Címke: Egyetem

A korai jurakorban élő dinoszauruszok új fajtáját azonosították Délnyugat-Kínában

~

A korai jurakorban élő dinoszauruszok egy eddig nem ismert fajtájából származó példány maradványaira bukkantak kutatók a délnyugat-kínai Jünnan tartományban – számolt be a Hszinhua kínai állami hírügynökség. A mintegy 190 millió évvel ezelőttről fennmaradt maradványok a thyreophora, vagyis a páncélos dinoszauruszok alrendjébe tartozó példánytól származnak. A Jünnan Egyetem élettudományi tanszékének kutatócsoportja a csontvázmaradványok – a többi közt a koponya, végtag- és páncélelemek – vizsgálatának eredményeit az eLife nevű biológiai szaklapban tették közzé. A Yuxisaurus kopchickinek elnevezett taxont a koponya és a csontváz egyéb részeinek jellegzetességei alapján azonosították. A tanulmány szerint a…

Olvass tovább>>

Magyar kutatók részvételével jöttek rá a gravitációs hullámok és fekete lyukak egyik nagy rejtélyére

~
fekete lyuk

Az ELTE egykori fizikusainak részvételével egy kilenctagú nemzetközi kutatócsoport magyarázatot talált az eddigi legfurcsább gravitációshullám-forrás eredetére, ami a fekete lyukak elliptikus ütközésére utal. A Nature című folyóiratban megjelent kutatás szerint a galaxisok közepén található óriási fekete lyukak körül elliptikus pályán mozgó, lapos, korongszerű gázfelhőkben található kisebb fekete lyukak biliárdgolyókként ütköznek egymással – olvasható az ELTE közleményében. Emlékeztetnek rá, hogy néhány évvel ezelőttig a fő informacióforrásunk az univerzumról a fény volt, amíg 2015-ben a LIGO először detektált gravitációshullámokat egy fekete lyuk ütközésből. A kutatásban három magyar fizikus vett részt: Bartos Imre…

Olvass tovább>>

Hat életmódbeli változtatással mindenki tehet a klímaváltozás ellen

~
étel

Hat viszonylag egyszerű életmódbeli változtatással mindenki hozzájárulhat a klímaváltozás elleni küzdelemhez – állapította meg egy új tanulmány, amely egyebek mellett az egészséges, főként növényi alapú táplálkozást és az elektronikai cikkek legalább hét évig tartó használatát szorgalmazta. A három vezető intézmény által készített tanulmány kiemelte, hogy a kormányok és az egyes emberek kis változtatásokkal jelentős hatást érhetnek el a globális károsanyag-kibocsátás csökkentésében. A The Guardian által hétfőn ismertetett tanulmány szerint hat konkrét kötelezettségvállalás betartása visszafoghatná az elszabadult fogyasztást, amely részben az éghajlati válság okozója. A Leedsi Egyetem tudósai által végzett, valamint az…

Olvass tovább>>

Erősíti a kutatás-fejlesztést és a gyártást Magyarországon a Bosch

~
Bosch

Erősíti Magyarországon az elektromobilitáshoz kapcsolódó kutatás-fejlesztési és gyártási tevékenységét a Bosch-csoport. „Célunk, hogy Budapest Kelet-Közép-Európa kutatás-fejlesztési központja legyen az elektromos- és hibrid hajtásláncok, valamint az egyéb műszaki megoldások fejlesztése révén” – mondta Szászi István, a Bosch csoport vezetője a dokumentum szerint. Magyarországon is folyamatosak voltak az elektromobilitással összefüggő fejlesztések és beruházások az elmúlt években. A vállalatcsoport a kiterjedt K+F tevékenység mellett elektromos hajtástrendszereket és az e-mobilitáshoz kapcsolódó alkatrészeket is gyárt miskolci, maklári és hatvani telephelyein – tudatták. Budapesten a vállalat háromezer munkatársa dolgozik a jövő autóipari technológiáin, közülük több száz mérnök…

Olvass tovább>>

Vegyipari mikroreaktor-rendszert helyeztek üzembe a Pannon Egyetemen

~
kémia lombik

Több mint 466 millió forintból helyeztek üzembe egy vegyipari mikroreaktor-rendszert a Pannon Egyetem MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszékén. A berendezésnek helyt adó reaktorkísérleti kutató-fejlesztő laboratórium hétfői sajtóbejárásán Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora kiemelte: a MOL és a Pannon Egyetem együttműködése hét évtizedes múltra tekint vissza. Úgy fogalmazott: az üzembe helyezett reaktor alkalmas arra, hogy nagy volumenű finomítási folyamatokat lehessen vizsgálni vele. Hancsók Jenő, a projekt szakmai vezetője elmondta: a berendezés négy, egymástól különálló reaktorkört tartalmaz, amelyek párhuzamosan működtethetők, így egyszerre több kísérletet is lehet végezni rajta teljesen számítógépes vezérléssel. Nemcsak…

