mellett nyílik lehetőség szélütés miatt bénult emberek mozgatására. A pénzügyi támogatás lehetőséget nyújt a gerincvelősérülés miatt bénult emberek helyváltoztatását segítő…

Olvass tovább>>

Rejtély a nínai elefántcsorda vándorlása

~
kínai vándorló elefántcsorda

Értetlenül állnak a kínai vadelefántcsorda hosszas vándorlása előtt a tudósok is. „Senki nem ismeri az okát. Szinte bizonyos, hogy összefügg a források – élelmiszer, víz, menedék – keresésével, ennek értelme lenne, ismerve azt a tényt, hogy a legtöbb térségben, ahol ázsiai elefántok élnek vadon, egyre gyakoribb, hogy az ember megzavarja természetes élőhelyüket” – idézte Joshua Plotnik elefántpszichológust, a New York-i Egyetem kutatóját a BBC News. Az elefántok vándorlása kis távolságokra nem ritka. Ám ez a mintegy 15 egyedből álló csorda már egy éve úton van, és mintegy 500 kilométert tett…

Olvass tovább>>

Leheletvizsgálat segítheti az epilepsziás betegek hatékonyabb kezelését

~
agy

Az epilepsziás betegek gyógyszeres kezelésének hatékonyabbá tételére fejlesztettek ki egy újfajta leheletvizsgálatot a Bázeli Egyetem kutatói. Az epilepszia mintegy ötvenmillió embert érint világszerte, és a betegség gyógyszeres kezelése komoly finomhangolást igényel, mivel a dózist pontosan az adott pácienshez kell igazítani. „Kicsivel kevesebb a kelleténél és nem hatékony. Kicsivel több, mint amennyi kellene és méreggé válik” — mondta Pablo Sinues, a Bázeli Egyetem és a Bázeli Egyetemi Gyermekkórház (UKBB) munkatársa. A Sinues és a Zürichi Egyetemi Kórház (UHZ) szakemberei által kifejlesztett leheletvizsgálat lehetővé teszi az epilepsziás betegek számára szükséges gyógyszermennyiség lehető…

Olvass tovább>>

Az agysorvadás lassításának titka egy amazóniai törzs életmódjában rejlik

~
Tsimane szépség

Lehet, hogy egy bolíviai törzs, a tsimanék életmódjában rejlik az agy térfogatvesztése, vagyis öregedése lassításának titka – állapította meg egy új tanulmány. Egy nemzetközi kutatócsoport azt találta, hogy a tsimanék az öregedéssel kisebb mértékű agysorvadást szenvednek el, mint az európai és az amerikai lakosok: hetven százalékkal lassabb az agy térfogatvesztése, mint a nyugati populációban. Az agysorvadás felgyorsulása az elbutulás, vagyis a demencia jele. A tanulmány a Journal of Gerontology, Series A: Biological Sciences and Medical Sciences című gerontológiai szakfolyóiratban jelent meg. Noha az iparosodott társadalmakban élők hozzáférnek a modern egészségügyi…

Olvass tovább>>

Alkalmazott geometriai számításokat fedeztek fel egy 3700 éves agyagtáblába vésve

~
Si.427 agyagtábla

Alkalmazott geometriai számításokat fedezett fel egy ausztrál matematikus egy 3700 éves agyagtáblába vésve. Az óbabiloni táblát valószínűleg a püthagoraszi számhármasokkal történő számításokra használták Püthagorasz előtt legalább ezer évvel. Ez lehet az alkalmazott geometria ismeretének legrégebbi bizonyítéka. Az Si.427 jelű tábla, amelyen egy mezőgazdasági terület határainak számításai szerepelnek, az időszámítás előtt 1900-1600 közötti időszakból származik, a 19. század végén fedezték fel a mai Irak területén. Az Isztambuli Régészeti Múzeum őrizte, mielőtt Daniel Mansfield, az Új-Dél-Wales-i Egyetem munkatársa rátalált – írja a The Guardian. Mansfield korábban kollégájával, Norman Wildbergerrel azonosított egy másik…

Olvass tovább>>

Még mindig a Hold körül keringhet az Apollo 11 felszállóegysége

~
Apollo 11

Még mindig a Hold körül keringhet az Apollo 11 holdkompjának felszállóegysége James Meador, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatója szerint. Meador az arXiv szerverre, a tudományos kutatások online adattárába feltöltött írása szerint kutatásai nyomán talált bizonyítékokat erre – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő portálon. A NASA asztronautái, Neil Armstrong és Buzz Aldrin 1969-ben sikeresen landoltak a Holdon. Miután több mint 21 órát töltöttek a felszínen, újra felszálltak az Eagle holdkomp részét képező felszállóegységgel (AS). Hamarosan összekapcsolódtak a parancsnoki modullal, amely visszaszállította őket a Földre. Mielőtt visszaindultak, a felszállóegységet kiengedték a világűrbe.…

Olvass tovább>>

Megmérték a Föld belsejének hőmérsékletét az óceáni hátságok mentén

~
óceáni hátságok hőmérséklete

Megmérték a Föld belsejének hőmérsékletét az óceáni hátságok mentén, a víz alatti vulkanikus területeken a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói. Itt viszonylag állandó, mintegy 1350 Celsius-fokos a hőmérséklet, de egyes forró hőpontoknál elérheti az 1600 Celsius-fokot is. A tudósok eredményeikről a Journal of Geophysical Research: Solid Earth című tudományos lapban számoltak be és bemutatták a Föld belsejének hőmérsékleti térképét az óceáni hátságok mentén. A térkép segítségével a tudósok jobban megérthetik a víz alatti vulkánokat működtető olvadási folyamatokat és azt, hogy ezek mikénr befolyásolják a lemeztektonikai mozgások ütemét. „A hőáramlás és a…

Olvass tovább>>

Az előemberek eddig ismeretlen csoportját azonosították Izraelben

~
Homo Neser-Ramla

Homo Neser-Ramla néven új előemberfajtát azonosítottak Izraelben talált csontmaradványok alapján a Tel-Aviv-i Egyetem és a Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói. A spanyol, német Ramla nevű város közelében folytatott ásatásokon talált csont- és koponyamaradványokból határozták meg az új ősi előemberfélét, amelynek tagjai több százezer évig éltek a térségben, és számos további terület felé szóródtak szét Spanyolországtól Kelet-Ázsiáig. A Science című tudományos folyóiratban két tanulmányt tettek közzé, amelyek egyike meghatározza a Neser-Ramla csoportot, a másik pedig a csontok körül talált anyagi kultúrával, kőeszközökkel foglalkozik. Az írások új megvilágításba helyezik az ember őstörténetét, és…

Olvass tovább>>

Stadionméretű ballon segíti a csillagászokat az űr vizsgálatában

~
SuperBIT ballon

Egy különleges, stadionméretű ballonnal emelnek a sztratoszférába egy, a világűrt vizsgáló teleszkópot a SuperBIT projekt keretében. A ballon révén kristálytiszta felvételek készíthetők az űrről egy Föld körül keringő teleszkóp – például a Hubble – költségeinek töredékéért. Az eszköz egy egyszerű héliumos ballon, amely azonban negyven kilométerrel a Föld felszíne fölé képes emelkedni, és teljesen felfújt állapotában futballstadion-méretű – írja a The Guardian. Az amerikai, brit és kanadai kutatók által kifejlesztett SuperBIT (szupernyomású ballonalapú képalkotó teleszkóp) célja, hogy kombinálja a felszíni és a Föld körüli pályán vizsgálódó csillagászat előnyeit. A felszíni teleszkópok nehézségeit…

Olvass tovább>>

Az első csillagok 250-350 millió évvel az ősrobbanás után keletkeztek

~
csillag

Az első csillagok 250-350 millió évvel a világegyetem keletkezése után keletkeztek a University College London és a Cambridge-i Egyetem tudósai vezette nemzetközi csillagászcsoport közös tanulmánya szerint. A brit Királyi Csillagászati Társaság folyóiratában közzétett kutatásuk azt jelzi, hogy az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) James Webb űrteleszkópja, amelyet novemberben terveznek a világűrbe juttatni, elég érzékeny lesz ahhoz, hogy közvetlenül megfigyelje a galaxisok születését. A kutatócsoport a jelenleg ismert legtávolabbi galaxisok közül hatot vizsgált, amelyek fénye több mint 13 milliárd év alatt jutott el a Földre. A Hubble és a Spitzer űrteleszkópok által…

Olvass tovább>>

A Vénusz felhői „egyszerűen túl szárazak” ahhoz, hogy élet keletkezhessen

~
Vénusz

A Vénusz bolygó felhői „egyszerűen túl szárazak” ahhoz, hogy lehetőséget teremtsenek az élethez – állapította meg egy brit vezetésű nemzetközi kutatócsoport. Tavaly csillant fel a remény, hogy a foszfin (PH3) gáz jelenléte a vénuszi légkörben talán mikrobák létére utal, ugyanis egyedül a geológiai tevékenység nem magyarázza a gázkoncentrációt – írta a BBC hírportálja. A belfasti Queen’s University tanulmánya, mely a Nature Astronomy című szaklap friss számában jelent meg, nem tartja lehetségesnek az életet a Vénusz atmoszférájában. A kutatók az űrben vett minták alapján értékelték mindazt, amit a felhőkről tudni lehet,…

Olvass tovább>>

Végre valami hasznos: együttműködési megállapodás a szeszesital-gyártás fejlesztéséért