Olvass tovább>>

Akár 900 kilométert is megtehet éjszakánként az erdei szalonka

~
szalonka

Műholdas nyomkövető eszközökkel két éven át vizsgálták az erdei szalonkák vonulását a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói. Az új adatok alapján néhány egyed egyetlen éjszaka alatt 900 kilométert is megtett, megállókkal együtt pedig hazánkból mintegy ötezer kilométer távolságra, az Urál-hegységen túlra is eljutott. A MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet kutatói 2020 tavasza óta követik nagy pontosságú műholdas jeladókkal tizenöt erdei szalonka viselkedését. Mint a MATE közleményében olvasható, az Agrárminisztérium támogatásával szűk két év alatt gyűjtött adatok részben kiegészítik, részben felülírják a korábbi ismereteket a faj tavaszi és őszi vonulásáról.…

Olvass tovább>>

A világ legrégebbi szívószálait találhatták meg a Kaukázusban

~

A világ legrégebbi szívószálai lehetnek azok az 5500 éves, méternyi hosszúságú, ezüst-arany csövek, amelyeket a Kaukázus északi részén találtak a XIX. század végén. A nyolc vékony falú, keskeny, lyukacsos végű csövet 1897 nyarán Majkop közelében, egy domb feltárása során fedezték fel. A leletre emberi maradványokat tartalmazó három sírhely közül a legnagyobbikban bukkantak rá – idézte fel a The Guardian. A régészek korábban úgy gondolták, a csövekkel a temetési menetben használt baldachinokat támasztották alá, estleg jogarként szolgáltak. Egy orosz kutatócsoport azonban most arra a megállapításra jutott, hogy szívószálak lehettek, amelyekkel egy…

Olvass tovább>>

A fogyás csökkentheti a vastagbélrák kialakulásának kockázatát

~

A túlsúlyos és elhízott felnőttek fogyással csökkenthetik annak esélyét, hogy később vastagbélrák alakuljon ki náluk – számolt be róla a medicalxpress.com tudományos portál. A vastagbélrák a harmadik leggyakoribb ráktípus és a harmadik vezető rákos halálozási ok a férfiak és nők körében az Egyesült Államokban. Az Oxford University Press által a JNCI Cancer Spectrum című folyóiratban publikált tanulmány felidézi, hogy az elmúlt három évtizedben világszerte nőtt az elhízottak száma, ami számos krónikus betegség kialakulásának kockázatát is fokozta. Az elhízás a vastagbélpolip (adenóma) és a vastagbélrák ismert kockázati tényezője. A túlsúlyos és…

Olvass tovább>>

Az űr rossz hatással van a vörösvérsejtekre

~
vér

Kanadai kutatók közelebb jutottak annak megfejtéséhez, miért térnek vissza az űrhajósok vérszegényen a Földre. Megállapították, hogy az űrben 50 százalékkal több vörösvérsejt pusztul el, és a veszteség folytatódik, akármilyen hosszú az utazás – írta a BBC hírportálja. Az úgynevezett űrvérszegénységet azóta ismeri az orvostudomány, hogy az első missziók visszatértek a Földre, azonban a pontos okai tisztázatlanok. Az Ottawai Egyetem 14 űrhajóssal végzett kutatást a Nemzetközi Űrállomáson eltöltött hat hónap után. A misszió alatt vett vér- és lélegzetminták segítségével meg tudták mérni a vörösvérsejt-veszteséget. Ezek a sejtek szállítják az oxigént a tüdőből…

Olvass tovább>>

Hol másutt? A volt Loki-pályán épülhet fel az új Természettudományi Múzeum

~
Loki pálya

Az önkormányzat javaslata szerint a debreceni Nagyerdőben, az Oláh Gábor utcai volt Loki-pálya területén épülhet fel az új Természettudományi Múzeum – közölte a város polgármestere. Papp László emlékeztetett: december végén kötöttek a kormánnyal támogatási szerződést, amelyben 2,4 milliárd forintot biztosít a kabinet, hogy a város elvégezze a múzeum létesítésével kapcsolatos előkészítő munkákat. Ezzel többéves előkészítő folyamat indul el, amelynek része egy részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítése, egy tervpályázati eljárás lefolytatása, majd az engedélyes, illetve a kiviteli tervek elkészítése – sorolta a polgármester. Hozzátette: terveik szerint az állatkert szomszédságában lévő öthektáros területen épülne…

Olvass tovább>>

A levegőben lévő DNS elárulja, hogy milyen állatok vannak egy állatkertben

~
DNS

Két kutatás is igazolta, hogy egy állatkert levegőjében elegendő DNS található ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, milyen állatok élnek ott. A Current Biology című folyóiratban csütörtökön két kutatócsoport is publikált egy-egy, egymástól független tanulmányt, amelyből kiderül, hogy egy helyi állatkert levegőjéből vett mintából elegendő DNS-t tudnak gyűjteni a közelben élő állatok azonosításához. Ez értékes, nem invazív eszköznek bizonyulhat a biológiai sokféleség nyomon követésére – számolt be róla a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál. „A gerincesek levegőben lévő környezeti DNS-ének kimutatása lehetővé teszi, hogy olyan állatokat is észleljünk, amelyekről nem látjuk, hogy…

Olvass tovább>>

Generációkon átívelő kapcsolat lehet a dohányzás és a testzsír között

~
kövér

Egy úttörő kutatás generációs kapcsolatot talált a dohányzás és a testzsír között. Azoknak a nőknek, akiknek nagyapja fiatalon kezdett dohányozni, általában több a testzsírjuk – derült ki a Kilencvenes évek gyermekei (Children of the 90s) című harmincéves projekt új tanulmányából, amelyet a The Guardian ismertetett. Egy korábbi kutatás már megállapította, hogy ha egy apa még a pubertáskor előtt kezdett el rendszeresen dohányozni, akkor a fiainak a vártnál több testzsírja volt. A lányainál azonban ezt az összefüggést nem tudták igazolni. Az új kutatás szerzői azonban pontosan kimutatták a magasabb testzsírt azoknál a…

Olvass tovább>>

Rémes: először találtak nanoműanyag-szennyeződést a Föld mindkét pólusán

~
Föld

Először mutattak ki nanoműanyag-szennyezést mindkét sarkvidéken, ami azt jelzi, hogy az apró szennyező részecskék az egész Földön elterjedtek – írta meg a The Guardian. A nanorészecskék kisebbek és mérgezőbbek, mint a mikroműanyagok, amelyeket már korábban megtaláltak világszerte. A Grönlandot borító jégből származó minta elemzése kimutatta, hogy a nanoműanyagok legalább ötven éve szennyezik ezt a térséget. Az azonban még a kutatókat is meglepte, hogy a szennyező részecskék negyede járműgumikból származott. A nanorészecskék nagyon könnyűek, és valószínűleg az észak-amerikai és ázsiai városokból fújja őket a szél Grönlandra. Az antarktiszi McMurdo-szoros tengeri jegében talált…

Olvass tovább>>

Az eddigi legnagyobb nagy-britanniai halgyíkfosszíliát találták meg egy víztározóban

~
ichtioszaurusz

Tíz méter hosszú tengeri őshüllő, egy ichtioszaurusz (halgyík) megkövült maradványait fedezték fel brit paleontológusok Leichester közelében, egy víztározóban. Mint az ásatáson dolgozó Joe Davis a BBC Newsnak elmondta: ez a legnagyobb ichtioszaurusz-maradvány, amelyet eddig Nagy-Britanniában találtak. A felfedezést más paleontológusok is megerősítették. Az ichtioszauruszok a tengerben élő, melegvérű, tüdővel lélegző ragadozók voltak. Akár 25 méter hosszúra is megnőhettek. Feltehetően 250 millió évvel ezelőtt jelentek meg, és kilencvenmillió évvel ezelőtt tűntek el a Földről. Dean Lomax, a Manchesteri Egyetem paleontológusa, aki részt vett a tavaly februári feltárásban, a brit paleontológiai történelem…

Olvass tovább>>

Fertőző betegségektől szenvedtek az ókori Jeruzsálem előkelőségei

~
pottyantó lyuk

Fertőző betegségektől szenvedtek az ókori Jeruzsálem előkelőségei egy első Szentély korabeli illemhely tanúsága szerint – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet. Az első Szentély idejéből, vagyis Jeruzsálem i.e. 1000 körüli elfoglalása és a babiloni fogság (I.e. 586) közötti időből származó luxusbirtok feltárása során kiderült, hogy a város elitje bélparazitákban szenvedett: orsóféreg, galandféreg, ostorféreg és cérnagiliszta nyomai kerültek elő a megtalált illemhelyről. A fertőzések valószínűleg a kor higiénés körülményeiből, az élelmiszerek és az ivóvíz fekáliával való szennyezettségéből fakadtak a Tel-avivi Egyetem és az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) közös…