~

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Szent István Egyetem (SZIE) és a Miskolci Likőrgyár Zrt. a magyar szeszesital-gyártás értéknövelő és fenntartható fejlesztése érdekében szerdán Budapesten. Friedrich László, a SZIE Élelmiszertudományi Karának dékánja ismertette, hogy az együttműködéssel kiemelt figyelmet kap többek között a vállalat részére történő termékfejlesztés, technológiai optimalizálás. Mindez a gyakorlatban a közös kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységekben is megjelenik majd. A Miskolci Likőrgyár Zrt. az együttműködés során gyakornoki-gyakorlati helyeket biztosít az egyetem hallgatói számára, szakmai támogatást nyújt a SZIE oktatói részére, valamint aktív szerepet vállal az oktatásban és a duális képzés…

Olvass tovább>>

Élelmiszer innovációs versenyre várják egyetemisták jelentkezését

~

Az Ecotrophelia nemzetközi élelmiszer innovációs verseny magyarországi fordulóját az idén a szeptemberben tartandó 78. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) keretében rendezik, a főiskolás és egyetemi hallgatókból álló csapatok jelentkezését augusztus 31-ig várják a szervezők – közölte az Agármarketing Centrum. Az idei versenyt az Agrármarketing Centrum szervezi a Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.-vel és az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségével (ÉFOSZ) együttműködve az OMÉK-on, ahol a versenyzők bemutatják munkájukat és az általuk kifejlesztett öko-innovatív, kereskedelmi potenciállal rendelkező élelmiszert. A versenyszabályzat alapján egy csapat kettő-tíz hallgatóból állhat, a bemutatott élelmiszert a…

Olvass tovább>>

Nőhetnek a kutatás-fejlesztési kapacitások a felsőoktatásban

~

A jelenlegi uniós fejlesztési ciklus végéig a felsőoktatási intézményeknél a kutatás-fejlesztési kapacitások fejlesztésére van szükség, hogy 2020 után is lehessen erre építeni, és az egyetemek, főiskolák képesek legyenek együttműködni a vállalkozásokkal – közölte az oktatásért felelős államtitkár csütörtökön Győrben. Palkovics László a felsőoktatási fejlesztésekről tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az egyetemek feladata a kutatás, innováció mellett a tudásszolgáltatás. Ehhez a „társadalmi felelősségvállaláshoz” kapcsolódnak azok a pályázatok, amelyek mintegy 36 milliárd forint keretösszegű támogatást adnak a felsőoktatásnak. Schanda Tamás János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára kifejtette: az egyik…

Olvass tovább>>

Nincs második esély: minden ötödik brit hallgató rosszul választ egyetemet

~

Minden ötödik brit egyetemi hallgató úgy érzi, hogy nem jól választotta meg az egyetemet, ahol tanul, és ha kapna egy második esélyt, máshová járna – állapította meg egy kutatás. A felméréshez, amelynek eredményét a Student Room honlapon tették közzé, brit egyetemekre beiratkozott 1805 diák válaszait használták fel. A kérdőívek elemzése azt mutatta, hogy ötből egy hallgató már szívesen választana egy másik egyetemet ahelyett, ahová jár. A diákok 18 százaléka nem elégedett a választott diplomával, sokan közülük azért csalódottak, mert előzetesen nem mérték fel kellőképpen a lehetőségeiket. A válaszadók 18 százaléka…

Olvass tovább>>

Tehetséges diákokat várnak az MCC egyetemi programjába

~

Egyetemi tanulmányaikat idén kezdő diákok számára hirdet felvételt a Mathias Corvinus Collegium (MCC). A hagyományos oktatást kiegészítő ingyenes képzésre augusztus 14-ig jelentkezhetnek azok az érdeklődők, akik budapesti egyetemek nappali tagozatán tanulnak tovább. A Mathias Corvinus Collegium MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az egyéves juniorképzés célja, hogy a programban résztvevők tudásbeli különbségeit kiegyenlítve olyan alapot adjon, amelyet a diákok magabiztosan használhatnak későbbi tanulmányaik során. A képzés nagy hangsúlyt fektet a nyelvi tudás fejlesztésére is, így a felsőfokú nyelvvizsga megszerzéséig az angol nyelv tanulása kötelező. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy az egyetemi képzésben feljebb…

Olvass tovább>>

Az energetika témájában kutató egyetemistákat díjaztak

~

Az energetika témakörében kutató három egyetemistát díjazott a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) – közölte a hivatal kedden az MTI-vel. A díjakat Grabner Péter, a MEKH energetikáért felelős elnökhelyettese és Péter Norbert, a BME Energetikai Szakkollégiumának elnöke adta át kedden a hivatal székházában. A tájékoztatás szerint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a szakterületeihez kapcsolódó tanulmányokat folytató hallgatók számára a BME Energetikai Szakkollégiumával együttműködve hirdette meg az Energetikai Diplomadíj-pályázatot, amelyre kilenc pályamű érkezett. A közlemény szerint Grabner a díjátadón elmondta, az első három helyezett pályázó olyan társadalmilag fontos…

Olvass tovább>>