Olvass tovább>>

Magyar vezetésű kutatócsoport vizsgálja a tompalátás okát

~
tompalátás

Három éven át tartó nemzetközi kutatási projekt indul a tompalátást előidéző neurobiológiai folyamatok feltárására. A projekt 2022 elején indul a Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Vizuális Rendszerek Neurobiológiája csoport vezetésével. Célja, hogy a kutatók a legmodernebb technológiák segítségével feltárják, milyen agyi mechanizmusok okozhatják az egyik leggyakoribb szembetegséget – közölte az TTK. A közlemény szerint a kutatási projekt európai uniós pályázati támogatásból valósul meg. Mint a közleményben írják, a tompalátás az egyszemes vakság leggyakoribb oka. A betegeknek csak egy kis hányada jut időben kezeléshez, azonban még a legjobb kezelés is csak mérsékelni tudja…

Olvass tovább>>

A NASA lelkészeket és teológusokat vesz fel

~
Andrew Davison

A NASA, az amerikai űrkutatási és űrrepülési kormányzati ügynökség lelkészeket és teológusokat vesz fel, hogy segítsenek megértetni, hogyan reagálhatnak az emberek arra az esetleges bejelentésre, hogy más bolygókon is találtak intelligens élet nyomaira – jelentette a The Western Journal című amerikai hírportál. A portál arról tudósít, hogy az ügynökség az ausztrál származású Andrew Davison lelkészt vette fel, továbbá 23 teológust vett állományba. Davison lelkész – akinek Asztrobiológia és keresztény doktrína című könyve 2022-ben jelenik meg – a teológusokkal együtt részt vesz a NASA és a Princeton Egyetem közös projektjében, amely a…

Olvass tovább>>

Bemutatta a NASA az új űrhajósjelöltjeit

~
NASA űrhajósjelöltek

A NASA bemutatta az új űrhajósjelöltjeit, akikre kétéves kiképzés vár, mielőtt feladatot kapnának a Nemzetközi Űrállomáson vagy részt vehetnének a tervezett Hold-missziókban. A tíz jelöltet 12 ezer jelentkező közül válogatták ki. A csoport kétéves alapkiképzést kap, amelyben egy elkövetkező űrutazáshoz szükséges felkészültségüket szerezhetik meg. A felkészítés keretében katonai vízi túlélési gyakorlatokon vesznek rész, a NASA T-38-as gyakorlógépével repülnek, és a houstoni Johnson Űrközpont medencéjében teljesített búvárkiképzéssel készülnek az űrsétára. A végső válogatásban a kiképzésen elért eredményeik döntenek. A kiképzést eredményesen teljesítő űrhajósjelöltek a Nemzetközi Űrállomásra vagy akár a Holdra is repülhetnek majd.…

Olvass tovább>>

Víz alatti hangfelvételek igazolják a korallok feléledését Indonéziában

~
korall

„Lehallgatta” a víz alatt egy újratelepített, helyreállított korallzátony életét egy kutatócsoport Indonéziában, és a felvételek arról tanúskodnak, hogy a zátony új életre kelt. A BBC hírportáljának cikke felidézi, hogy a dinamitos halászat miatt súlyosan károsodott korallzátonyt az elmúlt évtizedben új korallokkal telepítették be. A kutatók most a helyszínen víz alatti mikrofonokkal készítettek felvételeket. A „ujjongó, brekegő és morgó” hangok, amelyek között korábban sohasem rögzítettek is akadtak, a tudósok szerint a zátony egészségi állapotának javulásáról adnak hírt. A Journal of Applied Ecology című folyóiratban publikált tanulmányban a szerzők leírják, hogy a…

Olvass tovább>>

Mesterséges intelligencia segítheti az exobolygók felfedezését

~
csillag

A mesterséges intelligenciára alapuló képfelismerő módszer segítheti a tudósokat az exobolygók felfedezésében. A Genfi és a Berni Egyetem tudósai az Astronomy and Astrophysics című tudományos folyóiratban ismertették a Diasitek vállalattal közösen kidolgozott módszert. Az exobolygók többségét tranzit módszerrel fedezték fel eddig – ez a csillagfény parányi elhalványulásain alapul, amelyeket a napjuk körül keringő bolygók elhaladása okoz. Ám sok bolygórendszerben a bolygók közötti kölcsönhatás megváltoztatja ezt az ismétlődést, és lehetetlenné teszi a bolygók észlelését. Ezért használták a svájci tudósok a mesterséges intelligenciát a képfelismeréshez. Megtanították a számítógépet arra, hogy a bolygók…

Olvass tovább>>